Néhány nap múlva már minden borvidéken megindul a szüret, a tavalyihoz hasonlóan közepes mennyiség várható, de a szőlő minősége még sokat javulhat kedvező, napsütéses időjárás esetén, a gazdák kevesebb termés esetében a szőlő és a bor árainak emelkedését várják a 2015-ös esztendőben.
Kiss Eliza, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára elmondta, ahhoz, hogy jó minőségű borok készüljenek, szükség lesz a borászok minden szaktudására, hiszen nemcsak az időjárás volt változó, komoly növény-egészségügyi gondokkal is szembesültek a termelők. Bár még sok a bizonytalanság, az már látszik, hogy a pincékbe kerülő bor mennyisége eléri a 3 millió hektolitert. Tavaly 2,663 millió hektoliter seprős bor készült.
A kétharmad részt kékszőlőt adó 5400 hektáros Egri Borvidéken, az elmúlt éveknek megfelelően, átlagosan 72 mázsás termés várható – mondta a borvidék hegyközségi tanácsának elnöke. Pál Sándor közölte, a szüret szeptember elején kezdődhet, 6-7 hétig tart, a minőséget pedig nagyban befolyásolja, hogy milyen lesz az időjárás. „Ha napos lesz, akár kiváló is lehet” – mondta.
A 7000 hektáros, 73-75 százalékban fehérbort termő Mátrai Borvidéken megkezdődött a szüret, s várhatóan október elejéig tart. Az idén is 78-80 mázsás termés várható, a sok csapadék és a pára azonban még ronthatja mennyiséget – mondta Hordós Attila, Gyöngyöspata és Gyöngyössolymos hegybírója. Kilónként 100-120 forintra számíthatnak a termelők, ami a tavalyihoz képest 15-20 százalékos csökkenés. Később, a középérésű fajták szedésénél még mehetnek feljebb az árak.
A tokaji borvidéken 5500 hektár területen várják a szüretet. Prácser Miklós, a borvidék hegyközségi elnöke elmondta, akik meg tudták védeni a szőlőt a kártevőktől, azoknál kiváló lehet a szüret. Az idén jó közepes, 300 ezer mázsa körüli mennyiségre számítanak, tavaly 330 ezer mázsa termett. Hozzátette: a szüret a korán érő szőlőknél – muskotály – szeptemberben kezdődik, a késői fajtáknál – hárslevelű, furmint – októberben is tart.
A Kunságban, ha az időjárás jól alakul, közepesnél jobb termés és nagyon jó minőségű bor lesz – mondta Frittmann János soltvadkerti borász. A 60 hektáron termelő családi vállalkozás fele-fele arányban gondoz fehér- és kékszőlőt. Elmondta, a szüret a múlt héten kezdődött. Kiemelte, mivel hűvösek voltak az éjszakák, rendkívül illatos és zamatos az erjedő bor, amit ritkán lehet érezni. Mennyiségre a tavalyinál jobb, jó erős közepes termést vár, s ha az időjárás kedvez, akkor rendkívül jó minőségű lesz a bor.
Jó évre számítanak a szekszárdiak is, a több mint 120 hektáron gazdálkodó Mészáros Pál szerint a korai fajták üdék, zamatosak, cukorfokuk ugyan alacsony, de ezeknél ez nem hátrány. A kékszőlő még legalább három hetet a tőkén tölt, s ha lesz elegendő napsütés, meglesz a megfelelő cukorfok is – tette hozzá.
A borvidék 2450 hektáros, 75 százalékán kék-, 25 százalékán fehér szőlőt termelnek. A tavalyi erős közepes év volt, az idei, ha lesz elég napsütés, minden tekintetben jobb lesz – hangsúlyozta a borász.
A soproni, pannonhalmi területen megkezdődött a szüret. Taschner István hegyközségi elnök közlése szerint az 1400 hektáros, zömében kékfrankost adó Sopronban a minőség kifogástalan, a mennyiség az utóbbi évek alacsony értékeitől is elmarad: a tavalyi 69,5 után az idén 60 mázsa alatti átlagra számítanak. Hozzátette, szeptember elején kezdhetik el a termés zömét adó kékszőlők betakarítását, s a kései fajtáktól eltekintve a jövő hónap végére be is fejeződhet a munka.
Hangyál Balázs, a pannonhalmi hegyközség titkára annyit közölt: az utóbbi évekénél valamivel kisebb termésre számítanak, a mennyiség 90 százalékát adó fehérszőlők minőségével nincsen probléma.
A Zalaszentgróthoz közeli Csáford hegyen az elmúlt évben 80-100 mázsa szőlő termett hektáronként, s az idén is hasonlóra számítanak – közölte Veress János, egy családi pincészet tulajdonosa. A szüret várhatóan szeptember közepén kezdődik, s november végéig tarthat.
Ha hosszú lesz a vénasszonyok nyara, jó évjárat lehet az idei – mondták a neszmélyi borvidék nevesebb termelői. A legkorábban szüretelt fajtát, az Irsai Olivért a Szöllősi Pincészet és a Kősziklás Borászat már betakarította, a Hilltop Neszmélynél pedig most kezdik a szüretet. A borászatok vezetői szerint a termés 10-20 százalékkal kevesebb a megszokottnál.
Az átlagosnál 15-20 százalékkal kisebb, hektáronként 60 mázsa alatti termés várható idén a villányi borvidéken. Nagy Gergely, a borvidék hegyközségi tanácsának titkára elmondta: a minőségről még korai beszélni, nagyban függ a következő hetek időjárásától. A gazdák száraz, meleg időben reménykednek. A 2500-2600 hektár területű villányi borvidéken mintegy másfél ezren foglalkoznak szőlőtermesztéssel, 80 százalékban vörös-, 20 százalékban fehérborok kerülnek a fogyasztók asztalára. A termelők már augusztusban hozzáláttak a korai és az első rozéborokat adó fajtákat szedéséhez, az igazi szüret szeptember elején, a portugieser szedésével veszi kezdetét.
A csapadékos időjárás miatt az átlagos 6-7 helyett kilencszer kellett permetezni a szőlőt – mondta a 6 hektáron gazdálkodó Kvassay Levente borász, aki az átlagosnál 10 százalékkal kevesebb terméssel kalkulál.
Az időjárás miatt a szokásosnál egy héttel előbb megkezdődött a szüret, az idei évjárat nem ígérkezik kiemelkedőnek – mondta a Veszprém Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának igazgatója.
Boros Gábor hangsúlyozta, a csapadék és a párás meleg nagy kihívást jelent. Nagy-Somlón, Badacsonyban, Balatonfüred-Csopakon és a Balaton-felvidéken a rothadás 20-30 százalékkal csökkenti a termést. Még mindig sok múlik az időjáráson, az viszont biztos, hogy az eddigi mért közepes mustfokok nem emelik az ideit a kiemelkedő évjáratok közé. Veszprém megye mintegy 5600 hektár szőlőültetvényének 75-80 százalékán fehér szőlőfajtákat gondoznak.