Túlóra törvény és rendkívüli munkaidő feltételei, szabályai 2019 >>>

Túlóra törvény és rendkívüli munkaidő feltételei, szabályai 2019 >>>

A rendkívüli munkaként elrendelt „túlórázás” nem lehet több, mint 250 óra évente. A rendkívüli munkavégzésért bérpótlékot kell fizetni. A bérpótlék 100 vagy 50%-os lehet.

Sok munkahelyen gyakori jelenség a folytonosan elrendelt túlóra. De vajon szabályosan, jogszabálynak megfelelően rendeli ezt el a munkáltató? Elegendő indoka van arra, hogy túlóra legyen a „heti jutalmunk”, vagy nem túl sok a ránk rótt túlmunka, túlóra száma? Nézzük meg a hatályos szabályokat erre vonatkozóan, mik az új szabályok?

Az új munka törvénykönyve (2012. évi I. törvény) rendkívüli munkaidőként tartja számon az ügyelet mellett a munkaidő beosztástól eltérő és a munkaidő kereten felül végzendő munkát is, vagyis ha a konkrét törvényszöveget bogarásszuk, hiába keressük a túlóra szót, az csak a köznyelvben él, a törvényszerű megnevezése, a rendkívüli munka. A törvényben nem találunk túlórára vonatkozó fogalommeghatározást, hanem leírja azokat az eseteket, hogy mikor minősül rendkívüli munkának az elrendelt túlmunka.

Ha a munkavállaló kéri, a munkáltatónak írásba foglalva kell elrendelnie a túlórát, de hát ki meri ezt előadni a munkáltatójának, mikor mindenki félti az állását. Minden esetre a jogszabályban ez áll, szóval jogunkban áll kérni. Most hogy ilyen nagy a munkaerő-hiány, mindenki álljon ki a jogaiért, és érvényesítse azt.

A túlórák száma korlátozva van, tehát nem rendelhető el ész nélkül, és nem kötelezhető erre a munkavállaló. A törvény szövegében a túlóra maximuma naptári évente a kettőszázötven órát nem haladhatja meg. Ha a munkaviszony év közben kezdődött meg, vagy részmunkaidős, akkor nyilvánvalóan arányosan kell ezt a maximumot meghatározni.

Nem túlórának minősül, ha valaki engedéllyel van távol a munkahelyétől, és azt később ledolgozza.

A túlórát nem lehet előre tervezni, az teljes mértékben jogellenes, tehát így nem szervezheti a munkát a munkáltató, hogy így fedje le a megszaporodott munkaigényt. A túlmunka ugyanis csak olyan esetekben rendelhető el, amikor a munkáltató nem látta előre, hogy meg fog növekedni a munkavégzési szükséglet, mert hirtelen kapott a vállalkozás egy nagyobb megrendelést, és azt határidőre teljesíteni kell, így hát, muszáj, hogy a dolgozók tovább bent maradjanak. Egyszóval csak különösen indokolt eset lehet a miértje egy túlóráztatásnak és ami még fontos, hogy nem jelenthet aránytalan terhet a munkavállaló családi és egyéb körülményeire.

Túlórák nem rendelhetők el nőknél, ha a terhességet nála megállapították, egészen addig, míg a gyerek az egy éves korát be nem töltötte. De ugyanígy azoknak sem, akik egészségügyi kockázat között dolgoznak, valamint a fiatal munkavállalóknak sem. Védelmet élvez még a gyerekét egyedül nevelő munkavállaló is a túlóra alól.

A túlóráért bérpótlék jár. Ha a heti szabadnapunkon (pihenőnap) kell túlórázni, akkor 100 százalékos a bérpótlék, ha viszont helyette másik szabadnapot ad a főnök, akkor csak 50 százalék.

Túlóra, hétvégi munka, szabadság, táppénz 2015 – így dolgozik a magyar

Amíg az EU-ban folyamatosan csökken, hazánkban nő azoknak a száma, akik rendszeresen dolgoznak az esti órákban, hétvégén vagy éjszakai műszakban – derül ki a KSH friss összefoglalójából. A munkánkkal elégedettebbek vagyunk, mint a szabadidőnk mennyiségével.
 
 

Magyarországon 2005 és 2013 között folyamatosan csökkent az összes foglalkoztatottakon belül azok aránya, akik heti 50 óránál többet dolgoztak: amíg 2005-ben ez az arány 9,6 százalék volt, tavaly már csak 5,5 százalék. Az nemek közti arányok is tolódnak, hiszen amíg 2005-ben háromszor annyi férfi dolgozott heti 50 óra felett, addig tavaly már csak kétszer annyi: ez az erősebb nem 5, a nőknek pedig csupán 2,7 százalékára volt jellemző.

Ezek az adatok nem csak azért fontosak, mert meghatározzák a szabadidő mennyiségét, hanem azért is, mert arra is hatással vannak, hogy mennyire jókedvűen és pihentetően, vagy kedvetlenül, frusztráltan, fáradtan használjuk fel szabadidőnket – véli a KSH.

Az egy hét során nagyon sokat dolgozók aránya régiónként, 2013
Forrás: KSH
Kattintson a nagyobb méretért!

Amennyiben a kor szerint eloszlást nézzük, úgy azt látjuk, hogy a legtöbbet a 35-44 éves korosztály tagjai dolgoztak, az összes ilyen alkalmazott harmadát ők adták. A másik jelentős csoport a 45-54 évesek voltak, ide tartozott minden negyedik (26 százalék) túlórázó.

Egyre többen dolgoznak hétvégén vagy éjszaka

A KSH azt is mérte, hogy hányan dolgoznak nem szokványos munkarendben, azaz kik maradnak bent a munkahelyen rendszeresen az esti órákban vagy hétvégeken, esetleg dolgoznak éjszakai műszakban. A jóllét szempontjából az éjszakai munkavégzés a legmarkánsabb tényező, hiszen hatással lehet a munkavállaló fizikai és mentális egészségére, ráadásul a bioritmusa is felborulhat – olvasható a statisztikai hivatal összefoglalójában.

Magyarország ebből a szempontból az uniós átlag alatt teljesít, hiszen amíg az EU-ban a foglalkoztatottak 6,2 százaléka dolgozik nem szokványos munkarendben, addig Magyarországon 6,8 százalék. A legjobb helyzetben a horvát (1,5 százalék) és a portugál (3 százalék) munkavállalók vannak, míg a máltaiakra (9,8 százalék) és a szlovákokra (15,9 százalék) nem irigykedhetünk. Szomorú tény, hogy amíg az uniós átlagérték évről-évre csökken, addig itthon ellentétes a tendencia, hiszen kilenc év alatt 1 százalékkal nőtt az érték.

A rendszeresen éjszaka dolgozók aránya
Forrás: KSH
Kattintson a nagyobb méretért!

A magyar adatok részleteit vizsgálva kiderül, hogy itt is a férfiak állnak rosszabbul, nagyjából kétszer annyian dolgoznak nem szokványos munkarendben, mint a gyengébbik nem tagjai. Az sem lehet meglepő, hogy a fiataloknál, azaz a 15-24 éves korosztálynál a leginkább jellemző ez – a KSH életkori sajátosságokkal és ágazati tényezőkkel magyarázza -, míg az 50-64 éves korosztály dolgozik legkisebb (5,8 százalék) arányban így.

Mennyire vagyunk elégedettek a munkával és a szabadidővel?

Egy 0-tól 10-ig terjedő skálán a magyarok 7,09 pontot értek el, amikor azt kérdezték tőlük, hogy mennyire elégedettek a munkájukkal (a 0 az egyáltalán nem elégedett, a 10 a teljesen elégedett választ jelöli). Itt a KSH jelentős különbségeket mért az iskolai végzettségnél: a felsőfokú végzettségűek a legelégedettebbek (7,75), az alapfokú végzettségűek a legkevésbé elégedettek (6,23) jelenlegi munkájukkal.

Hasonló a helyzet a jövedelmi helyzetnél is: a legalsó jövedelmi ötödbe tartozók a legelégedetlenebbek (6,31) a munkájukkal, míg a legfelsőben lévők (7,56) a legelégedettebbek. A munkaképes korú csoportok közül a 45-54 évesek a legelégedetlenebbek munkájukkal (6,94), és a 25-34 évesek átlagosan a legelégedettebbek (7,24). Továbbá, bár elégedettségük között nincs jelentős különbség, a Budapesten élők valamivel kisebb mértékben elégedettek (6,95), mint a megyeszékhelyen vagy megyei jogú városokban lakók (7,24), illetve a községekben élők (7,12).

A munkával való elégedettség legmagasabb iskolai végzettség, jövedelmi helyzet, korcsoport és településtípus szerint, 2013
(Az elégedettséget 11 (0-10) fokú skálán mérték)
Forrás: KSH
Kattintson a nagyobb méretért!

Amikor a szabadidővel való elégedettséget kérdezték, akkor 6,33 pontot ért el a 16 éves vagy idősebb lakosság. Érdekesség, hogy a válaszadók 33 százaléka nagyon elégedett volt (azaz 8, 9, vagy 10 pontot adtak), míg a másik végletbe (a 0, 1, vagy 2 pontot adók közé) csak 5,2 százalék tartozott.

Amíg ebben a kérdéskörben nincs jelentős különbség a férfiak és a nők között, addig van viszont a jövedelmi helyzetnél: az átlagérték a legalsó jövedelmi tizedtől (5,4) a legfelső jövedelmi tizedig (6,9) haladva folyamatosan növekszik. A legfelső jövedelmi tizedben a nagyon elégedetlenek aránya mindössze 2,3, míg a legalsó jövedelmi tizedben 8,6 százalék.

Érdekesség, hogy az urbanizációval is talált összefüggést a KSH: minél sűrűbben lakott területen él valaki, annál elégedettebb szabadidejének mennyiségével, hiszen gyéren lakott területen 6,21, sűrűn lakott területen pedig 6,42 az átlagérték.