Családi pótlék feltételei 2020: Családi pótlék – nevelési ellátás, iskoláztatási támogatás változásai

Családi pótlék feltételei 2020: Családi pótlék – nevelési ellátás, iskoláztatási támogatás változásai

Az állam havi rendszerességgel hozzájárul a gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez nevelési ellátás vagy iskoláztatási támogatás (együtt: családi pótlék) formájában.

nevelési ellátás (Cst. 7. §) a gyermek születésétől a tankötelezetté válása évének október 31-ig jár az ügyfél részére. Továbbá nevelési ellátásra saját jogán is jogosultságot szerezhet a kérelmező – a feltételek fennállása esetén.

A nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezései szerint a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé.

Ki jogosult nevelési ellátásra?

Nevelési ellátásra jogosult:

  • a saját háztartásban nevelt gyermek vér szerinti, vagy örökbe fogadó szülője,
  • a saját háztartásban nevelt gyermek szülőjével együtt élő házastárs,
  • az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a fentiek elnevezése együttesen: szülő)
  • a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja,
  • a nevelőszülő, a gyám,
  • akinél a gyermeket a Gyvt. alapján ideiglenes hatállyal elhelyezték (1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 72. § (1) bekezdés),
  • a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt,
  • a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett,

még nem tanköteles gyermekre tekintettel.

Saját jogán az az ügyfél kérelmezheti a nevelési ellátást, aki a 18. életévét betöltötte, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos és iskoláztatási támogatásra való jogosultsága megszűnt.

Az iskoláztatási támogatás a tankötelessé válás évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint a tankötelezettség megszűnését követően köznevelési intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig jár, amelyben a gyermek a 20. életévét, sajátos nevelési igényű gyermek esetén a 23. életévét betölti.

Köznevelési intézmény: óvoda, általános iskola, gimnázium, szakgimnázium, szakközépiskola, szakiskola, készségfejlesztő iskola, alapfokú művészeti iskola, kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskola, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény, kollégium, pedagógiai szakszolgálati intézmény, pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény.

A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti.

A köznevelési törvény szerint sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján

  1. a) mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral küzd.

Ki jogosult iskoláztatási támogatásra?

Iskoláztatási támogatás (Cst. 8. §) iránti kérelmet a következő ügyfelek nyújthatnak be:

  • a saját háztartásban nevelt gyermek vér szerinti, vagy örökbe fogadó szülője,
  • a saját háztartásban nevelt gyermek szülőjével együtt élő házastárs
    • az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a fentiek elnevezése együttesen: szülő)
    • a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja,
    • a nevelőszülő, a gyám
    • akinél a gyermeket a Gyvt. alapján ideiglenes hatállyal elhelyezték
    • a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt,
    • a javítóintézet igazgatója vagy a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka a javítóintézetben nevelt, vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre tekintettel,
    • a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett gyermekre tekintettel
    • a gyámhivatal által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy.

    Saját jogán az az ügyfél kérelmezheti az iskoláztatási támogatást, aki köznevelési intézményben tanulmányokat folytat, a tankötelezettsége megszűnt, és

    • akinek mindkét szülője elhunyt,
    • akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált, vagy házastársától különélő szülője elhunyt,
    • aki kikerült a nevelésbe vétel alól,
    • akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg,
    • aki a vér szerinti, örökbe fogadó szülőjével, nevelőszülővel, gyámmal nem él egy háztartásban,
    • a gyámhivatal szülői ház elhagyását engedélyező határozata szerint az iskoláztatási támogatást a nagykorúvá válása előtt is részére folyósították.

    Kit kell saját háztartásban nevelt gyermeknek tekinteni?

    A családi pótlékra való jogosultság szempontjából saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt, aki a szülővel (ügyféllel) életvitelszerűen él együtt és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak nap közben kerül ki. Ezen túlmenően saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket is, aki

    1. a) a kül- és belföldi tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése okán átmeneti jelleggel tartózkodik az ügyfél háztartásán kívül,
    2. b) akit szociális intézményben 30 napot meghaladóan helyeztek el, vagy
    3. c) aki a szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesül, vagy szülőjével együtt családok átmeneti otthonában tartózkodik.

    Ki minősül tartósan beteg, súlyosan fogyatékos személynek?

    Tartósan beteg, súlyosan fogyatékos:

    1. a) az a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek,aki külön jogszabályban meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul. A külön jogszabály a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet. A 18. év alatti gyermek betegségét  ezen rendelet melléklete szerinti Igazolás tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekrőlelnevezésű nyomtatványon kell igazolni. Az igazolást a gyermekklinika, gyermek szakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézményszakorvosa állítja ki két példányban.
    2. b) az a tizennyolc évesnél idősebb személy,aki tizennyolcadik életévének betöltése előtt munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztette, illetve legalább 50 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ez az állapot egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll. Ezen feltételek fennállását első fokon a kormányhivatal rehabilitációs szakértői szerve, másodfokon a másodfokú orvosszakértői bizottság vizsgálja és igazolja, amelyről szakvéleményt ad ki.

    A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel vagy személy részére járó magasabb összegű családi pótlék annak a hónapnak a végéig jár, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság fennállását – a külön jogszabályban előírtak szerint – igazolták.

    A 18. életévét betöltött, köznevelési intézményben tanulmányokat folytató beteg gyermek után, ha az ügyfél a gyermek tizennyolcadik életévének betöltéséig magasabb összegű iskoláztatási támogatásban részesült, akkor továbbra is jogosult a magasabb összegű iskoláztatási támogatásra mindaddig, amíg a gyermek köznevelési intézményben tanul, de legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a 20. életévét – sajátos nevelési igényű tanuló esetén – a 23. életévét betölti.

    Az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától 16. és 18. életév közötti gyermek esetén az is jogosult nevelési ellátásra, aki súlyos betegsége vagy fogyatékossága következtében önálló életvitelre képtelen és az önkiszolgálási képessége hiányzik. Az erre vonatkozó orvosi igazolást a gyermeket kezelő szakorvos adja ki, az előírt formanyomtatványon. A kezelőorvos az igazolást akkor állítja ki, ha a gyermek állapotában annak nagykorúságáig kedvező változás nem várható.

    Fogyatékossági támogatásban részesülő személy nem részesülhet magasabb összegű családi pótlékban, ill. a fogyatékossági támogatás nem állapítható meg, ha a 18 éven felüli személy vagy rá tekintettel más személy magasabb összegű családi pótlékban részesül.

    Kiskorú szülő jogosult lehet-e családi pótlékra?

    Kiskorú szülő esetén, ha a kiskorú szülő gyermekének nincs gyámja, vagy ha a 16. életévét betöltött kiskorú szülő a saját háztartásában nevelt gyermekének gyámjával nem él egy háztartásban, a családi pótlékot a kiskorú szülő részére kell megállapítani, az igényt azonban törvényes képviselőjének kell benyújtani.

    16 életévét betöltött kiskorú szülő a saját nevében nyújthat be kérelmet. A 16. életévét be nem töltött kiskorú szülő nevében a kérelmet a törvényes képviseletét ellátó személy nyújtja be.

    Kit lehet a családi pótlék összegének megállapításánál beszámítani?

    családi pótlék összegének megállapításakor lehetőség van azt a gyermeket is figyelembe venni, aki után az ügyfél már nem jogosult a családi pótlékra.

    Az összeg megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni (az ügyfél kérelmére), aki az ügyfél háztartásában él és akire tekintettel a szülő, nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult, vagy aki köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben, első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes osztatlan képzésben részt vevő hallgató, aki rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik. Ezekben az esetekben az ügyfélnek a gyerekszámba beszámító gyermek tanulói jogviszonyát köznevelési intézmény esetén az „Igazolás tanulói jogviszony fennállásáról” elnevezésű nyomtatványon, felsőoktatási intézmény esetén a hallgatói jogviszony igazolással igazolhatja. A jogviszony fennállását a kérelem benyújtásakor, illetve az ellátás folyósításának időtartama alatt évente, tanulói jogviszony esetén szeptember 30-ig, hallgatói jogviszony esetén október 15-ig kell igazolni. A felsőoktatási tanulmányokat folytatók közül csak az első egyetemi, vagy főiskolai szintű képzésben részt vevő hallgató számítható be a gyerekszámba.

    A fentiekhez hasonlóan beszámít a gyerekszámba az a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermek is, aki családi pótlékra saját jogán jogosult (kivétel: ha a szülővel nem él egy háztartásban), vagy aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve ha őt a gyámhivatal nem vette nevelésbe, és a családi pótlékot igénylő vele rendszeres kapcsolatot tart fenn. Kapcsolattartásnak a rendszeres találkozás minősül, amelynek a teljesítését az ügyfél kérelmére a szociális intézmény vezetője először a kérelem benyújtásakor, aztán évente egy alkalommal írásban igazolja. Nem tekinthető rendszeres találkozásnak az évenkénti egy-egy látogatás, levélírás, ill. telefonhívás.

    Mikor kerülhet sor a családi pótlék megosztására?

    Általános szabályként ugyanazon gyermek után járó családi pótlék csak egy jogosultat illet meg. Kivétel: ha a szülők időszakonként felváltva gondozzák gyermeküket és a szülői felügyeleti jog mindkét szülő esetében fennáll. Ilyen esetben a családi pótlékra 50-50 %-os arányban mindkét szülő jogosultságot szerezhet. A családi pótlék megosztása iránti kérelemhez csatolni a szülők arról szóló közös nyilatkozatát, hogy a gyermek gondozásáról, neveléséről saját háztartásaikban felváltva gondoskodnak.

    Mit jelent  a családi pótlék természetben történő folyósítása?

    A Cst. 6.§ rendelkezik a családi pótlék természetben történő folyósításáról. Emellett a Gyvt. tartalmazza a természetben nyújtható családi pótlékra vonatkozó részletes szabályokat.

    A természetbeni folyósítás azt jelenti, hogy a Kincstár a családi pótlék természetben folyósított összegét a kormányhivatal által erre a célra a Magyar Államkincstárnál megnyitott családtámogatási számlára utalja át, tehát az összeget nem közvetlenül az ügyfél kapja meg. Az átutalt családi pótlék összegből a gyámhivatal által erre a feladatra kijelölt eseti gondnok a jogszabályban foglalt feltételek szerint – a gyámhivatal által elfogadott pénzfelhasználási terv szerint – természetben nyújtja a gyermek után járó családi pótlékot az ügyfél részére.

    A családi pótlék természetbeni folyósításának „speciális esete” az iskoláztatási támogatás folyósításának szüneteltetése (Cst. 15. §).

    Ha a tanköteles, továbbá a tankötelezettsége megszűnését követően nevelési-oktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek a kötelező tanórai foglalkozásai tekintetében igazolatlanul mulaszt, akkor – ennek szankciójaként – az adott tanévben igazolatlanul mulasztott 50. kötelező tanóra után az illetékes gyámhivatal kötelezettsége a gyermek védelembe vételét elrendelni, és az iskoláztatási támogatás szüneteltetését kezdeményezi.

    Mikor kell szüneteltetni a családi pótlék folyósítását?

    Az ellátás folyósítását szüneteltetni kell:

    1. a) a jogosult távolléte alatt, ha a jogosult 3 hónapot meghaladó időtartamra olyan államba távozik, amely nem az EU tagállama, nem EGT-tagállam, vagy nem olyan állam, amelynek állampolgára azonos jogállást élvez az Európai Közösség és tagállamai vagy az EGT-megállapodásban részes állam állampolgárával.
    2. b) az egyéb ellátás folyósításának időtartama alatt, ha a külszolgálatot vagy külföldi szolgálatot teljesítő személy részére a Cst. alapján ellátásra jogosító gyermekre tekintettel jogszabály alapján egyéb ellátást folyósítanak.

    Szüneteltetni kell a családi pótlék folyósítását, amennyiben a 18. életévet betöltött személynek rendszeres jövedelme van. Rendszeres jövedelemnek kell tekinteni a legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelmet. A folyósítást a negyedik hónaptól kezdődően kell szüneteltetni.

    Milyen bejelentési kötelezettsége van az ellátásban részesülőnek?

    A családi pótlék folyósításának, szüneteltetésének vagy a folyósítás felfüggesztésének időtartama alatt 15 napon belül, írásban be kell jelenteni:

    1. a) a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését,
    2. b) a gyermek, személy tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnését,
    3. c) a gyermek tanulói, hallgatói jogviszonyának megszűnését, szüneteltetését,
    4. d) a 18 éven felüli személy rendszeres jövedelmét,
    5. e) az ellátásra jogosult 3 hónapot meghaladó külföldi tartózkodásának tényét,
    6. f) az ellátásra jogosult egyedülállóságának megszűnését,
    7. g) az egyedülállóságot meghatározó körülmény megszűnését,
    8. h) az ellátásra jogosult nevének, fizetési számlaszámának vagy lakcímének megváltozását,
    9. i) az Európai Unió tagállamában vagy EGT-tagállamban történő munkavállalás vagy önálló vállalkozói tevékenység folytatásának tényét,
    10. j) az ellátásra jogosult családi állapotában, élettársi kapcsolatában bekövetkezett változást, továbbá – ha az adatváltozás házasságkötésre, új bejegyzett élettársi vagy élettársi kapcsolat létesítésére tekintettel következett be – a házastárs, bejegyzett élettárs vagy élettárs természetes személyazonosító adatát

    Az ellátás folyósítását érintő változások bejelentésének elmulasztása az ebből származó jogalap nélküli kifizetés összegének visszafizetését vonja maga után!

    A családi pótlék iránti kérelem benyújtásához milyen nyomtatványok igazolások szükségesek?

    A gyermekotthon vezetője, a javítóintézet igazgatója, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka, a szociális intézmény vezetője a családi pótlék megállapítása iránti kérelmet „Kérelem családi pótlék megállapítására intézményi elhelyezés esetén” elnevezésű nyomtatványon, míg az előző körbe nem tartozó személyek a „Kérelem családi pótlék megállapítására” elnevezésű nyomtatványon kell benyújtani.

    A kérelemhez mellékelendő iratok vonatkozásában fontos kiemelni, hogy azokat nem kell eredetben csatolni, elegendő azok egyszerű másolatban történő benyújtása, illetve a kérelem személyes benyújtása esetén, ahol az megengedett, azok bemutatása. Egyszerű másolatra az ügyfél aláírása szükséges arra, hogy a másolat megegyezik az eredetivel. Lehetőleg eredetben kérjük csatolni a gyermek tartós betegségét, súlyos fogyatékosságát igazoló szakorvosi igazolást, illetve a tanulói/hallgatói jogviszonyról kiállított igazolást.

    Az ellátást igénylő valamint a gyermek természetes személyazonosító adatait

    – érvényes személyazonosító igazolvánnyal vagy a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági igazolvány ( pl. útlevél, kártya típusú gépjárművezetői engedély) bemutatásával kell igazolni.

    A családtámogatási ellátásra való jogosultságot

    • a szülővel együtt élő házastárs a házassági anyakönyvi kivonat másolatának csatolásával
    • a nevelőszülő a gyermek nála történő elhelyezéséről rendelkező határozat másolatának csatolásával
    • a gyám a gyámrendelő határozat másolatának csatolásával
    • az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, a gyámhivatal kötelező gondozásba történő kihelyezést elrendelő határozat másolatának csatolásával
    • az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, az ideiglenes hatályú elhelyezést elrendelő határozat másolatának csatolásával

    igazolja.

    Amennyiben a gyermek, aki után igénylik az ellátást már nem tanköteles korú, de köznevelési intézmény tanulója a tanulói jogviszony igazolást is csatolni kell azIgazolás tanulói jogviszony fennállásáról elnevezésű nyomtatványon.

    Amennyiben a gyermek, aki után a családi pótlék megállapítását kérik tartósan beteg (súlyosan fogyatékos) csatolni kell a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló ESzCsM rendelet szerinti igazolást. (Igazolás tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermekről)

    (Ha a gyermek a nem magasabb összegű családi pótlék folyósításának ideje alatt válik tartósan beteggé, illetve súlyosan fogyatékossá és ennek tényét a lakcím szerint illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatal felé bejelentik, a családi pótlék magasabb összegben  történő megállapítására új kérelmet nem kell benyújtani.)

    A családi pótlék iránti kérelmet elbíráló szerv: amennyiben a kérelmet benyújtó személy munkahelyén működik családtámogatási kifizetőhely, a családtámogatási kifizetőhely, ennek hiányában a kérelmező lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatalhoz (Családtámogatási kifizetőhelyek: a Honvédelmi Minisztérium, az Országgyűlés Hivatala).

    Az ellátás az igény benyújtásának időpontjától jár, feltéve, hogy a benyújtás időpontjában a jogosultsági feltételek fennállnak. Az ellátást visszamenőleg legfeljebb két hónapra, az igénybejelentés napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultsági feltételek ettől az időponttól kezdve fennállnak – írja a Kincstár.

Autóvásárlási támogatás nagycsaládosoknak 2019

Autóvásárlási támogatás nagycsaládosoknak 2019

Évértékelőt tartott  Orbán Viktor, melyen 7 pontos családpolitikai akciótervet jelentett be.

Ahogyan az várható volt, Orbán Viktor előállt a demográfiai csomaggal, ami a gyerekvállalás ösztönzését célozza.

Elindul a nagycsaládosok autóvásárlási programja, a legalább 3 gyermekes családoknak 2,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást adnak. Részletek később…

Nyugdíj: Ezt kell tudni!

Sok kérdés merülhet fel a nyugdíj előtt állókban, és azokban, akik már betöltötték a nyugdíjkorhatárt. A leggyakoribb és a legtöbbet feltett kérdésekkel foglalkozunk jelen cikkünkben, remélve, hogy sokaknak nyújtunk ezzel segítséget, de a továbbiakban is boncolgatni fogunk nyugdíjazással kapcsolatos felvetéseket.

Sokan szeretnék tudni, hogy milyen bejelentési kötelezettségei vannak egy nyugdíjasnak. A nyugdíjasoknak a legfontosabb bejelentési kötelezettsége az, hogy minden olyan körülményt és adatot, ami megváltozik, és ami kihatással van a nyugdíjra, köteles 15 napon belül bejelenteni a tény vagy a körülmény megváltozásának napjától számítva. Ilyen leggyakoribb körülmény, a nyugdíjas halála, amit a közeli hozzátartozóknak kell bejelenteniük, vagy pedig annak, aki a nyugellátás átvételére jogosult. De ilyen körülmény változás az is, ha a nyugdíjas kereső tevékenységet kezd el folytatni, vagy lakóhelyet vált.

Másik érdekes kérdés, hogy férfiak esetében kik jogosultak korkedvezményes nyugdíjra? Az a férfi jogosult 2 év korkedvezményre – a nyugdíjkorhatárhoz képest -, aki legalább 10 éven át végez olyan munkát, ami korkedvezményre jogosít. Akik 100 kPa-nál nagyobb nyomású légtérben dolgoztak, azoknak csak 6 év letöltött munkaviszony is elegendő a korkedvezményhez. A munkáltató fizeti meg a korkedvezmény-biztosítási járulékot azután, aki ilyen munkát végez, viszont csak akkor fizetik vissza részére, ha a munkakörről kiderülne, hogy nem jogosít korkedvezményre, de pusztán amiatt, hogy valaki nem dolgozott az adott munkakörben elegendő időt, vagyis 10 illetve 6 évet, az még nem ok arra, hogy a befizetett járulékot a munkáltatónak visszafizessék.

Igaz, hogy a kérdés a férfiakra vonatkozott, ám megemlítjük a nőket is, akiknek a korkedvezményes munkakörben 8 éven át kell dolgozniuk ahhoz, hogy megállapítsák részükre a korkedvezményes nyugdíjat.

2015. január 1-től nincs korkedvezmény-biztosítási járulék. A kérdéshez még hozzátartozik valami, ami nélkül nem értheti meg senki a dolgot, hogy korkedvezményt legfeljebb 2014. december 31-éig lehetett megszerezni, azért nem kell 2015.01.01-től járulékot fizetni. Viszont a munkaköröket a TB nyugellátásról szóló tv. vh rendeletének melléklete tartalmazta (168/1997. (X.6. Korm.rend.), ami 2007.01.01-től már hatálytalan is lett, azonban a szabályait még 2014. év végéig alkalmazni kellett.

Lehetőség van olyan megállapodás megkötésére, amely alapján később nyugdíjra szerez jogosultságot a szerződő fél. A szerződést szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem céljából kötik, és a minimálbért veszik alapul, ami után 34%-os nyugdíjjárulékot kell fizetni annak, aki még nem nyugdíjas. Ha időközben valaki bejelentett munkaviszonyt kezd, akkor megteheti, hogy a Kormányhivatalon keresztül kérelmezi a befizetett járulékok visszafizetését és csatolni kell az igazolását a biztosítási jogviszonyra nézve. (Ha valaki külföldön kezd el dolgozni, akkor az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságon keresztül intézheti, amely szerv a külföldi Tb-től kéri meg az erről szóló igazolásokat.) A visszafizetési kérelem alapján csak öt évre visszamenőleg lehet visszafizetni a járulékokat.

Ha valaki a nyugdíj mellett dolgozik, 2007.04.01-től nyugdíjjárulékot kell fizetnie. De a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó is nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett a jövedelme után. Az egyéni és társas vállalkozó akkor kiegészítő tevékenységet folytató, ha saját jogú nyugdíjas vagy özvegyi nyugdíjasként az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. A nyugdíjasnak meg kell emelni a nyugdíját a havi átlagjövedelme 0,5 %-ával, amit a nyugdíj melletti tevékenységével megkeres. Azokra ez a szabály nem vonatkozik, akik nyugdíjjárulékot nem fizetnek, ilyenek az őstermelők, valamint azok, akik EKHO által teljesítik a közterheket.

Hogyan tudja meg az ember, hogy mekkora nyugdíjra számíthat majd, ha betölti a nyugdíjkorhatárt? A kérdés nem egyszerű, sőt bonyolult. Azért bonyolult, mert még csak megsaccolni is nehéz, hogy mekkora nyugdíja lesz valakinek, aki majd 2019-ben megy pl. nyugdíjba. Azért, mert a nyugdíjat a havi átlagkereset alapulvételével állapítják meg, ami úgy jön ki, hogy valorizálnak. Vagyis a nyugdíjazás előtti naptári évet megelőzően elért jövedelmet igazítani kell a nyugdíjazást megelőző év kereseti szintjéhez, mégpedig az országos nettó átlagkereset évenkénti növekedését alapul véve az erre vonatkozó kormányrendelet alapján.

Ismét fontos és sokakat érdeklő kérdéseket fogunk boncolgatnia nyugdíjazás témájában. Mikor lehet korhatár előtt nyugdíjba menni, hogy számítják a nyugdíjat és hogyan nyújtsuk, vagy ne nyújtsuk be a nyugdíj megállapítása iránti igényünket. Emelkedik e a nyugdíj, ha továbbdolgozunk, vagy ha nyugdíj mellett végzünk jövedelemszerző tevékenységet? Mi az a rögzített nyugdíjigény? Az alábbiakban ezekre a kérdésekre igyekszünk válaszolni.

Ha a nyugdíj mellett munkát vállal az, aki a korhatár előtti ellátásban részesül, így mennyivel emelkedik a nyugdíja? Alapesetben, ha valaki nyugdíj mellett dolgozik vagy egyéni, vagy társas vállalkozó, akkor a naptári évben elért jövedelme alapján 0,5%-os nyugdíjnövekedést számolnak el részére, hiszen a jövedelme után is vonják a nyugdíjjárulékot. (Viszont szolgálati ideje nem növekedik a nyugdíj melletti munkavégzéssel, még annak ellenére sem, hogy nyugdíjjárulékot vonnak. Az csak annak nő, aki nem kérte a nyugdíj megállapítását annak ellenére, hogy betöltötte a nyugdíjkorhatárt) A kérelmet benyújtani a jövedelem megszerzése utáni évben lehet. Viszont, aki korhatár előtti ellátást kap, és emellett van jövedelme, nem kaphat nyugdíjnövelést, mert nem minősül öregségi nyugdíjasnak. 2012.01.01-től szolgálati időnek minősül viszont a korhatár előtti ellátás melletti munkavégzés is.

Maradva a korhatár előtti ellátásoknál, mi történik akkor, ha valaki korhatár előtti ellátást kap? Egészen pontosan az történik, hogy ha még nem töltötte be valaki a nyugdíjkorhatárt, és úgy állapították meg részére a nyugdíjat, abban a pillanatban szűnik meg a korhatár előtti ellátása, ahogyan betölti a reá irányadó nyugdíjkorhatárt. Mint ahogyan a fentiekből következik, ha még mellette dolgozott is, akkor azzal plusz szolgálati időt is szerzett 2012-től. A nyugdíjat egyébként ugyanolyan összegben folyósítják tovább, ahogyan a nyugdíj korhatár betöltése előtt, ezért kérni kell a nyugdíj átszámítását, ha a megszerzett szolgálati idő hosszabb volt, mint egy év.

Mikor kell benyújtani az öregségi nyugdíj iránti igényt, ha valaki betöltötte a nyugdíjkorhatárt? Ha betöltötte a nyugdíjkorhatárt, akkor munkaviszonyát megszünteti és érdemes az igényt minél hamarabb benyújtani, hiszen a jogszabály alapján visszamenőleg csak az igény bejelentésének napját megelőző hatodik hónap első napjától állapítják meg az ellátást. Vagyis, ha valaki betölti a korhatárt 2016. május 1 napján, akkor legkésőbb 2016. október 1-ig be kéne nyújtania a kérelmet, mert akkor a korhatárbetöltésétől már megállapítható a nyugdíj. Viszont, ha csak 2017. márciusában nyújtaná be, akkor már csak 2016. szeptembertől állapítanák meg a nyugdíjat, így 2016. májustól szeptemberig, vagyis kb. 5 hónapig nem folyósítanák még a nyugdíjat.

Másik esetben, ha ugyan betölti a nyugdíjkorhatárt, de nem szünteti meg a munkaviszonyát, és nem kéri a nyugdíj megállapítását. Vagyis aki megszerezte a 20 év szolgálati időt is, de tovább dolgozik, akkor minden 30 nap után plusz szolgálati időt szerez és így növekedik a majdani nyugdíja minden 30 nap után 0,5%-kal. Ha mondjuk, másfél évet dolgozik még tovább, akkor 9%-os nyugdíjnövekményt ér el.

Ehhez az esethez kapcsolódóan el kell mondani, hogy van egy fontos dolog, amit megtehet a nyugdíjkorhatárt betöltött, ám tovább dolgozó, a nyugdíj megállapítását nem kérő személy. Ez pedig a rögzített nyugdíjigény előterjesztése. Ennek az a lényege, hogy határozatot hoznak arról, hogy a nyugdíjkorhatára betöltésekor mekkora lenne a nyugdíja összege. Így, ha később, legalább egy év eltelte után kéri a nyugdíj-megállapítást, ennek a határozatnak alapján döntheti majd el, hogy ezt a rögzített nyugdíjat kéri vagy a majdanit. Nyilván a reá kedvezőbbet fogja választani, amit előre nem tudhat, hogy melyik az.

Mi van akkor, ha valakinek nincs elég szolgálati ideje az öregségi teljes nyugdíjhoz?

Akkor annak öregségi résznyugdíjat fognak megállapítani, vagyis, ha betölti a nyugdíjkorhatárt, de nincsen csak 17 év szolgálati ideje például, akkor résznyugdíjat kap, mert ahhoz csak 15 év szolgálati idő szükséges.

A résznyugdíjnak sem feltétele már, hogy biztosítással járó jogviszonyban nem állhat, törölték a jogszabályból, vagyis, nem kell megszüntetnie a munkáltatónak a nyugdíja smunkavállaló munkaviszonyat.

Mi a nyugdíj számításának módja? A nyugdíj összegét az átlagkereset és az elismert szolgálati idő együttes vizsgálatával állapítják meg. 1988 első napjától a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig megszerzett jövedelmek havi átlaga szerint határozzák meg, ha ezen évek legalább felében volt keresete, jövedelme. Ez az átlag kiszámításának időszaka. Ha hiányoznak idők ehhez, akkor 1988 01.01. előtti keresetek is számba vehetőek. Ha valakinél nem állapítható meg ilyen korábbi jövedelme, akkor ezen időszakon érvényes minimálbért veszik alapul.

Gázártámogatás összege 2019

Gázártámogatás összege 2019 :

A gázártámogatással kapcsolatos igénybejelentéseket is már a kormányhivataloknál kell intézni. A támogatás iránti igényeket minden évben júl. 1-től szept. 30-ig lehet benyújtani, amit a következő időszakra lehet elszámolni.

A több gyerekes családoknak többféle kedvezmény is jár, amelyek lehetnek államiak, de lehetnek önkormányzat által nyújtott támogatások is. Gázártámogatás is jár a nagycsaládosoknak az adókedvezmény mellett, aminek feltételei vannak. A gázártámogatás azonban a nehéz anyagi körülmények között élő, nem nagycsaládosoknak is járhat.

Nagycsaládosnak az a család minősül a gázártámogatás szempontjából, ahol legalább három gyerek után részesülnek családi pótlékban.

Ugyanazon az áron több földgázra jogosultak a nagycsaládok. Ez a kedvezmény csak egy felhasználási helyen vehető igénybe, de ha fogyasztói közösségbe tartozik több jogosult, akkor többen is igényelhetik a nagycsalásos gázártámogatást. Ha viszont egy fogyasztási helyen belül már egy jogosultnak jár a kedvezmény, akkor másik személy további kedvezményre már nem veheti igénybe. A legtöbb kedvezmény annak jár, akinek a jövedelme kisebb mint a nyugdíjminimum duplája.

Térjünk vissza a vételezhető gázmennyiségre, amiről a fentiekben szóltunk. A többlet gázvételezésnek van felső határa, vagyis a 41040 MJ felett. A három gyermekesek + 20520 MJ –t, azaz összesen évente 61560 MJ, és a negyedik gyermektől gyermekenként további 10250 MJ-t, vagyis öt gyereknél már 92290 MJ-t használhatnak fel.

A kedvezményhez szükséges kérelmeket bármikor, akár év közben is benyújthatjuk a lakóhelyéhez legközelebb eső kormányablaknál is.

 

Lakáscafeteria 2019

Lakáscafeteria 2019

Lakáscafeteria, vagy más néven munkáltatói lakbér illetve lakáshitel hozzájárulás összefoglaló néven, mely a korábbi években adómentesen adható juttatás volt a munkáltatóktól dolgozói részére.

A munkabér melletti egyik adómentes juttatás volt a lakáscafeteria, ami többféle módon volt nyújtható. A 2016. augusztus 1-től egyszerűsítették a munkáltatói juttatásokat a lakásvásárlás, lakáshitel-törlesztés vonatkozásában, mivel egységesen a személyi jövedelemadó szabályozás alá került.

A Lakáscafeteria azt jelenti, hogy a munkáltató a lakás értékének 30 százalékáig terjedő összeget, de legfeljebb 5 millió forintot adhatott támogatásként adómentesen a dolgozónak, mintegy fizetésen felüli extra juttatás, vagy pedig a dolgozó lakáshitel-törlesztéséhez járult hozzá a munkáltató adómentesen.

Szerencsés volt eddig is az a munkavállaló, akit munkáltatója ilyesfajta juttatásban részesített. Sajnos már ezek a juttatások sem adhatóak a munkáltató részéről adómentesen a továbbiakban.

A munkáltatói lakáshitel támogatás 2018. december 31-ig volt adómentes juttatás. A kormány megszüntette szinte az összes többi cafeteria-elem adókedvezményét 2019. január 1-től, kivéve a Szép-kártyát.

Nagy összegekről beszélünk, és a jogalkotó célja az volt, hogy az ilyen formában nyújtott cafeteria arra is legyen felhasználva, amire kitalálták azt, ezért történt az, hogy szigorúbbak lettek a szabályai, ami abban ált, hogy vizsgálták a lakás méretét, a benne lakók számát, valamint azt, hogy a dolgozó tulajdonos, vagy csak haszonélvezője a szóban forgó lakásnak és hogy a lakásban lakik e. Ha a dolgozó megfelelt a feltételeknek, akkor a munkáltató a hitelintézeten keresztül adhatta a támogatási összeget. Az adómentes juttatás lakás vásárlásra, építésre, bővítésre, korszerűsítésre, akadálymentesítésre is adható volt, de ezen célokra felvett hitelek visszatörlesztésére is.

Az Szja tv. 1. mellékletének 9.3.4. pontjában voltak a fogalmak a lakáscélú munkáltatói támogatással kapcsolatban, azonban az Szja tv. mellékletének ezen pontját teljes mértékben hatályon kívül helyezték, vagyis megszűnt ezen cafeteria elem adómentessége is. ( az Szja tv. 1.sz.melléklete tartalmazza valamennyi adómentes bevételt.) 2019-től már csak jogviszonyos jövedelemként 81,95%-os adóterhelés mellett lehet majd adni.

Utazási kedvezmények buszon, vonaton stb 2019

Utazási kedvezmény : A gyerekeknek, a nyugdíjasoknak, de még a dolgozóknak is járhat utazási kedvezmény a buszokon és vasúton. Van, akinek korlátlan számban, van, akinek egy évben maximálva van a kedvezménnyel történő utazások száma. A diákoknak mindenképpen jár a kedvezmény, a 65 év felettieknek sem kell fizetni az utazásért. Cikkünkben a legfontosabb utazási kedvezményeket vesszük sorra.

Díjmentes utazások jogosultjai:

6 év alattiaknak díjmentesek a menetjegyek, bérletre nincs kedvezmény, és 3 év alatt még távolsági kiegészítést sem kell venni. (a 6 éven felüli óvodások 50%-ost kapnak, a bérletre pedig 90% kedvezményt) A 65 év felettieknek szintén semmit nem kell fizetni az utazásért. Ez nem ugyanaz, mint a nyugdíjas kedvezmények, azok a kedvezmények másképpen alakulnak.

50%-os, korlátlan utazásos kedvezmények:

Az utazási díj felét kell csak megfizetniük és korlátlan alkalommal utazhatnak a 6 és 14 év közötti gyermekek. A diákigazolvánnyal rendelkezők 50%-os kedvezményre jogosultak, a bérletre pedig 90%-os a kedvezményük, ha az iskola és otthon közötti útvonalra szól a bérlet. A levelező tagozatosok 50%-ot kapnak a menetjegyre az iskola és a lakhely között, viszont a bérletre nincs kedvezményük. A diákoknak meg kell váltaniuk a kiegészítő jegyüket távolsági utazás során.

A nyugdíjasok kedvezményei:

A Ellátottak utazási utalvány alapján gyám és gyámol is évente 16 alkalommal vehet igénybe utazást 50 %-os kedvezménnyel. Van olyan lehetőség is, hogy 2 darab 50%-os kedvezményt összevonnak, és akkor évente 8-szor 90%-os kedvezménnyel utazhat a nyugdíjas.

A Közalkalmazottaknak, köztisztviselőknek, (közszolgálati tisztségviselők) is jár kedvezmény 12 menettérti utazásra évente, ami 50%-os kedvezményt jelent.

Álláskeresők akkor kapnak utazási kedvezményt, ha képzésen vesznek részt, a lakhelyük és a képzés helye között 90%-os korlátlan számú menetjegyre.

A munkanélkülieknek akkor is járhat utazási kedvezmény, ha aktív korúak ellátását kapják. Ezt az illetékes önkormányzat szociális osztálya juttatja a kérelmezőnek.

Nagycsaládosoknak is jár a kedvezmény, ha a szülő legalább három 18, illetve 26 év alatti nappali tagozatos gyermekével utazik együtt. 90%-os a kedvezményük menetjegyre és korlátlan számú utazáshoz.

A sajátos nevelési igényű gyermek, a szociális intézmény bentlakó, vagy bejáró gondozottja és két fő kísérője is 90%-os utazási kedvezményre jogosult.

Vakok, hallássérültek, magasabb összegű családi pótlékos gyermek mind a menetjegy mind a bérlet tekintetében 90%-os kedvezményt kapnak, míg egy fő kísérőjük csak a menetjegyre kapja ezt a kedvezményt, viszont korlátlan számban.

Csoportosan utazók kedvezménye: legalább 10 fő óvodás gyermek számít ebből a szempontból csoportnak, amely esetben 10 gyermekenként 3 fő kísérő jogosult 90%-os korlátlan kedvezményre, de a jegyeket csak a 6 év feletti gyerekeknek kell megváltani.

A 10 év alatti gyermekek esetében 6 fős csoportok és 2 fő kísérő jogosult az utazás során kedvezményre, de 10 gyermek felett 10 gyerekre 2 fő kísérőt lekell számolni. Ebben az esetben 50%-os menetjegyet lehet váltani. Nappalis diákoknál 10 diákonként egy kísérővel kaphatnak 50%-os utazási kedvezményt.

Vasúti kedvezmények: hasonlóan alakulnak a buszos utazás kedvezményeivel, viszont felnőtt csoportkedvezményt is igénybe lehet venni 10 fő felett. 10 és 19 személy között 20%, míg 20 és 49 között 33%, 50 felett 50%. (ha legalább hatan utaznak együtt azonos útvonalon)

Továbbá megmaradt a 26 év alattiak 33%-os kedvezménye péntek 10:00-től vasárnap éjfélig. A dolgozóknak pedig a 86%-os, munkáltató által térített kedvezményes bérlet. Jár a nagycsaládosok kedvezménye, ami hasonló a buszos kedvezményhez.

Az utazási kedvezményeket a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet tartalmazza.

Otthon melege program 2019

Otthon melege program 2019

Jövőre 2 milliárd forintos keretösszeggel újraindul az Otthon melege program konvektorcsere alprogramja – jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) fenntarthatóságért felelős államtitkára Budapesten.

Weingartner Balázs a minisztérium sajtótájékoztatóján közölte, hogy a pályázat a költségek 60 százalékát fedezheti, egy háztartás vagy magánszemély legfeljebb 750 ezer forint támogatást kaphat.

Háztartásonként több konvektor cseréjére is lehet pályázni, egy készülékre legfeljebb bruttó 96 ezer forint igényelhető, az alprogram a cseréhez kapcsolódó beszerelést is támogatja – tette hozzá.

A támogatás – mint mondta – akár 15 ezer korszerűtlen készülék cseréjéhez is hozzájárulhat.

A pályázat a korszerű, zárt égésterű, legalább A energiaosztályú, programozható termosztáttal ellátott készülékek beszerzését és beszerelését támogatja.

A részletes műszaki kiírásokat a februárban megjelenő pályázat tartalmazza majd

– jegyezte meg az államtitkár.

Weingartner Balázs felidézte, hogy az Otthon melege program a háztartások rezsiköltségeit és károsanyag-kibocsátását egyszerre csökkenti. Öt év alatt az alprogramok 35 milliárd forinttal, 320 ezer háztartás energetikai korszerűsítéséhez járultak hozzá – tette hozzá.

Az államtitkár közölte, hogy az ITM a lakossági igények és a szakmai javaslatok alapján várhatóan további alprogramokat indít újra 2019-ben. Ismertette egyúttal, hogy a decemberben lezárt háztartási gépcsere alprogram első 20 ezer pályázatának eredményét az internetes felületen nyilvánosságra hozták, a támogatói okiratokat januárban kapják meg az érintettek. További információk itt

Szabadság 2019 : Itt a táblázat, mutatjuk kinek, pontosan hány nap szabadság jár 2019. január 1-től az új szabályok szerint! >>>

Szabadság 2019 : Itt a táblázat, mutatjuk kinek, pontosan hány nap szabadság jár 2019. január 1-től az új szabályok szerint! >>>

Fizetett szabadság 2019-ben, megállapítása, kiszámítása csak keveset változott a megelőző évhez képest.
Az alapszabadság és a pótszabadság megállapításának alapszabályai sem nagyon változnak de a korábbi évekhez hasonlóan idén is van olyan hatályosuló jogszabály, amely a munkavállalók egy speciális szegmensében generál változásokat. Ettől az évtől kezdve a közalkalmazotti szabadság szabályai is szerepelnek írásunkban.

Mennyi fizetett szabadság jár 2019-ben? A cikkben megtalálja a részletes szabályokat.
Az alkalmazottakra vonatkozó általános szabályok mellett a közalkalmazottak szabadsága is része összefoglalónknak.
(Csak az esetleges félreértések elkerülése miatt jegyezzük meg, hogy 2019-ben már csak simán “szabadság”-nak nevezzük a korábbi “rendes szabadság”-ot, a Munka Törvénykönyve (MT.)legutóbbi nagy módosítása kapcsán.)

Írásunk idén is két részből áll.
Az első rész egy gyorsan áttekinthető összefoglaló, amely tömörítve és a lényegre fókuszálva tartalmazza a szabadság kiszámítása és a szabadság kiadása kapcsán érvényes szabályokat, különös tekintettel az alapszabadság és pótszabadság kiszámításának szabályaira és a munkavállalók egyes speciális szegmenseire.
A második részben pedig egy átfogóbb és részletesebb leírását és értelmezését adjuk a sokszor nehezen érthető paragrafusoknak. A cikk végén külön foglalkozunk a közalkalmazotti szabadság kérdéskörével, illetve a központi közigazgatásban dolgozók változó pótszabadságával.
A leírásban igyekeztünk olyan nyelvezetet használni, amely a laikus olvasók számára is egyértelmű, de szakmai szemmel sem kifogásolható. Ebben a második részben, mobiltelefonokon is jól olvasható – mobilbarát – táblázatokba foglalva is közzé tesszük az adatokat.

Fizetett szabadság 2019
Fizetett szabadság 2019-ben is jár a munkavállalóknak

Fizetett szabadság 2019-ben – gyors áttekintés
A korábban rendes szabadság néven futó fizetett szabadság kiszámításának alapvető szabályai nem változtak 2019-ban.
Az összes (rendes) fizetett szabadság 2019-ben is az alapszabadságból és a több címen is járó pótszabadságból vagy pótszabadságokból tevődik össze.
A megadott adatok változatlanul a teljes évben dolgozókra vonatkoznak, vagyis tört évben arányosan kevesebb jár mindenből.

Alapszabadság mértéke 2019-ben:
Az az alapszabadság, amely minden teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalót változatlanul megillet, 20 nap.
Jó tudni, hogy Magyarországon az Mt. szabályai szerint számított éves munkanapok száma 261 és 263 között lehet attól függően, hogy az adott évben éppen hány munkaszüneti nap esik hétköznapra. Ha ezt a számot elosztjuk a kötelezően járó alapszabadság számával, ami ugye 20, akkor kerekítve 13 ledolgozott munkanap után jár egy nap fizetett szabadság.

 

Image result for alapszabadság

Ehhez adódnak hozzá a pótszabadságok.

Pótszabadság mértéke, jogcímei 2019-ben:
– munkavállaló életkora (25 éves kortól+1, majd 3 évenként+1 nap 45 éves korig. ) -táblázat a részletes leíró részben
– 16 évesnél fiatalabb gyermekek száma (2, 4 illetve 7nap.) – táblázat a részletes leíró részben
– fogyatékkal élő gyermekek száma ( 2nap/gyermek)
– apaszabadság gyerek születésekor ( 5 illetve 7 nap)
– legalább 50%-os egészségkárosodás (5 nap)
– 18 év alatti munkavállaló (5 nap)
– föld alatt dolgozó (5 nap)
– ionizáló sugárzású munkahely ( 5 nap)

Változás, hogy 2019 márciusától a központi közigazgatásban dolgozó friss házasok öt nap, valamint a nagyszülők minden unoka születésénél öt-öt nap pótszabadságot kapnak, a gyerekek után járó pótszabadságok pedig a duplájára emelkednek. Eszerint a központi közigazgatásban egy gyerek után négy, két gyerek után nyolc, három gyerek után pedig tizennégy nap pótszabadság jár éves szinten.

A központi közigazgatásban dolgozó édesapáknak járó apaszabadság öt nap helyett nyolc, ikergyermekek esetén hét nap helyett tíz napra emelkedik.

 

Image result for alapszabadság

A tört évre vonatkozó arányosítási szabály alapján annak a munkavállalónak, akinek a munkaviszonya év közben szűnik meg illetve év közben kezdődik, csak az adott munkahelyen eltöltött időnek megfelelő mértékű szabadság jár.

Fizetett szabadság kiadása 2019-ben:
A szabadság kiadásának 3 legfontosabb szabálya, amelyek egyben igazodási pontként szolgálnak ebben a témakörben, nem változtak:

– 7 nap szabadságot akkor kell kiadni, amikor a munkavállaló kéri.
– évente egyszer 14 nap egybefüggő szabadság jár (munkaszüneti napokkal együtt értendő)
– 15 nappal korábban értesíteni kell a másik felet

A szabadság kiadásának részletes leírása, az egyes vonatkozó elemeinek értelmezése és magyarázata, valamint a közöttük lévő esetleges összefüggés megvilágítása a lenti bővebben leíró részben található.

(Ha szabadságodat esetleg “hatékonyabban”, munkaszüneti naphoz illesztve tervezed felhasználni, a 2019. év munkaszüneti napjait is megtalálod honlapunkon akár a kék részre kattintva, akár a honlap keresőjébe beírva.)

Fizetett szabadság 2019-ben – kiszámítása, szabályai részletesen, bővebben

Az életkor alapján járó összes (fizetett, rendes, alapszabadság plusz a pótszabadság együttes összege) szabadság napjainak számát mutató táblázat és az értelmező leírás:

Fizetett szabadság 2019.év
Életkor Alap+pót Összes szabadság
év nap/év nap/év
16-18 20+5 25
19-24 20 20
25-27 20+1 21
28-30 20+2 22
31-32 20+3 23
33-34 20+4 24
35-36 20+5 25
37-38 20+6 26
39-40 20+7 27
41-42 20+8 28
43-44 20+9 29
45- 20 +10 30

A fenti szabadság mértékek egy teljes naptári évre vonatkoznak és attól az időponttól illetik meg a munkavállalót, amikor a jelzett életkort betölti.
Tartalmazza az alapszabadságot és az alábbi két pontban leírt, életkortól függő pótszabadságokat.

Életkor alapú pótszabadság mértéke 2019-ben
Három évente nő a pótszabadság mértéke 1 nappal. Először a munkavállaló 25 éves korában növeli a (rendes)szabadság mértékét, utoljára pedig 45 éves korában. A fenti táblázat ezt is tartalmazza.

Fiatalkorú pótszabadsága 2019-ben
A fiatal munkavállalóknak pótszabadság jár, amelynek mértéke 5 nap. Utoljára abban az évben esedékes amelyben a 18. életévét betölti.
A fenti, életkor alapján járó szabadság táblázat ezt a pótszabadságot is tartalmazza.(Lásd:16-18 éves életkor)

A szabadságnak a munkavállaló pihenését, regenerálódását szolgáló céljából következik, hogy az alapvetően a ténylegesen munkában töltött idő után illeti meg a munkavállalót minden munkával töltött naptári évben.
Mindazonáltal a törvény tényleges munkavégzés nélkül is munkában töltött és így szabadságra jogosító időnek minősíti a következő időket is:

– a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülési időtartama
(tipikusan ilyennek minősülnek például a pihenőnapok, pihenőidők vagy például a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként biztosított szabadidő)
– a szabadság ideje
– a szülési szabadság időtartama
– a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapja
– a naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség(Figyelem: a naptári évre eső egyes keresőképtelenségek tartamát össze kell adni)
– a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó időtartama
– a munkavégzés alóli speciális mentesüléseknek az MT.55. § (1) bekezdés b)–k) pontban meghatározott tartama.(orvos, véradás, halál, stb)

Az, hogy a rendszeres napi munkavégzés során a munkavállaló hány órát dolgozik, a szabadság szempontjából lényegtelen. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén is teljes szabadság jár.

A gyermekek után járó pótszabadság mértéke 2019-ban, táblázat és leírás.
Gyermekszám függő pótszabadság
Gyermekek száma Pótszabadság
db nap/év
1 2
2 4
3- 7

Gyermek után járó pótszabadság először a gyermek születésének évében jár, utoljára pedig abban az évben, amikor 16. életévét betölti. Egy gyermek után 1 nap, két gyermek után 4 nap, három és háromnál több gyerek után 7 nap a naptári évre járó pótszabadság mértéke.
Figyelem, ez a szabadság mindkét szülőt megilleti!
(Az Mt. 294. § (1) bekezdés c) pontja szerinti gyermek meghatározása: a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek. Közvetlen link a cikk végén)

Fogyatékos gyermek utáni pótszabadság mértéke 2018-ban
Ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos – fogyatékos gyermeket nevel – akkor pótszabadság illeti meg, amelynek mértéke 2 munkanap gyermekenként.
Tehát annyiszor két nap szabadság illeti meg ahány fogyatékos gyermeket nevel a háztartásban. Ez a pótszabadság mindkét szülőt megilleti.
(Az Mt. 294. § (1) bekezdés c) pontja szerint fogyatékos gyermekmeghatározása: az a gyermek, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra. Link a cikk végén.)

Apaszabadság (pótszabadság)mértéke 2019-ban
Az apának gyermeke születése esetén 5 nap pótszabadság jár, amelyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig vehet ki. A törvény rendelkezése alapján ezt a szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
Ikergyermekek születése esetén a pótszabadság mértéke 7 munkanap és kiadásának szabályai az előzővel egyezőek.

Legalább 50%-os egészségkárosodás pótszabadsága 2019-ban
Az illetékes rehabilitációs szakértői szerv által megállapított, minimum ötven százalékos mértékű egészségkárosodással rendelkező munkavállalót pótszabadság illeti meg.
A pótszabadság mértéke naptári évente 5 munkanap.
Szintén öt nap pótszabadság illeti azt a munkavállalót, aki fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy vakok személyi járadékára jogosult

Föld alatti munkavégzés pótszabadsága 2019-ben
A föld alatt állandó jelleggel dolgozó munkavállalót a nehéz munkakörülményekre tekintettel pótszabadság illeti meg.
A pótszabadság mértéke naptári évenként 5 munkanap.

Munkahelyi sugárzás pótszabadsága 2019-ben
Ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalót pótszabadság illeti meg.
Mértéke naptári évenként öt munkanap.

Diákmunka szabadsága 2019-ban
Diákmunka után nem jár fizetett szabadság 2019-ben.

Szabadság kiadása 2019-ben:
A fizetett szabadság 2019-ben érvényes kiadási szabályai nem változtak.
A szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatását követően – a munkáltató adja ki.
A szabadsággal kapcsolatban mindig fontos kiemelni, hogy a szabadság kiadása a munkáltató joga és kötelezettsége.

A munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállaló kötelessége, hogy a szabadságra vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie a munkáltatójának.

A szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Az egybefüggő 14 nap értelmezéséhez – a szabadságként kiadott napokon túl – a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap számítható be. A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell.

A szabadságot alapesetben az esedékességének évében kell kiadni, de ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki. Adott évben kiadott szabadságnak minősül még az az eset is, ha az esedékesség évében kezdődik és max. 5 munkanap a következő évre csúszik át.

Szabadság megváltása
A szabadság pénzben történő megváltásának fő szabályait változatlanul a Munka Törvénykönyve tartalmazza.
A szabadságot főszabályként pénzben továbbra sem lehet megváltani.
2019-ben is ssak egyetlen kivétel létezik, nevezetesen a munkaviszony megszűnése. Ha a munkavállaló munkaviszonya megszűnik és a munkáltató az arányos szabadságot még nem adta ki, akkor azt meg kell váltania.
Annak, hogy a munkaviszony miért és milyen módon szűnt meg nincs jelentősége.
Fontos kitétel, hogy a ki nem vett/adott szabadság pénzben egyéb esetekben nem váltható meg, még akkor sem, ha azt dolgozó kéri.

Van még néhány ritkán előforduló esetre vonatkozó szabály, amit a MT 123.§-125.§-ban találhatnak meg az érdeklődők.

Közalkalmazotti szabadság
A közalkalmazottak szabadsága érdekes módon és összetetten került szabályozásra.
Akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy feleslegesen túlbonyolítva.
(Ráadásul ebben az évben már részben külön többlet járandóságot kapnak a központi közigazgatásban dolgozók.
Ezt pedig egy harmadik – kormányzati igazgatási – törvényben szabályozták. Erről cikkünk végén zárójelben még pár szót írunk.)

Annak megállapítását, hogy mennyi szabadság jár egy közalkalmazottnak, részben a Munka Törvénykönyve(MT), részben pedig a közalkalmazotti törvény – 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról – szabályozza.
Ráadásul teszik mindezt úgy, hogy hol az egyik hivatkozza a másikat, hol pedig fordítva.
A második csavar fizetett közalkalmazotti szabadság ügyben az, hogy alapvetően a közalkalmazotti bértábla kategorizálását használják fel.
Jelen esetben a közalkalmazotti bértábláról elég annyi tudni, hogy betűkkel jelzett, végzettséggel/képzettséggel összefüggő 10 fizetési osztályt, valamint alapvetően (de nem kizárólag) az eltöltött évek számával összefüggő, számokkal jelzett 17 fizetési fokozatot tartalmaz.

Nézzük az alapvetéseket:

A fizetett szabadság 2019-es hüvelykujj szabálya közalkalmazottaknál is követi a már ismert tagozódást.
Két fő elemből tevődik össze.
A közalkalmazottak szabadsága is alapszabadságból és pótszabadságból áll.

Közalkalmazotti alapszabadság:
A közalkalmazottak alapszabadsága alap- és középfokú végzettség esetén 20 nap, felsőfokú képzettséggel/végzettséggel 21 nap az alábbiak szerint.
A közalkalmazottat az „A”, „B”, „C” és „D” fizetési osztályban évi húsz munkanap, az „E”, „F”, „G”, „H”, „I”, „J” fizetési osztályban évi huszonegy munkanap alapszabadság illeti meg.

Közalkalmazottak pótszabadsága:
A pótszabadság alapvetően kétféle lehet: fizetési fokozattal(idő) összefüggő illetve “tevékenységgel” összefüggő.
A közalkalmazotti törvény kimondja, hogy “a pótszabadság a közalkalmazottat alapszabadságán felül – a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivételekkel – egyszerre többféle jogcímen is megilleti.”
A közalkalmazotti szabadság megállapításának érdekes színfoltja, hogy ez a két kivétel-bekezdés gyakorlatilag majdnem a teljes érintett kört kizárja a pótszabadság összevonásából.

Alábbi – közalkalmazotti törvény által szabályozott – felsorolásunkban például az összevonás lehetősége csak az 1.,4.,5.,6. pontra vonatkozik.
A tömeget jelentő többi esetben az összevonást kizárják és csak a magasabb mértékűt veszik figyelembe.
(Ezt egészen pontosan úgy kell érteni, hogy a fizetési fokozat és a munkakör, illetve a munkakör és a beosztás alapján járók közül csak a magasabbat veszik figyelembe.)

1.- A közalkalmazottnak a fizetési fokozatával egyenlő számú munkanap pótszabadság jár, de az 1. fizetési fokozatban a közalkalmazottat e címen pótszabadság nem illeti meg.

2.- A magasabb vezető megbízású közalkalmazottat évi 10 munkanap, a vezető megbízásút évi 5 munkanap pótszabadság illeti meg.

3.- A bölcsődékben, mini bölcsődékben, a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben, a felsőfokú oktatás keretében, valamint az egészségügyi ágazatban a nevelő, nevelő-oktató, oktató munkát, pedagógiai szakszolgálati tevékenységet végző közalkalmazottakat, valamint
– A gyermekvédelmi szakellátási intézményekben, javítóintézetekben jogszabályban meghatározott pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottakat,
évi 25 munkanap pótszabadság illeti meg, amelyből legfeljebb tizenöt munkanapot a munkáltató adott célra igénybe vehet.

4.- A bölcsődékben, mini bölcsődékben jogszabályban meghatározott pedagógus-munkakörben foglalkoztatott
közalkalmazottakat évi 25 munkanap pótszabadság illeti meg, amelyből legfeljebb tizenöt munkanapot a munkáltató nevelő, nevelő-oktató, oktató, illetőleg a neveléssel, oktatással, pedagógiai szakszolgálati tevékenységgel összefüggő munkára igénybe vehet.

5.- A föld alatt állandó jelleggel dolgozó, illetve az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát töltő munkavállalót évenként 5 munkanap pótszabadság illeti meg.
Ha a közalkalmazott ilyen munkahelyen legalább öt évet eltöltött, évenként 10 munkanap pótszabadságra jogosult.

6.- Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
(A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.)

MT alapján – a közalkalmazotti törvényben nevesítetteken kívül – jár még összevonhatóan:
– gyermekek utáni pótszabadság,
– kiskorú pótszabadsága,
– legalább 50%-ban megváltozott munkaképességű pótszabadsága.
Ezeknek pontos szabályai fentebb, a fizetett szabadság részletes leírásánál olvashatók.

(Ahogy említettük, a központi közigazgatás dolgozói többlet szabadság-juttatást kapnak márciustól 2019-ben. A további bonyolítás érdekében ezt egy harmadik törvényben szabályozzák.
Nevezetesen a 2018. évi CXXV. törvény a kormányzati igazgatásról, annak is a 155.§-a rendelkezik a központi közigazgatásban dolgozók pótszabadsága megállapításáról.)
A friss házasok 5 nap, a nagyszülők unokánként 5 nap pótszabadságot kapnak.
A gyerekek után járó pótszabadságok is kétszeresére emelkednek a központi közigazgatásban: 1 gyerek után négy, 2 gyerek után nyolc, 3 gyerek után pedig tizennégy nap pótszabadság jár évente.
Az apaszabadság 5 napról 8, ikergyermekeknél 7 napról 10 napra emelkedik. )

A közalkalmazotti törvény 55-80.§ közötti része foglalkozik a szabadság kérdéskörével, aminek mindenkor aktuális verzióját ide kattintva tudod megnézni.

Hasznos info: A Munka Törvénykönyvében a szabadságokra vonatkozó részeket a 115.§-tól a 135.§-ig tartó rész taglalja. A kék betűs részre kattintva a mindenkori aktuális változatot tudod elérni.
Bizonytalanság esetén mindig praktikus elolvasni a hatályos eredeti törvényi szövegrészt .

Gáz ára 2019: mennyi 1 köbméter gáz ára 2019-től?

Gáz ára 2019: mennyi 1 köbméter gáz ára 2019-től?

Megromlottak a hazai gáztárolás üzleti lehetőségei az elmúlt években, például, mert a piac kínálativá vált, a szállítási költségek magasak, az átlagosnál olcsóbb gáz pedig nehezen juthat be az országba. A társaság új termékekkel, nagyobb rugalmassággal javítana pozícióin. A gáz ára a letárolt földgáz mennyiségétől is függ.

A piaci trendek feladták a leckét a Magyar Földgáztároló (MFGT) Zrt-nek. A fő gond az, hogy az ország és Európa csökkenő gázfelhasználása miatt egyre kisebb a tárolás iránti igény. 2013-ban a hazai elsődleges energia-felhasználása 991 petajoule (PJ) volt a 2004-es 1088 PJ után, az idén pedig már csak 959 PJ-re várható a Mavir adatai szerint.

A tavalyi energiamennyiségből 349 PJ származott gázból, az utóbbiból pedig 253 PJ érkezett külföldről. Ráadásul 2014-ben fizikailag kevesebb gázt lehetett behozni az átlagosnál olcsóbb, nyugati gázforrásokból, mert a nagyobb szereplők lefoglalták az importot lehetővé tévő kapacitásokat. Így a felhasználók és a kereskedők kevésbé tudták kihasználni azt a lehetőséget, hogy a nyáron bespájzolnak a tárolókba az olcsóbb áruból, télen pedig kevesebbet vesznek a szezonális okokból drágább termékből. Bár az utóbbi években ez a spread beszűkült, épp az idén javult a helyzet, minderről Kriston Ákos, az MFGT vezérigazgató-helyettese beszélt a GTTSZ gázbiztonsági rendezvényén.

A tárolókapacitások iránti keresletet az is csökkenti, illetve nehezíti az igények előrejelzését, hogy mostanra a tárolói hosszú távú szerződések kifutottak. Gond továbbá a magas szállítási költség, mert emiatt csökkenhet a térségek közötti gázárkülönbözeten nyerhető haszon. Igaz, a szabályozás idei módosításának köszönhetően július 1-től csökkentek a gázinfrastruktúra igénybevételének költségei.

A kínálativá vált gáztárolási piacon elsősorban a rugalmasság terén erősödött fel a verseny az ügyfelek minél jobb és olcsóbb kiszolgálásáért. A kereskedők már nem egyszerűen gázt kínálnak, hanem olyan csomagot, amely lefedi és így optimalizálhatja a gázhoz kapcsolódó értéklánc egészét, vagy majdnem egészét, bevonva például a gáztőzsdék és a tárolók adta lehetőségeket. Ennek eredményeként már olyan hazai kereskedők is tároltatnak külföldön, amelyek egyébként itthon is tudnának.

E versenybe beszállt az MFGT is, kihasználva, hogy négy létesítménye van, és ezeket már egyesített tároló-koncepció szerint üzemelteti. Így például azonos időszakra vállalhat ki- és betárolást is, a tevékenységet pedig műszakilag és pénzügyileg is optimalizálhatja, hiszen az ügyfelének mindegy, hogy a gázát a társaság mely létesítményben tárolja, illetve, melyikből adja ki. Az MFGT 2009-ben szerzett közvámraktári engedélye eredetileg csak a zsanai telephelyre vonatkozott, az idén már az egyesített tárolóra.

A tároló egyesítésre alapozva az MFGT új, igényre szabott termékekkel is megjelenhetett. Kriston Ákos ez utóbbiak között sorolta fel a standard termék csúcskapacitásnál is magasabb kapacitás felkínálását, a gázkölcsön-, a gyorsindítású- és az opciós terméket, továbbá a nem letörő (mindig elérhető) kapacitást, végül a profitmegosztást. Mindezzel a vezérigazgató-helyettes szerint a cég lényegében rugalmasságot, ároptimalizálást és ellátásbiztonságot ajánl. Gázt viszont továbbra sem, mert nincs – és mint tárolói engedélyesnek, nem is lehet – gázkereskedelmi engedélye.

Gond viszont, hogy egyes hazai tárolókba betárolt gáz szén-dioxid és kénhidrogéntartalma viszonylag magas, ami rontja a párnagáz minőségét. Ez egyébként belefér a jelenlegi hazai szabványba. Az MFGT és az MMBF keresi a minőségjavítás módját.

Tárolási igények, külföldről

Az ország teljes, 6,5 milliárd köbméternyi kapacitása jó alap a térségi gázközponti szerep kialakításához. Magyarországi tárolásra van igény Romániából, Horvátországból és Szlovákiából is Kriston Ákos tájékoztatása szerint, de ezek egyelőre nem elégíthetők ki, mert még egyes helyeken fejleszteni a szállítási infrastruktúrát, és nem kedvezőek a szállítás infrastruktúra díjai sem. Ez utóbbit az FGSZ részéről Miklós László a rendezvényen cáfolta, mondván e tarifák a végső árnak nagyjából az egy százalékát teszik ki.

 

Tájékoztató szolgáltatói gáz-árakról :

A gáz áráról

Az egyetemes szolgáltatás árát a nemzeti fejlesztési miniszter rendelete határozza meg. Az egyetemes szolgáltatási árak az alábbi helyen találhatók:

A GET 107. § (3) bek. értelmében az egyetemes szolgáltatás árát, az áralkalmazási feltételeket, valamint az árszabályozás kereteit a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal javaslata alapján a miniszter rendeletben állapítja meg.

Az egyetemes szolgáltatásban a felhasználó a gázmérő(k) névleges (össz-) teljesítménye  szerinti alapdíjat fizet, ha a gázmérő(k) névleges (össz-) teljesítménye 100 m3/h-nál nagyobb akkor pedig teljesítménydíjat az egyedi szerződésben lekötött (m3/h-ban meghatározott) teljesítmény igénye szerint.

A gázdíj összegét a szolgáltatott földgáz köbméterben mért és gáztechnikai normálállapotra átszámított térfogatának (gnm3), a mérési időszakra mérőeszközzel meghatározott átlagos fűtőértékének (MJ/gnm3), valamint egységnyi hőmennyiségére vonatkozó gázdíjnak (Ft/MJ) az összeszorzásával kell megállapítani.

Lakossági felhasználóknál a fizetendő összeg ennek áfával növelt értéke, nem lakossági felhasználóknál a biztonsági készletezési díj és az energiaadó is felszámításra kerül, melyek egységára szintén rendeletben rögzített. Ezen díjtételek a számlákon külön soron szerepelnek.

A gázfogyasztás díja két összetevőből áll:

  • alapdíj
  • gázdíj.

Az alapdíjat a szolgáltatás rendelkezésre állásáért kell fizetni, amely többek között tartalmazza:

 

  • az elosztóhálózat hálózatfenntartási,
  • a gázhálózat ellenőrzési,
  • a fogyasztásmérők használati, selejtezési, felújítási,
  • a gázszámla kibocsátási költségeket. 

 

——————————–

Egyetemes
szolgáltatói árak

Az E.ON Energiaszolgáltató Kft. (székhely: 1051 Budapest, Széchenyi István tér 7-8.), mint földgáz egyetemes szolgáltatói engedélyes a nemzeti fejlesztési miniszter egyes energetikai tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 14/2014. (III.31.) NFM rendeletével módosított, a földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árszabások megállapításáról szóló 28/2009 (VI.25.) KHEM rendelete alapján az alábbi egységárakat alkalmazza:

Díjak 2019. Január 1-jétől

Árszabás
Érintett vásárlói kör
Alapdíjak (éves)
Alapdíjak (éves)
Teljesítmény díjak (éves) Gázdíjak I. árkate-gória* Gázdíjak II. árkate-gória
Szolgáltatói árszabások Ft/év
Ft/(m3/h)
/év
Ft/(MJ/h)
/év
Ft/MJ Ft/MJ
A1 < 20 m3/h gázmérővel rendelkezők, kivéve fogyasztói közösségek 9 192
2,264 2,599
A3 < 20 m3/h gázmérővel rendelkező fogyasztói közösségek
9 192
2,381
B1 > 20 m3/h gázmérővel rendelkezők
14 633 1,943
C gázmérővel nem rendelkezők
2,474

A földgáz egyetemes szolgáltatás ára az általános forgalmi adó, az energiaadó és a felhasználót terhelő egyéb adók, valamint – a földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény 8.§(8) bekezdésére tekintettel a szolgáltató által kizárólag a nem lakossági fogyasztóra továbbhárítható – tagi hozzájárulás összegét nem tartalmazza, amelyeknek az egyetemes szolgáltatók felé történő megtérítésére a felhasználók kötelesek.

Az I. árkategória díjszabása szerint maximálisan vételezhető földgázmennyiség –a Nagycsaládos kedvezményben foglaltaktól eltekintve – felhasználási helyenként és naptári évenként 41040 MJ. Ezen mennyiség feletti fogyasztásra a II. árkategória díjszabása vonatkozik.
Tájékoztatjuk, hogy társaságunkkal határozatlan időtartamra kötött egyetemes szolgáltatási szerződését a GET. 31/A (3) bekezdése értelmében 30 napos felmondási idővel írásban felmondhatja.

*Fogyasztói közösség: a közös gázmérővel rendelkező olyan lakóépületben vételezők összessége, ahol a műszakilag megosztott, önálló lakások száma meghaladja az épületben lévő önálló nem lakás céljára szolgáló helyiségek számát.

 

Gázszámla számlamagyarázat

Nemzeti Közművek

Tisztelt Ügyfelünk!

Földgáz számlája 2019. január 1-je óta több mindenben változott. Néhány elemet új helyen talál, jobban kiemelve az Ön számára fontos információkat.

Számlamagyarázatunkban bemutatjuk Önnek azon tételeket, amelyek az elszámoló- vagy részszámláján megjelenhetnek. Az alábbiakat honlapunkon is elolvashatja.

A számla 1. oldalán szereplő információk:

1. A számla típusának megnevezése
A számla típusa lehet részszámla vagy elszámoló számla. A részszámlán a havi fogyasztása után fizetendő díjak szerepelnek. Az elszámoló számla az elosztói engedélyes által leolvasott mérőállás alapján készül és fogyasztásának az éves elszámolását tartalmazza. Az elszámoló számlán a mért fogyasztás alapján kiszámított éves díjak és a részszámlákon már kiszámlázott díjak különbözete szerepel.

2. Vállalati információk
Ez a blokk az E.ON Energiaszolgáltató Kft.-re vonatkozó információkat tartalmazza. Az elérhetőségek mellett a bankszámlaszám és a GIRO kód is itt található. A GIRO kódra a csoportos beszedési megbízás igénybevételekor van szüksége.

3. Fizetési információk
Ez a rész az Ön számára legfontosabb információkat tartalmazza: az elszámolt időszakot, a fizetendő összeget és a számla fizetési határidejét.

4. A felhasználó adatai
Az ügyfél neve, címe és felhasználó azonosítója itt szerepelnek a számlán. A felhasználó azonosító elsősorban az ügyintézéshez fontos. A felhasználási hely címe a földgázvételezés helye.

5. Megtakarítási információk
Itt található az adott elszámolási időszakban a rezsicsökkentés következtében megtakarított összeg. A megtakarítás mértékét az elszámolt időszakban fizetendő bruttó értékek különbözeteként határozzuk meg.

A számla 3. oldalán szereplő információk:

6. A számlafizetővel kapcsolatos információk
A számlát fizető azonosítója, neve és címe található itt. Ha a számlát nem a felhasználó, hanem eltérő fizető egyenlíti ki, akkor az eltérő fizető adatait tartalmazza ez a rész.

7. Szerződéses folyószámla, fizetési mód
A szerződéses folyószámla számát, a jelen számla sorszámát és a fizetési módot (pl. csoportos beszedési megbízás, átutalás, csekk) tartalmazó mező.

8. A teljesítés és számla kelte
A számla kelte a számla kiállításának dátumát jelenti, a teljesítés kelte a folyamatos szolgáltatás miatt megegyezik a fizetési határidővel.

9. Fogyasztás összesen
Az elszámolás alapját képező mérőállások (induló állás, záró állás) különbözetéből kiszámított aktuális fogyasztás m3 és MJ mértékegységben. A m3 és a MJ mértékegységek közötti átváltásról a számla végén olvashat.
Az árszabás a hatályos árrendeletben meghatározott tarifa megnevezése. Meghatározza, hogy milyen egységárat kell alkalmazni a szolgáltatott földgáz elszámolására.
A mérési pont a felhasználók fogyasztási helyének egyértelmű azonosítására szolgáló, országos szintű egyedi azonosító.

10. Mérőkön regisztrált fogyasztások
A táblázatban szereplő mérőállások („Induló mérőállás” és „Záró mérőállás”) különbözetéből számítható ki az elszámolt időszakban elfogyasztott gáz mennyiség, amit a „Fogyasztás” oszlopban jelenítünk meg. Az „LM” oszlopban a leolvasás módja található.

11. Energiadíj, alapdíj
Az energiadíj a számlában elszámolt fogyasztásáért fizetendő díj.

Az alapdíj a fogyasztástól független, havonta fizetendő díj, melyet a szolgáltatás rendelkezésre állásáért kell fizetnie.

A táblázat tartalmazza a felhasználó részére adott támogatásokat (pl. nagycsaládos kedvezmény), túlfizetéseket, vagy bármilyen egyéb a fizetendő összeget befolyásoló tételt is, jogcímenként külön-külön feltüntetve.

12. Tájékoztató az aktuális folyószámla-egyenlegről
A nyilvántartás szerinti folyószámla-egyenlege összesítve megmutatja, hogy az adott szerződéses folyószámlaszámhoz tartozó összes fogyasztási helyen fennáll-e tartozás vagy túlfizetés. Ebbe az adott számla összegét is beleszámoljuk. Amennyiben tartozása van, egyenlege pozitív, túlfizetés esetén pedig negatív előjellel jelenik meg.

A mintaszámlán szereplő adatok és összegek bemutató jellegűek, a mintaszámla részletezettsége, az egységár, az általános forgalmi adó (áfa) mértéke és a számszaki adatok eltérhetnek az aktuális számla adataitól.

13. Tájékoztató adatok
Ez a rész a következő leolvasás várható időpontját (részszámlás elszámolási mód esetén a következő mérőállás leolvasás tervezett dátumát; diktálós elszámolási módnál pedig a következő mérőállásdiktálásra rendelkezésre álló időintervallumot), az alkalmazott rövidítések magyarázatát és a fogyasztásra vonatkozó egyéb adatokat tartalmazza.

14. Energiafelhasználására vonatkozó információk
Energiafelhasználásának aránya megmutatja, hogy a jelenlegi és az előző elszámolási időszak energiafelhasználása hogyan viszonyul egymáshoz. Ha a jelenlegi elszámolási időszakban az Ön háztartása kevesebb energiát fogyasztott, mint az előzőben, akkor csökkenő, ha többet fogyasztott, akkor pedig növekvő az energiafelhasználási tendencia (100% feletti érték). Amennyiben az Ön éves fogyasztása alacsonyabb a lakossági átlagfogyasztáshoz képest, akkor 100% alatti értéket, ha magasabb, akkor 100% feletti értéket lát a számlán.

15. Az energia audit
Az energiaaudit egy teljes körű átvilágítás, amely során a szakemberek az épület helyszíni bejárása során vizsgálják az elektromos és földgázüzemű berendezéseket, elemzik az energiaköltségeket és felhasználásokat, feltárják, hogy mely berendezések energiapazarlók és javaslatot tesznek az épület gazdaságosabb üzemeltetésére.

16. Az elszámoló számlában elszámolt részszámlák
Az elszámolási időszakban kibocsátott részszámlák sorszáma és végösszege található itt.

17. Nagycsaládos kedvezmény, lakásfenntartási támogatás
A nagycsaládos kedvezményben részesülő fogyasztók esetében az adott időszakra kapott kedvezmény, társasházak esetén a lakásfenntartási támogatás részletezése itt található.

18. A számla kiegyenlítésére vonatkozó információ
Amennyiben Ön eddig csekken egyenlítette ki számláit, és jelen számlát átutalással szeretné fizetni, akkor itt információt adunk Önnek arra vonatkozóan, hogy milyen azonosítóra hivatkozva, milyen bankszámlaszámra utalja számlája összegét.

Mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 2019 (minimálnyugdíj-2019)

Mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 2019 (minimálnyugdíj-2019)

Az öregségi nyugdíj legkisebb összegét törvény állapítja meg, a nyugellátás évenkénti rendszeres emelésének végrehajtási szabályait kormányrendelet szabályozza.

Az öregségi nyugdíj legkisebb összege időszakonként:

2019-ben is valószínű, hogy 28,500ft-lesz

​IDŐSZAK ​ÖSSZEG
​2018. január 1 ​28.500 Ft
​2017. január 1 ​  28.500 Ft *
​2016. január 1 ​​28.500 Ft
​2015. január 1 ​​28.500 Ft
​2014. január 1 ​​28.500 Ft
​2013. január 1 ​​28.500 Ft
​2012. január 1 ​​28.500 Ft
​2011. január 1 ​​28.500 Ft
​2010. január 1 ​​28.500 Ft
​2009. január 1 ​28.500 Ft
​2008. január 1 ​28.500 Ft
​​2007.március.1 27.130 Ft​
​​2007. január 1 ​26.830 Ft​
​​2006. január 1 25.800 Ft​
​​​2005. január 1 ​24.700 Ft​
​2004. január 1 ​​23.200 Ft​
​2003. január 1 ​​21.800 Ft​
​2002. január 1 ​20.100 Ft​​
2001. január 1​ ​18.310 Ft​​
​2000. január 1 ​​16.600 Ft​
​1999. január 1 ​15.350 Ft​
​​1998. január 1 ​​13.700 Ft​
​​1997. január 1 ​​11.500 Ft​
​​1996. január 1 ​​9.600 Ft​
​​1995. január 1 ​​8.400 Ft​
​​1994. január 1 ​​7.480 Ft​
​​​1993. szeptember 1 ​6.600 Ft
​​​1993. március 1 ​​6.400 Ft
​​​1993. február 1 ​​5.200 Ft
​​​1992. január 1 ​5.200 Ft
​​​1991. január 1 ​5.200 Ft
​Frissítve: 2017. január 1. 

  * 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról (11. §)

1 2 3