Adózás 2019: Így adózunk 2019-ben

Adózás 2019: Így adózunk 2019-ben

A kormány két részletben terjesztette be idén a 2019-re vonatkozó adóterveit. Most ezeket gyűjtjük egy csokorba, kiemelve a legfontosabb változásokat, legérdekesebb könnyítéseket és legmeghatározóbb újításokat.

Könnyítések minden mennyiségben

  • További 2 százalékponttal 17,5%-ra csökken a szociális hozzájárulási adó a korábbi bérmegállapodásnak megfelelően. Ez 130 milliárd forintnyi könnyítés a vállalkozásoknak.
  • A végéhez ér a 4 év alatt megvalósuló, 2 gyermekesek esetén igénybe vehető családi adókedvezmény-emelés, jövőre 20 ezer forint jut havonta gyermekenként. Ez 380 ezer családot érinthet és 20 milliárd forint könnyítés.
  • egy újabb alapvető élelmiszer forgalmi adója csökken: az UHT és az ESL tej áfája jövőre ötszázalékos lesz. Ha ez az árcsökkenés lecsapódik az üzletekben, akkor a lakosság 20 milliárd forintot spórolhat a pénzügyminisztérium szerint.
  • A nyugdíjasoknak szánt legújabb kedvezmény. Az öregségi nyugdíj mellett dolgozók jövedelme után 2019-ben már csak a 15 százalék személyi-jövedelemadót kell fizetni. Jelenleg 70 ezer ember dolgozik így, de a minisztérium a létszám jelentős növekedésére számít. Az új kedvezmény lényegéről itt írtunk legutóbb részletesen.
  • Kedvezőbbé válnak a kisvállalati adó választására vonatkozó értékhatárok. A módosítás ugyanis 500 millió forintról 1 milliárd forintra emeli a kisvállalati adóalanyiság választási feltételeinek a bevételre és a mérlegfőösszegre vonatkozó értékhatárait.
  • A regisztrációs adóról szóló törvény módosítása csökkenti a kis- és középkategóriás motorkerékpárok regisztrációs adóját a személygépkocsik esetében 2012-től végrehajtott adómérték csökkentéssel azonos mértékben, továbbá az elektromos és hibrid meghajtású motorkerékpárok regisztrációs adótételét nulla forintra csökkenti.
  • Nyolcmillió forintról tizenkétmillió forintra nő január 1-jétől a legkisebb vállalkozások áfamentessége. A kisvállalkozások ezzel a mellett, hogy összességében mintegy 10 milliárd forintot spórolnak, megszabadulnak az áfabevallás kitöltésének kötelezettsége alól is.
  • Váratlan újítás volt, hogy 2019. január elsejétől az elektronikus fizetés erősítése és ezzel párhuzamosan a készpénzhasználat csökkentése érdekében tranzakciónként 20 ezer forintig minden lakossági átutalás mentesül a pénzügyi tranzakciós illeték alól.
  • Jövőre természetes személyek kincstárnál vezetett és állampapír-forgalmazás érdekében igénybe vett ügyfélszámlája és más számlavezetőnél vezetett fizetési számlája között lebonyolított fizetési művelet után sem kell majd pénzügyi tranzakciós illetéket fizetni.
  • A bankadó felsőkulcsa 0,21 százalékról 0,2 százalékra csökken.

 

Egyszerűsítés

 

  • Az adóadminisztráció is csökken a tárca tervei szerint. 2019-től már nem kell fizetni a 75 százalékos különadót, a hitelintézeti különadót vagy kulturális adót. A baleseti adó is megszűnik, de beépül a biztosítási adóba és az egészségügyi hozzájárulás pedig a szociális hozzájárulási adóba olvad. Búcsút inthetünk lassan az evának is (hatodik ilyen adófajta, ami jövőre már nem lesz). A kormány ugyanis azt javasolja, hogy az egyszerűsített vállalkozói adó utoljára 2018. december 20-ig legyen választható, ezt követően az eva-alanyiság választására nem lesz lehetőség.
  • A december 20-ig elvégzendő adófeltöltési kötelezettség szabályai is enyhülnek. Az itt tévesztő cégek esetében a maximális mulasztási bírság-mérték a felére csökken. Jövőre a befizetett előleg és az adóévi adó kilencven százalékának különbözete után maximum tíz százalék lehet a bírság.
  • A kutató-fejlesztő foglalkoztatása után járó adókedvezmény, amely gyakorlatilag felére csökkenti a kutató-fejlesztő munkavállalót alkalmazó vállalkozás szociális hozzájárulási adóját. A kutatás-fejlesztési adókedvezményt felváltó új kedvezmény összege a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségeként elszámolt bérköltség után a 19,5 százalékos adómérték 50 százaléka.
  • Az adó-adminisztráció is jelentősen csökken az elmúlt hetek adószakmai tanácskozásai nyomán, mivel például jövőre már nem kell bejelenteni a foglalkoztatottnak dolgozója végzettségére, szakképesítésére, illetve azt ez igazoló okiratokra vonatkozó adatokat.
  • 2019. január 1-jétől választható az áfa rendszerében ismert csoportos adóalanyisághoz hasonló csoportos társasági adóalanyiság. A csoportos társasági adóalanyiságot választók számára az ún. transzferár dokumentáció alóli mentesülés szintén jelentős egyszerűsítést jelent.
  • Az áfamentesség értékhatárának megemelése mellett jelentősen csökkenti az adminisztrációt az üzleti és magáncélra is használt személygépkocsik bérbevétele esetében követendő új szabály, mely szerint jövőre a bejövő számlák áfa tartalmának 50%-a külön útnyilvántartás vezetése nélkül is levonhatóvá válik.
  • Emellett a Nemzteti Adó- és Vámhivatal a tartósan veszteségesen működő óriáscégeket is górcső alá veszi. A NAV ugyanis a nagyárbevételű (két éven keresztül 60 milliárd forintot elérő), de veszteséges cégeket automatikusan ellenőrizni fogja. Azokat a cégeket szűri ki, amelyek csak papíron – a közterhek megfizetésének elkerülése miatt – veszteségesek.
  • A törvényjavaslat pontosan meghatározza, hogy elhúzódó projektek esetében milyen új építésű lakóingatlanokra alkalmazható 2020. január 1-ét követően is a kedvezményes, 5 százalékos mértékű lakásáfa.
  • Jövőre a NAV már az egyéni vállalkozóknak is szja-bevallási tervezetet készít.

 

Szigor

Két tekintetben adóemelés is lesz jövőre. A népegészségügyi termékadó esetében több változás is lesz:

  • Ennek lényeges eleme, hogy az adó hatályát kiterjesztik a pálinkára (ezzel enged az Európai Bizottság felszólításának). A számítások szerint egy liter 50 térfogat-százalékos pálinka után fizetendő neta 1100 forint lesz. Ez – az áfával is számolva – 700 forinttal emeli meg egy félliteres, 50 százalékos pálinka nagykereskedelmi árát. A kiskereskedelemben ennél is nagyobb mértékű lesz az áremelkedés.
  • Emellett fontos változás, hogy a jelenleg adóköteles termékek (cukros üdítők, chipsek, csokoládék, szeszes italok) terhelése emelkedik (mintegy 20%-kal).
  • Emellett megszűnik az egészségmegőrző program költségének adóból való levonásának lehetősége is.

A másik adóemelés a jövő évi csomagban a dohányzókat érinti. Az uniós irányelvben foglalt követelményeknek való megfelelés érdekében Magyarországnak emelnie kell a cigaretta jövedéki adóját. Az első, nyári adócsomaghoz beterjesztett módosító javaslat értelmében (a piaci sokkhatás és a feketepiac élénkülésének elkerülése érdekében) három lépcsőben emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója. Szeptember elsejétől már megvalósult egy árnövekedés. 2019. január 1-jétől a cigaretta jövedéki adómértéke 18 200 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 24 százaléka, de legalább 31 200 forint ezer darabonként (idén szeptembertől ez rendre 17 200 forint volt és 30 200 forint). A Pénzügyminisztérium korábbi tájékoztatása szerint a három lépcső egyenként 30-40 forintos dobozonkénti drágulást okoz. Ezzel párhuzamosan a fogyasztási dohány jövedéki adómértéke 2019. január 1-jétől 18 560 forint/kilogrammra emelkedik (a szeptemberi 17 820 forintról).

Az a bizonyos bomba változás

A kormány januártól teljes egészében átalakítja a cafeteria-rendszert. Jövőre kedvezményes közteherfizetés mellett csak a SZÉP kártya három alzsebébe lesz adható béren kívüli juttatás. Néhány juttatás adómentessége ugyanakkor fennmarad, így a munkáltató 2019-ben is adómentesen fizetheti majd a munkavállalók gyermekeinek bölcsődei, óvodai ellátását, illetve sport- és kulturális eseményekre szóló belépőjegyet.

2019-től megszűnik a kockázati biztosítás díjának adómentes minősítése, ami érzékenyen érinti többek között az egészségbiztosításokat.

Ha nem muszáj, ne szedje az Aszpirint!

Ha nem muszáj, ne szedje az Aszpirint!

A jó egészségnek örvendő idős embereknek nem kellene napi szinten aszpirint szedniük, mivel a gyógyszernek semmilyen jótékony hatása sincsen a 70 év felettiek szervezetére, ugyanakkor növelheti az akár halálos kimenetelű belső vérzés kockázatát – figyelmeztetnek a kutatók.

Az embereknek általában szívroham vagy agyi érkatasztrófát követően írnak fel aszpirint, mivel az bizonyítottan csökkenti egy újabb roham esélyét – írta a BBC hírportálja.

Az egészséges emberek egy része is rendszeresen szedi azonban a gyógyszert, hogy csökkentse a szívroham és a szélütés kockázatát. Számos folyamatban lévő kutatás vizsgálja továbbá, hogy az aszpirin szedésével csökkenthető-e a rák kockázata.

A gyógyszer jótékony hatásait vizsgáló kutatások többsége középkorú emberek bevonásával készül és egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy az aszpirinnel összefüggő veszélyek száma növekszik a kor előrehaladtával.

A tanulmány az Egyesült Államokban és Ausztráliában élő több mint 19 ezer egészséges ember bevonásával készült, akik elmúltak már 70 évesek és még sosem küzdöttek szívproblémával. A résztvevők fele öt éven át kapott napi szinten kis dózisban (100 milligramm) aszpirint, a másik csoport pedig placebót.

A New England Journal of Medicine című folyóiratban a kutatók három tanulmányban számoltak be a vizsgálatukról, amely szerint az aszpirin nem csökkentette a szívproblémák kialakulásának kockázatát – a két csoportban hasonló arányban jelentkeztek szív- és érrendszeri problémák -, és semmilyen egyéb jótékony hatással sem járt. Ugyanakkor növelte a súlyos gyomorvérzések számát.

“Mindez azt jelenti, hogy az a világszerte élő több millió egészséges idős ember, aki mindenfajta orvosi előírás nélkül szed kis dózisban aszpirint, talán teljesen feleslegesen teszi, mert a tanulmány azt mutatja, hogy az aszpirinnek nincsen semmi olyan jótékony hatása, amely ellensúlyozná a vérzés kockázatát”

– húzta alá John McNeil, a melbourne-i Monash Egyetem professzora.

A vizsgálat továbbá a rák okozta halálozások számában is enyhe növekedést mutatott az aszpirint szedők körében, ami azonban alaposabb kivizsgálást igényel a kutatók szerint, mivel szembe megy a témában végzett eddigi kutatások eredményeivel.

A mostani eredmények nem vonatkoznak azokra, aki szívroham vagy agyvérzés miatt szednek aszpirint, nekik továbbra is érdemes követniük az orvosi előírásokat.

Rothwell szerint azoknak pedig, akik orvosi előírás nélkül, hosszú ideje kis dózisban szednek aszpirint, nem szabad egyik napról a másikra leállniuk vele, mivel az is problémákhoz vezethet. Érdemesebb inkább a háziorvosukkal megvitatni az esetleges problémákat, aggodalmakat.

Forrás: bbc.co.

Újévi malac, újévi szerencse lencse, szárnyas, malac farka

Újévi malac, újévi szerencse lencse, szárnyas, malac farka

Számos bőség- és szerencsevarázsló hiedelem tapad az újévi ételekhez, így ha babonásak vagyunk, nem mindegy, hogy mi kerül az év első napján az asztalra.

Az újévi menü kialakításakor figyelembe kell vennünk, hogy mely ételek hoznak szerencsét a hagyományok szerint és mik azok a fogások, amiket jobb ha elkerülünk az év első napján.

Ismert szabály, hogy újév napján tilos baromfit enni, hisz a szárnyasok elkaparják a szerencsét, míg a halak fogyasztásával elúszhat a bőség. Ha biztosra akarunk menni, akkor malacot készítsünk, hisz a disznó házhoz túrja a szerencsét, sőt különösen nagy szerencsehozó erőt tulajdonítanak az egyes hiedelmekben a malac farkának.

A gazdagságot jelképező hüvelyesek fogyasztása is erősen ajánlott, például a lencse és a bab is jólétet ígér. Régebben szokás volt az ünnepi asztalra tenni a karácsonykor elültetett búzát is. A gyűrűs, kör alakú sütemények az év ciklikusságát, a teljességet szimbolizálják, ezért a fánk is kedvelt finomság, bár hazánkban inkább a csörögefánk népszerű.

A hosszú életre vágyók nyújtsanak rétest és azt fogyasszák el. A savanyú káposztás korhelyleves is állandó szereplő az újévi menükön, nem véletlenül, hisz igen jót tesz a szilveszteri italozás után a gyomornak.

A hollandok egy fánkszerű, Olieát Bollen nevű süteményt esznek az újév napján, míg az argentinok, a kubaiak és az olaszok a 12 szerencsés hónapot jelképező 12 gömbölyű szőlő elfogyasztásával gondoskodnak a bőségről. A gazdagság, egészség és szerencse bevonzásának érdekében disznólábat, lencsét, csicseriborsót és kaviárt esznek még az olaszok, míg a lengyelek és a németek a pácolt heringre, a dánok pedig a főtt tőkehalra esküsznek.

Az angolok ilyenkor kerülik a ,,hátrafelé túró”, szerencsétlenséget hozó marha fogyasztását és inkább disznóhúst tesznek az asztalra. Az Egyesült Államokban a gyarapodást jelképező tehénborsót, a jómódot szimbolizáló sertést és a papírpénzt megtestesítő káposztát és spenótot fogyasztják előszeretettel.

A rizs is szerencsehozó étel, ezért is fogyasztják Dél-Indiában, s a rizslepény-leves ezért elmaradhatatlan a koreaiaknál. A japán buddhista templomokban hagyományos tésztát fogyasztanak, míg a kínai családok vegetáriánus ételt, jait esznek. A jaiban lévő lótuszmagvak sok fiú utódot; a gingkódió ezüst ékszereket; a fekete alga gazdagságot; a bambuszrügyek pedig sok jó kívánság teljesülését jelképezik.

A tofu sosem kerül az újévi asztalra, mert balszerencsére, halálra figyelmeztet. A kínaiaknál a hal az összetartozást és a bőséget, a csirke pedig a gazdagodást szimbolizálja. A különféle szervírozott kandírozott gyümölcsök megédesítik az életet, hisz a sárgadinnye gazdasági növekedést; a görögdinnye élvezetet, igazságot, őszinteséget; a licsi erős családi köteléket; a savanyú narancs jólétet; a kókusz összetartozást; a földimogyoró hosszú életet jelent.

Minimálbér összege 2019. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 149 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 34 260 forint, napibér alkalmazása esetén 6860 forint, órabér alkalmazása esetén 857 forint

8 százalékkal emelkedhetnek a minimálbérek

2019. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 149 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 34 260 forint, napibér alkalmazása esetén 6860 forint, órabér alkalmazása esetén 857 forint

És 2020-ban is ennyivel növelik a teljes munkaidőben adható legkisebb béreket.

Jövőre 149 ezer forint lesz a minimálbér és 195 ezer forint a garantált bérminimum, miután Varga Mihály percekkel ezelőtt bejelentette, hogy mekkora mértékben emelkednek 2019-től a teljes munkaidőben adható legkisebb bérek. Idén 138 ezer, illetve 180 500 forint volt a két összeg. Sajtóbeszámolók szerint a jövő év után 2020-ban is 8-8 százalékkal nőhetnek ezek a bérek.

A munkaadók 5+2 százalékos emelést tartottak kezdetben elfogadhatónak, tekintettel a termelékenység alakulására. Utóbb ajánlatukat 8 százalékra emelték. A munkavállalók pedig a bérfelzárkóztatás szükségességére hivatkozva 13-15 százalékot akartak elérni. Ebben a cikkben osztottuk meg karácsony előtt értesülésünket, hogy mekkora lehet végül az emelések mértéke. Jeleztük, hogy végül a munkaadók ajánlatához állhat közelebb a minimálbér emelése.. Ebben pedig még szeptemberben megírtuk, hogy minimálbérek emelése nem fogja meghaladni a 10 százalékot, így a garantált bérminimum sem fogja elérni a 200 ezer forintot 2019-ben.

Az emeléssel tovább zárkózik a magyar minimálbér az európai mezőnyben, de a lemaradás még mindig jelentős, erről ebben a cikkünkben írtunk.

A döntés egyben azt is jelenti, hogy a minimálbérhez kötött ellátások is emelkednek jövőre. Ebben a cikkünkben számoltuk ki, hogy különböző mértékű emelések után mekkora lehet a gyed, illetve a táppénz összege 2019-ben. A 8 százalékos minimálbér-emelés mellett a gyed havi összege 208-209 ezer forint lenne jövőre.

Frissítés

A Pénzügyminisztérium közlése szerint 2020-ra a minimálbér összege 161 ezer forintra, a garantált bérminimum összeg 210 600 forintra emelkedik. Az egyezséget a kormány mellett a munkaadói érdekképviseletek mindegyike, a munkavállalói oldal részéről – a Magyar Szakszervezetek Szövetsége kivételével – mindenki aláírta. Varga Mihály tárcavezető közölte, a legkisebb bérek érdemi növelésével – csakúgy, mint az előző években – jövőre is nagymértékű béremelkedés valósulhat meg hazánkban, ami tovább javítja a magyar családok anyagi helyzetét. Mint mondta, a családalapítást, a gyerekvállalást és -nevelést támogatjuk a családi adókedvezménnyel is, amelyben már több mint egymillió család részesül. Jövőre ismét ötezer forinttal emelkedik a kétgyerekesek adókedvezménye, így 2015-höz képest már kétszer annyit, havi negyvenezer forintot tudnak megtakarítani. Mint mondta, a 2016 novemberi hatéves bérmegállapodás értelmében 2019 júliusától újabb két százalékponttal, 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökkenhet a szociális hozzájárulási adó, ami tovább mérsékli a vállalatok adóterheit. A munkáltatói adócsökkentés nagyobb teret ad a cégeknek, hogy minél magasabb béremeléseket hajtsanak végre a munkavállalóik körében. Varga Mihály hangsúlyozta, a béremelkedéssel párhuzamosan a foglalkoztatás is folyamatosan növekszik, már meghaladta a 4,5 milliót a munkában állók száma, így van tér a keresetek további emelésére. A minimálbérekkel együtt a magasabb kategóriába tartozó bérek is folyamatosan növekedtek az elmúlt időszakban. Emiatt nemzetgazdasági szinten 2017-re a nettó keresetek reálértéke – a családi kedvezmények figyelembevételével – átlagosan 36 százalékkal nőtt 2010-hez képest