A hivatásos nevelőszülő bruttó díjazása 135 ezer forint, ezen kívül más díjazásban nem részesül és a gyermekgondozási ellátásokat sem veheti igénybe.

A „hagyományos” nevelőszülő díjazása gyermekenként 15 ezer forint (485.-Ft/nap/ 20.-Ft/óra -huszonnégy órás szolgálat) és ez mellett amennyiben a feltételek adottak igénybe veheti a gyermekgondozási ellátásokat.

Gyermekenként a nevelőszülőknek fizetett nevelési díj és külön ellátmány részletezése és felhasználása (ez az összeg csak a gyermekre költhető, ellenőrzik, el kell tudni számolni vele):

Normál szükségletű gyermek után:

Nevelési díj: 34.200/hó = 1.140 Ft/nap
Ellátmány: 8.550/hó= 281 Ft/nap

Családi pótlék: 14.800.-Ft.

Összesen: 57.550.-Ft/gyermek /hó

Különleges szükségletű gyermek után:

Nevelési díj:39.900/hó=1.290Ft./nap

Ellátmány: 9.975/hó=320 Ft./nap

Családi pótlék: 23.500.-Ft.

Összesen: 73.375.-Ft./gyermek/hó

Ebbe a kategóriába tartozik, az étel allergiával küzdő, pl./glutén/ érzékeny, vagy cukor- betegséggel küzdő gyermekek, akik nagy odafigyelést, és különleges étrendet igényelnek.

Ezekben az esetekben plusz 50%-os az étkezésre fordított összeg.

Költségként elszámolható:

Étkezés: 19.350.-Ft/hó=630.- Ft /napi ötszöri étkezés (mely összeg nem fedezi a szükségleteket, a napi ötszöri étkezés költségét napi 800,- Ft-nál kevesebb összegből nem lehet biztosítani, akár a gondozási helyen, akár oktatási intézményben étkezik a gyermek)

Ruházat: 6.800.-Ft/hó (mely összeg nem fedezi a szükségleteket)

Zsebpénz- átlag: 3.420.-Ft – 1.425.-Ft (3-10éves) 3.705.-Ft (10-14éves) 5.130.-Ft (14év felett)

Összesen:29.570.-Ft

Maradvány:27.980.-Ft

Ebből az összegből kell pótolnunk az étkezést, mely minimum 5.500,- Ft, valamint a ruházatra felhasználható költséget is havonta minimum 1.000,- Ft-tal pótolni kell.

A maradványunk így : 21.480,- Ft

Egyéb rendszeres havi kiadások: rezsi gyermekre eső része, gyógyszer, vitaminok, tisztálkodás (tusfürdő, fogkrém, mosószer, öblítő, mosogatószer, tisztítószerek, pelenkás gyermeknél: pelenka, popsitörlő, kenőcs, stb.), osztály- vagy csoportpénz, bérlet, utazás, szakkör, különóra, iskolába- óvodába havi tisztasági csomag

Egyéb rendszeres havi kiadások részletezve:

rezsi: 7.000,- Ft – 15.000,- Ft

gyógyszer: 1.000,- Ft – 8.000,- Ft

vitamin: 500,- Ft – 4.500,- Ft

tisztálkodás: 3.000,- Ft – 14.000,- Ft

osztálypénz: 300,- Ft – 2.500,- Ft

bérlet, utazás: 1.500,- Ft – 6.500,- Ft (pl. helyi és távolsági tanuló bérletek)

szakkör, különóra: 500,- Ft – 2.500,- Ft

tisztasági csomag iskolába: 500,- Ft 800,- Ft

Egyéb havi rendszeres kiadások összege: 14.300,- Ft – 53.800,- Ft melyet a 21.480,- Ft-os maradványból kell kigazdálkodni, továbbá ebből az összegből kell még az egyéb nem rendszeres havi kiadásokat is fedezni (pl. beiskolázás, ballagás, szemüveg, nyaralás, stb.)

A havi rendszeres kiadásokon kívül vannak az egyéb nem rendszeres kiadások, melyek szintén nagy anyagi terhet jelentenek a nevelőszülőknek. A beiskolázások, a gyermekek ballagása és pl. a gyógyászati segédeszközök megvásárlása olyan kiadások, melyeket nem lehet halogatni és amelyek több tízezer forintos költséget jelentenek.

Több nevelőszülős család évek óta nem volt nyaralni, nem tudta a nevelt gyermekek által elhasználódott bútorait lecserélni, a lakását felújítani-átfesteni, mivel tartalékaikat felélték és havonta, rendszeresen a saját jövedelmükből pótolták/pótolják a nevelt gyermekek ellátásához szükséges hiányt.

Egyéb nem rendszeres kiadások: névnap, születésnap, karácsony, húsvét, farsang, színház látogatás, bábszínház, ballagás, beiskolázás, osztálykirándulás, családi nyaralás, szemüveg vagy egyéb gyógyászati segédeszköz, bútorcsere (pl. íróasztal, szék, ágy, stb.), tartós használati cikk vásárlása pl, televízió, számítógép, kerékpár, szórakozás, kultúra, stb.

Egyéb nem rendszeres kiadások részletezve:

névnap, születésnap, karácsony, húsvét, farsang : 1.500,- Ft – 5.000,- Ft / alkalom

színház látogatás, bábszínház : 500,- Ft – 3.000,- Ft / alkalom

ballagás (óvodai, iskolai): 12.000,- Ft – 30.000,- Ft (ruha, tabló, bankett, fénykép, virág, stb.)

beiskolázás: 30.000,- Ft – 55.000,- Ft (írószerek, füzetek, tankönyvek, táska, sportfelszerelés)

nyaralás : 20.000,- Ft – 40.000,- Ft

bútor (pl. ágybavizelős gyerekeknél az ágyat gyakran kell cserélni) 15.000,- Ft – 50.000,. Ft

gyógyászati segédeszköz : 5.000,- Ft – 45.000,- Ft

egyéb eszköz (pl. kerékpár) 15.000,- Ft – 25.000,- Ft

Egyéb nem rendszeres kiadások összege: 84.500,- Ft – 223.500,- Ft és ebben az összegben nincs osztálykirándulás, nincs vásárolva tartós használati cikk (pl. számítógép, televízió, ami minden gyermek igénye) és nincs egyéb szórakozás (ami sok kamasz gyermek igénye).

A jelenlegi normatívából nincs lehetőség az alapvető szükségleteken túli igények kielégítését biztosítani, amit természetesen a nevelőszülők saját jövedelmükből, megtakarításaikból, hitelekből biztosítanak, ami az életszínvonaluk hónapról-hónapra történő csökkenéséhez vezet.

A gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő gyermekek, valamint az utógondozottak után járó normatív állami támogatás összege hat éve nem emelkedett, annak ellenére sem, hogy erre az ombudsman 2010-ben javaslatot tett (AJB-6424/2010, és AJB-680/2011 AJB 2478/2011). Dicséretes, hogy az elmúlt három és fél évben eddig összesen hatszor emelkedtek a nyugdíjak és jövőre az infláció tervezett mértékével, vagyis 2.4 százalékkal ismét emelkedik, az viszont elszomorító, hogy a kormány elfeledkezik a társadalom legsérülékenyebb tagjairól. Az intézkedések hiánya a nevelőszülői családok anyagi helyzetének drasztikus romlásához vezet, hiszen a jövő évi költségvetés sem tartalmazza az ellátmányok emelését.

A hír szerint: „Az Emberi Erőforrások Minisztériuma emlékeztetett arra, hogy a változtatással egyetlen nevelőszülő sem járhat rosszabbul”. Az „Egyetlen nevelőszülő se járjon rosszabbul a jogviszony átalakításával” elv, nem fedi a valóságot, mivel a GYED-en lévő nevelőszülők hamarosan kényszerválasztás elé kerülnek: vagy a munkahelyüket kockáztatva vállalják szerényebb jövedelem mellett, hogy fizetetlen szabadságot vesznek igénybe, vagy januártól visszamennek a munkahelyükre és lemondanak a nevelőszülői hivatásról (pici babák mellett nem tudnak munkába járni).

• magyar állampolgár, illetve bevándorolt vagy menekültként elismert személy 
• cselekvőképes, büntetlen előéletű
• nem áll fenn vele szemben a Gyvt. 15. paragrafus (8) bekezdésében meghatározott kizáró ok
• 24. életévét betöltötte
• a gondozott gyermek és közte legalább 18, legfeljebb 45 év korkülönbség van
• a nevelőszülői felkészítő tanfolyamon részt vett (ezt a Fővárosi TEGYESZ biztosítja)
• fizikailag és pszichésen alkalmas a gyermeknevelésre (a vizsgálatokat a háziorvos és szükség esetén a TEGYESZ által felkért szakemberek végzik)
• otthona, környezete alkalmas a gyermeknevelésre (a gondozott gyermek számára nemenként külön szobát tud biztosítani, ahol az egy gyermekre jutó élettér legalább 6 m2)
• házastársa illetve élettársa elhatározásához hozzájárul.

A nevelőszülő feladatai

• otthonában ellátja a gyermek nevelését, gondozását (egy egyéni gondozási-nevelési terv alapján), valamint a gyámhivatal kirendelő határozata alapján a gyermek gyámságát
• gondoskodik a megfelelő oktatásról, képzésről (ha szükséges, speciális foglalkozásról is)
• felkészíti a gyermeket az önálló életvezetésre
• biztosítja a vérszerinti szülőkkel való kapcsolattartást a gyámhivatal határozatának megfelelően
• elősegíti a gyermek visszakerülését a vérszerinti családhoz, vagy ha ez nem lehetséges, segíti örökbefogadó családhoz való kerülését
• vállalja a gyermek nagykorúsága után is gondozását, lakhatását
• együttműködik a TEGYESZ, a gyámhivatalok, és a gyermekjóléti szolgálatok szakembereivel, tájékoztatja őket munkájáról.

Korábbi hírek :

A nevelőszülők ezzel egyidejűleg egységes foglalkoztatotti jogviszonyba kerülnek, és biztosított lesz nyugdíjjogosultságuk is – derült ki Kecskés Péter főosztályvezető szavaiból a tárca által rendezett szerdai szakmai konferencián.

Jelenleg a mintegy 21 500, állami gondoskodásba vett gyermek 60 százaléka él nevelőszülőknél, a 12 900 gyerekkel azonban csak mintegy 300-an foglalkoznak főállásban, hivatásos nevelőszülőként. Számuk az utóbbi években folyamatosan csökken, a nevelőszülői hálózatok fenntartóinak ugyanis túl sokba kerül a 3-7 gyereket befogadó hivatásos nevelőszülők – gyermeklétszámtól független – havi bruttó 135 ezer forintos díjazása. A nevelőszülőknél élő gyermekek nagy többségét így az a mintegy ötezer hagyományos nevelőszülő neveli, aki legföljebb négy gyermeket gondozhat, és aki ezért gyermekenként havi 15 ezer forintot kap. Minden gyermek után jár továbbá úgynevezett ellátmány: ezt a családi pótlékkal együtt durván havi 60-75 ezer forintot kizárólag a gyerek ellátására lehet elkölteni. A nevelőszülők jelenleg szintén fölvehetik a gyerekek után a gyest és a gyedet is.

Ez utóbbi juttatások azonban a jövőben nem járnak majd a nevelőszülőknek, mint Kecskés Péter fogalmazott: azok összege a nevelőszülői díjazásban fog megjelenni. A főosztályvezető hangsúlyozta: a változtatással egyetlen nevelőszülő sem járhat rosszabbul, a hivatásos nevelőszülők díjazása 2016 decemberéig nem csökkenhet. Szerinte azonban a nevelőszülők – amellett, hogy nyugdíjjogosultságot kapnak – összességében anyagilag jobban járnak majd az új szabályozással. Példaként említette: jelenleg egy speciális szükségletű, 3 év alatti gyermek után a gyessel együtt 40 650 forintot kap egy hagyományos nevelőszülő, a tervezet szerint a jövőben 45 ezer forint lenne az utána járó díjazás.

A nevelőszülői hivatás foglalkoztatotti jogviszonnyá alakítására azért van szükség, mert a hagyományos nevelőszülők mintegy kétharmadának nincsen semmilyen jogviszonya: ennél a mintegy 3000 munkanélküli nevelőszülőnél él a gyerekek 62 százaléka. A tárca ezt a helyzetet szeretné rendezni az új szabályozással, már csak azért is, mert 2014 januárjától a 12 év alatti gyermekek már egyáltalán nem kerülhetnek gyermekotthonba, csak nevelőszülőhöz. Mivel azonban évente úgy 2200 új 12 éven aluli gyermek kerül be a rendszerbe, elhelyezésükhöz a tárca számításai szerint 450-550 új nevelőszülőre volna szükség. A csaknem 2400, jelenleg is az otthonokban élő 12 éven aluli gyermeket 2016 decemberéig kell nevelőszülőknél elhelyezni: ehhez további 500-600 nevelőszülőt kellene bevonni. A tárca ennek érdekében indította el év elején nevelőszülő-toborzó kampányát, amelynek hatására mintegy ezren jelentkeztek nevelőszülőnek, de várhatóan csak mintegy felük felel majd meg az elvárásoknak.

Kecskés Péter hangsúlyozta: a Nemzetgazdasági Minisztériummal folytatott tárgyalások alapján az már látszik, hogy lesz fedezet a nevelőszülői foglalkoztatotti jogviszony fenti módon történő bevezetésére, amelyre egyébként speciális szabályok vonatkoznak majd, mert a munka törvénykönyve csak korlátozottan alkalmazható a területen.

Számos kérdés azonban még nyitva áll. A KSH adatai szerint például a hagyományos nevelőszülők mintegy 60 százaléka csak egy vagy két gyermeket fogad be. Kérdés: ez elég lesz-e a jövőben a nevelőszülői foglalkoztatotti jogviszony betöltéséhez, azt ugyanis gyermeklétszámhoz kötik majd. Hogy mekkorához, az a konferencián nem hangzott el.

21,5 EZER

JELENLEG az állami gondoskodásba vett 21 500 gyermek 60 százaléka él nevelőszülőknél, a 12 900 gyermekkel csaknem 300-an foglalkoznak főállásban.