Túlóra, hétvégi munka, szabadság, táppénz 2015 – így dolgozik a magyar

Amíg az EU-ban folyamatosan csökken, hazánkban nő azoknak a száma, akik rendszeresen dolgoznak az esti órákban, hétvégén vagy éjszakai műszakban – derül ki a KSH friss összefoglalójából. A munkánkkal elégedettebbek vagyunk, mint a szabadidőnk mennyiségével.
 
 

Magyarországon 2005 és 2013 között folyamatosan csökkent az összes foglalkoztatottakon belül azok aránya, akik heti 50 óránál többet dolgoztak: amíg 2005-ben ez az arány 9,6 százalék volt, tavaly már csak 5,5 százalék. Az nemek közti arányok is tolódnak, hiszen amíg 2005-ben háromszor annyi férfi dolgozott heti 50 óra felett, addig tavaly már csak kétszer annyi: ez az erősebb nem 5, a nőknek pedig csupán 2,7 százalékára volt jellemző.

Ezek az adatok nem csak azért fontosak, mert meghatározzák a szabadidő mennyiségét, hanem azért is, mert arra is hatással vannak, hogy mennyire jókedvűen és pihentetően, vagy kedvetlenül, frusztráltan, fáradtan használjuk fel szabadidőnket – véli a KSH.

Az egy hét során nagyon sokat dolgozók aránya régiónként, 2013
Forrás: KSH
Kattintson a nagyobb méretért!

Amennyiben a kor szerint eloszlást nézzük, úgy azt látjuk, hogy a legtöbbet a 35-44 éves korosztály tagjai dolgoztak, az összes ilyen alkalmazott harmadát ők adták. A másik jelentős csoport a 45-54 évesek voltak, ide tartozott minden negyedik (26 százalék) túlórázó.

Egyre többen dolgoznak hétvégén vagy éjszaka

A KSH azt is mérte, hogy hányan dolgoznak nem szokványos munkarendben, azaz kik maradnak bent a munkahelyen rendszeresen az esti órákban vagy hétvégeken, esetleg dolgoznak éjszakai műszakban. A jóllét szempontjából az éjszakai munkavégzés a legmarkánsabb tényező, hiszen hatással lehet a munkavállaló fizikai és mentális egészségére, ráadásul a bioritmusa is felborulhat – olvasható a statisztikai hivatal összefoglalójában.

Magyarország ebből a szempontból az uniós átlag alatt teljesít, hiszen amíg az EU-ban a foglalkoztatottak 6,2 százaléka dolgozik nem szokványos munkarendben, addig Magyarországon 6,8 százalék. A legjobb helyzetben a horvát (1,5 százalék) és a portugál (3 százalék) munkavállalók vannak, míg a máltaiakra (9,8 százalék) és a szlovákokra (15,9 százalék) nem irigykedhetünk. Szomorú tény, hogy amíg az uniós átlagérték évről-évre csökken, addig itthon ellentétes a tendencia, hiszen kilenc év alatt 1 százalékkal nőtt az érték.

A rendszeresen éjszaka dolgozók aránya
Forrás: KSH
Kattintson a nagyobb méretért!

A magyar adatok részleteit vizsgálva kiderül, hogy itt is a férfiak állnak rosszabbul, nagyjából kétszer annyian dolgoznak nem szokványos munkarendben, mint a gyengébbik nem tagjai. Az sem lehet meglepő, hogy a fiataloknál, azaz a 15-24 éves korosztálynál a leginkább jellemző ez – a KSH életkori sajátosságokkal és ágazati tényezőkkel magyarázza -, míg az 50-64 éves korosztály dolgozik legkisebb (5,8 százalék) arányban így.

Mennyire vagyunk elégedettek a munkával és a szabadidővel?

Egy 0-tól 10-ig terjedő skálán a magyarok 7,09 pontot értek el, amikor azt kérdezték tőlük, hogy mennyire elégedettek a munkájukkal (a 0 az egyáltalán nem elégedett, a 10 a teljesen elégedett választ jelöli). Itt a KSH jelentős különbségeket mért az iskolai végzettségnél: a felsőfokú végzettségűek a legelégedettebbek (7,75), az alapfokú végzettségűek a legkevésbé elégedettek (6,23) jelenlegi munkájukkal.

Hasonló a helyzet a jövedelmi helyzetnél is: a legalsó jövedelmi ötödbe tartozók a legelégedetlenebbek (6,31) a munkájukkal, míg a legfelsőben lévők (7,56) a legelégedettebbek. A munkaképes korú csoportok közül a 45-54 évesek a legelégedetlenebbek munkájukkal (6,94), és a 25-34 évesek átlagosan a legelégedettebbek (7,24). Továbbá, bár elégedettségük között nincs jelentős különbség, a Budapesten élők valamivel kisebb mértékben elégedettek (6,95), mint a megyeszékhelyen vagy megyei jogú városokban lakók (7,24), illetve a községekben élők (7,12).

A munkával való elégedettség legmagasabb iskolai végzettség, jövedelmi helyzet, korcsoport és településtípus szerint, 2013
(Az elégedettséget 11 (0-10) fokú skálán mérték)
Forrás: KSH
Kattintson a nagyobb méretért!

Amikor a szabadidővel való elégedettséget kérdezték, akkor 6,33 pontot ért el a 16 éves vagy idősebb lakosság. Érdekesség, hogy a válaszadók 33 százaléka nagyon elégedett volt (azaz 8, 9, vagy 10 pontot adtak), míg a másik végletbe (a 0, 1, vagy 2 pontot adók közé) csak 5,2 százalék tartozott.

Amíg ebben a kérdéskörben nincs jelentős különbség a férfiak és a nők között, addig van viszont a jövedelmi helyzetnél: az átlagérték a legalsó jövedelmi tizedtől (5,4) a legfelső jövedelmi tizedig (6,9) haladva folyamatosan növekszik. A legfelső jövedelmi tizedben a nagyon elégedetlenek aránya mindössze 2,3, míg a legalsó jövedelmi tizedben 8,6 százalék.

Érdekesség, hogy az urbanizációval is talált összefüggést a KSH: minél sűrűbben lakott területen él valaki, annál elégedettebb szabadidejének mennyiségével, hiszen gyéren lakott területen 6,21, sűrűn lakott területen pedig 6,42 az átlagérték.

Be the first to comment on "Túlóra, hétvégi munka, szabadság, táppénz 2015 – így dolgozik a magyar"

Leave a comment