Nyolcpontos csomaggal készül 2016-ra a kormány

Rövidesen megjelenik a Magyar Közlönyben egy olyan jogszabály, amely az uniós pályázatokhoz való könnyebb, gyorsabb hozzáférést, egyúttal a 2016-os kifizetés gyorsítását segíti elő – hangzott el az INFOtér című mai balatonfüredi konferencia délutáni panelbeszélgetésén.

Dányi Gábor, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkára úgy fogalmazott, hogy a jogszabály azt célozza, hogy 2016-ban a miniszter által egy hónapja megjelölt kifizetési célt, a „2000 milliárdot közelíteni lehessen” és várhatóan egy nyolc pontból álló intézkedésre lehet számítani, amelyből néhányra utalt is.

A 2000 milliárd elérése a cél

Dányi emlékeztetett arra, hogy múlt héten extrém mértékű, mintegy 80 milliárd forintnyi uniós támogatás kiutalása történt meg a pályázók felé, amely sebesség nyilván nem tartható fenn. Az említett jogszabály a 2007-2013-as ciklus zárásával, illetve az új ciklus elindításával összefüggő érthető hullámzás simítását célozza. Ennek a simításnak a szükségességét Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője éppen egy hónapja a Portfolio konferenciáján tartott előadásában jelölte meg célként úgy, hogy az apparátus elé egy 2000 milliárd forintos jövő évi kifizetési célt határozott meg. Összevetésként: az idei kifizetési cél 2236 milliárd forint, amelyből az első 10 hónapban a Portfolio számításai szerint mintegy 1640 milliárd forint teljesült.

Turóczy László, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságtervezésért és versenyképességért felelős helyettes államtitkára a beszélgetésen szintén kiemelte: olyan intézkedésekre van szükség, amelyekkel elkerülhető, hogy jövőre mintegy 1000 milliárd forintnyi uniós forrás „kiessen” a gazdaságból. Utalt rá, hogy ez azért nehéz, mert közben gőzerővel zajlik a 2007-2013-as uniós ciklus zárása, az azzal összefüggő nagy munka, hogy ne veszítsen forrásokat az ország.

Mennyi az annyi?

Essősy Zsombor, a MAPI vezérigazgatója azt vetette fel a panelbeszélgetés során, hogy egyelőre viszonylag korlátozott méretű a 2014-2020-as ciklus terhére kiírt pályázatok keretösszege. Így ebből (azok jövő évi előleg kiutalásából) gondolatmenete szerint az következik, hogy még brutálisan nagy, mintegy 3000 milliárd forintnyi keretösszegű pályázatot kellene jövő nyárig kiírni ahhoz, hogy a 2000 milliárdos jövő évi kifizetési cél elérhető és ezáltal a gazdasági növekedés intenzív lassulása elkerülhető legyen.

Az Európai Bizottság egyébként éppen ma tette közzé friss magyar (és EU-s) előrejelzéseit, amelyek közül kiemelendő, hogy az idei 2,9%-os GDP-növekedés után 2,2%-ra látja lassulni a növekedést Brüsszel. Ezzel tehát elkerülhető lenne a 2% alatt növekedés. Lázár a konferenciánkon azt jelezte, hogy nagy erőfeszítéseket kell tenni a 2% alulról történő eléréséhez.

Jönnek a nagy infrastrukturális beruházások

 

A jogszabálycsomag erre is tartalmazhat majd intézkedést, ahogy Dányi jelzése szerint arra is, hogy az ún. „tömegpályázatokban” (GINOP) mielőbb döntések szülessenek. A tömegpályázatok kapcsán a gyors döntéshozatal témájában Túróczy úgy fogalmazott: az intézményrendszer számára „tarthatónak kellene lennie” a kiírásokban megjelölt 30 napnak.

Essősy szerint egyébként önmagában nem baj, ha ezt mégsem tudja tartani az intézményrendszer, csak akkor ez legyen világosan kimondva és az üzleti szféra elfogadja a hosszabb határidőt is, ha azt már valóban tartani tudja az állami oldal.

Olyan pályázatokat írnak ki a cégeknek, amire tényleg lesz igény

Dányi a beszélgetés során a 2000 milliárdos cél elérése kapcsán azt említette meg, hogy

Ez összecseng azzal, mint amit Lázár a konferenciánkon említett és azóta október második felében elindult egy széleskörű szakmai-társadalmi konzultáció is: azt nézi a kormány, hogy hogyan lehet elérni a pályázati forrásokhoz való szélesebb és gyorsabb hozzáférést.

Dányi hangsúlyozta: nem feltétlenül helyes az a gondolkodás, hogy a jövő évi GDP-növekedésre nagyrészt az uniós források kifizetési koordinátáján keresztül gondolunk. Ennek és a nagyságrendeknek az alátámasztására megemlítette, hogy az éves magyar nominális GDP mintegy 33000 milliárd forint, miközben most arról szól a beszélgetés, hogy például 1300, vagy 2000 milliárd forintnyi uniós forrás kerülhet-e a gazdaságba jövőre.