Cafeteria 2019 – így változhat a béren kívüli juttatás!!!
Nagyon megváltozik 2019-től a dolgozói juttatásokra adható kedvezmények rendszere, de még így is maradnak hatékony ösztönzők. A cégekre – amelyiknek lesz erőforrása erre – jóval több feladat hárul majd, mint eddig. Az adóminimalizálás helyett a dolgozók eltérő igényeire kell majd fókuszálniuk, már amennyiben a cafeteria segítségével meg akarják tartani munkatársaikat – derült ki a Cafeteria Trend Magazin konferenciáján.
Jövőre a törvényi változások következtében megszűnik a legnépszerűbb és legelterjedtebb cafeteria-elemek kedvező adózása. Ezáltal, a 2018-ig érvényes, a kiadás feltételei alapján kedvezményes – 0 százalékos, 34,5 százalékos, illetve 40,71 százalékos – sávokban adózó béren kívüli juttatások jelentős részét magasabb közteherrel sújtják majd. Ez azt jelenti, hogy jövedelemként fognak adózni: bruttóban számolva 81,95 százalékos közterhet kell majd fizetni e szolgáltatások után- emlékeztetett Fata László cafeteria szakértő, Cafeteria 2019 – újratervezés című rendezvényen. 
Jövedelem kategóriába kerül egyebek között az egészség-és nyugdíjpénztári hozzájárulás, az étkezés támogatása, a helyi bérlet kifizetése, a lakáscélú támogatás, az albérlet-támogatás, iskolakezdés, továbbá az iskolarendszeri képzések támogatása, valamint az Erzsébet-utalvány. De a legnépszerűbb elemeken kívül is nagyon sok juttatás kikerült a kedvezményes kategóriákból: például a céges ajándék átadásának esetén a dolgozónak is be kell szállnia a juttatás finanszírozásába: a juttatás összegének 30 százalékát levonhatják a fizetésből.
Sok esetben nem világos a koncepció, hogy a jogalkotó milyen kritériumok mentén tartotta, illetve vonta meg az egyes elemek adókedvezményét: így köztehermentes maradt a védőoltás – ami kifejezetten jól jöhet, ha a társaság Vietnamba delegálja kollégáját, vagy éppen a gyógyszerkisérletek mellett adható étkezés, ami szintén tipikus juttatásnak számít – viccelődött Fata László.
Mi marad kedvező?
Ugyanakkor adómentes marad jövőre számos olyan elem, ami kifejezetten célszerű lehet a munkáltatók részéről: így az óvoda, bölcsőde alapszolgáltatás támogatása, (e téren az étkeztetésre új szabály vonatkozik: így 2019-től magánszemélyre szóló számla alapján is téríthető, nem csak a munkáltató nevére), továbbá a munkába járás térítése, a munkáltatói lakáshitel kamatmentesen, a biztosítás, amelyet 2018-ban indítottak, a számítógép használatba adása, illetve az idén kezdeményezett kegyeleti szolgáltatás.
A képzés, mint juttatás – amennyiben az a dolgozó munkaköréhez köthető – ugyancsak adómentesen elszámolható, akárcsak a mobiltelefon-használat, valamint a kedvezmény programok (például a cég által biztosított kedvezményes számlacsomag, wellness szálloda-kedvezmény). Szintén megfontolandó az egészségpénztári adomány, amelyre 20 százalékos adójóváírás kérhető.
Több családbarát programot, vagy például a munkavállalói kezdeményezések támogatása is benne maradt a törvény kedvezményes sávjában. Nem tudni mennyire lesz elterjedt majd a rendezvényeken adott ajándék, amely a minimálbér 25 százalékáig adómentes, illetve egy új koncepció: a svédasztalos étkezés mint juttatás, amely a 40,71 százalékos sávban adózhat, amennyiben a munkaadó nem tudja mennyit evett a dolgozója.
Az eddig széles körben kínált megoldások közül azonban csak a SZÉP-kártya marad kedvezményes: ez 34,5 százalékon adózik, illetve a 40,71 százalék közterhet kell utána fizetni, amennyiben a vállalat évi 200 ezer és 450 ezer forint közötti értékben nyújtja azt a dolgozónak.
Új koncepcióra lesz szükség
Fata László szerint a cégeknek a jövőben nem csak azt kell majd alaposabban vizsgálnia, hogy egyáltalán milyen elemek adhatóak kedvezményesen, hanem, hogy az eddigi juttatásoknak mi volt a céljuk – például, hogy a dolgozók egészségesek, vagy épp lojálisak legyenek, itt maradjanak és egyebek.) Ne abból a szemszögből vizsgáljuk őket, hogy melyiknek kicsi az adója! – figyelmeztetett.
Hasonlóan vélekedett Bencze Róbert, a PwC Magyarország People and Organisation Directora, aki szerint a 2019-es változások nagy fordulatot hoznak a juttatási stratégiák összeállításánál. Az elérhető kedvezmények maximalizálása helyett, most a valódi munkavállalói igények kerülnek a cafeteria-rendszerek fókuszába. (Legalábbis ott, ahol a cafeteria megmarad)
Véleménye szerint ezidáig az adóminimalizálás volt a legfontosabb ösztönző a cafeteria-keretek összeállításánál. mostantól azonban kihívás lesz a vállalatoknak megtalálni: mi fontos a munkavállalóknak? Márpedig a munkaerőhiányos helyzet miatt a juttatások továbbra is különösen fontosak maradnak stratégiailag.
A fő fókusz: hogyan tartsuk meg az embereket.
Bencze a PwC példáján keresztül szemléltette a folyamatot. A tanácsadócég egy összetett módszerrel dolgozó elektronikus platform segítségével elkezdte szondázni a munkatársait, hogy a meglévő keretből mi jó nekik és mi az, ami nincs a palettán, de értékesnek tartanának. Megkérdezték például, hogy az elismerések közül mi lehet az értékesebb (díj általi, pénzbeli, vagy szóbeli elismerés), és sokak közt megtudakolták, hogy bónuszelemek, biztosítási, egészségpénztári szolgáltatások közül melyik tetszik nekik. Ezt követően kaptak egy igen bonyolult adatbázist, amely a munkavállalói preferenciák valós idejű elérését teszi lehetővé.
Nagyon kell majd differenciálni!
A PwC belső kutatásból meglepő dolgok derültek ki: így bizonyos képzési formák nagyobb értékkel bírnak a dolgozók szemében, mint egyes meglévő bónuszelemek. A könyvvizsgálóknak például túl sok, az adótanácsadóknál elégséges a képzések mennyisége, az üzleti tanácsadók viszont akár a meglévőknél háromszor több képzést is értékesnek tartanának. Így a társaságnál átrendezték a képzési keretet, differenciálva az alkalmazottak között.
Ugyancsak keresték a választ arra is, hogy az adott juttatás többet, vagy kevesebbet ér-e a munkatársak számára, mint amennyibe valójában került – e felmérés módszertanát a piackutatásból ültették át. A felmérés kiértékelését követően döntöttek úgy, hogy például a hetente egy napra vonatkozó távmunkát (home office) minden alkalmazott számára elérhetővé teszik – ami, mondani sem kell: adómentes.
Kiderült az is, hogy a munkatársak 30-40 százaléka rácsodálkozik a kapott juttatásokra, mert nem tudja, hogy azokat kapja.
Rengeteg kommunikációra lesz szükség
Mire tudunk megoldást kínálni? – tette fel a kérdést Bencze Róbert. A javadalmazási tervek elkészítésén, a juttatások optimalizálásán felül a csoportra szabott juttatási csomagok összeállítására is szükség lehet és a munkavállalói igények alapján többféle, összetett csomagokat kell majd kínálni: hiszen van olyan dolgozó, akinek a képzés a fontosabb, van, akinek a családi és gyermekbarát megoldások (akár extra szabadság, sporttámogatás) vonzóak és a sort hosszan lehetne folytatni.
A PwC szerint érdemes célul kitűzni, hogy minden munkatárs a lehető legflexibilisebben tudjon dönteni, hogy neki, mi az érték. Ehhez nemcsak a dolgozók igényeinek felmérésére, de a juttatási rendszerünk folyamatos újrakommunikálására is szükség lehet.
Ahogy a toborzás öt évvel ezelőtt megszokott módszerei ma már eredménytelenek, úgy a béren kívüli juttatásokkal sem lesz képes megtartani a munkavállalóit az, aki az öt évvel ezelőtt bevált módszereket alkalmazza – figyelmeztetett a szakember.
