Minimálbér 2019: mindig nem tudni, mennyi lesz jövőre a minimálbér!

Minimálbér 2019: mindig nem tudni, mennyi lesz jövőre a minimálbér!

Még több hét is eltelhet addig, míg kiderül, hány forintra nő jövőre a minimálbér. Decemberben viszont több évre szóló megállapodás születhet.

Nem közeledtek az álláspontok a jövő évi béremelések mértékét illetően a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának keddi egyeztetésén: a munkaadók továbbra is 5 százalékkal emelnék a legkisebb béreket, a munkavállalói oldalt képviselő szakszervezetek viszont a minimálbért 13, a garantált bérminimumot pedig 15 százalékkal növelnék.

A Pénzügyminisztérium képviselője ezúttal sem fejtette ki álláspontját, mivel a kormány azt szeretné, hogy a munkaadói és a munkavállalói oldal állapodjon meg a kérdésről. Annyi előrelépés ugyanakkor történt, hogy rögzítették: kettő vagy három évre szóló megállapodást szeretnének kötni – tudtuk meg Kordás Lászlótól, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnökétől.

Elmondta azt is: a munkaadók a „leggyengébb láncszem” elvét szerették volna alkalmazni a béremelések folyamatában, azaz a legrosszabbul teljesítő vállalkozások bérszintjéhez igazították volna a bérfejlesztés ütemét. Ezt a szakszervezetek nem támogatták, és végül el is vetették az elképzelést, de abban egyetértettek a munkaadókkal, hogy a béremelések mértékénél figyelembe kell venni a vállalkozások teljesítőképességét is. Ezért egy olyan háttérszámítást kértek a pénzügyi tárcától, amely ágazati szinten részletezi, milyen hatással lenne, és hány embert érintene egy 5, 10 vagy 15 százalékos minimálbér-emelés. Ilyen háttér számításokat a szaktárca a korábbi években már a bértárgyalásokat megelőzően az érdekképviseletek rendelkezésére bocsátott, amelyek ez alapján tudták megfogalmazni elvárásaikat.

Hogy ez most mégsem történt meg, annak feltehetőleg az az oka, hogy – mint arról korábban beszámoltunk – a Pénzügyminisztériumnak november 9-ig nem állt ilyen adat a rendelkezésére. A tárca fennhatósága alá tartozó Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat – elvileg – évente begyűjti az adatokat az egyéni bérekről és keresetekről: a bértárgyalásokra készülvén a MASZSZ ezeket az adatokat szerette volna kikérni még a nyáron (a KSH csak bértömeget és dolgozói létszámot kér be az 5 főnél többet foglalkoztató cégektől, és ebből publikálja havonta az átlagkereseti adatokat, ezért ebben az adatbázisban az egyéni bérek nem látszanak). A tárca azonban csak hosszas huzavona után adta ki azokat, és csak 2016-ra vonatkozóan. Ekkor derült ki, hogy a tavalyi évről nincsenek ilyen adatok, mivel úgy tűnik, elfelejtették begyűjteni azokat.

Csak október elején küldték ugyanis körbe a cégeknek az adatkérő felhívást, amelyben november 9-ig kérik a 2017-es és a 2018-as adatokat is, holott korábban minden évben tavasszal kellett adatot szolgáltatni. A Pénzügyminisztérium kedden a következő tárgyalásra ígérte a fenti adatok alapján a háttér számításokat, de hogy a következő forduló mikor lesz, arról egyelőre nincs döntés. A jelenlegi elképzelések szerint legkésőbb december közepéig meg kell születnie a jövő évre vonatkozó béremelésekkel kapcsolatos megállapodásnak. Vagyis még több hét is eltelhet addig, míg kiderül, mekkora összeget tesz majd ki jövőre a jelenleg bruttó 138 ezer forintos minimálbér és a 180 500 forintos garantált bérminimum.

Közmunkás bér 2018/2019 – évekre beragadhat a bérük a közmunkásoknak

Közmunkás bér 2018/2019 – évekre beragadhat a bérük a közmunkásoknak

Idén biztos nem változik a közfoglalkoztatottak bére, és igen nagy esély van rá, hogy a következő években sem emelkedik érdemben a fizetésük. Vagy egyáltalán nem lesz közmunkabér emelés.

Ez Lázár János szavaiból derült ki a csütörtöki Kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter az mfor munkatársának kérdésére kijelentette, hogy a közfoglalkoztatottak tavalyi bérét nem emeli 2018-ban a kormány.

Indoklása szerint azért marad változatlan a közmunkások bére, mert a kormány azt akarja, hogy ezek az emberek a versenyszektorban keressenek maguknak munkát. Ebben ösztönözheti őket az egyre növekvő különbség a közfoglalkoztatottak változatlan bére és az emelkedő minimálbér között. Idén bruttó 138 ezer forint a minimálbér, a közmunkások meg 60-70 ezer forint között keresnek – jegyezte meg a miniszter.

Ami pontosításra szorul, mert a közfoglalkoztatottak havi bruttója tavaly és idén is 81 530 forint. A kettő közti különbség azonban így is közel 56,5 ezer forint, ami a kormány szerint arra fogja ösztökélni a közmunkásokat, hogy a versenyszektorban kutassanak állásért, a jobb kereset reményében. Lázár szerint ez nem lehetetlen, van átjárás a kétféle foglalkoztatás között: 2017 második felében például 20-40 ezer fővel csökkent a közmunkások száma. Elmennek, mert a piaci körülmények között többet keresnek – jegyezte meg a miniszter.

A legfrissebb adatok szerint 180 ezren dolgoznak közmunkásként. Lázár a kormány “szociológiai és statisztikai” számításait idézve elmondta, hogy 80 ezer olyan ember él az országban, aki valószínűleg nem fog tudni váltani, vagyis nem lesz képes elhelyezkedni a piaci körülmények között. (Szakértők szerint ez a képzettségbeli hiányosságokra és szocializációs hátrányokra vezethető vissza.)

Tehát ennyi embernek biztosan fenn kell tartani a közmunkát. Azaz ez a fajta foglalkoztatási forma sokáig megmarad. Mint Lázár fogalmazott: a közmunka keretet továbbra is fenntartja a kormány.

Nagyon rossz hír azok számára, akik tartósan bentragadnak a közfoglalkoztatásban, hogy a következő években sem számíthatnak érdemi béremelésre. A miniszter erről azt mondta, nem hiszi, hogy érdemben változna ez a bér. A kormány álláspontja szerint figyelni kell arra, hogy a kétféle bér közti különbség “pozitív motivációt” jelentsen a dolgozók számára. A váltást nem kényszerítő eszközökkel akarjuk elérni – szögezte le Lázár.

Érdemes hozzátenni, hogy a jelenlegi foglalkoztatási környezet kedvez ugyan ennek a folyamatnak -alacsony, 4 százalék körüli az országos munkanálküliség ráta -, de azt nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy pont azokban a leszakadó régiókban nagyobb az átlagnál ez a mutató, ahol az egyik legelterjedtebb foglalkoztatási forma a közmunka. Ott tehát nem annyira könnyű munkát találni, mint a fejletteb nyugati országrészben.