Szociális életpályamodell 2016 – Legkésőbb 2016 elején elindul a szociális életpályamodell

Legkésőbb 2016. január 1-jén elindul a szociális életpályamodell – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára szerdán Székesfehérváron.

Czibere Károly a Szolgálat, megújulás, felelősség című szociális szakmai konzultációs rendezvénysorozat második állomásán hangsúlyozta, hogy a területen foglalkoztatott 93 ezer emberből 70 ezret fog érinteni az életpályamodell, amely döntően a megújított továbbképzési rendszerben szerzett kreditekhez illeszkedik majd. Hozzátette, hogy nem olyan rendszerben gondolkodnak, ahol külső minősítő bizottság van, hanem más típusúban. Erről részleteket nem árult el, de azt mondta, hogy az első vázlatok néhány hét múlva a kormány asztalán lesznek.

Az államtitkár kiemelte, hogy a kormány törekvései között szerepel a szociális ágazatban dolgozó szakemberek anyagi megbecsülése, amelynek keretében a 2014-ben bevezetett bérpótlék beépülhet a bérekbe, és ehhez júliusban további béremelés társulhat.

Czibere Károly emlékeztetett arra, hogy kedden az Európai Unió elfogadta az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programot (EFOP), így százmilliárd forintot meghaladó az a forrás, amelyet a következő hat évben szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások fejlesztésére fordítanak. A következő időszakban a konkrét pályázati kiírások előkészítése kezdődik meg, és az idén több mint százmillió forintnyi pályázati lehetőség nyílik meg.

Az államtitkár alapvető iránynak nevezte egy erős Magyarország megteremtését, amihez szerinte az egyik legfontosabb eszköz a szociális biztonság. Azt mondta, a szociális biztonsághoz szolidáris és befogadó társadalom kell, valamint megfelelő minőségű szolgáltatási rendszer és megbecsült ágazati dolgozók. Az 1993-ban elfogadott szociális és a 1997-ben életbe lépett gyermekvédelmi törvény újragondolására nincs szükség, változások ott lesznek, ahol annak jelentős indoka van. A keret nem változik, de a keretben a kép sokkal harmonikusabb lesz a változások után, amiben nagy segítséget jelentenek a szakmai konzultációk – fogalmazott.

Czibere Károly kiemelte: szeretnék elérni, hogy a múlt héten megkezdett konzultációs sorozat végére látható legyen, honnan hova tartanak. Legkésőbb május végére a 2018-ig tartó időszak szociális és gyermekvédelmi irányaival tisztában kell lennie minden érintettnek – fűzte hozzá.

Nyitrai Imre szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár előadásában rámutatott arra: a március elsején életbe lépett új segélyezési rendszer osztott felelősséggel működik, vagyis visszatértek az 1993-as szociális törvény alapelvéhez. Egyetlen újdonságot nevezett meg: a települési támogatások esetében az egyes települések adóerő-képessége alapján az állam újraosztotta a támogatást, így 261 önkormányzatnak nem biztosít ehhez forrásokat.

Közölte, a jövőben a gazdagok helyett a szegényebb és kisebb önkormányzatok rendszerét finanszírozza az állam. Hangsúlyozta, hogy a foglalkoztatást helyettesítő támogatások járási szintre helyezése miatt több emberhez jutnak el, és kizárhatóak a diszkriminatív tényezők is.

Az eseményt megelőző sajtótájékoztatón Czibere Károly a március elsejével a támogatási rendszerben bevezetett változásokkal kapcsolatban kiemelte: a kormány célja a korábbi széttöredezett, átláthatatlan szociális ellátórendszer egyértelművé, igazságosabbá, hatékonyabbá és célzottabbá tétele volt. Kitért arra, hogy a 2000-es évek közepén csak a segélyek 60 százaléka jutott el a legszegényebbekhez, sok esetben a rászoruló emberek a kérelemig sem jutottak el a rendszer bonyolultsága miatt.

Az államtitkár szerint az újragondolás a tapasztalatoknak megfelelően megtörtént és most már a jövedelemkompenzáló támogatások esetében egyértelműen megjelenik az állami felelősség. Azokat a járások állapítják meg, a támogatásokat pedig a központi költségvetés biztosítja – tette hozzá.

A kiadáskompenzáló támogatásokat továbbra is az önkormányzatok állapítják meg a helyi sajátosságokra alapozva. A jelentős bevétellel nem rendelkező településeket az állam ebben is segíti: 31,1 milliárd forint az idei keret, de további ötmilliárdos keret nyílhat meg és pályázati úton lesz elérhető.

Brájer Éva, Székesfehérvár fideszes alpolgármestere jelezte, hogy a város is a változások szerint alakította át szociális rendeletét, a szakemberek, a civilek, a nyugdíjasklubok, az egyházak és az érintettek bevonásával. Közölte, hogy a közgyűlés egyhangúlag fogadta el a rendeletet, amelyben négy – lakhatási, gyógyszer-, hátralékkezelési és ápolási – települési támogatás szerepel írja a kormány.hu.