Fordulat állhat be az idén a cukorpiacon, mivel megtörhet a négy éve tartó folyamatos árcsökkenés. A világ cukorkészletei ugyanis apadhatnak, miközben a fő exportőr Brazília drágábban értékesíthet és a cukor árak emelkedhetnek.
Az év második felében a magyar fogyasztói cukorárak is nőhetnek, bár erőteljesebb drágulás egyelőre nem lesz. Ma nálunk nagyon olcsó a cukor, hiszen a kilónkénti fogyasztói átlagár 190 forint körül mozog, míg négy éves 352 forint volt a cukor ára.
A cukorpiacon a trendforduló egyre több jele érzékelhető. Bár Magyarországon mindössze egy cukorgyár – a kaposvári – működik, az alapanyagát előállító répatermelők és persze a fogyasztó pénztárcája miatt is tisztában kell lennünk a piaci folyamatok hátterével e stratégiai élelmiszernél. A hazai cukorárak világpiaci függése miatt a helyzet áttekintését is a „nemzetközi vizeken” kell kezdenünk.
Azért aktuális most erről beszélnünk, mert négy éve tartó csökkenés után ebben a gazdasági évben (a gazdasági év október 1-től szeptember 30-ig tart) a világ cukorkészletei csökkenhetnek azáltal, hogy a tartósan alacsony árak miatt esett a termelési kedv (volt ahol már cukorgyárakat zártak be), miközben a felhasználás tovább emelkedik. A fordulat az ártrendben a szűkülő kínálat mellett a világ legnagyobb cukortermelője, Brazília adóemelései, valamint a brazil valuta árfolyamának alakulása miatt is várható. Mivel a világ cukorexportjának közel 50 százalékát Brazília kivitele teszi ki, valutájuk árfolyamváltozása az egyik fontos hajtóereje a cukor világpiaci árának.
A globális cukortermelés a 2014/2015-ös gazdasági évben mintegy 2,6 millió tonnával, 172,5 millió tonnára csökkenhet. A visszaesést leginkább Brazília, Thaiföld és Kína mérséklődő termelése okozza. Ez már a harmadik év, amikor csökken a termelés. Eközben a cukorfogyasztás újabb rekordszintet, 171,0 millió tonnát fog elérni. A zárókészletek szintje az előző évi 44-ről 42 millió tonnára mérséklődhet.
Megingásokkal ugyan, de gyakorlatilag 4 éve csökken a cukor fogyasztói ára Magyarországon is. Miközben 2011 elején még 352, addig idén januárban már csak 189 forint volt a KSH által kimutatott kilogrammonkénti fogyasztói átlagár. A 46 százalékos csökkenés hátterében világpiaci ármozgások és a magyar cukorpiac sajtságai állnak. Ez utóbbiak közé az alacsony önellátottságunk és az adóhatóság látókörébe egyre gyakrabban kerülő visszaélések tartoznak.
A kilátások rövidtávon még nem, de akár már az év közepére fordulatot jeleznek a cukorárakban. Mivel a magyarországi piac nem önellátó, az ármozgásoknak fokozottan kitett. Ezért valószínűsíthető, hogy a fogyasztói cukorárak nálunk is növekedésnek indulnak, bár jelentősebb drágulási fordulatra még nem kell számítani.
A középtávú jövőképet ugyanakkor színesíti, hogy három év sincs már hátra az uniós cukorkvóta megszűnéséig, ám a jelek szerint sem addig, sem azután nem várható a cukorrépa-termelés érdemi bővülése, vagy új cukorgyár indulása Magyarországon. A leginkább a támogatások miatt jövedelmező cukorrépa helyett a kukoricából készülő izoglükóz gyártása bővülhet.
A 2020-ig tartó jelenlegi költségvetési-kifizetési ciklusban a cukorrépa termelők kapni fognak termeléshez kötött támogatást, 2015 és 2020 között összesen mintegy 48 millió eurót. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 2014-ben 13,7 milliárd forint összegű támogatást fizetett ki részükre. Ez azt vetíti előre, hogy a 14-15 ezer hektáros cukorrépa-terület megmaradhat. Csak nosztalgiából említhető, hogy a ’90-es évek elején 160 ezer hektár felett is volt e terület.
Az Európai Unió cukorpiaci szabályozása évtizedek óta jelentősen a világpiaci szint felett tartja a cukor árát. A termelési korlátozás 2017-es eltörlése után a közösségi cukorárak várhatóan tovább közelednek majd a világpiaci szinthez. Ez a cukorrépa árának mérséklődésével is jár majd, ami viszont a hatékony termelők irányába való termelés-koncentrálódást okoz. Ezzel együtt, az EU cukortermelése várhatóan nem fog mérséklődni.
Az EU előrejelzései szerint a közösség újra önellátó lehet cukorból, az izoglükóz aránya pedig meghaladhatja a piac 10 százalékát. Ezzel együtt a cukorrépából előállított bioetanol mennyiségi is csökkenni fog az EU-ban.
Összességében, az évek óta csökkenő cukorár hónapokon belül elérheti a mélypontját. A felpattanás mértéke még nehezen jelezhető előre, hiszen több tényezőtől, például az olajáraktól, a kereslet alakulásától és a termelés visszaesésének mértékétől is függ. A jelenlegi hazai termelési szint tartósan fenn maradhat, de az importfüggőség nem fog csökkenni.