Munkáltatói felmondás azonnali hatállyal, táppénz alatt megtörténhet de kártérítés jár ha nem jogszerű a felmondás. Elnézve a bírósági döntéseket munkajogi perekben, sokaknak az a hamis benyomása lehet, hogy a bíróságok inkább a munkavállalóknak kedveznek. A valóság az, hogy a munkáltatók általában pocsék felmondásokat írnak, és alapvető szabályokat sem tartanak be.

Ha a felmondás jogellenes lesz, úgy komoly kártérítési kötelezettség keletkezhet, a dolgozónak akár 12 havi távolléti díját is megítélhet a bíróság. Munkaügyi ellenőrzés is következhet és bírság keletkezhet, ha kiderül, hogy hiányoznak a jelenléti ívek vagy elmaradt a túlmunka-kompenzáció.

A legfontosabb követelmény, hogy a felmondást írásban (levél, a fax, az e-mail) kell közölni, ez alatt pedig nem csak egyszerre jelenlévő felek közötti kommunikációt kell érteni. Ha a dolgozó távol van, vagy a felmondás szó hallatára csapja be az ajtót, akkor erről két tanú által aláírt hivatalos jegyzőkönyvet kell felvenni, amit a felmondólevéllel együtt meg kell küldeni a volt munkatársnak. A felmondás napja ebben az esetben az a nap, amikor a munkatárssal először közli a munkaadó, így azt nem befolyásolja, ha esetleg a postai küldemény „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza. Jegyzőkönyv, felmondólevél nélkül nem szabad kijelenteni a dolgozót, mert a felmondás jogellenes lesz.

A felmondást indokolni is kell. Komoly követelmény, hogy az indoklás okszerű, valós és világos legyen. Gyakori hiba, hogy a munkavégzéssel, a munkavállaló képességeivel van probléma, mégis átszervezéssel és más munkáltatói érdekkörben felmerülő okkal próbálkoznak, mert azt védhetőbbnek gondolják. Az ilyesfajta indoklások szinte mindig fennakadnak a bíróságokon. Sokkal célravezetőbb a nem jól teljesítő dolgozó hiányosságait néhány napig részletesen naplózni, majd ebből egy részletes indoklást összeállítani. A felmondás indokolhatóságát már a munkaszerződés elkészítésekor meg kell alapozni: a munkaköri leírás és a munkavégzési szabályok megfelelő rögzítése nélkül nehéz indokolni, hogy milyen elvárásnak nem felelt meg a munkavállaló. A felmondásban utalni kell arra is, hogy a munkáltatói intézkedés ellen a munkavállaló 30 napon belül bírósághoz fordulhat, ezt a kitételt szinte mindig lefelejtik a munkáltatók.

Végezetül, az igen kedvelt „közös megegyezésnek” kétségtelenül sok előnye van, ám a sorrend fontos: szigorúan tilos először a közös megegyezéssel próbálkozni, majd annak sikertelensége esetére a felmondást kilátásba helyezni. Ez a sorrend ugyanis kényszernek, fenyegetésnek minősül, és még ha a munkavállaló aláírja is a közös megegyezést végül, azt a fenyegetésre tekintettel utóbb sikerrel fogja megtámadni. Forrás: vg.hu