Lakáscafeteria 2019

Lakáscafeteria 2019

Lakáscafeteria, vagy más néven munkáltatói lakbér illetve lakáshitel hozzájárulás összefoglaló néven, mely a korábbi években adómentesen adható juttatás volt a munkáltatóktól dolgozói részére.

A munkabér melletti egyik adómentes juttatás volt a lakáscafeteria, ami többféle módon volt nyújtható. A 2016. augusztus 1-től egyszerűsítették a munkáltatói juttatásokat a lakásvásárlás, lakáshitel-törlesztés vonatkozásában, mivel egységesen a személyi jövedelemadó szabályozás alá került.

A Lakáscafeteria azt jelenti, hogy a munkáltató a lakás értékének 30 százalékáig terjedő összeget, de legfeljebb 5 millió forintot adhatott támogatásként adómentesen a dolgozónak, mintegy fizetésen felüli extra juttatás, vagy pedig a dolgozó lakáshitel-törlesztéséhez járult hozzá a munkáltató adómentesen.

Szerencsés volt eddig is az a munkavállaló, akit munkáltatója ilyesfajta juttatásban részesített. Sajnos már ezek a juttatások sem adhatóak a munkáltató részéről adómentesen a továbbiakban.

A munkáltatói lakáshitel támogatás 2018. december 31-ig volt adómentes juttatás. A kormány megszüntette szinte az összes többi cafeteria-elem adókedvezményét 2019. január 1-től, kivéve a Szép-kártyát.

Nagy összegekről beszélünk, és a jogalkotó célja az volt, hogy az ilyen formában nyújtott cafeteria arra is legyen felhasználva, amire kitalálták azt, ezért történt az, hogy szigorúbbak lettek a szabályai, ami abban ált, hogy vizsgálták a lakás méretét, a benne lakók számát, valamint azt, hogy a dolgozó tulajdonos, vagy csak haszonélvezője a szóban forgó lakásnak és hogy a lakásban lakik e. Ha a dolgozó megfelelt a feltételeknek, akkor a munkáltató a hitelintézeten keresztül adhatta a támogatási összeget. Az adómentes juttatás lakás vásárlásra, építésre, bővítésre, korszerűsítésre, akadálymentesítésre is adható volt, de ezen célokra felvett hitelek visszatörlesztésére is.

Az Szja tv. 1. mellékletének 9.3.4. pontjában voltak a fogalmak a lakáscélú munkáltatói támogatással kapcsolatban, azonban az Szja tv. mellékletének ezen pontját teljes mértékben hatályon kívül helyezték, vagyis megszűnt ezen cafeteria elem adómentessége is. ( az Szja tv. 1.sz.melléklete tartalmazza valamennyi adómentes bevételt.) 2019-től már csak jogviszonyos jövedelemként 81,95%-os adóterhelés mellett lehet majd adni.

Utazási kedvezmények buszon, vonaton stb 2019

Utazási kedvezmény : A gyerekeknek, a nyugdíjasoknak, de még a dolgozóknak is járhat utazási kedvezmény a buszokon és vasúton. Van, akinek korlátlan számban, van, akinek egy évben maximálva van a kedvezménnyel történő utazások száma. A diákoknak mindenképpen jár a kedvezmény, a 65 év felettieknek sem kell fizetni az utazásért. Cikkünkben a legfontosabb utazási kedvezményeket vesszük sorra.

Díjmentes utazások jogosultjai:

6 év alattiaknak díjmentesek a menetjegyek, bérletre nincs kedvezmény, és 3 év alatt még távolsági kiegészítést sem kell venni. (a 6 éven felüli óvodások 50%-ost kapnak, a bérletre pedig 90% kedvezményt) A 65 év felettieknek szintén semmit nem kell fizetni az utazásért. Ez nem ugyanaz, mint a nyugdíjas kedvezmények, azok a kedvezmények másképpen alakulnak.

50%-os, korlátlan utazásos kedvezmények:

Az utazási díj felét kell csak megfizetniük és korlátlan alkalommal utazhatnak a 6 és 14 év közötti gyermekek. A diákigazolvánnyal rendelkezők 50%-os kedvezményre jogosultak, a bérletre pedig 90%-os a kedvezményük, ha az iskola és otthon közötti útvonalra szól a bérlet. A levelező tagozatosok 50%-ot kapnak a menetjegyre az iskola és a lakhely között, viszont a bérletre nincs kedvezményük. A diákoknak meg kell váltaniuk a kiegészítő jegyüket távolsági utazás során.

A nyugdíjasok kedvezményei:

A Ellátottak utazási utalvány alapján gyám és gyámol is évente 16 alkalommal vehet igénybe utazást 50 %-os kedvezménnyel. Van olyan lehetőség is, hogy 2 darab 50%-os kedvezményt összevonnak, és akkor évente 8-szor 90%-os kedvezménnyel utazhat a nyugdíjas.

A Közalkalmazottaknak, köztisztviselőknek, (közszolgálati tisztségviselők) is jár kedvezmény 12 menettérti utazásra évente, ami 50%-os kedvezményt jelent.

Álláskeresők akkor kapnak utazási kedvezményt, ha képzésen vesznek részt, a lakhelyük és a képzés helye között 90%-os korlátlan számú menetjegyre.

A munkanélkülieknek akkor is járhat utazási kedvezmény, ha aktív korúak ellátását kapják. Ezt az illetékes önkormányzat szociális osztálya juttatja a kérelmezőnek.

Nagycsaládosoknak is jár a kedvezmény, ha a szülő legalább három 18, illetve 26 év alatti nappali tagozatos gyermekével utazik együtt. 90%-os a kedvezményük menetjegyre és korlátlan számú utazáshoz.

A sajátos nevelési igényű gyermek, a szociális intézmény bentlakó, vagy bejáró gondozottja és két fő kísérője is 90%-os utazási kedvezményre jogosult.

Vakok, hallássérültek, magasabb összegű családi pótlékos gyermek mind a menetjegy mind a bérlet tekintetében 90%-os kedvezményt kapnak, míg egy fő kísérőjük csak a menetjegyre kapja ezt a kedvezményt, viszont korlátlan számban.

Csoportosan utazók kedvezménye: legalább 10 fő óvodás gyermek számít ebből a szempontból csoportnak, amely esetben 10 gyermekenként 3 fő kísérő jogosult 90%-os korlátlan kedvezményre, de a jegyeket csak a 6 év feletti gyerekeknek kell megváltani.

A 10 év alatti gyermekek esetében 6 fős csoportok és 2 fő kísérő jogosult az utazás során kedvezményre, de 10 gyermek felett 10 gyerekre 2 fő kísérőt lekell számolni. Ebben az esetben 50%-os menetjegyet lehet váltani. Nappalis diákoknál 10 diákonként egy kísérővel kaphatnak 50%-os utazási kedvezményt.

Vasúti kedvezmények: hasonlóan alakulnak a buszos utazás kedvezményeivel, viszont felnőtt csoportkedvezményt is igénybe lehet venni 10 fő felett. 10 és 19 személy között 20%, míg 20 és 49 között 33%, 50 felett 50%. (ha legalább hatan utaznak együtt azonos útvonalon)

Továbbá megmaradt a 26 év alattiak 33%-os kedvezménye péntek 10:00-től vasárnap éjfélig. A dolgozóknak pedig a 86%-os, munkáltató által térített kedvezményes bérlet. Jár a nagycsaládosok kedvezménye, ami hasonló a buszos kedvezményhez.

Az utazási kedvezményeket a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet tartalmazza.

Otthon melege program 2019

Otthon melege program 2019

Jövőre 2 milliárd forintos keretösszeggel újraindul az Otthon melege program konvektorcsere alprogramja – jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) fenntarthatóságért felelős államtitkára Budapesten.

Weingartner Balázs a minisztérium sajtótájékoztatóján közölte, hogy a pályázat a költségek 60 százalékát fedezheti, egy háztartás vagy magánszemély legfeljebb 750 ezer forint támogatást kaphat.

Háztartásonként több konvektor cseréjére is lehet pályázni, egy készülékre legfeljebb bruttó 96 ezer forint igényelhető, az alprogram a cseréhez kapcsolódó beszerelést is támogatja – tette hozzá.

A támogatás – mint mondta – akár 15 ezer korszerűtlen készülék cseréjéhez is hozzájárulhat.

A pályázat a korszerű, zárt égésterű, legalább A energiaosztályú, programozható termosztáttal ellátott készülékek beszerzését és beszerelését támogatja.

A részletes műszaki kiírásokat a februárban megjelenő pályázat tartalmazza majd

– jegyezte meg az államtitkár.

Weingartner Balázs felidézte, hogy az Otthon melege program a háztartások rezsiköltségeit és károsanyag-kibocsátását egyszerre csökkenti. Öt év alatt az alprogramok 35 milliárd forinttal, 320 ezer háztartás energetikai korszerűsítéséhez járultak hozzá – tette hozzá.

Az államtitkár közölte, hogy az ITM a lakossági igények és a szakmai javaslatok alapján várhatóan további alprogramokat indít újra 2019-ben. Ismertette egyúttal, hogy a decemberben lezárt háztartási gépcsere alprogram első 20 ezer pályázatának eredményét az internetes felületen nyilvánosságra hozták, a támogatói okiratokat januárban kapják meg az érintettek. További információk itt

Túlóra törvény és rendkívüli munkaidő feltételei, szabályai 2019 >>>

Túlóra törvény és rendkívüli munkaidő feltételei, szabályai 2019 >>>

A rendkívüli munkaként elrendelt „túlórázás” nem lehet több, mint 250 óra évente. A rendkívüli munkavégzésért bérpótlékot kell fizetni. A bérpótlék 100 vagy 50%-os lehet.

Sok munkahelyen gyakori jelenség a folytonosan elrendelt túlóra. De vajon szabályosan, jogszabálynak megfelelően rendeli ezt el a munkáltató? Elegendő indoka van arra, hogy túlóra legyen a „heti jutalmunk”, vagy nem túl sok a ránk rótt túlmunka, túlóra száma? Nézzük meg a hatályos szabályokat erre vonatkozóan, mik az új szabályok?

Az új munka törvénykönyve (2012. évi I. törvény) rendkívüli munkaidőként tartja számon az ügyelet mellett a munkaidő beosztástól eltérő és a munkaidő kereten felül végzendő munkát is, vagyis ha a konkrét törvényszöveget bogarásszuk, hiába keressük a túlóra szót, az csak a köznyelvben él, a törvényszerű megnevezése, a rendkívüli munka. A törvényben nem találunk túlórára vonatkozó fogalommeghatározást, hanem leírja azokat az eseteket, hogy mikor minősül rendkívüli munkának az elrendelt túlmunka.

Ha a munkavállaló kéri, a munkáltatónak írásba foglalva kell elrendelnie a túlórát, de hát ki meri ezt előadni a munkáltatójának, mikor mindenki félti az állását. Minden esetre a jogszabályban ez áll, szóval jogunkban áll kérni. Most hogy ilyen nagy a munkaerő-hiány, mindenki álljon ki a jogaiért, és érvényesítse azt.

A túlórák száma korlátozva van, tehát nem rendelhető el ész nélkül, és nem kötelezhető erre a munkavállaló. A törvény szövegében a túlóra maximuma naptári évente a kettőszázötven órát nem haladhatja meg. Ha a munkaviszony év közben kezdődött meg, vagy részmunkaidős, akkor nyilvánvalóan arányosan kell ezt a maximumot meghatározni.

Nem túlórának minősül, ha valaki engedéllyel van távol a munkahelyétől, és azt később ledolgozza.

A túlórát nem lehet előre tervezni, az teljes mértékben jogellenes, tehát így nem szervezheti a munkát a munkáltató, hogy így fedje le a megszaporodott munkaigényt. A túlmunka ugyanis csak olyan esetekben rendelhető el, amikor a munkáltató nem látta előre, hogy meg fog növekedni a munkavégzési szükséglet, mert hirtelen kapott a vállalkozás egy nagyobb megrendelést, és azt határidőre teljesíteni kell, így hát, muszáj, hogy a dolgozók tovább bent maradjanak. Egyszóval csak különösen indokolt eset lehet a miértje egy túlóráztatásnak és ami még fontos, hogy nem jelenthet aránytalan terhet a munkavállaló családi és egyéb körülményeire.

Túlórák nem rendelhetők el nőknél, ha a terhességet nála megállapították, egészen addig, míg a gyerek az egy éves korát be nem töltötte. De ugyanígy azoknak sem, akik egészségügyi kockázat között dolgoznak, valamint a fiatal munkavállalóknak sem. Védelmet élvez még a gyerekét egyedül nevelő munkavállaló is a túlóra alól.

A túlóráért bérpótlék jár. Ha a heti szabadnapunkon (pihenőnap) kell túlórázni, akkor 100 százalékos a bérpótlék, ha viszont helyette másik szabadnapot ad a főnök, akkor csak 50 százalék.

Munkáltatói lakáshitel támogatás 2019

Munkáltatói lakáshitel támogatás 2019

A kormány megszüntette szinte az összes többi cafeteria-elem adókedvezményét 2019. január 1-tőla Szép-kártyák kivételével. A bölcsődei, az óvodai és a családi napközis cafetéria adómentességét hagyták még meg, a többi elem után  5 százalékos adót kell fizetni.

2019. január 1-től megszűnik a munkáltatói lakáshitel támogatások adómentessége. Mint ahogyan hatályon kívül helyezik 2019. január 1-től a munkáltató által nyújtott mobilitási célú lakhatási támogatást is.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú mellékletének 2.7 pontja, valamint a lakhatási támogatásról szóló 2.11 pontja és a további, ehhez kapcsolódó fogalmakat magában foglaló 9.3 pontja is 2019. január 1-től hatályon kívül lett helyezve, így az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól szóló15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet is okafogyottá vált.

A kölcsön azonban 2018. december 31-ig még adható adómentesen, maghatározott szabályokkal.

Vagyis, még 2018. dec. 31-ig ki kell folyósítani és a lakás vételárát pedig teljes egészében legkésőbb 2019. március 31-i időpontig ki kell fizetni. 2019. január 1 napjától indított utalások esetén már jövedelemként adózik.

Az adómentes munkáltatói lakáscélú kölcsön feltételeiről szóló külön rendelet szabályozta a munkáltató által nyújtott ilyen célú juttatások feltételeit. Minden esetre nagy könnyebbség volt egy dolgozónak, ha a munkáltatója ilyen formában tudott nyújtani számára segítséget.

A munkáltatói lakáscélú hiteltörlesztésről szóló jogszabály még tavaly lépett hatályba. A hiteltörlesztés terhe alatt lévő munkavállalóknak támogatást nyújthat ez a fajta segítség, amit ily módon adhatott a munkáltatója.

Adómentesen adható lakáscélú hiteltörlesztési támogatást szabályzó rendelet 2014. április 4-én lépett hatályba. A korábban életbe léptetett szabályokat kiegészítették, hogy a hitelintézettől lakáscélú felhasználásra, vagy ha olyan munkáltatótól vett fel valaki hitelt, ahol még korábban dolgozott, akkor annak törlesztéséhez is lehet(tett) kérni támogatást.A jogszabályba belevették a hitel és kölcsönszerződések visszafizetésére kötött újabb hitel és kölcsönszerződést is, a munkáltatókat pedig úgy ösztönzik erre, hogy adómentesen nyújthatnak a hiteltörlesztéshez támogatást a munkavállalóiknak.Adómentessé tették a munkáltató által nyújtott, lakás céljára felhasználható, a munkavállalónak hitelintézet vagy a kincstár útján, – igazolása alapján nyújtott – vissza nem térítendő támogatást is, ha a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékát nem haladja meg.Abban az esetben, ha több munkáltató is nyújtott ilyen támogatást, meg volt határozva a támogatás összeszámított összeghatára. Ezt úgy számolják, hogy a legutolsó folyósítás évétől visszafelé számított négy évet veszik. Ezekben az években pedig összesen legfeljebb 5 millió forint lehet.

A hitelhez kapcsolódó lakásigény meghatározása a 2016. december 29-től hatályos rendelkezés szerint az Szja tv. 1. sz. mellékletében foglaltak szerint kerülhet meghatározásra, mely szintén hatályon kívül van 2019. január 1 napjától.:A méltányolható lakásigény mértéke: az együtt költöző, együtt lakó családtagok /az igénylő és családtagjai (élettársa, házastársa, kiskorú, 16. év alatti gyerek, és a nappali tagozatos 25. évét be nem töltött gyerek, szülő, nagyszülő, testvér, csak hogy a leggyakoribbakat említsük csak…stb./számától függően: 1-2 személy esetében: legfeljebb 3 lakószoba,3-4 személy esetében: legfeljebb 4 lakószoba. és minden további személy esetében 1 lakószobával nő a lakásigény.

Nem minősül lakószobának a lakóhelyiség, ha hasznos alapterülete max. 8 nm. A lakószoba max. 30 nm, legalább egy 2 méter széles – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel rendelkező lakóhelyiség.két szobának számít a 30 nm-nél nagyobb helyiség.

Ha a lakás „amerikai konyhás” és a nappalis-étkezős konyha rész 60nm-nél nagyobb, akkor az két szoba. 8 és 12 nm közötti lakóhelyiséget egy lakószobaként kell figyelembe venni.

Ha három vagy több gyereket nevel a család, akkor minden személy után az alsó határ fél lakószoba, de legfeljebb három lakószoba pluszt jelent, felső határ egy lakószoba plusz. Két félszobát egy szobának kell számítani a fenti szabályok szempontjából. Ezekhez a lakásigényekhez tartoznak árak is, amit szintén rendeletben tesznek közzé és melyek változnak annak függvényében, hogy a lakás Budapesten, vagy más városban van.

Az 15/2014. (IV. 3. NGM rendelet) megalkotása tette azt lehetővé, hogy gyakorlatban is megvalósulhassanak ezek a munkáltatói lakáshitel törlesztési adómentes támogatások.

2017. január 1-től hatályos együtt költöző, együtt lakó családtagok meghatározása, mely a korábbiakhoz képest kiegészült:a támogatást igénylő munkavállaló, Ptk. szerinti közeli hozzátartozói, házastársának közeli hozzátartozói, élettársa és annak közeli hozzátartozói, (ha együtt költöznek az adott lakásbaéséletvitelszerűen együtt laknak)

Fiatal gyermektelen házaspárnál a méltányolható lakásigény meghatározásánál együtt költöző, együtt lakó családtagként legfeljebb 3 születendő gyermeket, 1 gyermekesnél további 2, míg 2gyermekes esetében további 1 születendő gyermeket is számításba lehet venni. Fiatal a házaspár a lakáscélú munkáltatói támogatás igénylésekor egyikőjük sem töltötte be a 40-et.

A munkáltatói lakáscélú támogatás adómentességét egyrészt a bank vagy az Államkincstár által kiállított igazolás, és a munkavállaló saját lakásával (tulajdonos vagy résztulajdonos v. haszonélvező) kapcsolatos körülményeket igazoló okiratok, bizonylatok igazolják. (Ezeket az igazolásokat jó, ha időben beszerzik a munkáltatók, hogy ha időközben megszűnik a munkaviszony, később problémás lehet.)

A vásárlás, építés, bővítés, korszerűsítés – kivéve a felújítási hitel – céljából felvett kölcsön az, ami a rendelet hatálya alatt áll, vagyis ezekre adható a támogatás. A nem jelzálog alapú, de amelyet egyértelműen lakáscélú felhasználás céljából kötöttek, szintén ide tartozik. Továbbá az előzőekben írt kölcsönök visszafizetésére kötött, pl. a gyűjtőszámla-hitel is ide sorolandó.

Óraátállítás megszűnése -> itt a magyarok válasza!!!

Óraátállítás megszűnése -> itt a magyarok válasza!!!

A magyar válaszókorúak óraátállítással kapcsolatos véleményére kérdezett rá a Publicus a Vasárnapi Hírek megbízásából.

A megkérdezettek háromnegyede szerint jobb lenne, ha nem állítanánk át évente kétszer az órát, hanem egy időszámítás lenne hazánkban. A válaszadók kétharmada szerint a nyári időszámítást kellene megtartani, amikor este tovább van világos.

Tízből két megkérdezett úgy tudja, hogy az óraátállítás azért van, mert konkrét gazdasági haszna van, míg tízből négyen úgy gondolják, hogy már nincs semmilyen gazdasági haszna, harmaduk szerint pedig ez az egész csak egy hagyomány.

Leginkább a 8 általánost, vagy kevesebbek végzettek tudják úgy, hogy az óraátállítás csupán egy hagyomány (59 százalék), míg a diplomásoknak csak tizede (10 százalék). Mindeközben tíz diplomásból hat (59 százalék) úgy tudja, hogy egykor talán volt gazdasági haszna az óraátállításnak, de ma már nincs, addig tízből kettő (21 százalék) 8 általános végzett véli így.

Leginkább a 45 év felettiek, és a városokban, illetve községekben élők gondolják, hogy jobb lenne óraátállítás nélkül (86-81 százalék); az óraátállítás mellett leginkább a 30 évnél fiatalabbak (26 százalék), illetve a Budapesten élők (23 százalék) vannak.

Tízből hárman (28 százalék) vannak – az egyébként “eredeti” – téli időszámítás mellett. Érdekesség, hogy bár minden korcsoportban többségben vannak azok akik inkább a nyári időszámítást választanák, a 30 évnél fiatalabbak körében háromnegyedes (75 százalék) döntene így, a 60 évesnél idősebbek körében kicsivel több, mint a felük (55 százalék, 35 ellenében).

Szinte biztos, hogy idén nem kapnak Erzsébet-utalványt karácsonyra a nyugdíjasok >>>

Szinte biztos, hogy idén nem kapnak Erzsébet-utalványt karácsonyra a nyugdíjasok >>>

Egyre több jel utal arra, hogy idén karácsonyra nem kapnak Erzsébet-utalványt a nyugdíjasok az Orbán-kormánytól, írja a 24óra.eu.

A lap emlékeztet, a miniszterelnök tavaly már októberben az Idősek Tanács ülésén bejelentette, hogy decemberben 10 ezer forintos Erzsébet-utalványt kapnak a nyugdíjasok, idén októberben Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter viszont csak azt közölte, hogy vizsgálni fogják annak lehetőségét, hogy kapjanak-e a nyugdíjasok utalványokat.

A napi.hu megkeresésére az Emberi Erőforrások Minisztériuma azt válaszolta,

idén eddig a kormány két, közvetlen a nyugdíjasoknak szóló támogatásról döntött: Húsvétkor 10 ezer forintos Erzsébet-utalványt fizettünk ki 29 milliárd forint értékben, most novemberben pedig nyugdíjprémiumot és egyszeri juttatást fizettünk ki 41,3 milliárd forint értékben.

Ebben pedig utalás sincsen arra, hogy a kormány egyáltalán foglalkozna a kérdéssel.

A cikkben megjegyzik, tavaly a Magyar Posta Zrt. november 26-án kezdte meg az Erzsébet-utalványok kézbesítését, és ez a folyamat egészen karácsonyig eltartott. Magyarul a cégnek legalább egy hónap kellene az „ajándékok” kiszállításához.

Otthon Melege program 2018 – indul a mosógép és hűtőcsere pályázat 2018 Novemberben >>>

Otthon Melege program 2018 – indul a mosógép és hűtőcsere pályázat 2018 Novemberben >>>

Újra meghirdették az Otthon Melege program keretén belül a lakossági nagygépek (hűtő, mosógép, fagyasztó) energiatakarékosra való cseréjének támogatását.

Én még nem találkoztam olyannal, akinek sikerült kihasználni a lehetőséget, mivel a keret szempillantás alatt ki szokott merülni, de hátha most szerencséd lesz.

Régiónként egy nap négy órája áll rendelkezésre, hogy ügyfélkapun keresztül benyújtsd a pályázatot, amíg ki nem merül a keret az adott régióra. Összesen kétmilliárd forintot osztanak szét országosan, gépenként 25-45 ezer forint kérhető az energetikai besorolás függvényében. (A+, A++, A+++) Megkötés, hogy csak a résztvevő kereskedőknél lehet vásárolni.

Bővebb infó ezen az oldalon elérhető, a letölthető dokumentumokat és dátumokat is itt találod meg.

Az államtitkár ismertette, a program célja, hogy a lakosság olyan hűtő, fagyasztó, valamint mosógép készülékeket szerezzen be, amelyek hozzájárulnak a rezsiszámlák csökkentéséhez.

Három kategóriában lehet pályázatot benyújtani

Az A+ kategóriában háztartásonként 25 ezer forintra,

az A++ kategóriában 40 ezer forintra,

az A+++ kategóriában pedig  45 ezer forint támogatásra lehet pályázni.

Attól függően, hogy ezek közül milyen energiaosztályú berendezést választ egy család, évente akár 12-20 ezer forint megtakarítás is elérhető.

Az Otthon melege programnak köszönhetően évente átlagosan 10 milliárd forint rezsiösszeg marad a programban részt vevő magyar családoknál. Ez háztartásonként évente 10 ezer forinttól akár 180 ezer forintig terjedő megtakarítást jelent. Emellett jelentős a környezetkímélő hatása is van, hiszen minden évben 100 ezer tonnával csökken a szén-dioxid-kibocsátás. Kapcsolódó cikkek >>>

 

Cafeteria 2019 – így változhat a béren kívüli juttatás!!!

Cafeteria 2019 – így változhat a béren kívüli juttatás!!!

Nagyon megváltozik 2019-től a dolgozói juttatásokra adható kedvezmények rendszere, de még így is maradnak hatékony ösztönzők. A cégekre – amelyiknek lesz erőforrása erre – jóval több feladat hárul majd, mint eddig. Az adóminimalizálás helyett a dolgozók eltérő igényeire kell majd fókuszálniuk, már amennyiben a cafeteria segítségével meg akarják tartani munkatársaikat – derült ki a Cafeteria Trend Magazin konferenciáján.

Jövőre a törvényi változások következtében megszűnik a legnépszerűbb és legelterjedtebb cafeteria-elemek kedvező adózása. Ezáltal, a 2018-ig érvényes, a kiadás feltételei alapján kedvezményes – 0 százalékos, 34,5 százalékos, illetve 40,71 százalékos – sávokban adózó béren kívüli juttatások jelentős részét magasabb közteherrel sújtják majd. Ez azt jelenti, hogy jövedelemként fognak adózni: bruttóban számolva 81,95 százalékos közterhet kell majd fizetni e szolgáltatások után- emlékeztetett Fata László cafeteria szakértő, Cafeteria 2019 – újratervezés című rendezvényen.

Jövedelem kategóriába kerül egyebek között az egészség-és nyugdíjpénztári hozzájárulás, az étkezés támogatása, a helyi bérlet kifizetése, a lakáscélú támogatás, az albérlet-támogatás, iskolakezdés, továbbá az iskolarendszeri képzések támogatása, valamint az Erzsébet-utalvány. De a legnépszerűbb elemeken kívül is nagyon sok juttatás kikerült a kedvezményes kategóriákból: például a céges ajándék átadásának esetén a dolgozónak is be kell szállnia a juttatás finanszírozásába: a juttatás összegének 30 százalékát levonhatják a fizetésből.

Sok esetben nem világos a koncepció, hogy a jogalkotó milyen kritériumok mentén tartotta, illetve vonta meg az egyes elemek adókedvezményét: így köztehermentes maradt a védőoltás – ami kifejezetten jól jöhet, ha a társaság Vietnamba delegálja kollégáját, vagy éppen a gyógyszerkisérletek mellett adható étkezés, ami szintén tipikus juttatásnak számít – viccelődött Fata László.

Mi marad kedvező?

Ugyanakkor adómentes marad jövőre számos olyan elem, ami kifejezetten célszerű lehet a munkáltatók részéről: így az óvoda, bölcsőde alapszolgáltatás támogatása, (e téren az étkeztetésre új szabály vonatkozik: így 2019-től magánszemélyre szóló számla alapján is téríthető, nem csak a munkáltató nevére), továbbá a munkába járás térítése, a munkáltatói lakáshitel kamatmentesen, a biztosítás, amelyet 2018-ban indítottak, a számítógép használatba adása, illetve az idén kezdeményezett kegyeleti szolgáltatás.

A képzés, mint juttatás – amennyiben az a dolgozó munkaköréhez köthető – ugyancsak adómentesen elszámolható, akárcsak a mobiltelefon-használat, valamint a kedvezmény programok (például a cég által biztosított kedvezményes számlacsomag, wellness szálloda-kedvezmény). Szintén megfontolandó az egészségpénztári adomány, amelyre 20 százalékos adójóváírás kérhető.

Több családbarát programot, vagy például a munkavállalói kezdeményezések támogatása is benne maradt a törvény kedvezményes sávjában. Nem tudni mennyire lesz elterjedt majd a rendezvényeken adott ajándék, amely a minimálbér 25 százalékáig adómentes, illetve egy új koncepció: a svédasztalos étkezés mint juttatás, amely a 40,71 százalékos sávban adózhat, amennyiben a munkaadó nem tudja mennyit evett a dolgozója.

Az eddig széles körben kínált megoldások közül azonban csak a SZÉP-kártya marad kedvezményes: ez 34,5 százalékon adózik, illetve a 40,71 százalék közterhet kell utána fizetni, amennyiben a vállalat évi 200 ezer és 450 ezer forint közötti értékben nyújtja azt a dolgozónak.

Új koncepcióra lesz szükség

Fata László szerint a cégeknek a jövőben nem csak azt kell majd alaposabban vizsgálnia, hogy egyáltalán milyen elemek adhatóak kedvezményesen, hanem, hogy az eddigi juttatásoknak mi volt a céljuk – például, hogy a dolgozók egészségesek, vagy épp lojálisak legyenek, itt maradjanak és egyebek.) Ne abból a szemszögből vizsgáljuk őket, hogy melyiknek kicsi az adója! – figyelmeztetett.

Hasonlóan vélekedett Bencze Róbert, a PwC Magyarország People and Organisation Directora, aki szerint a 2019-es változások nagy fordulatot hoznak a juttatási stratégiák összeállításánál. Az elérhető kedvezmények maximalizálása helyett, most a valódi munkavállalói igények kerülnek a cafeteria-rendszerek fókuszába. (Legalábbis ott, ahol a cafeteria megmarad)

Véleménye szerint ezidáig az adóminimalizálás volt a legfontosabb ösztönző a cafeteria-keretek összeállításánál. mostantól azonban kihívás lesz a vállalatoknak megtalálni: mi fontos a munkavállalóknak? Márpedig a munkaerőhiányos helyzet miatt a juttatások továbbra is különösen fontosak maradnak stratégiailag.

A fő fókusz: hogyan tartsuk meg az embereket.

Bencze a PwC példáján keresztül szemléltette a folyamatot. A tanácsadócég egy összetett módszerrel dolgozó elektronikus platform segítségével elkezdte szondázni a munkatársait, hogy a meglévő keretből mi jó nekik és mi az, ami nincs a palettán, de értékesnek tartanának. Megkérdezték például, hogy az elismerések közül mi lehet az értékesebb (díj általi, pénzbeli, vagy szóbeli elismerés), és sokak közt megtudakolták, hogy bónuszelemek, biztosítási, egészségpénztári szolgáltatások közül melyik tetszik nekik.  Ezt követően kaptak egy igen bonyolult adatbázist, amely a munkavállalói preferenciák valós idejű elérését teszi lehetővé.

Nagyon kell majd differenciálni!

A PwC belső kutatásból meglepő dolgok derültek ki: így bizonyos képzési formák nagyobb értékkel bírnak a dolgozók szemében, mint egyes meglévő bónuszelemek. A könyvvizsgálóknak például túl sok, az adótanácsadóknál elégséges a képzések mennyisége, az üzleti tanácsadók viszont akár a meglévőknél háromszor több képzést is értékesnek tartanának. Így a társaságnál átrendezték a képzési keretet, differenciálva az alkalmazottak között.

Ugyancsak keresték a választ arra is, hogy az adott juttatás többet, vagy kevesebbet ér-e a munkatársak számára, mint amennyibe valójában került – e felmérés módszertanát a piackutatásból ültették át. A felmérés kiértékelését követően döntöttek úgy, hogy például a hetente egy napra vonatkozó távmunkát (home office) minden alkalmazott számára elérhetővé teszik – ami, mondani sem kell: adómentes.

Kiderült az is, hogy a munkatársak 30-40 százaléka rácsodálkozik a kapott juttatásokra, mert nem tudja, hogy azokat kapja.

Rengeteg kommunikációra lesz szükség

Mire tudunk megoldást kínálni? – tette fel a kérdést Bencze Róbert. A javadalmazási tervek elkészítésén, a juttatások optimalizálásán felül a csoportra szabott juttatási csomagok összeállítására is szükség lehet és a munkavállalói igények alapján többféle, összetett csomagokat kell majd kínálni: hiszen van olyan dolgozó, akinek a képzés a fontosabb, van, akinek a családi és gyermekbarát megoldások (akár extra szabadság, sporttámogatás) vonzóak és a sort hosszan lehetne folytatni.

A PwC szerint érdemes célul kitűzni, hogy minden munkatárs a lehető legflexibilisebben tudjon dönteni, hogy neki, mi az érték. Ehhez nemcsak a dolgozók igényeinek felmérésére, de a juttatási rendszerünk folyamatos újrakommunikálására is szükség lehet.

Ahogy a toborzás öt évvel ezelőtt megszokott módszerei ma már eredménytelenek, úgy a béren kívüli juttatásokkal sem lesz képes megtartani a munkavállalóit az, aki az öt évvel ezelőtt bevált módszereket alkalmazza – figyelmeztetett a szakember.

Iskolai menetrend 2018-2019 : iskolai szünetek, őszi, téli, tavaszi, nyári szünet, szombati tanítási napok, vizsganapok, felmérések, témahetek >>>

Iskolai menetrend 2018-2019 : iskolai szünetek, őszi, téli, tavaszi, nyári szünet, szombati tanítási napok, vizsganapok, felmérések, témahetek >>>

A 2018/2019-es tanév hétfőn kezdődik és 2019. június 14-ig, péntekig tart. Az őszi szünetre október 29-ig várni kell, és csak néhány napos lesz. Iskolai menetrend.

Véget ér a közel két és fél hónapos nyári vakáció, hétfőn megkezdődik a 2018/2019-es tanév csaknem másfél millió általános és középiskolás diák számára. A tanév hossza változatlan, a tankönyvek rendben megérkeztek az iskolákba.

A tanítási év hosszában nincs változás, az szeptember 3-án, hétfőn kezdődik, az utolsó tanítási nap 2019. június 14-én, pénteken lesz írja a 24óra.

Az érettségi május 3-án kezdődik
A nappali oktatás munkarendje szerint működő szakgimnáziumban százhetvenkilenc, gimnáziumban, szakközépiskolában és szakiskolában száznyolcvan nap a tanítási napok száma a következő tanévben.

A tanítási év első féléve 2019. január 25-ig tart.

Az őszi szünet: október 29-től október 31-ig tart, a téli december 27-től 2019. január 2-ig.

A “Pénz7” pénzügyi és vállalkozói témahét 2019. február 25. és március 1. között lesz az iskolákban, a fenntarthatósági témahét március 18. és március 22. között, a digitális témahét április 8. és április 12. között.

A tavaszi szünet április 18-tól április 23-ig tart, míg az írásbeli idegen nyelvi méréseket május 22-én rendezik. Az országos mérések május 29-én lesznek.

Az írásbeli érettségi vizsgák május 3-24, az emelt szintű szóbeli érettségi vizsgák június 5-13 között lesznek, a középszintű szóbeli érettségi vizsgákat június 17-28 között tartják. Forrás

1 2 3 8