TÁJÉKOZTATÁS ÉS ÚTMUTATÓ a nyomtatvány kitöltéséhez

A még nem tanköteles korú gyermek után járó ellátás nevelési ellátás címén, míg a tanköteles korú gyermek, illetve a tankötelezettség megszűnését követően köznevelési intézményben (gimnázium, szakközépiskola, szakiskola) tanulmányokat folytató gyermek után járó ellátás iskoláztatási támogatás címén jár a kérelmezőnek.

A nyomtatvány a nevelési ellátást és az iskoláztatási támogatást közösen családi pótlékként említi.

Ezt a nyomtatványt kell kitöltenie annak a kérelmezőnek is, aki a családi pótlékot saját jogán kéri megállapítani. Ebben az esetben a nyomtatvány házastársra és gyermek(ek)re vonatkozó pontjait nem kell kitölteni.

Amennyiben a kérelmező egyszerre több ellátás iránti kérelmet nyújt be,

az I.4.

–

I.12. pontokban megjelölt adatokat csak az egyik ellátásra

vonatkozó

nyomtatványon kell kitöltenie.

A 16. életévét be nem töltött kiskorú szülő nevében a kérelmet a törvényes képvisele

tét ellátó személynek kell benyújtania. Ebben az esetben a kérelmet a

kiskorú szülő adataival kell kitölteni, de a nyomtatványt a törvényes képviselőnek kell aláírnia. Az ellátás megállapítása esetén a folyósítás a törvényes képviselő részére történik.

I.

1.a) ponthoz

:

Amennyiben a kérelmező a kérelem benyújtásának időpontjában a gyámhatóság jogerős határozata alapján már örökbe fogadta a gyermeket, aki után az ellátást igényli, abban az esetben a vér szerinti szülő jogcímet kell a jogosultság jogcímeként megjelölni, míg abban az esetben, ha az örökbefogadást a gyámhatóság még nem engedélyezte, de az örökbefogadásra irányuló eljárás már folyamatban van és a gyermeket a leendő örökbefo

gadó szülőhöz

kihelyezték, akkor a d) pont szerinti jogosultsági jogcímet

kell megjelölni.

I.1.c)ponthoz:

A szülővel esik egy tekintet alá a családi pótlékra való jogosultság és a családi pótlék összegének meghatározása során a beszámítás szempontjából a gyermek szülőjével együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel közös lakó vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel korábban kiállított közokirattal igazolja.

I.4. ponthoz:

A

kérelmező állampolgárságát kell beírni. Amennyiben a kérelmező nem magyar állampolgár, de Magyarországon él és bevándorlási, letelepedési engedéllyel vagy tartózkodási kártyával, regisztrációs igazolással rendelkező, illetve menekült vagy hontalan, akkor ezt a jogcímet kell az állampolgárság mellé beírnia.

I.9

/A. és I.

9

/B. ponthoz:

EGT tagállam: az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes tagállamok; ide tartoznak az Európa

i Unió tagállamai, valamint Izland, Norvégia,

és Lichtenstein. Külön megállapodás alapján e szabályok alkalmazandók Svájc vonatkozásában is.

Amennyiben a kérelmező, vagy házastársa / élettársa ezen államok valamelyikében

–

nem Magyarországon folytat kereső tevékenységet, „a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeletek hatálya alá tartozó személyek családtámogatási ellátásra való jogosultságának

megállapításához” című nyomtatványt is ki kell tölteni!

I.10

. ponthoz:

Azon lakcímet kell feltüntetni, ahol a kérelmező életvitelszerűen tartózkodik

,

és amely a kérelmező lakcímről kiállított hatósági igazolványában bejelentett

lakcímként (lakóhely vagy tartózkodási hely) szerepel.

I.1

1

. ponthoz:

Nem kötelező feltüntetni a telefonszámot illetve az e-mail elérhetőséget, de ezek megadása gyorsíthatja az ügyintézést.

A kérelmező házastársa / élettársa:

Fennálló házasság esetén a házastárs adatait, élettársi kapcsolat esetén az élettárs adatait kell beírni.

Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nélkül közös háztartásban érzelmi és gazdasági közösségben (életközösségben) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri, féltestvéri kapcsolatban.

Házastársnak kell tekinteni a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2009. évi XXIX. törvény szerinti bejegyzett élettársat is.

Amennyiben a kérelmezőnek nincs házastársa vagy élettársa, a mező üresen hagyható vagy áthúzható.

II.1

2

. ponthoz:

Valamennyi saját háztartásban eltartott gyermeket fel kell tüntetni a táblázatban.

A táblázat „Gyermek családi jogállása” oszlopába a következők közül kell választani és a megfelelő szót beírni: 1

)

vér szerinti, 2

)

örökbefogadott, 3

)

nevelt, 4) gyámolt.

A

„beszámítás jogcíme” oszlopban:

–

azon gyermeket/gyermekeket kell feltüntetni, akik után a kérelmező már részesül családi pótlékban, ebben az esetben a beszámítás jogcíme oszlopba a „már részesülök” szöveget kell beírni, vagy

–

a kérelmező nem részesül utánuk családi pótlékban, de az új kérelem alapján járó családi pótlék összegének meghatározásánál beszámításra kerülhetnek, ebben az esetben a következő beszámítási jogcímek betűjelét kell beírni:

A beszámítás jogcímei:

A Cst. 12. §

–

a szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe lehet venni azt a saját háztartásban nevelt, vérszerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket

a)

akire tekintettel a szülő, a nevel

őszülő,

a gyám családi pótlékra jogosult,

b)

aki köznevelési

intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik,

c)

aki saját jogán jogosult családi pótlékra mert 1. tartósan beteg, 2. árva, 3. vele egy háztartásban élő szülője elhunyt,

4. kikerült a nevelésbevételtől

, 5.

gyámsága nagykorúvá válásával szűnt meg, 6.

a családi pótlék nagykorúvá válása előtt is részére került folyósításra