A Nők 40 Magyarország egyik legismertebb nyugdíjlehetősége volt, hiszen életkortól függetlenül, pusztán 40 év jogosultsági idő meglétével teljes összegű öregségi nyugdíjat lehetett igényelni. Ez nem csökkentett ellátás volt, hanem levonás nélküli, teljes nyugdíj. A rendszer azonban 2026-tól változik, és több csoport is kiesik majd a jogosultak köréből – az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat.

A Nők40+ nyugdíj 2026: erről tudni kell mert fontos! bejegyzés először Hírközpont napi friss hírek!-én jelent meg.

Nők 43+ nyugdíja! Erre készüljön mindenki! Változatlanul az egyik legtöbb fejtörést okozó probléma a kedvezményes nyugdíjra jogosultságot szerzett hölgyek számára az, hogy mikor érdemes igényelniük ezt a kedvezményes nyugellátást, azonnal vagy halasztva? – dr. Farkas András nyugdíjszakértő NyugdíjGuru News legfrissebb hírlevelében ad választ a kérdésre.

Kapcsolódó cikk: Nyugdíjkorhatár

Amint teljesülnek a nők kedvezményes nyugdíja feltételei, célszerű haladéktalanul igényelnie a nyugellátást annak a hölgynek, akinek a személyes helyzete ezt indokolja, vagyis nincs munkája vagy nem megfelelő a munkahelye, vagy a munkáltatója nem kívánja tovább alkalmazni, esetleg törékeny az egészségi állapota, vagy a munka helyett inkább a családjával, az unokáival vagy a saját kiteljesedésével foglalkozna inkább.

Ugyanilyen erős indok lehet az azonnali igénylés mellett, ha az érintett hölgynek jó a munkahelye, és a nyugdíj azonnali igénylését követően tovább kívánja folytatni a munkáját, ám már nyugdíjasként, mivel így mind neki, mind a munkáltatójának nagyon kedvezővé válnak az alkalmazás feltételei:

• neki járulékmentessé válik a nyugdíj melletti keresete, amit korlátozás nélkül fölvehet a versenyszférában és a nyugdíj szünetelése alól mentesített öt közszférás ágazatban a nyugdíja mellett (a gyermekvédelmi, gyermekellátási, köznevelési, szakképzési és szociális ágazaton kívül a közszférában sajnos még idén is szüneteltetik a nyugdíjat, ha valaki közalkalmazotti vagy hasonló jogviszonyban dolgozik nyugdíjasként, ha pedig egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozik a nyugdíjas, akkor a szünetelő nyugdíjával megegyező nettó összegű jövedelemkiegészítést igényelhet), miközben
• a munkáltatója mentesül a 13 százalékos szocho fizetése alól a nyugdíjas munkavállaló keresete után.

A járulék- és szocho-mentesség akkor is jár, ha a nyugdíj szünetel.

Sok nő fél attól, hogy a közeljövőben szigorodhatnak a kedvezményes nyugdíj  feltételei, ezért késlekedés nélkül igénybe kívánja venni ezt a nyugellátást, amíg csak lehetséges a jelenlegi feltételek mellett.

A feltételek szigorításától való félelem nem alaptalan, hiszen a nyugdíjkorhatár folytonos emelkedésével lassan szinte minden hölgy elmehet a korhatára betöltése előtt nyugdíjba – 2022-től 65 év a nyugdíjkorhatár. Gyakorlatilag már az egyetemet végzett összes hölgy is jogosulttá válik a korhatár betöltése előtti nyugdíj igénylésére, annak ellenére, hogy a kedvezményes nyugdíjra jogosító időbe a tanulmányi időtartamok nem számíthatók be. Így feltehetően jogosan tartanak attól az érintett hölgyek, hogy ha várnak az igényléssel, akkor már nem lesz elég a kedvezményes nyugdíj bevezetésekor hatályos 62 éves nyugdíjkorhatárhoz igazított 40 évi jogosító idő, hanem a három évvel növekvő korhatárhoz igazítandó 43 évre is emelkedhet a a kedvezményes nyugdíjhoz szükséges minimális időkövetelmény.

Erre a 2026-os választási év előtt valószínűleg nem kerül sor, de 2026 után bármi lehetséges.

Azon hölgyek számára, akik a közszférában dolgoznak, és szeretnének nyugdíjba vonulni, logikus döntés lehet a kedvezményes nyugdíj késlekedés nélküli igénylése, mert a munkáltatójukat kötelezi az adott jogviszonyt szabályozó törvény a közszolgálati jellegű jogviszonyuk számukra legelőnyösebb, munkáltatói felmentéssel történő megszüntetésére (ha a legkésőbb a felmentési idejük utolsó napján, vagy persze bármikor azt megelőzően, teljesítik a 40 éves jogosítóidő-feltételt).

Mikor érdemes halasztani?  Jön a NŐK 43 plusz nyugdíjkorhatár, már nem tartható a NŐK 40!

Természetesen erős érvek szólhatnak a nők kedvezményes nyugdíja igénylésének halasztása mellett is.

Mindenekelőtt az, hogy ha jó a munkahely és a munkáltató tovább kívánja foglalkoztatni az érintett hölgyet, akkor ő hosszabb szolgálati időt szerezhet, amelynek megfelelően a nyugdíjszámításhoz szükséges nyugdíjszorzóját feljebb tornászhatja.

Emellett az érintett hölgynek célszerű figyelnie a szolgálati ideje napokban kifejezett számára, és tudnia arról, hogy ha a szolgálati ideje teljes években mért tartama egy újabb évvel nő, akkor 40 évi szolgálati időt meghaladóan évente 2%-kal nő a nyugdíja összege. E tekintetben fontos azt is tudni, hogy a nők kedvezményes nyugdíja összegét nem a jogosító idő alapján számítják, hanem figyelembe vesznek minden szolgálati időtartamot, azokat is, amelyek a jogosító időbe egyébként nem számíthatók be.

Fontos érv lehet a nyugdíjigénylés halasztása mellett, hogy a nyugdíjszámításhoz minden évben új valorizációs szorzókat kell alkalmazni, amelyek nagysága a nemzetgazdasági nettó átlagkereset tárgyévet megelőző évben mért nominális növekedéséhez igazodik, vagyis érdemes lehet várni a nyugdíjigényléssel, ha emelkedő átlagbéreket produkáló évekről van szó. Idén például 14,2 százalékkal nőttek a valorizációs szorzók az előző évben alkalmazott szorzókhoz képest.

Ha egy hölgy teljesíti a nők kedvezményes nyugdíjának feltételeit, akkor ezt a nyugellátást nem kötelező azonnal igényelnie, a nyugdíjkorhatára betöltéséig bármikor beadhatja a nyugdíjkérelmét. Nagyon sok esetben a halasztás a helyes döntés, mert így magasabb összegű nyugdíjat állapíthatnak meg, és ez egyáltalán nem mindegy a kedvezményes nyugdíj megállapítását követően átlagosan több, mint húsz évig élő nyugdíjas magyar nők számára.

A Jöhet az új Nők 43+ nyugdíjkorhatár! Így változhat a kedvezményes nyugdíjba vonulás! bejegyzés először Hírközpont napi friss hírek!-én jelent meg.