Ki jogosult munkanélküli segélyre 2016-ban?

 

Ha az álláskereső táppénzben nem részesül, továbbá rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult és munkát akar vállalni, de az állás keresése nem volt eredményes, és az állami foglalkoztatási szerv  sem tud számára megfelelő munkahelyet felkínálni.

 

A munkanélküli segély három típusa:

 

1. az első típusa azt az álláskeresőt illeti meg aki, legkevesebb 180 nap munkanélküli járadékra volt  jogosult és a járadék folyósítási idejét kimerítette.Ebben az esetben a munkanélküli járadék megszüntetésétől számított 30 napon belül kell benyújtani a munkanélküli segély folyósítása iránti kérelmét.
2. a második típusa annak az álláskeresőnek jár, aki munkanélküli járadékra nem jogosult,és legalább 200 munkaviszonyban töltött nappal rendelkezik, az álláskeresővé válását megelőző 4 évben.
3. a harmadik típus azon álláskereső részére állapítható meg, akinek a segély iránti kérelem benyújtásának időpontjában,maximum 5 éve hiányzik a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez. További feltétel, hogy legkevesebb 140 napig részesült munkanélküli járadékban, emellett rendelkezzen az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel és a járadék folyósítási idejének kimerítését követő 3 éven belül betölti a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt.

 

Milyen időtartamra jár a munkanélküli segély?

 

Az első és a második típusú munkanélküli segély folyósítási időtartama 90 nap. Abban az esetben ha, az álláskereső a kérvény benyújtásának időpontjában az 50. életévét betöltötte, a munkanélküli segély első típusának folyósítása 90 nappal ,meghosszabbodik, így 180 napra válik  jogosulttá.

 

A munkanélküli segély harmadik típusa a baleseti rokkantsági nyugdíj, a rokkantsági, és az öregségi jogosultságának megszerzésig folyósítható.

 

A munkanélküli segély folyósításának kezdő napja, a kérelem benyújtását követő nap.

 

Munkanélküli segély 90 nap után nem jár a munkakeresőnek. Sőt, mint tudjuk, már nem munkanélküli segély az ellátás neve, hanem álláskeresési járadék. Nyilván már az első mondatból kitűnik, hogy a munkanélküliek ellátása nem javult, hanem rosszabbodott az elmúlt években, ami elsősorban az ellátás drasztikus lerövidítésében nyilvánul meg leginkább. Manapság 90 nap alatt munkát találni, csak ritka esetben lehet, hiszen a munkanélküliség olyan magas, hogy szó szerint több százan állnak az ajtó előtt egy-egy munkakörért.

 

Amennyiben tehát lejárt a 90 nap, amely ideig folyósításra került az álláskeresési járadék, kikerül ebből az ellátásból a munkát kereső. Ez után az un. foglalkoztatást helyettesítő támogatására lesz jogosult, amennyiben megfelel az aktív korúak ellátásáról szóló kritériumoknak. A következő feltételeknek kell megfelelnie az álláskeresőnek ahhoz, hogy részesülhessen az ellátásból. Nem kaphat álláskeresési járadékot, vállalkozói járadékot, nem töltheti büntetését büntetés végrehajtási intézetben, nem lehet előzetes letartóztatásban, nem részesülhet gyermekgondozási segélyben, nem töltheti katonai szolgálati idejét, nem folytathat nappali tagozatos felsőoktatási intézményben tanulmányokat, illetve nem részesülhet a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában. Nem részesülhet ápolási díjban, rendszeres szociális segélyben, sem rokkantsági nyugdíjat, sem özvegyi nyugdíjat, és átmeneti járadékban sem részesülhet, aki foglalkoztatást helyettesítő támogatásban akar részesülni. természetesen a felsorolás nélkülözi a teljesség igényét, annyit azonban látni enged, hogy komoly kritériumoknak kell megfelelnie az igénylőnek.

Természetesen vizsgálják az igénylő vagyoni helyzetét is, ami azt jelenti, hogy a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 90 %-át, ami 2013-ban 25.650 Ft-nak megfelelő összeg. Magának a támogatásnak az összege megegyezik az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 80 %-ával, ami jelenleg 22.800 Ft-os ellátásnak felel meg. Magát a jogosultságot a jegyző állapítja meg. Az a személy, aki elnyeri a jogosultságot a támogatásra, az köteles részt venni a közmunkaprogramban legalább 30 napot, köteles regisztráltatni magát az illetékes munkaügyi központban, és velük együttműködni, illetve részt venni olyan 6 hónapot meghaladó átképzésen, mellyel javul a munkaerő piacra való visszajutás lehetősége, és végül köteles elfogadni a munkaügyi központ által felajánlott munka lehetőséget. A jogosultság minden évben felülvizsgálatra kerül, hogy fennállnak-e még annak, további igénybevételének törvényi feltételei. 

 

Ügy rövid leírása

 

Az álláskeresési járadék-munkanélküli segély passzív munkaerő-piaci eszköz, mely az álláskereső megélhetését segíti annak érdekében, hogy ameddig nem rendelkezik munkajövedelemmel, ideiglenesen és legalább részben kompenzálja az elszenvedett jövedelem-kiesést és ezáltal elősegítse az önálló álláskeresést és elhelyezkedést.

 

Az ellátás 2016-tól nem szociális alapon, hanem biztosítási elven jár abban az értelemben, hogy jogosultsági idő szükséges hozzá (munkaviszony vagy vállalkozói jogviszonyban töltött idő és járulékfizetés). Ahhoz, hogy az álláskereső álláskeresési járadékban részesülhessen, a törvényben meghatározott mértékű jogosultsági idővel kell rendelkeznie, amin azon munkaviszony, közfoglalkoztatási jogviszony, vagy egyéni illetőleg társas vállalkozói jogviszony tartamát értjük, amelyet az álláskereső az álláskeresővé válást megelőző három év alatt szerzett. Valamennyi jogviszony esetében legalább 360 nap jogosultsági idővel kell rendelkeznie az álláskeresőnek ahhoz, hogy az álláskeresési járadékra jogosult legyen.

 

Az álláskeresési járadék folyósításának időtartama ennek megfelelően minimum 36, de legfeljebb 90 nap (10 nap jogosultsági idő felel meg 1 nap járadékfolyósítási időnek).

 

Az álláskeresési járadék összegének kiszámításánál a kérelem benyújtását megelőző négy naptári negyedévben az érintett jogviszonyokban elért – a vállalkozói jogviszony esetén a megfizetett – munkaerő-piaci járulék havi átlagos összegét kell alapul venni.

 

A járadék összege a járadékalap 60 százaléka, amely azonban nem lehet magasabb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegénél.

 

Jelenleg évente több ezer ügyfél részére állapítanak meg a munkaügyi központok kirendeltségei álláskeresési járadékot, ami az ellátási forma létjogosultságát és szükségességét igazolja. Amellett, hogy az ellátás nettó összegét pénzben kapják meg a jogosultak, az ellátási forma jelentős előnye, hogy az álláskeresők az ellátás folyósításának időtartamára a társadalombiztosítási jogszabályok rendelkezései alapján biztosítottakká válnak, tehát jogosultak az egészségügyi szolgáltatásokra és az ellátás folyósításának időtartamával további szolgálati időt is szereznek az öregségi nyugdíjukhoz.

 

Az állampolgárok részére az ellátási forma a munkaügyi központok kirendeltségein keresztül érhető el. Csak azok a magánszemélyek vehetik igénybe, akik álláskeresőként regisztrálva vannak a kirendeltségen, és az ellátás megállapításához szükséges törvényi feltételekkel rendelkeznek. Az álláskeresési járadék megállapítása esetén az ügyfélnek az ellátás folyósításával összefüggő bármilyen körülményt a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül be kell jelentenie a kirendeltségen.

 

Jogosultak köre

 

Az álláskeresési járadékot azok vehetik igénybe, akik álláskeresőként regisztrálva vannak a kirendeltségen, és az ellátás megállapításához szükséges törvényi feltételekkel rendelkeznek. Ezen törvényi feltételek a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben (a továbbiakban: Flt.) 25. § (1) bek. alapján:
álláskereső, és

 

• az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik, és
• megváltozott munkaképességű személyek ellátására nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül, és
• kereső tevékenységet nem folytat, ide értve azt, hogy nem rendelkezik érvényes vállalkozói igazolvánnyal, illetve érvényes bejelentéssel a vállalkozói tevékenység folytatására (függetlenül attól, hogy vállalkozását szünetelteti, vagy vállalkozását ténylegesen nem folytatja)
• munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az illetékes munkaügyi központ kirendeltsége sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.

 

Szükséges iratok

 

Igazolólap az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához.

 

Nyomtatványok

 

Kérelem és nyilatkozat formanyomtatványok, melyeket a kirendeltségen való megjelenés alkalmával az ügyintéző tölt ki és rögzít az informatikai rendszeren keresztül. A kérelem benyújtása az ügyfelek részéről úgy történik, hogy személyesen bemennek a kirendeltségre, ahol a kérelem nyomtatványt (nem jogszabállyal rendszeresített, tehát nem kötelező jelleggel alkalmazandó nyomtatvány!) névre szólóan kinyomtatják a részükre, és az ügyfél ezen a nyomtatványon kérheti az ellátás megállapítását.

 

Az eljárás költsége

 

Az eljárásnak nincs költsége.

 

Ügyintézés helye

 

A kérelmek és nyilatkozatok felvétele a kirendeltségek ügyfélforgalom számra nyitva álló helyiségeiben történik.

 

Ügyintézési idő

 

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szerinti általános ügyintézési határidő, azaz 30 nap. A hiánypótlásra az Flt. 54. § (6) bekezdése biztosít 15 napos határidőt.

 

Az ügyben közreműködő szakhatóság

 

Nincs az ügyben közreműködő szakhatóság.

 

Jogszabályok

 

• 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról (Flt.),
• 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.)
• 323/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet a Nemzeti Munkaügyi Hivatalról és a szakmai irányítása alá tartozó szakigazgatási szervek feladat és hatásköréről
• 42/2011. (XII. 2.) NGM rendelet a megyei (fővárosi) munkaügyi központok illetékességéről, valamint a felnőttképzési tevékenység megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól szóló 2/2010. (II. 16.) SZMM rendelet módosításáról
• 34/2009. (XII. 30.) SZMM rendelet az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához szükséges igazolólapról

 

Jogorvoslati lehetőségek

 

A kirendeltség elsőfokú döntése ellen a Ket. vonatkozó szabályai szerint – a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül – fellebbezéssel élhet az ügyfél. A másodfokon eljáró hatóság döntése ellen az illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságnál felülvizsgálati kérelemmel lehet élni. További információk….