Települési támogatás összege 2016 – Rendkívüli települési támogatás
Rendkívüli települési támogatás
Tartalom
Rendkívüli települési támogatásban elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások – így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások – vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.
Rendkívüli települési támogatás keretében:
a) rendkívüli családvédelmi támogatás,
b) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás,
c) magasabb összegű rendkívüli támogatás,
d) temetési támogatás, és
e) dunai árhullám okozta károk enyhítésére gyorssegély nyújtható.
Rendkívüli családvédelmi támogatás nyújtható, annak a rendkívüli élethelyzetbe került gyermeket nem nevelő
a) családnak, melyben az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 170%-át, azaz 48.450,-Ft-ot;
b) családnak valamely családtag tartós betegsége fennállása esetén, ha az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 220%-át, azaz 62.700,-Ft-ot,
c) egyedülálló személynek, ha jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 220%-át, azaz 62.700,-Ft-ot,
d) egyedül élő személynek, ha jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250%-át, azaz 71.250,-Ft-ot, feltéve, hogy az egyéb/ vagyoni feltételeknek megfelel.
A rendkívüli családvédelmi támogatás összegének megállapítása során a Főosztály figyelembe veszi a kérelmező háztartásában élők jövedelmi viszonyait.
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás nyújtható, annak a rendkívüli élethelyzetbe került
a) gyermekét nevelő családnak, melyben az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220%-át, azaz 62.700,-Ft-ot,
b) gyermekét egyedül nevelő szülőnek vagy más törvényes képviselőnek, ha az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250%-át, azaz 71.200,-Ft-ot, feltéve, hogy az egyéb/ vagyoni felvételeknek megfelel.
Március elsejétől a járások utalják majd a jövedelemkompenzáló támogatásokat, a központi költségvetés pénzéből. Az önkormányzatoktól pedig új nevén települési támogatás érkezik, ennek maximuma havi 28 500 forint lehet. A gazdagabb önkormányzatoknak saját bevételeikből kell kigazdálkodniuk ezeket a segélyeket, míg a szegényebb települések a központi költségvetés erre létrehozott keretében kaphatnak forrást. Nem csökken a teljes összeg.
Két helyről érkezhet kétfajta szociális támogatás
A változtatások szerint szociális támogatásokat márciustól két helyről kérhetnek az érintettek: egyrészt a járásoktól, másrészt a helyi önkormányzatoktól. A szociális támogatásoknak ennek megfelelően két formája lesz: 1. a járásoknál az úgynevezett jövedelemkompenzáló-, míg 2. az önkormányzatoknál kiadáskompenzáló támogatások igényelhetők.
A jövedelemkompenzáló támogatás célja, hogy mindenki számára biztosítsanak egyfajta minimumot a „túléléshez”, ha nincs más jövedelme. Kiadáskompenzáló támogatást pedig azok kérhetnek, akiknek nehézséget jelent a rezsi, vagy más családi kiadás kifizetése.
A – járásoktól kérhető – jövedelemkompenzáló támogatások közé tartozik továbbra is a közgyógyellátás, az ápolási díj, az időskorúak járadéka. Az önkormányzatoktól két új támogatási forma kerül a járási szintre az aktív korú munkanélküliek ellátásaként.
A közfoglalkoztatásban dolgozók nem kapnak fht-t, de amint kikerülnek onnan, a támogatást újra folyósítják a számukra.
A jövedelemkompenzáló támogatásokat márciustól teljes egészében a központi költségvetésből finanszírozzák, az önkormányzatoknak ebben már nem lesz szerepük. Az e támogatásokhoz való jogosultságot a járási hatóságok állapítják meg országosan egységes elvek alapján.
Az önkormányzatoktól kérhető kiadáskompenzáló támogatások elnevezése márciustól egységesen „települési támogatás” lesz; ebbe tartoznak majd bele a korábbi különböző átmeneti-, családi krízis-, lakásfenntartási- vagy más címen kifizetett segélyek. A települési támogatások helyi rendszeréről, szempontjairól, igénylési feltételeiről, valamint a segély összegéről márciusig valamennyi települési önkormányzat képviselő-testületének rendeletet kell alkotnia.
E támogatás felső határa (az öregségi nyugdíjminimum összege) legfeljebb 28 500 forint lehet havonta.
Ma 261 olyan város van Magyarországon, amelyek a jelentős mértékű iparűzési adóbevételükből ki tudják majd fizetni ezeket a támogatásokat, a többi önkormányzat a központi költségvetési támogatásból kapja meg a szükséges forrásokat. Erre várhatóan 30-34 milliárd forintos keretet különítettek el egy differenciált területi kiegyenlítési rendszerben.
A kötelező segélyek közül kikerül a lakásfenntartási támogatás és az adósságkezelési szolgáltatás. A módosítás hatálybalépésekor már megállapított ellátásokat a módosítás hatálybalépése előtti szabályok szerint kell nyújtani, de 2015. január 1-jét követően már csak 2015. február 28-áig állapítható meg lakásfenntartási támogatás.
A javaslat szerint az óvodáztatási támogatás a kötelező óvodáztatás bevezetésével, 2015. szeptember 1-jétől megszűnik.
Az átalakítást azzal indokolták, hogy átláthatatlan volt a szociális támogatási rendszer, és nagyon kusza volt az is, milyen segélyt finanszíroznak helyi, járási vagy állami szinten. Az önkormányzatok jelzései szerint sok volt a visszaélés, becslések szerint pedig a támogatások mindössze 60 százaléka jutott el a legrászorultabbakhoz.
A szociális juttatások rendszerének teljes átszabását már tartalmazta a 2015-ös költségvetést megalapozó törvényjavaslat.
Be the first to comment on "Települési támogatás összege 2016 – Rendkívüli települési támogatás"