Magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok ellátása : családi pótlék, gyed, gyes, segély, nyugdíj.
A családi pótlék, a gyes, a gyed, az anyasági támogatás, a közgyógyellátás mellett tizenötféle segélyt vagy támogatást kaphatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok.
A köremailekben terjedő állítás nem igaz. Az egészségügyi szolgáltatások csak tb-kártyával vehetők igénybe, tb-kártyát viszont csak magyarországi lakhellyel rendelkezők kaphatnak. (A hazánkban dolgozó külföldiek csak akkor jogosultak ingyenes orvosi ellátására, ha munkahelyük társadalombiztosítási járulékot fizet utánuk.) Csak magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgárokat illet meg a családi pótlék, a gyes, a gyed, az anyasági támogatás is. A támogatást eleve a magyarországi munkahelyen vagy a területileg illetékes magyarországi önkormányzatnál lehet igényelni. A szociális segélyt, a lakbértámogatást, a vakok személyi járadékát vagy a mozgáskorlátozottak közlekedési támogatását sem vehetik igénybe a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok. (Az más kérdés, hogy lakcímhez jutni csupán formaság.)
Magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok nem szavazhatnak a választásokon.
A határon túli magyarokról úgy tartják, hogy többségükben jobboldali érzelműek, ezért különösen a hazai jobboldali erők szokták hangoztatni megnyugtatásul, hogy a lakcím nélküli állampolgárság nem jár szavazati joggal. Tartózkodási hely – és ezzel járó szavazati jog – akkor illeti meg a magyar állampolgárt, ha ott három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik, és külföldön nincs lakóhelye. A kettős állampolgárok közül tehát csak az szavazhat, aki külföldön csak átmeneti jelleggel lakik. Aki a lakcímbejelentéskor valótlan információt közöl, az közokirat-hamisítást követ el.
Van egy kiskapu, amit azért nem valószínű, hogy tömegesen vennének igénybe. A választás előtt egyszer Magyarországra kell utaznia a határon túl élő kettős állampolgárnak, és valamelyik önkormányzatnál úgynevezett településszintű lakóhelyet kell létesíteniük. Ezt a lehetőséget az 1998-as választás előtt foglalták törvénybe, hogy a hajléktalanok is élhessenek szavazati jogukkal. Állandó tartózkodási helyként az adott városon vagy kerületen kívül nem tüntetnek fel mást, a helyi választási iroda vezetője csupán azt ellenőrzi, hogy a bejelentkező nem szerepel-e a választójoggal nem rendelkezők nyilvántartásában. A határon túli kettős állampolgárok az európai parlamenti választásokon korlátlanul szavazhatnak a magyarországi pártokra.
Kettős állampolgárság bevezetése helyett a külhoni magyar útlevél is enyhítene a határon túliak utazási gondjain.
A kormány a VIII. Magyar Állandó Értekezlet előtt bedobott ötlettel igyekezett lecsillapítani a határon túli magyar vezetőket. A “rendes” magyar útlevél a kárpátaljai és a szerbiai magyaroknak fontos, mert hazájuk belátható időn belül nem lesz az Európai Unió tagja, és a schengeni határok 2007-es bevezetésével a szó szoros értelmében kiszorulnának Európából. A külhoni magyar útlevél azonban 2007 után nekik sem jelentene utazási könnyítést, mert a schengeni határokat ezzel az okmánnyal nem lehet majd átjárni.