Manapság, ha a legtöbb fiatal meghallja az állami nyugdíj szót, legyint egyet, és azt mondja, hogy felesleges ezzel foglalkozni, hiszen mire oda jutnak, nekik már úgysem lesz nyugdíjuk.

Nem meglepő ez a vélekedés, különösen az 1960 után születettek számára, akikre rossz hírek érkeztek a nyugdíjrendszer jövőjével kapcsolatban.

Emelkedő nyugdíjkorhatár és megszűnő kedvezmények

Az elmúlt években a nyugdíjkorhatár meglehetősen gyors ütemben emelkedett, és számos korábbi kedvezmény megszűnt, ami még inkább megnehezíti a megfelelő tájékozódást.A legfrissebb hírek szerint 2024-ben a nyugdíjkorhatár 65 évre emelkedik, ami különösen az 1960 után születetteket érinti.

Csökkenő bizalom a nyugdíjrendszerben

A magyar lakosság megtakarításai egyre jobban nőnek, különösen a 45 év felettiek körében, akik elsősorban a nyugdíjas évekre gyűjtenek. Ez a tendencia annak tudható be, hogy egyre kevesebben bíznak a jelenlegi nyugdíjrendszerben.2012-től kezdve a kormány számos szabálymódosítást vezetett be, melyek több nyugdíjjellegű juttatást is érintettek. Például megszűnt a rokkantsági nyugdíj, helyette táppénzjellegű juttatások, rehabilitációs ellátás és rokkantsági ellátás léptek érvénybe.

20 év szolgálati idő szükséges

Az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályok szerint idén az mehet nyugdíjba, aki legalább 20 év szolgálati időt tudhat maga mögött, betöltötte a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt, és a nyugdíjbavonulása napján már nem áll jogviszonyban. Az 1960-ban születettek esetében ez azt jelenti, hogy 2025-ben, 65 éves korukban mehetnek nyugdíjba.

Fokozatos nyugdíjkorhatár-emelés

A nyugdíjkorhatár emelése fokozatosan zajlik, így néhány év alatt két évet emelkedett, 63 évről 65 évre. Mindkét nem esetében jövőre az öregségi nyugdíjkorhatár 65 év lesz. Ha valakinek nincs elég szolgálati ideje, akkor nem jogosult nyugdíjfolyósításra.

A teljes öregségi nyugdíj megállapításához legalább 20 év szolgálati idő szükséges. Ha ez nem teljesül, de a kérelmező rendelkezik minimum 15 év szolgálati idővel, akkor öregségi résznyugdíjat kaphat.

Nyugdíjak Magyarországon korábban

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2022-ben az átlagnyugdíj összege 164 102 forint volt. Ugyanebben az évben a bruttó átlagkereset 515 800 forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 355 300 forint volt. Az átlagnyugdíj kevesebb mint a fele, mindössze 46,20 százaléka volt az átlagfizetésnek.

Sokan úgy vélik, hogy az átlagnyugdíj nem ad pontos képet a nyugdíjasok általános jövedelmi helyzetéről, mivel sok a kisnyugdíjas, ami torzíthatja az adatokat. Ehelyett érdemes a medián nyugdíjat vizsgálni, amely 2023 februárjában 184 935 forint volt. A nyugdíjasok 87 százalékának havi nyugdíja nem haladta meg a 200 ezer forintot.A jelenlegi nyugdíjrendszer iránti bizalom csökkenése és a nyugdíjkorhatár folyamatos emelése miatt a fiatalabb generációk egyre inkább úgy érzik, hogy az állami nyugdíj nem biztosít számukra megfelelő anyagi biztonságot idős korukra. Ezért egyre többen döntenek úgy, hogy saját megtakarításaikra támaszkodnak a nyugdíjas évek biztosítására.

A Rossz hír minden 1960 után születettnek, erről jobb ha tud! bejegyzés először Hírközpont napi friss hírek!-én jelent meg.