Ki jogosult terhességi-gyermekágyi segélyre?

A szülő nő jogosultsági feltételei:

Terhességi-gyermekágyi segélyre jogosult, aki a szülést megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és

• a biztosítás tartama alatt szül , vagy
• a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül szül, vagy
• a biztosítás megszűnését követően 42 napon túl baleseti táppénz folyósításának ideje alatt (vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül) szül.

A szülő anya helyett más személy jogosultságának feltételei:

Terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultságot szerezhet

• az a nő, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, a gondozásba vétel napjától,
• az a gyám, aki a csecsemőt jogerős döntés alapján gondozza, a kirendelés napjától,
• a csecsemőt gondozó vér szerinti apa, ha a szülő nő az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák (a szülő nő állapotát az egészségügyi szolgáltató igazolja, és az apa tgys-re való jogosultsága az igazoláson feltüntetett naptól az igazolt egészségi állapot fennállásáig tart),
• a csecsemőt gondozó vér szerinti apa, ha a szülő nő meghal, az elhalálozás napjától,
• az a férfi, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket vele együtt örökbe fogadni szándékozó nő az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, (az örökbefogadó nő állapotát az egészségügyi szolgáltató igazolja, és az örökbefogadni szándékozó férfi tgys-re való jogosultsága az igazoláson feltüntetett naptól az igazolt egészségi állapot fennállásáig tart),
• az a férfi, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nő meghal, az elhalálozás napjától,
• az a férfi, aki a csecsemőt egyedül vette örökbefogadási szándékkal nevelésbe, a gondozásba vétel napjától,

abban az esetben, ha az előző pontban felsorolt, a szülő nőre vonatkozó egyéb jogosultsági feltételekkel rendelkezik. 

Ilyen esetben a jogosultság napjától a szülési szabadság még hátralévő időtartamára jár a terhességi-gyermekágyi segély. 

A jogosultsághoz szükséges előzetes 365 nap biztosítási idő számítása

Rendkívül fontos az a kedvező szabály, miszerint a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időnek nem kell folyamatosnak lennie.

A jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe az alábbi időtartamokat is be kell számítani:

• a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósításának idejét – kivéve az ún. diplomás gyedet (kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/E. § (www.njt.hu) alapján megállapított gyermekgondozási díj)
• a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejéből 180 napot,
• a rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás folyósításának idejét.

Nem jár terhességi-gyermekágyi segély:

• a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja,

• ha bármilyen jogviszonyban díjazás – ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazását és a személyi jövedelemadó-mentes tiszteletdíjat – ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja.

Annak, aki a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresete után jár terhességi-gyermekágyi segély.

A fentiekben foglaltakat figyelembe véve, a jogosultsági feltételek fennállása esetén sem jár a terhességi gyermekágyi segély, ha nincsen olyan jövedelem kiesés, amelyet az egészségbiztosítási ellátásnak kellene pótolni.

Mennyi időre jár a terhességi-gyermekágyi segély? 

A terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár. 

A terhes, illetve szülő nőt 24 hét szülési szabadság illeti meg, amelyet – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy abból legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen.

A szülési szabadság tehát legkésőbb a szülés napjával kezdődik, azaz a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultság kezdő napja a szülés várható időpontját megelőző négy hét bármelyike lehet, de legkésőbb a szülés napja. 

A szülési szabadság szabályait az egyes foglalkoztatási jogviszonyokra irányadó jogszabályok (pl. a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, stb.) határozzák meg. 

A szülési szabadság kiadására, igénybevételére egyébként a munkáltató és a munkavállaló megállapodása az irányadó. 

A terhességi-gyermekágyi segély legfeljebb a gyermek születését követő 168. napig jár.

A koraszülött gyermek esetén, ha a gyermeket koraszülöttként egészségügyi intézetben ápolják, gondozzák, az anya megszakíthatja a szülési szabadságot és az igénybe nem vett részt a gyermek intézetből elbocsátása után is igénybe veheti, a szülést követő egy éven belül.

A szülési szabadság megszűnik:

• a 168 naptári nap elteltével, vagy
• a gyermek halva születése esetén,
• ha a gyermek a születését követően hal meg, a halálát követő 15. napon,
• ha a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, vagy harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el, az elhelyezést követő napon.

Ezekben az esetekben sem lehet a szülési szabadság a szülés napjától számított 42 napnál (6 hétnél) rövidebb, és 168 napnál hosszabb. 

Az egyéb foglalkoztatási jogviszonyokban (pl. egyéni vállalkozó, őstermelő, ún. önfoglalkoztató, megbízási jogviszony stb.) a szülési szabadságra vonatkozó rendelkezések szerint kell a terhességi-gyermekágyi segély folyósításának időtartamát megállapítani.

Mennyi a terhességi-gyermekágyi segély összege?

Milyen jövedelem alapján számítják a thgys-t?

A terhességi-gyermekágyi segély összegének megállapításánál a thgys-re való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban elért jövedelmet kell figyelembe venni.

Terhességi-gyermekágyi segély alapjául szolgáló jövedelem naptári napi átlagát elsősorban a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért, legalább 180 naptári napi – pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapot képező – jövedelem alapján kell megállapítani.

Amennyiben a fenti időtartam alatt nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a terhességi-gyermekágyi segély összegét a terhességi-gyermekágyi segélyre vonatkozó jogosultság kezdő napját megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlaga alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő folyamatos.

Ha a fentebb vázolt rendelkezések alapján a terhességi-gyermekágyi segély alapjául szolgáló jövedelem naptári napi átlaga nem állapítható meg, a biztosított terhességi-gyermekágyi segélyének naptári napi összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével kell megállapítani. Ha azonban a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni. Tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni, azzal, hogy a terhességi-gyermekágyi segély naptári napi összege a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét nem haladhatja meg. 

Annak vizsgálatánál, hogy a biztosított rendelkezik-e 180 naptári napi jövedelemmel, csak a rendszeres jövedelmet kell figyelembe venni. 

Az ellátás naptári napi összegének megállapításánál a nem rendszeres jövedelmet csak akkor lehet figyelembe venni, ha a biztosított rendelkezik legalább 180 naptári napi rendszeres jövedelemmel és a nem rendszeres jövedelmet ezen időszakban fizették ki. 

Az egyéni és társas vállalkozók ellátását tényleges jövedelem hiányában a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszeresének figyelembevételével kell megállapítani. A mezőgazdasági őstermelő ellátását tényleges jövedelem hiányában a járulékfizetési kötelezettsége szerint kell megállapítani.

Az az anya, aki álláskeresési támogatás vagy vállalkozói járadék folyósításának szünetelése alatt, vagy ezek megszűnését követő 42 napon belül szül, a terhességi-gyermekágyi segély összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapján kell megállapítani, azonban a pénzbeli ellátás naptári napi alapja nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás vagy vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét.

Milyen mértékű a thgys?

A terhességi-gyermekágyi segély a napi átlagkereset 70 %-a.

Az így megállapított összeg személyi jövedelemadó-köteles bruttó összeg, a megjelölt adókedvezmények figyelembe vételével a személyi jövedelemadó-előleget a folyósító szerv levonja.

A terhességi-gyermekágyi segély után egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot nem kell fizetni. 

Hogyan kell igényelni a terhességi-gyermekágyi segélyt?

Hová kell a thgys iránti kérelmet benyújtani?

Terhességi-gyermekágyi segély iránti kérelmet a biztosított foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, a biztosítás fennállása alatt és annak megszűnését követően is.

Ha a munkáltató jogutód nélkül megszűnt, a kérelmet a lakóhely szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervnél kell benyújtani.

Mit kell csatolni a kérelemhez? 

Szülés előtt igényelt thgys esetén

Amennyiben a biztosított a terhességi-gyermekágyi segélyt a szülést megelőző időponttól kéri, a szülés várható időpontját a terhesállományba vételt igazoló orvosi igazolással, vagy ha a szülő nőt nem vették terhesállományba, akkor a terhesgondozási könyv másolatával kell igazolni. A szülést megelőző időponttól való igénylés esetén, illetve ha a foglalkoztatónál kifizetőhely működik, a gyermek születésének tényét a szülést követően, a születési anyakönyvi kivonat másolatával igazolni kell. A terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság perinatális halottvizsgálati bizonyítvánnyal is igazolható. 

Szülés után igényelt thgys esetén

Aki az ellátást csak a szülés napjától igényli, annak a szülés bekövetkezésének időpontját a gyermek születését igazoló anyakönyvi kivonattal kell igazolni (a perinatális halottvizsgálati bizonyítvánnyal is igazolható a jogosultság).

Örökbefogadás esetén az örökbefogadásról szóló gyámhatósági határozatot és az örökbefogadási szándékról szóló igazolást is csatolni kell.

Álláskereső igénylő esetén az álláskeresési támogatás megállapításáról illetve szüneteltetéséről szóló határozatot csatolni kell a terhességi-gyermekágyi segély igényléséhez.

A biztosítás megszűnését követően igényelt thgys esetén a korábban a foglalkoztatótól átvett, az „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatványt kell a kérelemhez mellékelni.

Ha a thgys-t a gyermek vér szerinti apja / gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésébe vett férfi igényli, mert a szülő nő / gyermeket örökbe fogadni szándékozó nő az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, a „Nyilatkozat a terhességi gyermekágyi segély megállapításához” nyomtatványt kell kitölteni. Az egészségügyi szolgáltatónak igazolnia kell, hogy a szülő/gyermeket örökbe fogadni kívánó nő az egészségi állapota miatt került ki a gyermek gondozását szolgáló háztartásból. Az igazolásra szolgáló nyomtatványt is csatolni kell a kérelemhez.

A thgys igénybevételét, szülést megelőző két éven belül több foglalkoztatónál fennálló jogviszony esetén.

A biztosítási jogviszonyt a „Foglalkoztatói igazolás”-sal kell igazolni, ha a a szülés napját vagy a thgys igénybevételét megelőző két éven belül más foglalkoztatónál vagy foglalkoztatóknál is biztosítási jogviszonyban állt. 

A biztosítási időt az „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatvánnyal kell igazolni.

Amennyiben a biztosított a 2015. január 1-jét megelőzően született gyermekére tekintettel igényel terhességi-gyermekágyi segélyt, az ellátás alapját képező jövedelmet jövedelemigazolással kell igazolni, melyet a foglalkoztató a „Foglalkoztatói igazolás”-sal, az egyéni vállalkozó pedig a kérelemmel együtt köteles benyújtani.

Mit kell tennie a foglalkoztatónak az átvett kérelemmel?

Ha a foglalkoztatónál nincs kifizetőhely

A kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltató a terhességi-gyermekágyi segély iránti kérelmet kizárólag az OEP honlapján közzétett számítógépes program segítségével töltheti ki és állíthatja elő.

A kérelem kinyomtatva és aláírva személyesen vagy postai úton nyújtható be, vagy regisztrációt követően elektronikus úton – ügyfélkapun keresztül – küldhető meg az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervhez. Ahhoz, hogy a foglalkoztató a terhességi-gyermekágyi segély iránti igényt ügyfélkapun keresztül, elektronikus úton tudja benyújtani, szükséges, hogy az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervnél regisztráltassa magát.

Elektronikus kapcsolattartás estén a terhességi-gyermekágyi segély igényérvényesítése során szükséges igazolásokat papíralapú digitalizált dokumentumként kell csatolni az elektronikus űrlaphoz azzal, hogy a papíralapú digitalizált dokumentumon, az elektronizált űrlapon, illetve a papíralapú eredeti igazoláson lévő adatok egyezőségéért a foglalkoztató, ennek hiányában az igénylő felel.

Felhívjuk a figyelmet, hogy az elektronikus kapcsolattartás választása esetén sem lehet papíralapú digitalizált dokumentumként az elektronikus űrlaphoz csatolni a „Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához” és az „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatványokat.

Ha a foglalkoztatónál kifizetőhely nincs, a foglalkoztató a terhességi-gyermekágyi segélyre vonatkozó kérelem elbírálásához „Foglalkoztatói igazolás”-t állít ki, és azt a biztosított által benyújtott igazolásokkal együtt – terhességi-gyermekágyi segély iránti kérelem esetén a „Nyilatkozat terhességi-gyermekágyi segély megállapításához”, elnevezésű nyomtatvánnyal – öt napon belül a székhelye (telephelye) szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervnek megküldi. A foglalkoztató a kérelem, illetve igazolások átvételét, beérkezését hitelt érdemlő módon köteles igazolni.

Ha a foglalkoztatónál van kifizetőhely

Ha a foglalkoztatónál kifizetőhely működik, a foglalkoztató a terhességi-gyermekágyi segélyre vonatkozó kérelem elbírálásához a biztosított által benyújtott igazolásokat öt napon belül a kifizetőhely részére megküldi. A foglalkoztató a kérelem, illetve igazolások átvételét, beérkezését hitelt érdemlő módon köteles igazolni.

Ki bírálja el a thgys iránti kérelmet? Ki folyósítja az ellátást? 

A terhességi-gyermekágyi segély iránti kérelmet a társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely, egyéb esetben a foglalkoztató székhelye, telephelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv bírálja el és utólag folyósítja.

A terhességi-gyermekágyi segélyt határozatban állapítják meg, amely meghatározza az ellátás folyósításának időtartamát és naptári napi összegét is. 

Aki ugyanazon gyermeke jogán ismételten thgys-t kér, annak az eredeti határozatban megállapított összegben folyósítják az ellátást.

Aki egyidejűleg fennálló, több biztosítással járó jogviszonyból igényel terhességi-gyermekágyi segélyt, akkor annak a munkáltatónak kell elbírálni a kérelmet és folyósítani az ellátást, ahol társadalombiztosítási kifizetőhely működik. Ha egyidejűleg több társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztatónál van az igénylő szülőnek terhességi-gyermekágyi segélyre jogosító jogviszonya, akkor annak a kifizetőhelynek kell elbírálni a terhességi-gyermekágyi segély iránti kérelmet, ahol a biztosítási jogviszony előbb kezdődött. Ha a több biztosítási jogviszony ugyanazon a napon kezdődött, a kérelmet annak a munkáltatónak a kifizetőhelye bírálja el, ahol az anya szerződése szerinti jövedelme magasabb.

Visszamenőlegesen is igényelhető a thgys? 

Az igénybejelentés napjától visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra lehet érvényesíteni a terhességi-gyermekágyi segély iránti igényt. Az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani.

Felhívjuk a figyelmet, hogy abban az esetben, ha a terhességi-gyermekágyi segély igénylése két ellátás közti választással történik, csak a választás napjától (azaz a szülő által megjelölt naptól, ami nem lehet korábbi annál a napnál, amikor a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság feltételeivel már rendelkezik) folyósítják az újabb ellátást.

Mennyi idő alatt bírálják el a thgys igényt?

Ha minden adat rendelkezésre áll

A kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervhez, vagy az igénylő munkáltatója által működtetett kifizetőhelyhez történő megérkezését követő naptól számított 18 nap feltéve, hogy a kérelem benyújtásakor rendelkezésre álló adatok alapján az igény teljes mértékben teljesíthető, egyéb esetben az ügyintézési határidő 21 nap.

Ha a terhességi-gyermekágyi segély iránti kérelem a szülés várható időpontját megelőző 28 napnál korábban kerül benyújtásra, akkor a kérelem elbírálására vonatkozó határidő a szülés várható időpontját megelőző 28. napon kezdődik.

Ha nincs meg minden, az elbíráláshoz szükséges adat

Felhívjuk a figyelmet, hogy a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő nem számít be az ügyintézési határidőbe.

A határidő lejártát követően kifizetett ellátások esetén a késedelembe esett egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv, társadalombiztosítási kifizetőhely kamatot köteles fizetni a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosult részére (nem kell megfizetni a kamatot az előlegként folyósított összeg után, valamint, ha a kamat összege nem haladja meg az 1.000 Ft-ot). A késedelemre fizetett kamat mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.

Hogyan történik a thgys (előleg) folyósítása?

Thgys folyósítása

A terhességi-gyermekágyi segély megállapítására és első ízben történő folyósítására ugyanúgy vonatkozik a 18, illetve 21 napos határidő. 

Ez első megállapítást és folyósítást követően a terhességi-gyermekágyi segélyt havonta egyszer, utólag kell folyósítani – az igénylő kérelme szerint postai úton vagy bankszámlára utalással – a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig, de legkésőbb a bérfizetési napon. 

Thgys-re jogosult halála esetén a fel nem vett ellátás folyósítása

A terhességi-gyermekágyi segélyre jogosult halála esetén a fel nem vett ellátását a vele közös háztartásban együtt élt házastárs, élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő vagy a testvére kérheti. A fel nem vett ellátást nyomtatványon kell kérni, amelyet a thgys-re jogosult halála napjától egy évig lehet benyújtani, ahhoz a szervhez, aki a terhességi gyermekágyi segélyt folyósította (volna).

Ez a felsorolás a jogosultak egymás utáni sorrendjét is jelenti. Ha azonban az elhunytnak nincs olyan rokona, aki ebben a felsorolásban szerepel, akkor az örökös veheti fel az ellátást a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedése napjától számított egy éven belül. 

Mit tehetek, ha a döntéssel nem értek egyet?

Amennyiben nem ért egyet a kérelme elbírálásával, akkor a terhességi-gyermekágyi segélye ügyében hozott döntés ellen lehetősége van fellebbezni.

A jogorvoslati lehetőségekről bővebben a pénzbeli ellátásokra vonatkozó közös szabályoknál olvashat.

Kaphatok-e terhességi-gyermekágyi segélyt, ha a szükséges biztosítási idővel nem rendelkezem?

Abban az esetben, ha a biztosítottnak minősülő kérelmező nem rendelkezik a terhességi-gyermekágyi segély folyósításához szükséges 365 nap biztosítási idővel, a társadalmi szolidaritás elve alapján az egészségbiztosítónak lehetősége van arra, hogy meghatározott keretek között méltányosságot gyakorolva, az általános szabályoktól eltérően állapítsa meg a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultságot annak is, aki arra a méltányossági jogcím nélkül nem lenne jogosult. 

A méltányosságból engedélyezhető terhességi-gyermekágyi segély szabályairól itt olvashat.

Mit kell tenni, ha az adataimban változás következik be?

Amennyiben Ön terhességi-gyermekágyi segélyben részesül, köteles minden olyan adatot vagy tényt bejelenteni az egészségbiztosítónak, amely az ellátásra jogosultságát vagy ellátása folyósítását érinti. Így például be kell jelenti a folyósító szervnek, ha a terhességi-gyermekágyi segély folyósításának ideje alatt a biztosítási jogviszonya megszűnik, vagy ha a folyósítás ideje alatt keresőtevékenységet folytat.

A bejelentési kötelezettség elmulasztása, a bejelentés késedelmes teljesítése vagy valótlan adatok közlése esetén 10.000 Ft-tól 100.000 Ft-ig terjedő összegű – az elkövetett mulasztással arányos – mulasztási bírságot szabhat ki az egészségbiztosító.

Jogszabályok 

• 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól; érintett szakaszok: 39.§-42.§ ; 61.§-63.§; 74.§; 75/A.§; 77.§,

• 217/1997 (XII. 1.) Korm. rendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról; érintett szakaszok: 25/B.§; 26.§-26/A.§; 27. §-31/E.§; 37.§-42/A.§,

• 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről; érintett szakasz: 127. §, 129. §,

• 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről; érintett szakasz: 110. §.

Friss hírek :

Van, akinek bár már három hónapos a kisbabája, de egy forintot nem kapott még a szülés után járó terhességi gyermekágyi segélyéből. Az EMMI szerint a munkáltató a hibás, de akkor is csúszhat a kifizetés, ha az anya késve adja le a szükséges papírokat. De van úgy, hogy minden időben történik, mégsem jön a pénz.

Egyre több állami intézkedés irányul arra, hogy ösztönözze a gyermekvállalási kedvet. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere  2014 őszén bejelentette, hogy 2019-ig fokozatosan a duplájára kívánják emelni a kétgyermekes családok adókedvezményét, illetve bevezették például a friss házasok havi 5 ezer forintos támogatását. Emellett 2014-től ennek érdekében változtak a gyermekgondozási ellátások.

Ez természetesen mind hozzájárulhat ahhoz, hogy tervezhetővé váljon a gyermekvállalás, különösen akkor, ha ezeket a támogatásokat valóban megkapja a kismama, a család. Előfordul ugyanis, hogy nem érkezik meg például a terhességi gyermekágyi segély. Egyik olvasónk már három hónapja hiába várja a pénzt.

A terhességi gyermekágyi segélyre (TGYÁS) az jogosult, aki a szülést megelőző két év alatt legalább 365 napon át biztosított volt. Vagy addig kell szülnie, amíg van érvényes társadalombiztosítása, vagy pedig az azt követő 42 napon belül. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) híradása szerint az elnevezés változik 2015-ben, de a juttatás maga nem. Összege a napi átlagkereset 70 százaléka, amely a szülési szabadság ideje alatt jár, 168 napon keresztül.

Kíváncsiak voltunk, mi lehet az oka annak, ha nem érkezik meg a pénz. Kérdésünkre az EMMI Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság a következő választ adta:

Az EMMI válasza azért is meglepő, mert a Pénzcentrum informátora közalkalmazottként dolgozik. Egyébként az egészségbiztosítási ellátásról szóló törvényben szigorú szabályozás vonatkozik mind munkavállalóra, mind pedig az anyára a bejelentést illetően, pontosan azért, hogy az efféle csúszások elkerülhetővé váljanak. A munkaadónak miután a leendő szülő leadta a szükséges papírokat, 5 napon belül be kell nyújtania az igénylést az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatóságnak. Ha a szülő késik, értelemszerűen a kifizetés is késik.

Lapzártánkig nem sikerült elérni a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségét, tapasztaltak-e hasonló problémákat, valóban a munkaadónál akadhat-e el a folyamat.

Mit lehet tenni, ha nem jön a pénz?

Az EMMI javaslata szerint amennyiben a kismama nem kapja meg időben a terhességi-gyermekágyi segélyt, akkor elsősorban forduljon a foglalkoztatójához: