Mint arról korábban beszámoltak, a szakszervezetek és a munkaadók tárgyalást folytattak a 2023-as bérkompenzációról és a 2024-es minimálbérről, valamint kidolgozták a 2027-ig szóló bérfelzárkózási programot, amit a kormány elé is benyújtottak.




( Friss hírek Hírközpont )

A 2024-es minimálbérről szóló tárgyalások még csak most következnek, de a Világgazdaság úgy tudja, hogy a szakszervezetek és a munkavállalók közötti megállapodás értelmében

Mindehhez a kormány jóváhagyása is szükséges, de az biztató, hogy Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a VG konferenciáján a munkavállalók követeléseiről azt mondta, hogy ez egy jó irány, és személyesen üdvözli.

A megállapodásra még várni kell

A 2027-ig szóló bérfelzárkózási program első része az lenne, hogy 2024-re 5 százalékkal emelkedjen a minimálbér és 10 százalékkal a garantál bérminimum, amit a VG információi szerint a vállalkozók nem utasítottak el.

A lap úgy tudja, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának ülésére október 11-én lesz, de a megállapodásra csak november közepén kerülhet majd sor.

Mennyi az annyi?

Egy 15 és 10 százalékos emeléssel a kötelező legkisebb munkabér bruttó 266 ezerre emelkedne, a szakmunkás-minimálbér pedig 326 ezerre.

Az előbbi nettója 176 ezer, utóbbié 217 ezer lenne 2024. január 1-jétől. 2024-re ez legalább 5 százalékos reálbér-emelkedést is jelentene mindkét bér esetében.

Egy minimálbér legyen

A munkavállalói érdekképviseletek hajlanak arra, hogy egy minimálbér legyen Magyarországon, és vonják össze a minimálbért és a garantált bérminimumot. Mindez egy nagyobb emeléssel is járna.

Szinte az összes szomszédos és visegrádi országban jelentősen emelkedik a minimálbér, Lengyelországban 300 ezer forintra nőtt. Fontos cél a régiós felzárkózás, amit eddig nem sikerült elérni, többek közt ezért is van szükség a 2027-ig szóló bérfelzárkóztatási programra. Forrás