Hírközpont – hírek

Telekadó mértéke, összege 2019

Telekadó mértéke, összege 2019

Egyik olyan adóforma, amit nem az állam, hanem az önkormányzat vethet ki a rendelet hatálya alá tartozó ingatlanokra. Mindenkinek a saját településén kell megtekintenie, hogy a helyi adókról szóló önkormányzati rendelet magában foglalja-e a telekadó intézményét vagy sem, él-e az önkormányzat az adóztatás lehetőségével vagy sem.

A helyi adók közül a telekadó az egyik, amit sok önkormányzat be is vezetett. A telek fogalmába többféle ingatlantípus is beletartozik, mégis vannak kivételek, ami után nincs adózás, de mentességet is ismer a jogszabály. Azt, hogy egy önkormányzat bevezetett e ilyen adót, onnan tudhatjuk meg, ha megtekintjük a honlapját, hiszen minden önkormányzati rendelet megtalálható és hozzáférhető elektronikusan is.

Az, hogy mi adóköteles, az határozza meg, hogy a telek az önkormányzat illetékességi területén van. Ezt a földhivatalban lehet megtudakolni. Bárki ingyenesen kérhet betekintést az ingatlan-nyilvántartásba.

Az fog utána adózni, – vagyis az az adóalany – akinek az év első napján a telekre tulajdonjoga be van jegyezve. Ha több tulajdonos van, vagy vagyoni értékű joga van bejegyezve (haszonélvezet), akkor több is lesz a kötelezettek száma.

A telek a jogszabály szerint az a terület, amin épület nincsen. Ezalól viszont van pár kivétel, amikor nincs telekadó. Egyik kivétel a mezőgazdasági művelésű belterület, de nem halastó. A termőföldek, és a tanyák is kívül esnek a telekadó hatályán. Van viszont a másik kategória, ami adózás alá esne, de a jogszabály mentességet enged. Ezek az épületek és a teleknek az a hányada, amekkora az épület hasznos alapterülete. De mentes még a belterületi erdő, és végül pedig az olyan telek fele, amin építési tilalom van.

Mentes a telekadó alól a helyi adókról szóló törvény szerint:

az épület, épületrész hasznos alapterületével egyező nagyságú telekrész,

a mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telek,

az építési tilalom alatt álló telek adóköteles területének 50 %-a,

az adóalany termék-előállító üzeméhez tartozó, jogszabályban vagy hatósági előírásban megállapított védő-biztonsági terület (övezet), feltéve, ha az adóalany adóévet megelőző adóévi, évesített nettó árbevétele legalább 50%-ban saját előállítású termék értékesítéséből származik.

Mikortól adóköteles a telek? A szabály az, hogy mindig a következő év első napján keletkezik az adófizetés. Vagyis, ha a belterületi szántót utóbb kivonják a művelésből pl. 2014. októberében, akkor 2015. január 1-el kezdődik az adófizetés. Ugyanígy, ha a tanya megszűnik, és más ingatlan-nyilvántartási megnevezést kap. Ha viszont az épület szűnik meg a telken, akkor azt követő félév (és nem év!) első napján keletkezik az adófizetési kötelezettség.

Az teleadó fizetési kötelezettség megszűnése viszont mindig az adott esemény történése évének végével szűnik meg, vagyis, ha a művelési ág változik meg 2019. októberében, akkor 2019. dec. 31-el szűnik meg az adófizetés. Az épületépítés kivétel, mert akkor a beépítés félévének utolsó napján szűnik meg. Vagyis, ha az épületet 2019. februárjában építették, akkor 2019. május 31-én, ha viszont 2019. júliusában építették, akkor 2019. dec. 31. napjával szűnik meg a telekadó-fizetés.

A telekadó mértéke: azt, hogy mennyit kell fizetni egy telek után, az önkormányzati rendelet határozza meg. Kétféle módja lehet a számításnak. Egyrészt lehet négyzetméter alapú, vagyis, ha a telek alapterülete az alapja a telekadónak, akkor 200 Ft négyzetméterenként a plafon, amit az önkormányzat elkérhet telekadó címén. A másik útja a telekadó számításának a korrigált forgalmi értéke a teleknek. Ha emellett dönt az önkormányzat, akkor a telekadó maximum 3%-a lehet a korrigált forgalmi értéknek. Hogy mi a korrigált forgalmi érték? A telek piaci árának 50 százaléka.

Január 15. napjáig kell a kötelezetteknek bevallást teljesítenie az önkormányzati adóhatóság felé, ha a telekkel kapcsolatban olyan változás következett be, ami kihatással van az telekadóra, valamint azon telekrészekről, ami mentességet élvez, továbbá a telekadó alá eső területrészekről.

Korábbi megfogalmazás szerint: művelés alól kivett területként nyilvántartott, 1 hektárt meg nem haladó nagyságú földterület, feltéve, ha az adóévben annak teljes területe tényleges mezőgazdasági művelés alatt áll és e tényt a telek fekvése szerint illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv az adóévben igazolja, azzal, hogy nem minősül mezőgazdasági művelésnek, ha a földterületen csak gyommentesítés vagy például kaszálást végeztek.

Exit mobile version