Családi pótlék utalás 2026 – 3 változást jelentettek be idén! Változik a kifizetési rend: 2026-ban három hónapban is felborul a családi pótlék megszokott utalási rendje. A Magyar Államkincstár naptára szerint a hétvégék és a munkaszüneti napok átrendezik a kifizetéseket, ami egyes esetekben jelentős segítséget, máskor pedig némi türelmet igényel a szülőktől. Mutatjuk a 2026-os kifizetési naptár kritikus dátumait, hogy Ön is időben felkészülhessen az eltolódásokra!

Friss hírek

3 változás:

1 – januárban 2026-ban sem jön családi pótlék

2 – augusztusban ismét előbb jön a családi pótlék

3 – decemberben ismét kétszer jön a családi pótlék

2026 Januárban nem jön csp mert Decemberben kiutalják előre!

A Magyar Államkincstár december 23-án tette közzé honlapján a 2026-os évre vonatkozó családi pótlék utalások folyósítási dátumait, melyből kiderül, mikor várható a családtámogatási és fogyatékossági ellátások utalása 2026-ban. A családi pótlék, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermeknevelési támogatás, fogyatékossági támogatás, vakok személyi járadéka az alábbi időpontokban kerül jóváírásra a bankszámlákon:

• 2026. januári ellátás – 2026. február 3. (kedd)
• 2026. februári ellátás – 2026. március 3. (kedd)
• 2026. márciusi ellátás – 2026. április 2. (csütörtök)
• 2026. áprilisi ellátás – 2026. május 5. (kedd)
• 2026. májusi ellátás – 2026. június 2. (kedd)
• 2026. júniusi ellátás – 2026. július 2. (csütörtök)
• 2026. júliusi ellátás – 2026. augusztus 4. (kedd)
• 2026. augusztusi ellátás – 2026. augusztus 24. (hétfő)
• 2026. szeptemberi ellátás – 2026. október 2. (péntek)
• 2026. októberi ellátás – 2026. november 3. (kedd)
• 2026. novemberi ellátás – 2026. december 2. (szerda)
• 2026. decemberi ellátás – 2027. január 5. (kedd)

Ezek tehát a hivatalos folyósítási dátumok: már látható, hogy augusztusban 2026-ban is kétszer utalnak majd. A decemberi utalás(ok) kapcsán viszont meg kell jegyezzük, hogy a tavalyi évre vonatkozó dátumok közt is volt egy januári utalás: a december hónapra járó ellátáshoz január 6-át adták meg. Ez később módosult december 22-re, tehát ezek a dátumok sem kőbevésettek. Így még elképzelhető, hogy 2026 decemberében is két utalás fog érkezni.

Postai kifizetés esetén pedig várhatóan a fent jelzett napot követő 2-4 munkanap múlva kapják meg az ellátást a jogosultak. 

A családi pótlék iránti kérelem benyújtásához milyen nyomtatványok, igazolások szükségesek?

A Családi pótlék 2026 – fontos változások jönnek! bejegyzés először Hírközpont napi friss hírek!-én jelent meg.

Üdvözli önt a HÍRKÖZPONT!

Sajnos a legrosszabbal kezdjük, az összeg ismét nem emelkedik…..

A Családi pótlék, családtámogatási és fogyatékossági ellátások utalása 2026-ban! bejegyzés először Hírközpont napi friss hírek!-én jelent meg.

2008 óta nem emelkedett a családi pótlék összege: egy gyerek után 12 200 forint, két gyermek esetén 13 300 forint jár a családoknak – ez utóbbi gyermekenként értendő. Ez az összeg legutóbbi emelésekor még egy viszonylag szemmel látható summa volt, mostanra viszont a kritikusai szerint elveszítette az eredeti funkcióját, azaz hogy anyagilag segítse a családokat. Megkérdeztük olvasóinkat, szerintük ideje lenne-e emelni. Az eredmény nem meglepő, elsöprő többséggel győztek az igenek.

A parlament.hu-n elérhető dokumentum szerint jelentős emelésre tettek javaslatot, a gyermekek után járó családi pótlék összege nagyjából 3-szorosára emelkedhetett volna. Ám az október elején ez ügyben benyújtott törvényjavaslat tárgysorozatba-vételét máris elutasították, azaz az Országgyűlés nem tárgyalja az indítványt – írja hitelforum.hu.




Holott az emelés ráférne a gyermekeket nevelő családokra, hiszen a családi pótlék – a legalapvetőbb családtámogatási eszköz – rendkívüli mértékben veszített reálértékéből. Az átlagbérhez viszonyítva a pótlék összege növekedett 1950 és 1990 között. Az 50-es évek elején csak körülbelül 5% volt az átlagbérhez képest, míg a 90-es években majdnem elérte az átlagbér 20%-át. 2000-ben a nettó átlagkereset 55 800 forint volt Magyarországon, és a családi pótlék 3 800 forintot tett ki (6,8%). 2002-ben 77 600 forint átlagkereset mellett egy gyermek után 4 600 forint járt (5,9%), míg 2008-ban a 122 000 forintos nettó átlagbér mellett a 12 200 forintos pótlék már csak a 10%-át tette ki.

Azóta az arány folyamatosan csökken, mivel az átlagkereset folyamatosan nő, míg a pótlék összege nem változik. 2023 augusztusában a nettó átlagkereset 383 500 forint volt kedvezmények nélkül, a családi pótlék pedig csak 3,18%-át tette ki. Holott az infláció is elszabadult a koronavírus-járványt követő gazdasági válságban, így minden sokkal drágább, mint egy évvel korábban.

Ehhez képest a hazainál alacsonyabb inflációval küzdő lengyel kormány a családi pótlék összegét a jövő év elejétől 60 százalékkal emeli meg, a jelenlegi mintegy 44 000 forintnak megfelelő 500 zlotyról a nagyjából 70 500 forinttal egyenértékű 800 zlotyra




2008 óta ezekkel az összegekkel számolhatnak a családok:

• Egy gyermekes család esetén 12.200 Ft
• Egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13.700 Ft
• Két gyermekes család esetén (gyermekenként) 13.300 Ft
• Két gyermeket nevelő egyedülálló esetén (gyermekenként) 14.800 Ft
• Három vagy többgyermekes család esetén (gyermekenként) 16.000 Ft
• Három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén (gyermekenként) 17.000 Ft
• Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén 23.300 Ft
• Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket egyedül nevelő esetén 25.900 Ft

A családi pótlék nem csak a pénzügyi értékét veszítette el, hanem a valós funkcióját is. Hogy ideje lenne-e emelni ezen az összegen, nagy kérdés, az ellenzék szerint igen, a kormány viszont más állásponton van. Karácsony előtt jön a pénz, részletek a cikkben >>

A Megemelnék a családi pótlékot, de nem tudják most sem! Mutatjuk miért nem változik! bejegyzés először Hírközpont napi friss hírek!-én jelent meg.

Ugyan Januárban nem jön családi csak Február elején! Mert korábban kiutalták azt.

De jön a mindenki által várt Szja Adó visszatérítés ami nagy segítség a családoknak!!!

A NAV csak hivatalos csatornákon, Ügyfélkapun, vagy postai úton kommunikál az adózókkal. Soha nem kérünk bankszámlára vagy bankkártyára vonatkozó bizalmas adatot. Ügyeljen az adathalászokra, ellenőrizze, milyen internetes címre kattint!

Friss információk – Ki jogosult adó-visszatérítésre?

Az, aki 2021 bármely napján családi kedvezményre jogosult és 2021-ben összevont adóalapba tartozó vagy ekho szerint adózó jövedelmet szerzett vagy bejelentett kisadózó.

Összevont adóalapba tartozó jövedelmek például:

– munkabér,

– költségtérítés,

– ingatlanbérbeadás jövedelme,

– az egyéni vállalkozásból vagy őstermelőként szerzett jövedelem

Minden családi kedvezményre jogosult gyermekes szülőnek jár az adó-visszatérítés. A 2021. évi alábbi tevékenységekből származó adó jár vissza:

• az önálló és a nem önálló tevékenység, valamint az egyéb jövedelem adója,
• az ekhó kétharmada,
• a katások utáni tételes adó negyede

legfeljebb a 2020 december havi adatok alapján számolt éves átlagbér adótartalmáig.

A személyi jövedelemadóból eddig is többféle kedvezményt vehettek igénybe a magánszemélyek, ezek továbbra is elérhetők.

Visszatérítésként

• az összevont adóalap utáni személyi jövedelemadónak az igénybe vett kedvezmények levonása után fennmaradó összege,
• az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) személyi jövedelemadónak minősülő része (9,5 százalék)
• a katásoknál a tételes adó 25 százaléka

jár vissza.

Nem jár visszatérítés a külön adózó jövedelmek (például a lakás eladása, osztalék, tőzsdei nyereség) utáni adóból.

A NAV 2022. február 15-ig automatikusan kiutalja a visszatérítést annak a szülőnek, akinek a munkabéréből év közben a munkáltató levonja az szja-t, illetve az ekhót.

Az egyéni vállalkozói, őstermelői jövedelmet szerző szülők és azok, akik az összevont adóalapba tartozó jövedelmük után maguk fizetik az szja-t, a bevallásukban kérhetik az adó-visszatérítést.

Kiknek jár a visszatérítés?

A visszatérítés a családi kedvezményre jogosultaknak jár:

• a gyermekük után családi pótlékra jogosultaknak, tehát a kedvezmény a gyermeket közösen nevelő szülők közül mindkettőt megilleti,
• a családi kedvezményre magzat után, a várandósság 91. napjától jogosultaknak, és a várandós nő házastársának is.

Azok a szülők, akik 2021-ben közös háztartásban nevelik gyermeküket, családi pótlékra jogosultként igénybe vehetik a visszatérítést, függetlenül attól, hogy házasságban élnek, vagy élettársak. Házasságon a bejegyzett élettársi kapcsolatot is érteni kell.

A visszatérítés az élettársnak is jár, aki a szülővel és annak gyermekével együtt él, ha a gyermek után ő is jogosult a családi pótlékra.

A Családi pótlékosok figyelem!!! Jó hír érkezett a pénzről!!! Itt a bejelentés >> bejegyzés először Hírközpont napi friss hírek!-én jelent meg.

Az állam havi rendszerességgel hozzájárul a gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez nevelési ellátás vagy iskoláztatási támogatás (együtt: családi pótlék) formájában.

A nevelési ellátás (Cst. 7. §) a gyermek születésétől a tankötelezetté válása évének október 31-ig jár az ügyfél részére. Továbbá nevelési ellátásra saját jogán is jogosultságot szerezhet a kérelmező – a feltételek fennállása esetén.

A nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezései szerint a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé.

Ki jogosult nevelési ellátásra?

Nevelési ellátásra jogosult:

• a saját háztartásban nevelt gyermek vér szerinti, vagy örökbe fogadó szülője,
• a saját háztartásban nevelt gyermek szülőjével együtt élő házastárs,
• az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a fentiek elnevezése együttesen: szülő)
• a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja,
• a nevelőszülő, a gyám,
• akinél a gyermeket a Gyvt. alapján ideiglenes hatállyal elhelyezték (1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 72. § (1) bekezdés),
• a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt,
• a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett,

még nem tanköteles gyermekre tekintettel.

Saját jogán az az ügyfél kérelmezheti a nevelési ellátást, aki a 18. életévét betöltötte, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos és iskoláztatási támogatásra való jogosultsága megszűnt.

Az iskoláztatási támogatás a tankötelessé válás évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint a tankötelezettség megszűnését követően köznevelési intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig jár, amelyben a gyermek a 20. életévét, sajátos nevelési igényű gyermek esetén a 23. életévét betölti.

Köznevelési intézmény: óvoda, általános iskola, gimnázium, szakgimnázium, szakközépiskola, szakiskola, készségfejlesztő iskola, alapfokú művészeti iskola, kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskola, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény, kollégium, pedagógiai szakszolgálati intézmény, pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény.

A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti.

A köznevelési törvény szerint sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján

1. a) mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral küzd.

Ki jogosult iskoláztatási támogatásra?

Iskoláztatási támogatás (Cst. 8. §) iránti kérelmet a következő ügyfelek nyújthatnak be:

• a saját háztartásban nevelt gyermek vér szerinti, vagy örökbe fogadó szülője,
• a saját háztartásban nevelt gyermek szülőjével együtt élő házastárs
• • az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a fentiek elnevezése együttesen: szülő)
  • a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja,
  • a nevelőszülő, a gyám
  • akinél a gyermeket a Gyvt. alapján ideiglenes hatállyal elhelyezték
  • a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt,
  • a javítóintézet igazgatója vagy a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka a javítóintézetben nevelt, vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre tekintettel,
  • a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett gyermekre tekintettel
  • a gyámhivatal által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy.

  Saját jogán az az ügyfél kérelmezheti az iskoláztatási támogatást, aki köznevelési intézményben tanulmányokat folytat, a tankötelezettsége megszűnt, és

  • akinek mindkét szülője elhunyt,
  • akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált, vagy házastársától különélő szülője elhunyt,
  • aki kikerült a nevelésbe vétel alól,
  • akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg,
  • aki a vér szerinti, örökbe fogadó szülőjével, nevelőszülővel, gyámmal nem él egy háztartásban,
  • a gyámhivatal szülői ház elhagyását engedélyező határozata szerint az iskoláztatási támogatást a nagykorúvá válása előtt is részére folyósították.

  Kit kell saját háztartásban nevelt gyermeknek tekinteni?

  A családi pótlékra való jogosultság szempontjából saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt, aki a szülővel (ügyféllel) életvitelszerűen él együtt és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak nap közben kerül ki. Ezen túlmenően saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket is, aki

  1. a) a kül- és belföldi tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése okán átmeneti jelleggel tartózkodik az ügyfél háztartásán kívül,
  2. b) akit szociális intézményben 30 napot meghaladóan helyeztek el, vagy
  3. c) aki a szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesül, vagy szülőjével együtt családok átmeneti otthonában tartózkodik.

  Ki minősül tartósan beteg, súlyosan fogyatékos személynek?

  Tartósan beteg, súlyosan fogyatékos:

  2003. a) az a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek,aki külön jogszabályban meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul. A külön jogszabály a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet. A 18. év alatti gyermek betegségét  ezen rendelet melléklete szerinti „Igazolás tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekről“elnevezésű nyomtatványon kell igazolni. Az igazolást a gyermekklinika, gyermek szakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézményszakorvosa állítja ki két példányban.
  2004. b) az a tizennyolc évesnél idősebb személy,aki tizennyolcadik életévének betöltése előtt munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztette, illetve legalább 50 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ez az állapot egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll. Ezen feltételek fennállását első fokon a kormányhivatal rehabilitációs szakértői szerve, másodfokon a másodfokú orvosszakértői bizottság vizsgálja és igazolja, amelyről szakvéleményt ad ki.

  A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel vagy személy részére járó magasabb összegű családi pótlék annak a hónapnak a végéig jár, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság fennállását – a külön jogszabályban előírtak szerint – igazolták.

  A 18. életévét betöltött, köznevelési intézményben tanulmányokat folytató beteg gyermek után, ha az ügyfél a gyermek tizennyolcadik életévének betöltéséig magasabb összegű iskoláztatási támogatásban részesült, akkor továbbra is jogosult a magasabb összegű iskoláztatási támogatásra mindaddig, amíg a gyermek köznevelési intézményben tanul, de legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a 20. életévét – sajátos nevelési igényű tanuló esetén – a 23. életévét betölti.

  Az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától 16. és 18. életév közötti gyermek esetén az is jogosult nevelési ellátásra, aki súlyos betegsége vagy fogyatékossága következtében önálló életvitelre képtelen és az önkiszolgálási képessége hiányzik. Az erre vonatkozó orvosi igazolást a gyermeket kezelő szakorvos adja ki, az előírt formanyomtatványon. A kezelőorvos az igazolást akkor állítja ki, ha a gyermek állapotában annak nagykorúságáig kedvező változás nem várható.

  Fogyatékossági támogatásban részesülő személy nem részesülhet magasabb összegű családi pótlékban, ill. a fogyatékossági támogatás nem állapítható meg, ha a 18 éven felüli személy vagy rá tekintettel más személy magasabb összegű családi pótlékban részesül.

  Kiskorú szülő jogosult lehet-e családi pótlékra?

  Kiskorú szülő esetén, ha a kiskorú szülő gyermekének nincs gyámja, vagy ha a 16. életévét betöltött kiskorú szülő a saját háztartásában nevelt gyermekének gyámjával nem él egy háztartásban, a családi pótlékot a kiskorú szülő részére kell megállapítani, az igényt azonban törvényes képviselőjének kell benyújtani.

  16 életévét betöltött kiskorú szülő a saját nevében nyújthat be kérelmet. A 16. életévét be nem töltött kiskorú szülő nevében a kérelmet a törvényes képviseletét ellátó személy nyújtja be.

  Kit lehet a családi pótlék összegének megállapításánál beszámítani?

  A családi pótlék összegének megállapításakor lehetőség van azt a gyermeket is figyelembe venni, aki után az ügyfél már nem jogosult a családi pótlékra.

  Az összeg megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni (az ügyfél kérelmére), aki az ügyfél háztartásában él és akire tekintettel a szülő, nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult, vagy aki köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben, első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes osztatlan képzésben részt vevő hallgató, aki rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik. Ezekben az esetekben az ügyfélnek a gyerekszámba beszámító gyermek tanulói jogviszonyát köznevelési intézmény esetén az „Igazolás tanulói jogviszony fennállásáról” elnevezésű nyomtatványon, felsőoktatási intézmény esetén a hallgatói jogviszony igazolással igazolhatja. A jogviszony fennállását a kérelem benyújtásakor, illetve az ellátás folyósításának időtartama alatt évente, tanulói jogviszony esetén szeptember 30-ig, hallgatói jogviszony esetén október 15-ig kell igazolni. A felsőoktatási tanulmányokat folytatók közül csak az első egyetemi, vagy főiskolai szintű képzésben részt vevő hallgató számítható be a gyerekszámba.

  A fentiekhez hasonlóan beszámít a gyerekszámba az a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermek is, aki családi pótlékra saját jogán jogosult (kivétel: ha a szülővel nem él egy háztartásban), vagy aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve ha őt a gyámhivatal nem vette nevelésbe, és a családi pótlékot igénylő vele rendszeres kapcsolatot tart fenn. Kapcsolattartásnak a rendszeres találkozás minősül, amelynek a teljesítését az ügyfél kérelmére a szociális intézmény vezetője először a kérelem benyújtásakor, aztán évente egy alkalommal írásban igazolja. Nem tekinthető rendszeres találkozásnak az évenkénti egy-egy látogatás, levélírás, ill. telefonhívás.

  Mikor kerülhet sor a családi pótlék megosztására?

  Általános szabályként ugyanazon gyermek után járó családi pótlék csak egy jogosultat illet meg. Kivétel: ha a szülők időszakonként felváltva gondozzák gyermeküket és a szülői felügyeleti jog mindkét szülő esetében fennáll. Ilyen esetben a családi pótlékra 50-50 %-os arányban mindkét szülő jogosultságot szerezhet. A családi pótlék megosztása iránti kérelemhez csatolni a szülők arról szóló közös nyilatkozatát, hogy a gyermek gondozásáról, neveléséről saját háztartásaikban felváltva gondoskodnak.

  Mit jelent  a családi pótlék természetben történő folyósítása?

  A Cst. 6.§ rendelkezik a családi pótlék természetben történő folyósításáról. Emellett a Gyvt. tartalmazza a természetben nyújtható családi pótlékra vonatkozó részletes szabályokat.

  A természetbeni folyósítás azt jelenti, hogy a Kincstár a családi pótlék természetben folyósított összegét a kormányhivatal által erre a célra a Magyar Államkincstárnál megnyitott családtámogatási számlára utalja át, tehát az összeget nem közvetlenül az ügyfél kapja meg. Az átutalt családi pótlék összegből a gyámhivatal által erre a feladatra kijelölt eseti gondnok a jogszabályban foglalt feltételek szerint – a gyámhivatal által elfogadott pénzfelhasználási terv szerint – természetben nyújtja a gyermek után járó családi pótlékot az ügyfél részére.

  A családi pótlék természetbeni folyósításának „speciális esete” az iskoláztatási támogatás folyósításának szüneteltetése (Cst. 15. §).

  Ha a tanköteles, továbbá a tankötelezettsége megszűnését követően nevelési-oktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek a kötelező tanórai foglalkozásai tekintetében igazolatlanul mulaszt, akkor – ennek szankciójaként – az adott tanévben igazolatlanul mulasztott 50. kötelező tanóra után az illetékes gyámhivatal kötelezettsége a gyermek védelembe vételét elrendelni, és az iskoláztatási támogatás szüneteltetését kezdeményezi.

  Mikor kell szüneteltetni a családi pótlék folyósítását?

  Az ellátás folyósítását szüneteltetni kell:

  1. a) a jogosult távolléte alatt, ha a jogosult 3 hónapot meghaladó időtartamra olyan államba távozik, amely nem az EU tagállama, nem EGT-tagállam, vagy nem olyan állam, amelynek állampolgára azonos jogállást élvez az Európai Közösség és tagállamai vagy az EGT-megállapodásban részes állam állampolgárával.
  2. b) az egyéb ellátás folyósításának időtartama alatt, ha a külszolgálatot vagy külföldi szolgálatot teljesítő személy részére a Cst. alapján ellátásra jogosító gyermekre tekintettel jogszabály alapján egyéb ellátást folyósítanak.

  Szüneteltetni kell a családi pótlék folyósítását, amennyiben a 18. életévet betöltött személynek rendszeres jövedelme van. Rendszeres jövedelemnek kell tekinteni a legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelmet. A folyósítást a negyedik hónaptól kezdődően kell szüneteltetni.

  Milyen bejelentési kötelezettsége van az ellátásban részesülőnek?

  A családi pótlék folyósításának, szüneteltetésének vagy a folyósítás felfüggesztésének időtartama alatt 15 napon belül, írásban be kell jelenteni:

  1. a) a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését,
  2. b) a gyermek, személy tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnését,
  3. c) a gyermek tanulói, hallgatói jogviszonyának megszűnését, szüneteltetését,
  4. d) a 18 éven felüli személy rendszeres jövedelmét,
  5. e) az ellátásra jogosult 3 hónapot meghaladó külföldi tartózkodásának tényét,
  6. f) az ellátásra jogosult egyedülállóságának megszűnését,
  7. g) az egyedülállóságot meghatározó körülmény megszűnését,
  8. h) az ellátásra jogosult nevének, fizetési számlaszámának vagy lakcímének megváltozását,
  9. i) az Európai Unió tagállamában vagy EGT-tagállamban történő munkavállalás vagy önálló vállalkozói tevékenység folytatásának tényét,
  10. j) az ellátásra jogosult családi állapotában, élettársi kapcsolatában bekövetkezett változást, továbbá – ha az adatváltozás házasságkötésre, új bejegyzett élettársi vagy élettársi kapcsolat létesítésére tekintettel következett be – a házastárs, bejegyzett élettárs vagy élettárs természetes személyazonosító adatát

  Az ellátás folyósítását érintő változások bejelentésének elmulasztása az ebből származó jogalap nélküli kifizetés összegének visszafizetését vonja maga után!

  A családi pótlék iránti kérelem benyújtásához milyen nyomtatványok igazolások szükségesek?

  A gyermekotthon vezetője, a javítóintézet igazgatója, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka, a szociális intézmény vezetője a családi pótlék megállapítása iránti kérelmet „Kérelem családi pótlék megállapítására intézményi elhelyezés esetén” elnevezésű nyomtatványon, míg az előző körbe nem tartozó személyek a „Kérelem családi pótlék megállapítására” elnevezésű nyomtatványon kell benyújtani.

  A kérelemhez mellékelendő iratok vonatkozásában fontos kiemelni, hogy azokat nem kell eredetben csatolni, elegendő azok egyszerű másolatban történő benyújtása, illetve a kérelem személyes benyújtása esetén, ahol az megengedett, azok bemutatása. Egyszerű másolatra az ügyfél aláírása szükséges arra, hogy a másolat megegyezik az eredetivel. Lehetőleg eredetben kérjük csatolni a gyermek tartós betegségét, súlyos fogyatékosságát igazoló szakorvosi igazolást, illetve a tanulói/hallgatói jogviszonyról kiállított igazolást.

  Az ellátást igénylő valamint a gyermek természetes személyazonosító adatait

  – érvényes személyazonosító igazolvánnyal vagy a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági igazolvány ( pl. útlevél, kártya típusú gépjárművezetői engedély) bemutatásával kell igazolni.

  A családtámogatási ellátásra való jogosultságot

  • a szülővel együtt élő házastárs a házassági anyakönyvi kivonat másolatának csatolásával
  • a nevelőszülő a gyermek nála történő elhelyezéséről rendelkező határozat másolatának csatolásával
  • a gyám a gyámrendelő határozat másolatának csatolásával
  • az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, a gyámhivatal kötelező gondozásba történő kihelyezést elrendelő határozat másolatának csatolásával
  • az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, az ideiglenes hatályú elhelyezést elrendelő határozat másolatának csatolásával

  igazolja.

  Amennyiben a gyermek, aki után igénylik az ellátást már nem tanköteles korú, de köznevelési intézmény tanulója a tanulói jogviszony igazolást is csatolni kell az„Igazolás tanulói jogviszony fennállásáról“ elnevezésű nyomtatványon.

  Amennyiben a gyermek, aki után a családi pótlék megállapítását kérik tartósan beteg (súlyosan fogyatékos) csatolni kell a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló ESzCsM rendelet szerinti igazolást. (Igazolás tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermekről)

  (Ha a gyermek a nem magasabb összegű családi pótlék folyósításának ideje alatt válik tartósan beteggé, illetve súlyosan fogyatékossá és ennek tényét a lakcím szerint illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatal felé bejelentik, a családi pótlék magasabb összegben  történő megállapítására új kérelmet nem kell benyújtani.)

  A családi pótlék iránti kérelmet elbíráló szerv: amennyiben a kérelmet benyújtó személy munkahelyén működik családtámogatási kifizetőhely, a családtámogatási kifizetőhely, ennek hiányában a kérelmező lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatalhoz (Családtámogatási kifizetőhelyek: a Honvédelmi Minisztérium, az Országgyűlés Hivatala).

  Az ellátás az igény benyújtásának időpontjától jár, feltéve, hogy a benyújtás időpontjában a jogosultsági feltételek fennállnak. Az ellátást visszamenőleg legfeljebb két hónapra, az igénybejelentés napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultsági feltételek ettől az időponttól kezdve fennállnak – írja a Kincstár.

A Családi pótlék feltételei 2020: Családi pótlék – nevelési ellátás, iskoláztatási támogatás változásai bejegyzés először Hírközpont napi friss hírek!-én jelent meg.

Egyéni vállalkozó esetében a csed, illetve a gyed összegét mi alapján számítják, az előző évi vagy az előző hat havi keresete alapján? – kérdezte olvasónk. Dr. Radics Zsuzsanna társadalombiztosítási szakértőt.

Ha az egyéni vállalkozónak az első gyermeke születik (azaz jelenleg nincs gyeden vagy gyesen és egy éven belül sem volt gyeden vagy gyesen) akkor az alábbi szabályokat kell alkalmazni:

Családi pótlék

A családi pótlék alanyi jogon járó támogatás, ez mindenkinek egyformán jár.

A csecsemőgondozási díj összegének megállapítása

Ha a biztosítási idő a csecsemőgondozási díjra való jogosultság kezdő napját megelőzően folyamatos, akkor a csecsemőgondozási díj alapját a csecsemőgondozási díjra jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári év első napjától a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszakban az időszak utolsó napjához időben legközelebb eső 180 naptári napra jutó jövedelem alapján kell megállapítani.

Ha például a csecsemőgondozási díjra jogosultság 2018. december 7-étől áll fenn, akkor folyamatos biztosítás esetén az irányadó időszak 2017. január 1. – 2018. szeptember 30. közötti idő, azzal, hogy a 180 naptári napra jutó keresetet 2018. szeptember 30-ától kell visszamenőleg keresni.

Ha a biztosított a fenti időszakban nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, azonban a fenti bekezdésben leírt időszak utolsó napjához időben legközelebb eső időszakban rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, és van legalább a csecsemőgondozási díjra való jogosultság kezdő napjától 180 nap folyamatos biztosítási jogviszonya, akkor a csecsemőgondozási díj naptári napi alapját a 120 napi tényleges jövedelem alapján kell megállapítani.

Ha azonban a naptári napi alap nem állapítható meg a fentiek alapján, akkor a naptári napi alap a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének (azaz 276 000 forintnak) a harmincad része. Ha a biztosított naptári napi jövedelme a minimálbér kétszeresének harmincad részét nem éri el, a csecsemőgondozási díj összegének megállapításánál a biztosított tényleges jövedelmét kell figyelembe venni. Tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni, azzal, hogy a naptári napi alap a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét nem haladhatja meg.

A fentiekhez hasonlóan kell eljárni a gyermekgondozási díj esetén is.

Azaz, első körben a 180 ennek hiányában a 120 naptári napi jövedelmet kell keresni, a fentiekben leírtak alapján. Ha a biztosított a fenti időszakban nem rendelkezik 120 naptári napi jövedelemmel, de a gyermekgondozási díjra való jogosultság első napját megelőzően van legalább 180 napnyi folyamatos biztosítási jogviszonya, a gyermekgondozási díj naptári napi alapját a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani.

Ha a naptári napi alap nem állapítható meg a fentiek szerint, akkor a naptári napi alap a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének (azaz 2018-ban havi 276 ezer forintnak) harmincad része azzal, hogy ha a biztosított naptári napi jövedelme a minimálbér kétszeresének harmincad részét nem éri el, a gyermekgondozási díj összegének megállapításánál a biztosított tényleges jövedelmét kell figyelembe venni. Tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni.

A Egyéni vállalkozó járulékai 2018/2019 : gyes, gyed, csed, családi pótlék és juttatások bejegyzés először Hírközpont napi friss hírek!-én jelent meg.

Az MSZP azt követeli a kormánytól, hogy “ne verjék át” a magyar családokat: ha már bejelentették, akkor tényleg fizessék ki augusztusban a dupla családi pótlékot – mondta Bangóné Borbély Ildikó szocialista országgyűlési képviselő hétfői budapesti sajtótájékoztatóján írja a 24óra.

A képviselő szerint ugyanis Rétvári Bencének, az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkárának dupla családi pótlékról szóló bejelentése “szimpla átverés”, hiszen valójában arról van szó, hogy a szeptemberi családi pótlékot utalják át augusztusban, azonban így a magyar családok szeptemberben “nulla forintot” kapnak. Szerinte Rétvári Bencének le kellene mondania.

Bangóné Borbély Ildikó arra szólította fel a kormányt, ne hozza olyan helyzetbe a családokat, hogy szeptemberben hiába várják a családi pótlékot, mert ez az összeg sokaknak a létfenntartást jelenti. Közölte: ha a kormány nem fizeti ki a plusz egyhavi juttatást, erről személyesen kezdeményez törvénymódosítást az Országgyűlésben, emellett az M**P szeptemberben újra beadja majd a családi pótlék emeléséről szóló javaslatát.

Hangsúlyozta: az M**P-kormány volt az egyetlen, amely 2002 és 2005 között minden évben, iskolakezdés előtt plusz egyhavi családi pótlékot fizetett, 2006-ban pedig duplájára emelte ezt a juttatást. Ezzel szemben – folytatta – az Orbán-kormány nyolcadik éve nem hajlandó emelni a családi pótlékot, amely 40 százalékot vesztett reálértéken, amióta a F**esz-KDNP kormányoz.

Rétvári Bence július végén jelentette be, hogy augusztusban dupla családi pótlékot kapnak a családok, hogy könnyebben tudjanak készülni az iskolakezdésre. Az államtitkár közlése szerint mivel sok családnak fokozott anyagi megterhelést jelent az iskolakezdés, a kormány úgy döntött, hogy a szeptemberi családi pótlékot több mint egy héttel korábban folyósítják. Így augusztusban a családok kétszer, a hónap elején és a hónap végén is kapnak családi pótlékot, hogy az iskolakezdéshez szükséges felszereléseket időben meg tudják venni – mondta.

Bangóné Borbély Ildikó a kormányzat által tervezett, honvédelmi nevelésre vonatkozó kérdésre válaszolva úgy vélte: sokkal nagyobb problémák vannak ma az oktatásban, minthogy bevezessenek-e honvédelmi oktatást az iskolákban vagy sem. A kormány nem oldotta meg a mindennapos testnevelés bevezetésének feltételeit, nincsenek tornatermek és tömegével hiányoznak pedagógusok, ezért ez a kérdés másodlagos – tette hozzá.

Az M**P és az LMP által kezdeményezett augusztusi rendkívüli parlamenti ülésről a szocialista képviselő kérdésre válaszolva közölte: azt várják, hogy a kormánypárti képviselők mégis ott lesznek az ülésen, amelyen az oktatásról, vagyis a gyermekek jövőjéről lesz szó. Megjegyezte: ha a F**esz-KDNP nem vesz részt az ülésen, az azt jelenti, őket nem érdekli, mi lesz a gyerekek és Magyarország jövőjével.

És itt a válasz is, hisznen az éremnek 2 oldala van!

A F**esz-frakció szerint “a gyermekes családokat egyedül a szocialisták akarják átverni”; elképesztőnek nevezték, hogy azok beszélnek a családok támogatásáról, akik “mindig csak elvettek tőlük és folyamatosan megszorításokkal sújtották őket”.

A nagyobbik kormánypárt parlamenti frakciója arra reagált hétfői, az MTI-hez eljuttatott közleményében, hogy Bangóné Borbély Ildikó M**P-s országgyűlési képviselő előzőleg sajtótájékoztatón azt mondta: pártja azt követeli a kormánytól, hogy “ne verjék át” a magyar családokat, ha már bejelentették, tényleg fizessék ki augusztusban a dupla családi pótlékot. Szerinte ugyanis Rétvári Bencének, az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkárának dupla családi pótlékról szóló bejelentése “szimpla átverés”, hiszen valójában arról van szó, hogy a szeptemberi családi pótlékot utalják át augusztusban, azonban így a magyar családok szeptemberben “nulla forintot” kapnak.
A F**esz-frakció közleményében azt írta, a baloldali kormányok nemcsak elvették a családi adókedvezményt, hanem még a családi pótlékot is meg akarták adóztatni. Hozzátették: ha az Alkotmánybíróság nem akadályozta volna meg 2009-ben, “havi több ezer forintot húztak volna ki” a gyermekesek zsebéből a családi pótlék megadóztatásával.
Hangsúlyozták: a kormány 2010 óta nemcsak megvédte a családi pótlékot, hanem bevezette és folyamatosan bővíti a családi adórendszert, amellyel több pénz marad a családok zsebében. Úgy folytatták: a gyermekes családok iskolakezdését előrehozott családipótlék-kifizetéssel és az ingyenes tankönyvellátás kiterjesztésével is segítik. A szeptemberi családi pótlék már augusztus végén megérkezik, a most következő tanévben pedig több mint 1 millió gyerek kap ingyen tankönyvet és minden eddiginél több pénzt fordítanak az ingyenes gyermekétkeztetésre is – olvasható a közleményben.

A Dupla családi pótlékot szeretnének a családok Augusztusban >>> Oszd meg… bejegyzés először Hírközpont napi friss hírek!-én jelent meg.

ÓVODÁSOKTÓL VESZIK EL A CSALÁDI PÓTLÉKOT! ENNYI CSALÁDOT ÉRINT A SZIGORÚ TÖRVÉNY!

Az Emmi államtitkárának Bangóné Borbély Ildikó MSZP-s képviselő írásbeli kérdésére  Rétvári  Bence azt válaszolta, hogy  a 2015/2016-os tanévben igazolatlan hiányzás miatt  összesen 183 óvodástól vették el a családi pótlékot, ezt a számot gyakorlatilag fél év alatt érték el, mert 2016-januártól lépett hatályba az óvodákra vonatkozóan is a törvény.

Bangóné arra is rákérdezett rá, hogy egy tanévben a szülő miért csak három nap hiányzást igazolhat, és  minden más hiányzás esetében orvosi igazolást kell felmutatni. Bangóné szerint azért tűnik nagyon problémásnak, mert  az országban több száz gyerekorvos hiányzik, és az orvosokhoz kell menni a gyerekek hiányzásának igazolásáért ,mert ha nincs igazolva, akkor  elveszik a családi pótlékot.

A szocialista képviselő azt is tudni akarta, hogy hány óvodástól vették el a családi pótlékot,  2016 januártól, amióta az óvodai mulasztásokat is pénzmegvonással kell szankcionálni.

Rétvári Bence a  válaszában rámutatott arra, hogy a családi pótlék két ellátást foglal magába, az egyik a nevelési ellátás és az iskoláztatási támogatás. A nevelési ellátás jár az óvodásoknak, mert ezt a támogatást  a még nem tanköteles gyermek után folyósítják.

Az érintett gyermek ötödik mulasztott óvodai nevelési napja után felhívja  a gyámhatóság a nevelési ellátásra jogosult szülő figyelmét  a mulasztás jogkövetkezményeire. Akkor kezdeményezi a gyámhatóság a nevelési ellátás szüneteltetését, ha a gyermek igazolatlanul húsz óvodai nevelési napot mulasztott  az adott nevelési évben.

Az igazolatlan hiányzások miatt fél év alatt közel 200 ovistól vették el a nevelési ellátást.

A TÖBB EZER ISKOLÁSTÓL VESZIK EL A CSALÁDI PÓTLÉKOT ÉS TÖBB SZÁZ ÓVODÁSTÓL A NEVELÉSI ELLÁTÁST! bejegyzés először Hírközpont napi friss hírek!-én jelent meg.