Vasárnapi pótlék 2019

Vasárnapi pótlék 2019

A vasárnapi munkavégzés a munkavállaló pihenőnapjának elvételét jelenti, hiszen a Munkatörvénykönyve szerint a vasárnap pihenőnapnak minősül. A vasárnapi munkavégzés kompenzálására a törvény vasárnapi bérpótlékot határoz meg, mely a jelenleg hatályos törvény szerint 50%-os mértékű. A jogszabály meghatározza azt, hogy mely munkáltatónál ki osztható be vasárnapra és azt is, hogy mikor jár vasárnapi pótlék.

Vasárnapra rendes munkaidő azon munkavállalók számára osztható be, akik az alábbi módokon vannak foglalkoztatva:

  • a) rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben, (pl.: benzinkút, szálloda vagy a plázák üzletei)
  • b) idényjellegű,
  • c) megszakítás nélküli,
  • d) több műszakos tevékenység keretében,
  • e) készenléti jellegű munkakörben,
  • f) kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben,
  • g) társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén,
  • h) külföldön történő munkavégzés során, valamint
  • i) a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál (pl. kisboltok)

A munkáltató vagy a munkakör akkor minősül a vasárnapi napon is rendeltetése folytán működőnek, haa tevékenység igénybevételére a vasárnaphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján kerül sor, illetve baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor. 

A 2012. évi I. törvény 140. §-a foglalja magában azokat az eseteket, amikor a vasárnapi munkavégzés fejében ötven százalék bérpótlék, vagyis vasárnapi pótlék jár:

1. Ha a munkavállaló a rendes munkaidőben történő munkavégzésre kizárólag az alábbiak alapján kötelezhető: a több műszakos tevékenység keretében,a készenléti jellegű munkakörben, vagy kereskedelmi tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be, továbbá

Rendkívüli munkaidőre az 1.pontban meghatározott munkavállalónak,

Ha a munkavállaló az 1. pontban foglaltak alapján nem kötelezhető rendes munkaidőben történő munkavégzésre.

Nem kell 50%-os vasárnapi bérpótlékot fizetni olyan munkáltatóknál, ahol a vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzés a munka jellege miatt elfogadott, így a megszakítás nélküli munkarendben, illetve munkakörben (pl. szolgáltató cégek) vagy a rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatónál, illetve munkakörben foglalkoztatott, valamint az idénymunkát végző munkavállalóknak.

Részmunkaidő esetén a felek megállapodása alapján rendes munkaidőben kizárólag szombaton és vasárnap foglalkoztatott munkavállaló számára sem jár vasárnapi pótlék.

Nem jár vasárnapi pótlék sem, ha több műszakos tevékenység esetén a munkavállaló beosztás szerinti munkaideje vasárnap22 órakor kezdődik. Mert a Munkatörvénykönyve szerint a 7 és 22 óra közötti tartamot heti pihenő- vagy a munkaszüneti napnak kell tekinteni, ebben ez esetben vasárnapnak.

Vasárnapra valamennyi kereskedelmi, kereskedelmet kiszolgáló,kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló számára elrendelhető beosztás szerinti munkaidőben munkavégzés, vagyis például élelmiszerboltokban, üzletekben …stb.

Vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett, több műszakos tevékenység keretében vagy készenléti jellegű munkakörben, kereskedelmi tevékenység esetében 50% bérpótlék jár. Ilyenkor a vasárnapi pótlék nem a rendkívüli munkaidőben való munkavégzésért jár, hanem a beosztás miatt.

Ha tehát egy munkáltató rendeltetése folytán működik vasárnap is, mint pl egy szálláshely vagy kávézó és több műszakban dolgoznak az ott dolgozók, akkor nem járhat a vasárnapi pótlék.

Bérpótlék 2018/2019 – sokan kapnak béremelést, illetve plusz bérpótlékot!

Bérpótlék 2018/2019 – sokan kapnak béremelést, illetve plusz bérpótlékot!

Örülhetnek a közszolgák: itt a 450 százalékos bérpótlék!
Az életpályamodell újabb, 15 százalékos fizetésemelést biztosít a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) dolgozóinak, az adóhatóság munkatársai már megkapták emelt összegű fizetésüket – mondta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára.

Kiemelte, hogy az életpályamodell által biztosított fizetésemelés a költségvetési bevételek 95 százalékáért felelős hivatalnál elkerülhetetlen volt. A NAV életpályamodellje egyedülálló a közszolgálatban, nem tesz különbséget a civil és a hivatásos állomány között – hangsúlyozta Tállai András.

Hozzátette, az életpályamodell speciális abban is, hogy a jogviszonyban eltöltött időn túl, annál nagyobb mértékben díjazza a kiemelkedő teljesítményt, a nagyobb felelősségvállalást, a nagyobb önállóságot és a szakmai fejlődést. Ezért a magasabb besorolású munkakörbe történő előlépésre kizárólag az érintett képzettsége, képessége, kompetenciái alapján van lehetőség.

Bérpótlék 2019 – szombati, vasárnapi és rendkívüli munkára ennyi hétvégi pótlék jár!

Bérpótlék 2019 – szombati, vasárnapi és rendkívüli munkára ennyi hétvégi pótlék jár!

Az egyik ide vonatkozó jogi szabályozás az Mt. 143. § (4) bekezdése, mely kimondja, hogy ha a munkaidő beosztásunk szerinti heti pihenőnapunkon mégis dolgoznunk kell, akkor ebben az esetben a munkavégzés idejére 100%-os bérpótlék jár, ugyanis ez rendkívüli időben történő munkavégzés.Ha ezen nap helyett egy másik pihenőnapot kapunk cserébe a főnökünktől, akkor a bérpótlék csak 50%.

Ha szombaton nem dolgozunk, de a főnökünk túlmunkára utasít, ebben az esetben a bérpótlék mértéke szintén 100%.Ez a szombati napon történő munka, a heti rendes munkaidőnkön, vagyis a 40 órás munkahéten túl van és a pihenőnapunkon kell dolgoznunk, így jár a 100%-os bérpótlék.Ezzel szemben ha mondjuk egy hétfői napon történik az, hogy 1-2 órával tovább kell bent maradnunk, akkor csak 50%-os bérpótlék jár nekünk, és csak arra az 1-2 órára, amit a túlmunkát jelenti.

A szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál és erre az alapbér arányos része jár. A szabadidőt vagy másik pihenőnapot mindenképpen a rendkívüli munkától számított egy hónapon belül meg kell kapnunk!

Nagyon fontos, hogy a rendkívüli munkaidőnek is van időbeli korlátja a Munka Törvénykönyvében!Ez a korlát teljes napi munkaidő esetében kétszázötven óra rendkívüli munkaidő a naptári évre nézve.Részmunkaidő esetén vagy év közben kezdett munkánál arányosan kell kiszámolni.Kollektív szerződés esetén maximum 300 óra lehet a rendkívüli munka!

Vannak esetek, amikor nem kötelezhető rendkívüli munkára a dolgozó, ilyen esetek amikor aránytalan sérelmet okozna a rendkívüli munk a munkavállalónak.Például terhesség esetén, kisgyermekes szülőnél, egyedülálló szülőnél.

Ha egyszerűsített munkavállalásról beszélünk, akkor asem a szombati, sem pedig a vasárnapi munkavégzés nincs korlátozva.A bérezés tekintetében az Mt., valamint a kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló külön jogszabályait kell figyelembe venni.

Ezekben az esetekben lehet alkalmazni a Mt. 145. §-at, mely szerint nem illeti meg bérpótlék a dolgozót, abban az esetben ha a fizetése már ellentételezi az egyébként pótlékfizetésre alapot adó speciális munkavégzési körülményeket.