Messze van egymástól a minimálbér és a létminimum

A szakszervezetek szerint a dolgozói szegénység olyan mértéket öltött, amelyet csak radikális lépésekkel lehet kezelni. A Policy Agenda számításai szerint kb. egy millió ember keres a létminimum összegénél is kevesebbet. A létminimum 2014-ben 87 ezer forint körül alakul. Vagyis a keresők nettó jövedelme annyira sem elegendő, hogyha egyedül élne, akkor a KSH szerint számított létfenntartás költségeit fedezni tudja.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség és a Liga szerint 3-4 éven belül a minimálbér nettó értékének el kellene érnie a létminimum összegét. Ma a minimálbér nettó 66 ezer forint körül van. A szakszervezetek szerint 2018-ig minden évben átlagosan 10 százalékkal kellene növekednie a legkisebb bér nettó összegének.

Lemaradunk minimálbérben is

Ha összehasonlítjuk a környező országokkal a magyar adatokat, akkor az látszik, a gazdasági válság okozta társadalmi sokkra egészen más választ adtunk, mint, amit a versenytársaink. A gazdasági válság kitörésekor a magyar minimálbér nettó összege 56 forint volt havonta, ez hat év alatt mindössze 18 százalékkal nőtt. Mindez úgy történt, hogy a minimálbér bruttó értéke 47 százalékkal emelkedett. Azaz a legkisebb keresetűek esetében az egykulcsos adórendszer hatására az adó és járulékbevételek többszörösével nőttek, mint a dolgozóknak járó bér.

Versenytársainkhoz képest mindenképpen váratlan és unortodox lépés volt ez, amelynek hatása folyamatosan érződik a bérrendszerben. Az adatok azt mutatják, hogy miközben a vizsgált országok közül a negyedik helyen állunk a bruttó minimálbér növekedésében, addig a nettó értéket nézve már csak Csehország áll rosszabbul nálunk.

2008-ban a magyar nettó minimálbér 1,6 százalékkal haladta meg a szegénységi küszöböt, és ezzel a vizsgált nyolc ország közül a harmadik helyen álltunk. 2014-re ez az arányszám 1,5 százalékra csökkent, és már két hellyel hátrébb csúsztunk a listán. Csak Csehország és Szlovákia bánt rosszabbul a legkisebb keresetű dolgozóival, mint Magyarország. Míg nálunk lényegében a szegénységi küszöb határán van a minimálbér, és onnan hat év alatt nem tudott elmozdulni, addig a horvátok, szlovének és a lengyelek jelentős javulást tudtak elérni.

Mi a bértárgyalások tétje?

Magyarországon a jövő évi adótörvények és a költségvetés ismeretében 3,4-4,4 százalékos minimálbéremelésre lehet számítani. Amennyiben valóban csak ekkora lesz a növekedés, akkor Csehország és Szlovákia is javít a hozzánk képesti pozícióján, mivel mindkét országban 8 százalék lesz a minimálbér emelésének mértéke.