Munkáltatói lakáshitel támogatás 2019

Munkáltatói lakáshitel támogatás 2019

A kormány megszüntette szinte az összes többi cafeteria-elem adókedvezményét 2019. január 1-tőla Szép-kártyák kivételével. A bölcsődei, az óvodai és a családi napközis cafetéria adómentességét hagyták még meg, a többi elem után  5 százalékos adót kell fizetni.

2019. január 1-től megszűnik a munkáltatói lakáshitel támogatások adómentessége. Mint ahogyan hatályon kívül helyezik 2019. január 1-től a munkáltató által nyújtott mobilitási célú lakhatási támogatást is.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú mellékletének 2.7 pontja, valamint a lakhatási támogatásról szóló 2.11 pontja és a további, ehhez kapcsolódó fogalmakat magában foglaló 9.3 pontja is 2019. január 1-től hatályon kívül lett helyezve, így az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól szóló15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet is okafogyottá vált.

A kölcsön azonban 2018. december 31-ig még adható adómentesen, maghatározott szabályokkal.

Vagyis, még 2018. dec. 31-ig ki kell folyósítani és a lakás vételárát pedig teljes egészében legkésőbb 2019. március 31-i időpontig ki kell fizetni. 2019. január 1 napjától indított utalások esetén már jövedelemként adózik.

Az adómentes munkáltatói lakáscélú kölcsön feltételeiről szóló külön rendelet szabályozta a munkáltató által nyújtott ilyen célú juttatások feltételeit. Minden esetre nagy könnyebbség volt egy dolgozónak, ha a munkáltatója ilyen formában tudott nyújtani számára segítséget.

A munkáltatói lakáscélú hiteltörlesztésről szóló jogszabály még tavaly lépett hatályba. A hiteltörlesztés terhe alatt lévő munkavállalóknak támogatást nyújthat ez a fajta segítség, amit ily módon adhatott a munkáltatója.

Adómentesen adható lakáscélú hiteltörlesztési támogatást szabályzó rendelet 2014. április 4-én lépett hatályba. A korábban életbe léptetett szabályokat kiegészítették, hogy a hitelintézettől lakáscélú felhasználásra, vagy ha olyan munkáltatótól vett fel valaki hitelt, ahol még korábban dolgozott, akkor annak törlesztéséhez is lehet(tett) kérni támogatást.A jogszabályba belevették a hitel és kölcsönszerződések visszafizetésére kötött újabb hitel és kölcsönszerződést is, a munkáltatókat pedig úgy ösztönzik erre, hogy adómentesen nyújthatnak a hiteltörlesztéshez támogatást a munkavállalóiknak.Adómentessé tették a munkáltató által nyújtott, lakás céljára felhasználható, a munkavállalónak hitelintézet vagy a kincstár útján, – igazolása alapján nyújtott – vissza nem térítendő támogatást is, ha a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékát nem haladja meg.Abban az esetben, ha több munkáltató is nyújtott ilyen támogatást, meg volt határozva a támogatás összeszámított összeghatára. Ezt úgy számolják, hogy a legutolsó folyósítás évétől visszafelé számított négy évet veszik. Ezekben az években pedig összesen legfeljebb 5 millió forint lehet.

A hitelhez kapcsolódó lakásigény meghatározása a 2016. december 29-től hatályos rendelkezés szerint az Szja tv. 1. sz. mellékletében foglaltak szerint kerülhet meghatározásra, mely szintén hatályon kívül van 2019. január 1 napjától.:A méltányolható lakásigény mértéke: az együtt költöző, együtt lakó családtagok /az igénylő és családtagjai (élettársa, házastársa, kiskorú, 16. év alatti gyerek, és a nappali tagozatos 25. évét be nem töltött gyerek, szülő, nagyszülő, testvér, csak hogy a leggyakoribbakat említsük csak…stb./számától függően: 1-2 személy esetében: legfeljebb 3 lakószoba,3-4 személy esetében: legfeljebb 4 lakószoba. és minden további személy esetében 1 lakószobával nő a lakásigény.

Nem minősül lakószobának a lakóhelyiség, ha hasznos alapterülete max. 8 nm. A lakószoba max. 30 nm, legalább egy 2 méter széles – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel rendelkező lakóhelyiség.két szobának számít a 30 nm-nél nagyobb helyiség.

Ha a lakás „amerikai konyhás” és a nappalis-étkezős konyha rész 60nm-nél nagyobb, akkor az két szoba. 8 és 12 nm közötti lakóhelyiséget egy lakószobaként kell figyelembe venni.

Ha három vagy több gyereket nevel a család, akkor minden személy után az alsó határ fél lakószoba, de legfeljebb három lakószoba pluszt jelent, felső határ egy lakószoba plusz. Két félszobát egy szobának kell számítani a fenti szabályok szempontjából. Ezekhez a lakásigényekhez tartoznak árak is, amit szintén rendeletben tesznek közzé és melyek változnak annak függvényében, hogy a lakás Budapesten, vagy más városban van.

Az 15/2014. (IV. 3. NGM rendelet) megalkotása tette azt lehetővé, hogy gyakorlatban is megvalósulhassanak ezek a munkáltatói lakáshitel törlesztési adómentes támogatások.

2017. január 1-től hatályos együtt költöző, együtt lakó családtagok meghatározása, mely a korábbiakhoz képest kiegészült:a támogatást igénylő munkavállaló, Ptk. szerinti közeli hozzátartozói, házastársának közeli hozzátartozói, élettársa és annak közeli hozzátartozói, (ha együtt költöznek az adott lakásbaéséletvitelszerűen együtt laknak)

Fiatal gyermektelen házaspárnál a méltányolható lakásigény meghatározásánál együtt költöző, együtt lakó családtagként legfeljebb 3 születendő gyermeket, 1 gyermekesnél további 2, míg 2gyermekes esetében további 1 születendő gyermeket is számításba lehet venni. Fiatal a házaspár a lakáscélú munkáltatói támogatás igénylésekor egyikőjük sem töltötte be a 40-et.

A munkáltatói lakáscélú támogatás adómentességét egyrészt a bank vagy az Államkincstár által kiállított igazolás, és a munkavállaló saját lakásával (tulajdonos vagy résztulajdonos v. haszonélvező) kapcsolatos körülményeket igazoló okiratok, bizonylatok igazolják. (Ezeket az igazolásokat jó, ha időben beszerzik a munkáltatók, hogy ha időközben megszűnik a munkaviszony, később problémás lehet.)

A vásárlás, építés, bővítés, korszerűsítés – kivéve a felújítási hitel – céljából felvett kölcsön az, ami a rendelet hatálya alatt áll, vagyis ezekre adható a támogatás. A nem jelzálog alapú, de amelyet egyértelműen lakáscélú felhasználás céljából kötöttek, szintén ide tartozik. Továbbá az előzőekben írt kölcsönök visszafizetésére kötött, pl. a gyűjtőszámla-hitel is ide sorolandó.

Korábban érkezik a decemberi nyugdíj, és Erzsébet-utalvány is lesz majd!!!

Korábban érkezik a decemberi nyugdíj, és Erzsébet-utalvány is lesz majd!!!

A karácsonyra való tekintettel az idén is korábban érkezik a decemberi nyugdíj: kilenc nappal a szokásos 12-e előtt, már december 3-án megkapják a juttatást azok, akiknek a bankszámlájára érkezik a pénz!

Ahogyan arról mi is beszámoltunk, a nyugdíjprémiumot legkésőbb november 30-ig megkapják az arra jogosultak. Ez az öregségi nyugdíjasokon kívül a nyugdíjszerű ellátásra jogosultaknak is jár. A maximális 18 ezer forintot idén az kapja, akinek a nyugdíja eléri a 80 ezer forintot.

Azt egyelőre nem tudni, hogy idén is kapnak-e majd ajándék Erzsébet-utalványt az idősek az év utolsó hónapjában. Szeptemberben a kormány jelezte, hogy valószínűleg lesz karácsonyi Erzsébet-utalvány, de a hivatalos bejelentés még nem történt meg.

Karácsonyi Erzsébet-utalvány nyugdíjasoknak 2018

Karácsonyi Erzsébet-utalvány nyugdíjasoknak 2018

A kormány már vizsgálja annak lehetőségét, hogy az idén is kapjanak Erzsébet-utalványt karácsony előtt a nyugdíjasok, de a szerencsésebbek az önkormányzattól is kaphatnak ajándékot.

Egész biztos tűnik, hogy lesznek olyan nyugdíjasok, akik idén karácsonyra is kapnak Erzsébet-utalványt. Ha pedig a kormány is úgy dönt, év végén is kiosztják a lassan rendszeressé váló utalványokat, akkor lesz, aki két helyről is kap ilyen juttatást.

A kormány még nem döntött arról, hogy az előző évek gyakorlatának megfelelően a nyugdíjasok karácsonykor kapnak-e ajándék Erzsébet-utalványt, de Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter az mfor.hu érdeklődésére jelezte, idén is vizsgálni fogják ennek a lehetőségét.

A portál szerint így könnyen előfordulhat, hogy a szerencsésebb helyeken lakók dupla juttatásban részesülnek. Példaként Budakeszi önkormányzatát említik, ahol a szociálisan rászoruló nyugdíjasokat 3000 forint/fő összegben, a rászoruló családokat pedig 2000 forint/család összegben támogatná a városvezetés karácsony előtt Erzsébet-utalvány formájában.

Nem Budakeszi az egyetlen olyan település, amely külön, saját hatáskörben is extra juttatást ad a rászorulóknak év végén. Tavaly Hódmezővásárhely megduplázta a kormány által adott Erzsébet-utalványt, és többek között például az V. kerületi vezetés is adott plusz utalványt a kerületi nyugdíjasoknak.

Iskolai menetrend 2018-2019 : iskolai szünetek, őszi, téli, tavaszi, nyári szünet, szombati tanítási napok, vizsganapok, felmérések, témahetek >>>

Iskolai menetrend 2018-2019 : iskolai szünetek, őszi, téli, tavaszi, nyári szünet, szombati tanítási napok, vizsganapok, felmérések, témahetek >>>

A 2018/2019-es tanév hétfőn kezdődik és 2019. június 14-ig, péntekig tart. Az őszi szünetre október 29-ig várni kell, és csak néhány napos lesz. Iskolai menetrend.

Véget ér a közel két és fél hónapos nyári vakáció, hétfőn megkezdődik a 2018/2019-es tanév csaknem másfél millió általános és középiskolás diák számára. A tanév hossza változatlan, a tankönyvek rendben megérkeztek az iskolákba.

A tanítási év hosszában nincs változás, az szeptember 3-án, hétfőn kezdődik, az utolsó tanítási nap 2019. június 14-én, pénteken lesz írja a 24óra.

Az érettségi május 3-án kezdődik
A nappali oktatás munkarendje szerint működő szakgimnáziumban százhetvenkilenc, gimnáziumban, szakközépiskolában és szakiskolában száznyolcvan nap a tanítási napok száma a következő tanévben.

A tanítási év első féléve 2019. január 25-ig tart.

Az őszi szünet: október 29-től október 31-ig tart, a téli december 27-től 2019. január 2-ig.

A “Pénz7” pénzügyi és vállalkozói témahét 2019. február 25. és március 1. között lesz az iskolákban, a fenntarthatósági témahét március 18. és március 22. között, a digitális témahét április 8. és április 12. között.

A tavaszi szünet április 18-tól április 23-ig tart, míg az írásbeli idegen nyelvi méréseket május 22-én rendezik. Az országos mérések május 29-én lesznek.

Az írásbeli érettségi vizsgák május 3-24, az emelt szintű szóbeli érettségi vizsgák június 5-13 között lesznek, a középszintű szóbeli érettségi vizsgákat június 17-28 között tartják. Forrás

Hitelkiváltás ingyen! Bárlistásoknak is >>>

Hitelkiváltás ingyen! Bárlistásoknak is >>>

Elindult az az időszak, amikor ingyen válthatják ki a lakáshitelüket a forintosításon átesett ügyfelek. Az érdeklődők száma hatalmas, de csak kevesen léptek eddig. Sokaknak a meglévő bankjuk adhat a hivatalosnál jobb ajánlatot.
Teljes gőzzel beindult a kiváltási szezon a forintosításon átesett devizahitelesek számára – írta a Világgazdaság. Bár a devizahitelesek többsége már április végén vagy május legelején megkapta az elszámolásról szóló levelet, egy hónapot várniuk kellett arra, hogy módosuljon a szerződésük, és elinduljon az a 60 napos időszak, amikor ingyenesen felmondhatják a kölcsönüket a régi bankjuknál.
A lehetőségre sokan várhatnak, hiszen csak a K&H-nál 25 ezren érdeklődtek az idén a kiváltó hitelekről. A K&H-hoz egyébként egyelőre csak vinni lehet kedvezményesen a hitelt, a bank ügyfelei ugyanis az elhúzódó jogi folyamatok miatt nagyrészt csak ennek a hónapnak az első felében kapták meg az elszámolásról szóló leveleket.
A potenciális piac hatalmas, hiszen összesen több mint 400 ezer devizaalapú jelzáloghitelt forintosítottak az elmúlt hónapokban, és elvileg mindegyiket ki is lehetne váltani. Az első hetekben azonban a hitelkiváltások még nem pörögtek fel.
A Budapest Banknál egyelőre elvétve fordul elő, hogy felmondják a forintosított hitelt, a más banktól érkező érdeklődők és az ilyen irányú hitelkérelmek száma viszont már egyértelműen nőtt. Máshol sincs még nagy mozgás: az Axánál az ügyfelek 1,5 százaléka érdeklődött a hitel felmondásáról, és 1 százalékuk döntött úgy, hogy elhagyja a bankot, az OTP-nél pedig eleve kevés hitelkiváltóra számítottak, és a tények még az előzetes várakozásokat is alulmúlják. Visszavetheti a hitelkiváltásokat az is, hogy gyakran a bankok maguk tesznek jobb ajánlatot a felmondást fontolgató ügyfeleiknek.

Az elszámolólevelekben szigorúan az eredeti kamatszint alapján kellett a bankoknak meghatározni az új kamatot és törlesztőrészletet, és ennél jobb ajánlatot akkor sem adhattak, ha szerettek volna. Az euróhiteles ügyfelek gyakran a maximális kamatot kapták, és volt olyan lakáshiteles is, akinek még nőtt is a kamata a minimálisan megszabott 1 százalékos kamatmarzs miatt. Ha viszont egy ügyfél elégedetlen ezzel, és fel akarja mondani a szerződést, a hitelintézet, ha meg akarja tartani a kliensét, ajánlhat neki jobb egyedi feltételeket.A következő hónapokban viszont változhat a helyzet. A K&H például arra számít, a 3 ezer milliárd forintnyi forintosított hitel harmadát is kiválthatják előbb-utóbb. A piacnak lökést adhat például az is, ha lezárul a 60 napos ingyenes felmondási időszak, ebben a periódusban ugyanis az ügyfelek kénytelenek többnyire önállóan intézni a hitelkiváltást, hiteltanácsadónak ugyanis a bankok nem fizethetnek jutalékot. Egy jó adós a régi hitelét könnyen olcsóbbra cserélheti, a kiváltási versenybe beszálló bankoknál ugyanis a lakáshitelek kamata a padlót veri.

A legagresszívabban jelenleg a CIB, a K&H és a Budapest Bank akciózik, náluk a legalacsonyabb THM-ek már a 4 százalékot sem érik el, de az MKB és az Erste is nagyon alacsony kamatokat kínál, utóbbi bank még 100 ezer forintos ajándékot is ad a hitelt nála kiváltó ügyfeleknek. Az extra alacsony kamatok egyébként a legtöbbször nem járnak automatikusan, gyakori, hogy elvárják hozzá a magas jövedelmet, hogy valamilyen más szolgáltatást is vásároljon meg az ügyfél a pénzügyi csoporttól, vagy pedig hozzon egy igazolást arról, hogy semmiféle elmaradása, késedelme nem volt korábbi hitelének törlesztésénél.

 

Nyugdíj hozzátartozóknak 2019

Nyugdíj hozzátartozóknak 2019

A hozzátartozói nyugellátás olyan keresettől, jövedelemtől függő rendszeres pénzellátás, amely meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén a biztosított (volt biztosított) hozzátartozójának jár.

Hozzátartozói nyugellátás az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás és a szülői nyugdíj.

A hozzátartozói nyugellátások sajátossága, hogy a jogosultsági feltételeknek az elhunyt jogszerző és a nyugdíjigénylő részéről is teljesülniük kell. Hozzátartozói nyugellátásra jogosultság szempontjából halálesetnek számít az eltűnés is, ha azt bíróság jogerősen megállapította.

A jogszerzőre előírt feltétel, hogy a halál időpontjában saját jogú nyugellátásban (öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban) részesüljön vagy a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idővel rendelkezzen.

A jogszerző a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, ha

a) a 22 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és

aa) az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül, vagy

ab) összesen legalább 2 év,

b) a 22 éves életkor betöltését követően, de a 25 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 4 év,

c) a 25 éves életkor betöltését követően, de a 30 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 6 év,

d) a 30 éves életkor betöltését követően, de a 35 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 8 év,

e) a 35 éves életkor betöltését követően, de a 45 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 10 év,

f) a 45 éves életkor betöltését követően, de az 55 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 15 év

szolgálati időt szerzett.

Amennyiben a jogszerző a halál időpontjában betöltött életkora szerint szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, de az alacsonyabb életkorhoz előírt szolgálati időt az ott meghatározott életkor betöltéséig megszerezte, és ezt követően szolgálati idejében a haláláig harminc napnál hosszabb megszakítás nincs, hozzátartozója jogosult lehet hozzátartozói nyugellátásra.

Jogszerzés szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időtartamot is, amely alatt az elhunyt jogszerző (baleseti) rokkantsági nyugdíjban vagy rokkantsági ellátásban részesült.

A nyugellátásban nem részesülő jogszerző esetén a hozzátartozói nyugellátás alapja az az összeg, amely a jogszerzőt elhalálozásának időpontjában öregségi nyugdíjként megillette volna.

Jogszabályok:

1997. évi LXXXI. törvény
168/1997.(X. 6.) Korm. rendelet

Korhatár táblázat

Hivatalos infó – családi pótlék utalás és kézbesítés időpontok 2019-re!

Családi pótlék utalás 2019- friss hirek!

Hivatalos infó – családi pótlék utalás és kézbesítés időpontok 2019-re!

2015. április 1-től a kormányhivatalok hatáskörébe kerül át a Magyar Államkincstártól a családtámogatási feladatok ellátása. Ettől az időponttól kezdve a kormányhivatalok járnak el a családi pótlékkal, a gyermekgondozási segéllyel, a gyermeknevelési támogatással és az anyasági támogatással kapcsolatban. 
A kormányhivatalhoz kerül át ezen kívül a fogyatékossági támogatáshoz, a kereset-kiegészítéshez, valamint az energiaár-támogatáshoz tartozó ügyintézés is.
2019-ben ekkor jönnek a pénzek!!!
2019 Januárban nem jön családi pótlék.
2019. február 4.
2019. március 4.
2019. április 2.
2019. május 2.
2019. június 4.
2019. július 2.
2015. augusztus 2 és 27
2019. szeptember nem jön
2019. október 2.
2019. november 5.
2019. december 3 és 27.

Az utalási időpontok tájékoztató jellegűek!
A pótlék összege havonta
Egy gyermekes család esetén: 12 200 Ft
Egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén: 13 700 Ft
Két gyermekes család esetén (gyermekenként): 13 300 Ft
Két gyermeket nevelő egyedülálló esetén (gyermekenként): 14 800 Ft
Három vagy többgyermekes család esetén (gyermekenként): 16 000 Ft
Három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén (gyermekenként) 17 000 Ft
Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetén: 23 300 Ft
Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket egyedül nevelő esetén: 25 900 Ft
Központi telefonos ügyfélszolgálat:
1/452-2910, 30/344-0045, 70/460-9005, 20/881-9535
Az ügy általános leírása
Családtámogatási ellátás, amelyre jogszabályban meghatározott személyek (leggyakrabban szülők) szerezhetnek jogosultságot meghatározott életkorú, saját háztartásban nevelt gyermekükre tekintettel. A családi pótlék nem alanyi jogon jár, megállapítása iránt kérelmet kell előterjeszteni az erre rendszeresített formanyomtatványon. A családi pótlék havi összegét az Országgyűlés évente határozza meg, a gyermekszám növekedésével a gyermekenkénti összeg emelkedik. Egyedülálló és beteg gyermeket nevelő személyek részére magasabb összegű családi pótlék állapítható meg a családtámogatási törvény feltételei szerint.
Az ügyintézés folyamata
A formanyomtatványt és az ahhoz csatolt, az igényelbíráláshoz szükséges jogszabályban meghatározott dokumentumokat a lakóhely szerint illetékes kincstár igazgatósághoz kell benyújtani (postán vagy személyesen az ügyfélszolgálati irodán), illetve amennyiben a kérelmező munkahelyén működik családtámogatási kifizetőhely, a kifizetőhelynél kell a kérelmet benyújtani, előterjeszthető továbbá a illetékes megyei kormányhivatal „Kormányablak” Integrált Ügyfélszolgálati Irodáján, valamint a kérelmező munkahelyén működő társadalombiztosítási kifizetőhelyen is. A hatóság az igényelt ellátásról 21 napon belül dönt. A családi pótlék utalására havonta, legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig, bankszámlára utalás esetében 3. napjáig kerül sor.

Szolgálati járandóság melletti munkavégzés szabályai 2019

Szolgálati járandóság melletti munkavégzés szabályai 2019  >>>

Osszátok meg >>>

A június 14-i Kormányinfón a nyugdíj melletti munkavállalás kapcsán a következő bejelentések történtek: “A jelenlegi szabályok szerint, ha egy nyugdíjas a minimálbér tizenkétszeresét keresi, akkor le kell mondani a nyugdíjáról.

Ezt a szabályozást a kormány jövőre eltörli. Már korábban, a jövő évi költségvetés benyújtásakor kiderült, hogy további kedvezményt kaphatnak a nyugdíjasok: amennyiben munkát vállalnak, akkor semmilyen közteher nem terheli a jövedelmüket, csak a 15%-os szja-t kell megfizetni. Vagyis a munkáltatók számára is kedvező lesz az idősebb generáció foglalkoztatása.”

A bejelentések értelmezéséhez célszerű tudnunk, hogy jelenleg milyen korlátok érvényesülnek a nyugdíj melletti munkavállalás tekintetében.

A közszférában érvényesül egy általános tilalom, amely szerint a nyugdíjas munkavállaló közalkalmazotti, köztisztviselői, közszolgálati vagy hasonló jogviszonyban csak úgy dolgozhat (előzetes kormányzati jóváhagyással), hogy a közszférás jogviszonya fennállásának időtartamára felfüggesztik a nyugdíja folyósítását. A Kormányinfón elhangzottak e korlátozás feloldását nem említették, bár az nagyon időszerű lenne, ha a közszférában is fájdalmas munkaerőhiány enyhítése a cél, legalább a magasan képzett és nagyon tapasztalt szakemberek tekintetében.

A Kormányinfón elhangzott bejelentés sajnos téves információt tartalmaz a nyugdíj melletti munkavállalást érintő éves összeghatárt illetően. A korbetöltött öregségi nyugdíjas a versenyszférában ugyanis kereseti korlátozás nélkül dolgozhat, vagyis egyáltalán nem kell lemondania a nyugdíjáról, ha a mellette szerzett keresete meghaladja a minimálbér 12-szeresét. Praktikusan bármennyit kereshet a nyugdíjkorhatárát betöltött nyugdíjas a versenyszférában (a közszférában pedig láttuk, hogy eleve le kell mondania a nyugdíjáról, függetlenül attól, hogy eléri-e a minimálbér összegét az illetménye vagy sem).

Egy hasonló korlátozás létezik ugyan, de az csak a korhatár előtt nyugdíjban részesülő hölgyekre (valamint a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személyekre) vonatkozik, akik nyugdíját (ellátását) akkor kell az adott évben az adott év végéig felfüggeszteni, ha a keresetük a mindenkori minimálbér 18-szorosát meghaladja. Ezt a korlátozást is célszerű lenne mielőbb megszüntetni, ha a cél a munkaerőhiány enyhítése, különösen a magas képzettséget igénylő szakmákban és hivatásrendekben.

A Kormányinfón e tekintetben elhangzott második bejelentés lényegében a közérdekű nyugdíjas szövetkezetekben személyes közreműködésükért díjat kapó nyugdíjasoknak ma is járó, valóban nagy és üdvös közteherviselési kedvezményt terjesztené ki – de pontosan nem derül ki, hogy kikre? Minden nyugdíjasra? A közszférában és a versenyszférában dolgozókra egyaránt?

Ha minden nyugdíjasra (és nyugdíjszerű ellátásban részesülőre) kiterjedne a korlátozások eltörlése, az lenne a leginkább kedvező lépés, hiszen a munkát vállaló nyugdíjasok előtt tornyosuló, valóban leglényegesebb akadály, hogy jelenleg lényegében ugyanannyi közterhet kell fizetniük a keresményük után, mintha aktív korú dolgozók lennének: az szja (15%) mellett fizetniük kell a nyugdíjjárulékot (10%) és a természetbeni egészégbiztosítási járulékot (4%), csak a pénzbeni egészségbiztosítási járulék (3%) és a munkaerőpiaci-járulék (1,5%) megfizetése alól mentesülnek. A nyugdíjjárulék fizetéséért cserébe jogosultságot szereznek ugyan a nyugdíjuk minimális emelésére (az éves kereset 1/2400-ad részével emelik meg a nyugdíj havi összegét a következő évtől), de erről valószínűleg szívesen lemondanának a lényegesen magasabb nettó bérért cserébe. (Amint a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek tagjai is tanúsítják.) Ha a javaslat erről szól, vagyis  a nyugdíjas munkavállalónak anélkül sem kellene a jövőben fizetnie a 10% nyugdíjjárulékot és a 4% természetbeni egészségbiztosítási járulékot, hogy belépne egy nyugdíjas szövetkezetbe, akkor további 14 százalékponttal javulna a helyzete, vagyis ennyivel nőhetne azonos bruttó bér mellett a nettó keresete, ami mindenképpen üdvözlendő fejlemény! Ha emellett nőne a nyugdíjas munkavállalót foglalkoztató munkáltatókat megillető szocho-kedvezmény mértéke is (ami jelenleg legfeljebb százezer forint bruttó bérig a szocho feléig terjed), akkor valóban nagy lépést tennénk a nyugdíjasok tízezreinek ismételt alkalmazása felé.

Minden dolgozni vágyó nyugdíjas örülhet, ha versengeni kezdenek érte a munkaerő-szűkében lévő munkáltatók, legyen akár tagja közérdekű nyugdíjas szövetkezetnek, akár nem. Az érintett nyugdíjasokkal együtt nagy érdeklődéssel várhatjuk, hogy milyen új rendelkezések hatályba lépésére kerül sor a nyugdíj melletti munkavégzés könnyítése és vonzerejének növelése érdekében.

 

Nyugdíj előtti álláskeresési segély 2019

Nyugdíj előtti álláskeresési segély 2019 >>>

A nyugdíj előtti álláskeresési segélyre való jogosultsági, folyósítási feltételeket a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) tartalmazza. A törvény meghatározza, hogy szünetel az álláskeresési segély folyósítása a kereső tevékenység időtartamára, függetlenül az időtartam mértékétől.

A kereső tevékenység folytatásának tényét minden esetben be kell jelenteni a megállapító/folyósító szervnek, a bejelentés elmaradása ugyanis a segélynek a kereső tevékenység kezdő időpontjára történő visszamenőleges megszüntetését vonja maga után. A fentiek alapján tehát, a segély mellett ugyan lehetőség nyílik kereső tevékenység folytatására, azonban ebben az esetben a segély folyósítása szünetel a keresőtevékenység időtartamára.

Az Flt. alkalmazásában kereső tevékenységnek minősül minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár. Kereső tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki külön törvény szerint egyéni vállalkozónak minősül, valamint aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt, illetve aki a társaság vezető tisztségviselője vagy a társasági szerződésben közreműködési (munkavégzési) kötelezettsége/joga fel van tüntetve.

A fentiektől eltérően, az alább felsorolt jogviszonyok nem minősülnek kereső tevékenységnek, illetve kizárólag az ott meghatározott feltételek fennállása esetén tekinthető az adott személy kereső tevékenységűnek.

1. Az olyan munkavégzés, amelyért jogszabály alapján tiszteletdíj jár, akkor minősül kereső tevékenységnek, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát meghaladja.

2. A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység akkor minősül kereső tevékenységnek, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni.

3. A külön törvény alapján végzett közérdekű önkéntes tevékenység nem minősül kereső tevékenységnek.

4. A külön törvény alapján a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony keretében végzett tevékenység nem minősül kereső tevékenységnek.

5. A szociális szövetkezet tagja által a szövetkezetben végzett személyes közreműködés, akkor minősül kereső tevékenységnek, ha a személyes közreműködés ellenértékeként megszerzett bevétel meghaladja a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján az adómentes bevétel értékhatárát.

Másik olvasónk a következő kérdésre kért választ szakértőnktől: “Hatvanéves koromban megszűnt a munkaviszonyom. 30 év szolgálati időm van. Jelenleg nyugdíj előtti álláskeresési járadékot, majd segélyt kapok. Kérdésem, hogy a nyugdíjamat ez a nagyon alacsony összeg befolyásolja-e, vagy azt a jövedelmemet veszik alapul, amit előtte kerestem”?

A hatályos nyugdíjbiztosítási jogszabályi rendelkezések szerint az álláskeresési járadék, segély összege a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegébe kizárólag abban az esetben kerülnek figyelembe vételre, amennyiben azok beszámítása a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegét pozitív irányba befolyásolják – ecsetelte szakértőnk.

Ez azt jelenti, hogy azon személyek esetében, akik az átlagszámítási időszak alatt a fent említett ellátásokban is részesültek, kettős számítást alkalmaznak. Az egyik az előzőekben említett keresetek figyelmen kívül hagyásával, a másik pedig azok figyelembe vételével határozza meg a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegét.

Összegezve tehát, a megkeresésben említett ellátások összege a majdani nyugellátás összegét negatív irányban nem befolyásolják.

1) A nyugdíj előtti álláskeresési segély (NYES) folyósításának a kormányzat által megfogalmazott célja, hogy azok az álláskeresők, akik korábban már részesültek álláskeresési járadékban, de annak időtartama elérte a törvényben meghatározott maximális időtartamot, az öregségi nyugdíjra való jogosultságuk időpontjának eléréséig ellátásban részesüljenek, ha addig legfeljebb 5 évük van hátra.

A NYES-re azért van valóban nagy szükség, mert a nyugdíjhoz közel álló álláskeresők a munkaerőpiacon rendkívül hátrányos helyzetben vannak, elhelyezkedési esélyeik összehasonlíthatatlanul rosszabbak, mint a fiatalabb álláskeresőké. Az ellátás legalább minimális segítséget nyújt számukra a megélhetéshez, amíg a rájuk vonatkozó nyugdíjkorhatárt be nem töltik.

A NYES összege nem túl magas, de azért életmentő lehet sok ember számára. Az összeg főszabályként a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér (idén 101 500 Ft/hó) 40 százaléka (vagyis 40 600 Ft/hó), időtartama pedig addig az időpontig terjed, amikor az álláskereső öregségi nyugdíjra jogosulttá válik. Kiegészítő szabály, ami sokakat érinthet: ha a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény – ezt rövidítik Flt.-nek – 26. § (1)–(3) bekezdése szerinti járadékalap az előbbi összegnél alacsonyabb volt, az álláskeresési segély összege a járadékalappal megegyező összeg, vagyis kevesebb lehet, mint a minimálbér 40%-a.

Mivel a NYES összegét havi segélyként határozzák meg, töredék hónap esetén az egy napra járó NYES összege a megállapított összeg harmincad része. Ebben az esetben a napi összeg alapulvételével kell kiszámítani az adott hónapra járó NYES összegét.

Ha az álláskereső korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül, ez a körülmény a NYES megállapítását a részére kizárja.

2) A NYES folyósításának kezdő időpontja az ellátás iránti kérelem benyújtását követő nap. Mint említettem, az ellátást az öregségi nyugdíjra való jogosultság időpontjának eléréséig lehet folyósítani, viszont ennél hamarabb kell megszüntetni a NYES-t, ha az álláskereső a megváltozott munkaképességű személyek ellátására szerez jogosultságot (vagyis nem lehet a rokkantsági vagy a rehabilitációs ellátás mellett NYES-ben is részesülni).

3) A NYES iránti kérelmet a munkaügyi központok kirendeltségein kell benyújtani.

4) A NYES alapján az álláskereső az ellátás folyósításának időtartamára a TB jogszabályok rendelkezései alapján biztosítottá válik, így jogosult az egészségügyi szolgáltatásokra és az ellátás folyósításának időtartamával további szolgálati időt is szerez az öregségi nyugdíjához.

5) A NYES-t csak azok a magánszemélyek vehetik igénybe, akik álláskeresőként regisztrálva vannak a kirendeltségen, és az ellátás megállapításához szükséges törvényi feltételekkel rendelkeznek. A NYES megállapítása esetén az ellátás folyósításával összefüggő bármilyen körülményt a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül be kell jelentenie a kirendeltségen.

6) NYES-re azok az álláskeresők jogosultak, akik álláskeresési járadékban legalább 45 napon keresztül részesültek, az álláskeresési járadék folyósítási időtartamát kimerítették, és az álláskeresési járadék folyósításának kimerítését követően 3 éven belül elérték azt az életkort, amikor az öregségi nyugdíjra való jogosultságuk eléréséig legfeljebb 5 év van hátra.

Álláskeresési segélyben tehát leghamarabb az öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtt 5 évvel részesülhetnek az álláskeresők, és további feltétel, hogy az öregségi nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idővel (teljes öregségi nyugdíjhoz: minimum 20 év, résznyugdíjhoz: minimum 15 év) rendelkezzenek.

7) A NYES iránti kérelemhez mellékelni kell az igazolólapot az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához; valamint a nyugdíjbiztosítási igazgatóság által kiállított szolgálati idő igazolást (vagyis ez utóbbit előetesen be kell szerezni, az ONYF honlapjáról letölthető a “Kérelem hatósági bizonyítvány kiadására”, ezt elektronikusan is és postai úton is el lehet juttatni a nyugdíjbiztósító részére, emellett az ügyfélkapun belépve elektronikusan kezdeményezhető a hatósági nyugdíjbiztosítási adategyeztetési eljárás, ha olyan szolgálati időket szeretnének tisztázni, amelyekről nem tudja az igénylő, hogy van-e nyomuk a TB nyilvántartásaiban. Ennek módjáról részletes leírást találhatnak a februári posztjaim között a NyugdíjGuru oldalamon (www.facebook.com/nyugdijguru) és itt a honlapomon is.

8) A NYES iránti kérelmet az igénylőnek a kirendeltségen való személyes megjelenése alkalmával az ügyintéző tölti ki és rögzíti, vagyis a kérelem benyújtásához személyesen be kell fáradni a kirendeltségre, ahol a kérelemről szóló kirendeltségi nyomtatványt névre szólóan kinyomtatják az igénylő részére, és az ügyfél ezen a nyomtatványon kérheti a NYES megállapítását. Az ügyintézési határidő 30 nap, amely hiánypótlás esetén 15 nappal meghosszabbítható.

9) Az eljárás költségmentes, nem kell érte fizetni semmit.

10) A kirendeltség elsőfokú döntése ellen – a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül – fellebbezéssel élhet az ügyfél. A másodfokon eljáró hatóság döntése ellen az illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságnál felülvizsgálati kérelemmel lehet élni.

MOST ÉRKEZETT! KÉMÉNYTULAJOK FIGYELEM>>A VÁLTOZÁS MOST LÉPETT ÉLETBE SZINTE MÉG SENKI NEM TUD RÓLA!

MOST ÉRKEZETT! KÉMÉNYTULAJOK FIGYELEM>>A VÁLTOZÁS MOST LÉPETT ÉLETBE SZINTE MÉG SENKI NEM TUD RÓLA!

SOKAKNAK VAN TENNIVALÓJA ÉS NEM IS TUDNAK RÓLA!

Családi házban élőket és lakásban élőket egyaránt érint! Nem mindenkihez fognak automatikusan kimenni a kéményseprők, sokaknak meg kell rendelniük a szolgáltatást, amíg ezt nem teszik meg a közelükbe sem megy a kéményseprő! NEM AUTOMATIKUS! A VÁLTOZÁS MOST LÉPETT ÉLETBE SZINTE MÉG SENKI NEM TUD RÓLA!

Ha egy lakásban, vagy családi házban élő családnál cég is be van jegyezve, akkor mostantól hozzájuk már nem fog kimenni automatikusan a kéményseprő, nekik ezentúl minden esetben meg kell rendelniük a kéményseprést!Illetve kicsit más a helyzet azoknál a társasházaknál, hol a cég be van jegyezve egy lakásba és gyűjtőkémény van, ott ugyanis automatikusan megy a kéményseprő, hiszen a gyűjtőkéményt ki kell nekik tisztítani, de részarányosan a cég tulajdonosának a gyűjtőkéményből a ráeső rész tisztítását ki kell fizetni! ÚGYHOGY NEKIK MOSTANTÓL NINCS INGYENES KÉMÉNYSEPRÉS!

A kéményseprést egyébként akkor nem kell megrendelni, ha a bejegyzett vállalkozásnak önálló kéménye van, azonban ennél a teljes díjat ki kell fizetni. Lényeges, hogy az egyéni vállalkozóknak is fizetnie kell a kéményseprést.

Forrás cikk a penzcentrum.hu cikke alapján készült.

Ha egy ingatlanba két vagy több gazdálkodó szervezet székhelye van bejelentve, de csak egy kémény tartozik az adott lakáshoz vagy családi házhoz, akkor csak az ingatlan egyik használójának kell megrendelnie a kéményseprést – mindegy, hogy kinek –, és csak egyszer kell azt kifizetni.-írja az inforadio.hu

Ha tetszett a cikk, kérjük oszd meg, hogy mások is láthassák!

1 2 3