Így adózunk 2020-ban

Így adózunk 2020-ban

Az Országgyűlés pénteken megszavazta a kormány jövő évi adóváltoztatásokról szóló törvényjavaslatát, amely a család- és gazdaságvédelmi akciótervek több elemének megvalósítását is segíti különböző adócsökkentő és adóegyszerűsítő lépésekkel.

A parlament döntése alapján 2020. január 1-jétől élethosszig mentesülnek a – munkával szerzett jövedelmek utáni – személyijövedelemadó-fizetés alól azok az anyák, akik négy gyermeket szültek vagy fogadtak örökbe, és őket saját háztartásukban nevelték legalább 12 évig.

Szintén a jövő év első napjától 13 százalékról 12 százalékra mérséklődik a kisvállalati adó (kiva) kulcsa. Az adócsökkentés több mint 40 ezer magyar kisvállalkozást érint, amelyeknél összesen 5 milliárd forintot hagy az intézkedés.

A fenti lépéshez hasonlóan a kormány gazdaságvédelmi akciótervének részét képezi a szálláshely-szolgáltatások áfakulcsának 18 százalékról 5 százalékra csökkentése is.

A reklámadót ideiglenesen, 2019. július 1-jétől 2022. december 31-éig felfüggesztették (kulcsát nulla százalékban határozták meg). A kormány ettől az érintett szolgáltatók versenyképességének növelését és a hirdetési piac bővülését várja.

A kis- és középvállalkozásokra vonatkozó fejlesztési adókedvezmény értékhatárát fokozatosan, három év alatt csökkentik a jelenlegi 500 millió forintról a beruházások további ösztönzése érdekében. A kisvállalatok esetében 2020-tól évente 300, 100, majd 50 millió forintra, míg a középvállalkozásoknál 400 millió forintról előbb 200 millió, 2022-ben pedig 100 millió forintra mérséklődik az adókedvezmény igénybevételének alsó határa. Az adókedvezmény kibővítése mintegy 7 ezer vállalkozást érint.

Megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) 2020. január 1-jétől. A kormány az adórendszer egyszerűsítését célozza ezzel a lépéssel, az eva iránti igény ugyanis jelentősen lecsökkent az előző években az olyan új, kedvezőbb adózási formák bevezetését követően, mint a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) és a kiva.

A magyar sportszervezetek munkavállalóihoz hasonlóan lehetővé tették a nemzetközi sportszervezetek munkavállalóinak az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) alkalmazását. Emellett a sportdiplomácia keretében adott juttatások adómentességét is biztosították.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2020. január 1-jétől havi 7500 (napi 250) forintról havi 7710 (napi 257) forintra változik.

A szociális hozzájárulási adót fizető mezőgazdasági őstermelők pedig a jelenlegi negyedéves helyett éves adómegállapítást kapnak.

Döntöttek: így adózunk 2020-ban!

Csok 2020: fontos lesz a csok-szabályozás a lakáshitelek esetében!

Csok 2020: fontos lesz a csok-szabályozás a lakáshitelek esetében!

A korábbi Varga-bejelentés után most újabb információk derültek ki arról, hogy a kormány hogyan tervezi az új lakás vásárlásához 2020-ig kedvezményes 5%-os áfa kivezetése után a lakásépítéseket és vásárlásokat ösztönözni, úgy, hogy közben a családok részesüljenek a kedvezményekben és ne a külföldiek vagy/és befektetési céllal vásárlók. Gulyás Gergely miniszter a keddi Kormányinfón bejelentette, hogy az 5000 fő alatti települések esetében emelkedik a CSOK összege (egyelőre ismeretlen mértékben), vagyis a kisebb településeken vásárló családok még magasabb támogatást kaphatnak.

“A CSOK összege növekedni fog az 5000 fő alatti településeken, konkrét összeg még nincs, de jelentős összegű emelést tervez a kormány” – mondta Gulyás.

Az 5%-os újlakás-áfa és egy valamivel magasabb CSOK összeg – kizárólag a kisebb településeken – aligha összehasonlítható egymással a teljes lakáspiac ösztönzése szempontjából. A kisebb településeken ugyanis lényegében nem létezik új építésű lakáspiac, legalábbis ami a fejlesztők által értékesítési célra épített, kész lakóingatlanokat illeti. Ennélfogva az új rendszerben a használt lakásokat érintő támogatások összege még érdekesebb kérdés lesz, ha ugyanis valaki vállalja, hogy egy ilyen településre költözik, a rendelkezésre álló kínálatból szinte csak használt házat fog tudni magának vásárolni, hacsak nem kezd bele egy saját ingatlan építésébe, amihez azonban először telket kell vásárolnia. Ezeknek a telkeknek a tulajdonosai (de persze a használt házak, lakások tulajdonosai is), ha érezhető lesz a kereslet növekedése ezeken a településeken, vélhetően azonnal beárazzák a megnövekedett támogatást, így félő, hogy a megemelt CSOK egy része is elveszhet.
Ők nyerhetnek a legnagyobbat az újabb CSOK-milliókkal

Látjuk tehát, hogy azok a családok, akik élni kívánnak az új támogatással és ennek megfelelve egy 5000 főnél alacsonyabb lélekszámú településen vásárolnak, választhatnak a használt ingatlanok közül (amire most legalább 4 gyermek esetén is csak 2,75 millió forint a támogatás, ami így is sok helyen egy családi ház töredéke) vagy kereshetnek egy fejlesztő által épített új ingatlant, aminek jóval magasabb a támogatása (10+10 millió), de szinte nem is létezik. Továbbá fontos kérdés, hogy mire lesz majd elegendő a megemelt támogatás, hiszen könnyen lehet, hogy a 27%-ra visszaemelkedő áfa kompenzálására nem. Már egy 20-30 milliós új ingatlannál ez legalább 4-7 millió forintos extra kiadást jelent, vagyis legalább ennyivel kellene növekednie az új lakásokra felvehető CSOK-nak, ami a 3 és 4 gyerekes változatnak csupán az 50%-ka, ám a 2 gyerekes támogatás esetén háromszoros támogatási összeget jelentene.

Reméljük belefér ekkora emelés a tervekbe és a költségvetésbe, bár hangsúlyozzuk, hogy nem lenne meglepő, ha akár a telektulajdonos, akár a kivitelező vállalkozó, ismerve a családok megnövelt elérhető támogatását, ezt a növekedést beárazná a termékekbe, szolgáltatásokba.

Külön út lehet, amikor magunk intézzük a házunk megépítését, bár a telek kérdése itt is fontos. Ekkor ugyanis elvben még él az 5 millió forintig visszaigényelhető áfa, valamint az akár 10+10 millió forintos vissza nem térítendő CSOK, ami akár még magasabb is lehet a bejelentés értelmében. A jelenlegi szabályozás szerint ezzel a konstrukcióval tudunk majd 2020 után a legmagasabb összegű támogatást szerezni, csak találjunk megfelelő és megfizethető szakembereket a munkához.

Magánépítők esetében az áfa-visszatérítési támogatás feltételei:

  • A támogatás mértéke a számlák áfatartalma, maximum 5 millió forint.
  • Ezeket a számlákat az építési telek vásárlással, az építőanyag-beszerzésekkel, illetve az építőipari szolgáltatásokkal kapcsolatban lehet benyújtani.
  • Első lépésként az igénylőnek költségvetést kell benyújtania az építkezésről.
  • Az igénylőnek a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő költségek 70%-áról a saját nevére kiállított számlával kell rendelkeznie.

 

Mi történhet a piacon? – Használt ingatlanok

Mivel egyelőre sem konkrét összegről, sem a bevezetés időpontjáról nem számoltak be, a várható piaci hatások körül is sok a bizonytalan tényező és sok lehetséges kimenet van. Ugyanakkor, ha érdemi növekedés lesz a mostani támogatások mértékében, akkor az is elképzelhető, hogy a célzott, vagyis az 5000 főnél kisebb településeken a CSOK mértékével megegyező áremelkedés megy végbe a kínált ingatlanok áraiban, de vélhetően csak a feltételként megszabott 35 milliós határig. Láthattuk, hogy az új lakásoknál is elindult egy látható árnövekedés a 10+10-es CSOK bejelentését követően, így ha érdemi növelést jelentenek be a használt lakásoknál, az hasonló piaci mechanizmusokat eredményezhet.

Korábbi cikkünkben részletesebben is beszámoltunk róla, hogy mennyi települést érint a magasabb összegű CSOK, és ezek közül melyek vannak még Pest megye határán belül. Jobban szűkítve a listát azokra az 5000 főnél kisebb településekre, amik az agglomerációhoz tartoznak, látható, hogy Telki és Remeteszőlős esetében voltak a legmagasabbak az átlagos ingatlanárak 2016-ban, mindkét településen 50 millió forint felett volt az átlagár.

Ők nyerhetnek a legnagyobbat az újabb CSOK-milliókkal

A legalacsonyabb átlagár – mintegy 5 millió forint – Csörögön volt 2016-ban, az 5000 főnél kisebb, Budapest agglomerációjához tartozó települések közül. Az MNB nominális lakásárindexe szerint 2016 és 2017 vége között országosan 17,9%-kal drágultak a lakóingatlanok a községekben, így mostanra ez az átlag inkább 6 millió forint felé közelíthet. Ez azt is jelenti, hogy ha kétszeresére növekedne a használt ingatlanokra kapható CSOK, egy négygyermekes család lényegében ingyen juthatna házhoz ezen a településen.

Ők nyerhetnek a legnagyobbat az újabb CSOK-milliókkal

 

Az átlagos árak bár hasznosak, közel sem a legjobb mutató a települések összehasonlítására. A KSH statisztikáiból sajnos csak a teljes vételár szűrhető ki, és nincs megfelelő adat négyzetméterárra, így könnyen lehet, hogy míg Pilisborosjenőn a 30 milliós átlagárhoz átlagosan 150 négyzetméteres ingatlanok tartoztak 2016-ban, addig a jóval “olcsóbb” Pilisszántón 12 millióért csak 80 négyzetmétert vettek a vásárlók. Az összehasonlítás érdekében kigyűjtöttük az ingatlan.com-on található kínálati átlagárakat, ami azért szintén nem tekinthető szentírásnak, de ad egy képet a települések összehasonlításához.

 

Ők nyerhetnek a legnagyobbat az újabb CSOK-milliókkal

 

Mi történhet a piacon? – Új ingatlanok

Bár a kedvezményes lakásáfa megszűnéséből fakadó kínálatcsökkenés kompenzálására egyáltalán nem lesz képes a magasabb összegű CSOK, elképzelhető, hogy lesznek olyan kisebb fejlesztők, akik ezeken a településeken kezdenek ingatlanfejlesztésbe, ha azt tapasztalják, hogy van rá kereslet a magasabb és koncentráltabb támogatási rendszer miatt. Főleg, ha már a nagyobb településeken nem lesz elegendő érdeklődő a néhány lakásos kisebb projektekre, a jelentősen emelkedő újlakás-árak miatt.

Továbbá a telekárakban is látványosan lecsapódhat a megnövekedett érdeklődés, ha valóban célba ér az új ösztönző rendszer és a családok tényleg vásárolnak ezeken a településeken, miközben az 5-10 ezer fős környező településeken pedig vissza is eshet a kereslet. vagyis a telektulajdonosok, amennyiben majd eladják az ingatlanukat, a nyertesek között lehetnek.

Aki pedig magának épít új házat valamelyik támogatott településen, magasabb összegű CSOK-ot, és az áfa-visszatérítést is megkaphatja 5 millió forintig. Ezt a támogatást akkor lehet arányaiban maximálisan kihasználni, ha az építési költségek nem magasabbak, mint 18,5 millió forint. Három gyermek mellett tehát 10 millió forintot kaphat a háztartás a CSOK-ból, és 5 millió forintot visszaigényelhet, ha saját maga intézi az építkezést. Ezekre most lehetősége van a családoknak, ha viszont egy ilyen házépítésbe egy 5000 fő alatti településen kezdenek bele, további kedvezményre is számíthatnak, ami ha eléri a 3,5 millió forintot, akkor az imént felvázolt eshetőségnél lényegében egy ingyen házat eredményez, amihez már csak a telek költsége jön hozzá.

A lakáshitelt felvevők nagyobb csoportja számára nagy jelentőséggel bír a BUBOR, hiszen ez határozza meg, hogy 3-6-12 havonta mennyivel is változik meg a havi törlesztőrészlet. Az éven belül változó kamatú hitelek ugyanis a BUBOR-hoz vannak kötve, és ha a BUBOR mértéke megváltozik, akkor az hónapok múlva a törlesztőkben is megjelenik.

Jó hír érkezett számukra, ugyanis a jegybank alelnöke, Nagy Márton megerősítette, hogy 2019 végéig a nulla százalék közelében fog maradni várhatóan a BUBOR. Egészen pontosan úgy fogalmazott, hogy a BUBOR első emelkedésére 2019 végén lehet számítani. Majd, ha ez megtörténik, akkor elkezdhetnek azon gondolkozni, miként is működtessék a jegybanki eszközöket, melyekkel a rövid és hosszú hozamokra hatnak.

Nagy Márton beszélt a jegybanki alapkamatról is, ami per pillanat 0,9%-on található, miközben a BUBOR gyakorlatilag 0%-on. Az alelnök szerint 2020 végén érkezhet el az idő arra, hogy megfontolják az alapkamat szintjét. Az esetleges kamatemelésre bő két és fél év múlva lehet csak számítani, ugyanis az eurózónában a laza kamatpolitika fennmarad. Sőt arra is utalást tett a jegybanki szakember, hogy míg az eurózónában nem történik kamatemelés, addig a hazai jegybankon sincs teher.

Mivel a hitelek kamata a BUBOR-hoz kapcsolt, ezért elsősorban a hiteleseknek annak szintjét kell figyelniük. Ilyen szempontból bő másfél évig biztonságban érezhetik magukat a hitelesek, mert nem várható a törlesztők megemelkedése. Ezt követően viszont nagyobb a bizonytalanság, az interjúból ugyanis nem derült ki, hogy pontosan milyen szintre emelkedhet vissza a BUBOR.

A felső korlát egészen biztosan maga a jegybanki alapkamat, ami 0,9%-on marad még 2020 végéig, így legrosszabb esetben is 0,9% körüli BUBOR emelkedésre van kilátás 2019 vége és 2020 vége között. Hüvelykujj szabály szerint, ha 1%-kal nő a kamat, akkor a törlesztő 8-9%-kal emelkedik meg, vagyis, ha például 60 ezer forintot fizettünk, akkor a kamatemelkedés után 4800-5400 forinttal fizethetünk többet.

Családi pótlék feltételei 2020: Családi pótlék – nevelési ellátás, iskoláztatási támogatás változásai

Családi pótlék feltételei 2020: Családi pótlék – nevelési ellátás, iskoláztatási támogatás változásai

Az állam havi rendszerességgel hozzájárul a gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez nevelési ellátás vagy iskoláztatási támogatás (együtt: családi pótlék) formájában.

nevelési ellátás (Cst. 7. §) a gyermek születésétől a tankötelezetté válása évének október 31-ig jár az ügyfél részére. Továbbá nevelési ellátásra saját jogán is jogosultságot szerezhet a kérelmező – a feltételek fennállása esetén.

A nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezései szerint a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé.

Ki jogosult nevelési ellátásra?

Nevelési ellátásra jogosult:

  • a saját háztartásban nevelt gyermek vér szerinti, vagy örökbe fogadó szülője,
  • a saját háztartásban nevelt gyermek szülőjével együtt élő házastárs,
  • az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a fentiek elnevezése együttesen: szülő)
  • a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja,
  • a nevelőszülő, a gyám,
  • akinél a gyermeket a Gyvt. alapján ideiglenes hatállyal elhelyezték (1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 72. § (1) bekezdés),
  • a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt,
  • a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett,

még nem tanköteles gyermekre tekintettel.

Saját jogán az az ügyfél kérelmezheti a nevelési ellátást, aki a 18. életévét betöltötte, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos és iskoláztatási támogatásra való jogosultsága megszűnt.

Az iskoláztatási támogatás a tankötelessé válás évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint a tankötelezettség megszűnését követően köznevelési intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig jár, amelyben a gyermek a 20. életévét, sajátos nevelési igényű gyermek esetén a 23. életévét betölti.

Köznevelési intézmény: óvoda, általános iskola, gimnázium, szakgimnázium, szakközépiskola, szakiskola, készségfejlesztő iskola, alapfokú művészeti iskola, kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskola, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény, kollégium, pedagógiai szakszolgálati intézmény, pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény.

A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti.

A köznevelési törvény szerint sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján

  1. a) mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral küzd.

Ki jogosult iskoláztatási támogatásra?

Iskoláztatási támogatás (Cst. 8. §) iránti kérelmet a következő ügyfelek nyújthatnak be:

  • a saját háztartásban nevelt gyermek vér szerinti, vagy örökbe fogadó szülője,
  • a saját háztartásban nevelt gyermek szülőjével együtt élő házastárs
    • az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a fentiek elnevezése együttesen: szülő)
    • a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja,
    • a nevelőszülő, a gyám
    • akinél a gyermeket a Gyvt. alapján ideiglenes hatállyal elhelyezték
    • a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt,
    • a javítóintézet igazgatója vagy a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka a javítóintézetben nevelt, vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre tekintettel,
    • a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett gyermekre tekintettel
    • a gyámhivatal által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy.

    Saját jogán az az ügyfél kérelmezheti az iskoláztatási támogatást, aki köznevelési intézményben tanulmányokat folytat, a tankötelezettsége megszűnt, és

    • akinek mindkét szülője elhunyt,
    • akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált, vagy házastársától különélő szülője elhunyt,
    • aki kikerült a nevelésbe vétel alól,
    • akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg,
    • aki a vér szerinti, örökbe fogadó szülőjével, nevelőszülővel, gyámmal nem él egy háztartásban,
    • a gyámhivatal szülői ház elhagyását engedélyező határozata szerint az iskoláztatási támogatást a nagykorúvá válása előtt is részére folyósították.

    Kit kell saját háztartásban nevelt gyermeknek tekinteni?

    A családi pótlékra való jogosultság szempontjából saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt, aki a szülővel (ügyféllel) életvitelszerűen él együtt és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak nap közben kerül ki. Ezen túlmenően saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket is, aki

    1. a) a kül- és belföldi tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése okán átmeneti jelleggel tartózkodik az ügyfél háztartásán kívül,
    2. b) akit szociális intézményben 30 napot meghaladóan helyeztek el, vagy
    3. c) aki a szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesül, vagy szülőjével együtt családok átmeneti otthonában tartózkodik.

    Ki minősül tartósan beteg, súlyosan fogyatékos személynek?

    Tartósan beteg, súlyosan fogyatékos:

    1. a) az a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek,aki külön jogszabályban meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul. A külön jogszabály a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet. A 18. év alatti gyermek betegségét  ezen rendelet melléklete szerinti Igazolás tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekrőlelnevezésű nyomtatványon kell igazolni. Az igazolást a gyermekklinika, gyermek szakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézményszakorvosa állítja ki két példányban.
    2. b) az a tizennyolc évesnél idősebb személy,aki tizennyolcadik életévének betöltése előtt munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztette, illetve legalább 50 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ez az állapot egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll. Ezen feltételek fennállását első fokon a kormányhivatal rehabilitációs szakértői szerve, másodfokon a másodfokú orvosszakértői bizottság vizsgálja és igazolja, amelyről szakvéleményt ad ki.

    A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel vagy személy részére járó magasabb összegű családi pótlék annak a hónapnak a végéig jár, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság fennállását – a külön jogszabályban előírtak szerint – igazolták.

    A 18. életévét betöltött, köznevelési intézményben tanulmányokat folytató beteg gyermek után, ha az ügyfél a gyermek tizennyolcadik életévének betöltéséig magasabb összegű iskoláztatási támogatásban részesült, akkor továbbra is jogosult a magasabb összegű iskoláztatási támogatásra mindaddig, amíg a gyermek köznevelési intézményben tanul, de legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a 20. életévét – sajátos nevelési igényű tanuló esetén – a 23. életévét betölti.

    Az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától 16. és 18. életév közötti gyermek esetén az is jogosult nevelési ellátásra, aki súlyos betegsége vagy fogyatékossága következtében önálló életvitelre képtelen és az önkiszolgálási képessége hiányzik. Az erre vonatkozó orvosi igazolást a gyermeket kezelő szakorvos adja ki, az előírt formanyomtatványon. A kezelőorvos az igazolást akkor állítja ki, ha a gyermek állapotában annak nagykorúságáig kedvező változás nem várható.

    Fogyatékossági támogatásban részesülő személy nem részesülhet magasabb összegű családi pótlékban, ill. a fogyatékossági támogatás nem állapítható meg, ha a 18 éven felüli személy vagy rá tekintettel más személy magasabb összegű családi pótlékban részesül.

    Kiskorú szülő jogosult lehet-e családi pótlékra?

    Kiskorú szülő esetén, ha a kiskorú szülő gyermekének nincs gyámja, vagy ha a 16. életévét betöltött kiskorú szülő a saját háztartásában nevelt gyermekének gyámjával nem él egy háztartásban, a családi pótlékot a kiskorú szülő részére kell megállapítani, az igényt azonban törvényes képviselőjének kell benyújtani.

    16 életévét betöltött kiskorú szülő a saját nevében nyújthat be kérelmet. A 16. életévét be nem töltött kiskorú szülő nevében a kérelmet a törvényes képviseletét ellátó személy nyújtja be.

    Kit lehet a családi pótlék összegének megállapításánál beszámítani?

    családi pótlék összegének megállapításakor lehetőség van azt a gyermeket is figyelembe venni, aki után az ügyfél már nem jogosult a családi pótlékra.

    Az összeg megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni (az ügyfél kérelmére), aki az ügyfél háztartásában él és akire tekintettel a szülő, nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult, vagy aki köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben, első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes osztatlan képzésben részt vevő hallgató, aki rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik. Ezekben az esetekben az ügyfélnek a gyerekszámba beszámító gyermek tanulói jogviszonyát köznevelési intézmény esetén az „Igazolás tanulói jogviszony fennállásáról” elnevezésű nyomtatványon, felsőoktatási intézmény esetén a hallgatói jogviszony igazolással igazolhatja. A jogviszony fennállását a kérelem benyújtásakor, illetve az ellátás folyósításának időtartama alatt évente, tanulói jogviszony esetén szeptember 30-ig, hallgatói jogviszony esetén október 15-ig kell igazolni. A felsőoktatási tanulmányokat folytatók közül csak az első egyetemi, vagy főiskolai szintű képzésben részt vevő hallgató számítható be a gyerekszámba.

    A fentiekhez hasonlóan beszámít a gyerekszámba az a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermek is, aki családi pótlékra saját jogán jogosult (kivétel: ha a szülővel nem él egy háztartásban), vagy aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve ha őt a gyámhivatal nem vette nevelésbe, és a családi pótlékot igénylő vele rendszeres kapcsolatot tart fenn. Kapcsolattartásnak a rendszeres találkozás minősül, amelynek a teljesítését az ügyfél kérelmére a szociális intézmény vezetője először a kérelem benyújtásakor, aztán évente egy alkalommal írásban igazolja. Nem tekinthető rendszeres találkozásnak az évenkénti egy-egy látogatás, levélírás, ill. telefonhívás.

    Mikor kerülhet sor a családi pótlék megosztására?

    Általános szabályként ugyanazon gyermek után járó családi pótlék csak egy jogosultat illet meg. Kivétel: ha a szülők időszakonként felváltva gondozzák gyermeküket és a szülői felügyeleti jog mindkét szülő esetében fennáll. Ilyen esetben a családi pótlékra 50-50 %-os arányban mindkét szülő jogosultságot szerezhet. A családi pótlék megosztása iránti kérelemhez csatolni a szülők arról szóló közös nyilatkozatát, hogy a gyermek gondozásáról, neveléséről saját háztartásaikban felváltva gondoskodnak.

    Mit jelent  a családi pótlék természetben történő folyósítása?

    A Cst. 6.§ rendelkezik a családi pótlék természetben történő folyósításáról. Emellett a Gyvt. tartalmazza a természetben nyújtható családi pótlékra vonatkozó részletes szabályokat.

    A természetbeni folyósítás azt jelenti, hogy a Kincstár a családi pótlék természetben folyósított összegét a kormányhivatal által erre a célra a Magyar Államkincstárnál megnyitott családtámogatási számlára utalja át, tehát az összeget nem közvetlenül az ügyfél kapja meg. Az átutalt családi pótlék összegből a gyámhivatal által erre a feladatra kijelölt eseti gondnok a jogszabályban foglalt feltételek szerint – a gyámhivatal által elfogadott pénzfelhasználási terv szerint – természetben nyújtja a gyermek után járó családi pótlékot az ügyfél részére.

    A családi pótlék természetbeni folyósításának „speciális esete” az iskoláztatási támogatás folyósításának szüneteltetése (Cst. 15. §).

    Ha a tanköteles, továbbá a tankötelezettsége megszűnését követően nevelési-oktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek a kötelező tanórai foglalkozásai tekintetében igazolatlanul mulaszt, akkor – ennek szankciójaként – az adott tanévben igazolatlanul mulasztott 50. kötelező tanóra után az illetékes gyámhivatal kötelezettsége a gyermek védelembe vételét elrendelni, és az iskoláztatási támogatás szüneteltetését kezdeményezi.

    Mikor kell szüneteltetni a családi pótlék folyósítását?

    Az ellátás folyósítását szüneteltetni kell:

    1. a) a jogosult távolléte alatt, ha a jogosult 3 hónapot meghaladó időtartamra olyan államba távozik, amely nem az EU tagállama, nem EGT-tagállam, vagy nem olyan állam, amelynek állampolgára azonos jogállást élvez az Európai Közösség és tagállamai vagy az EGT-megállapodásban részes állam állampolgárával.
    2. b) az egyéb ellátás folyósításának időtartama alatt, ha a külszolgálatot vagy külföldi szolgálatot teljesítő személy részére a Cst. alapján ellátásra jogosító gyermekre tekintettel jogszabály alapján egyéb ellátást folyósítanak.

    Szüneteltetni kell a családi pótlék folyósítását, amennyiben a 18. életévet betöltött személynek rendszeres jövedelme van. Rendszeres jövedelemnek kell tekinteni a legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelmet. A folyósítást a negyedik hónaptól kezdődően kell szüneteltetni.

    Milyen bejelentési kötelezettsége van az ellátásban részesülőnek?

    A családi pótlék folyósításának, szüneteltetésének vagy a folyósítás felfüggesztésének időtartama alatt 15 napon belül, írásban be kell jelenteni:

    1. a) a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését,
    2. b) a gyermek, személy tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnését,
    3. c) a gyermek tanulói, hallgatói jogviszonyának megszűnését, szüneteltetését,
    4. d) a 18 éven felüli személy rendszeres jövedelmét,
    5. e) az ellátásra jogosult 3 hónapot meghaladó külföldi tartózkodásának tényét,
    6. f) az ellátásra jogosult egyedülállóságának megszűnését,
    7. g) az egyedülállóságot meghatározó körülmény megszűnését,
    8. h) az ellátásra jogosult nevének, fizetési számlaszámának vagy lakcímének megváltozását,
    9. i) az Európai Unió tagállamában vagy EGT-tagállamban történő munkavállalás vagy önálló vállalkozói tevékenység folytatásának tényét,
    10. j) az ellátásra jogosult családi állapotában, élettársi kapcsolatában bekövetkezett változást, továbbá – ha az adatváltozás házasságkötésre, új bejegyzett élettársi vagy élettársi kapcsolat létesítésére tekintettel következett be – a házastárs, bejegyzett élettárs vagy élettárs természetes személyazonosító adatát

    Az ellátás folyósítását érintő változások bejelentésének elmulasztása az ebből származó jogalap nélküli kifizetés összegének visszafizetését vonja maga után!

    A családi pótlék iránti kérelem benyújtásához milyen nyomtatványok igazolások szükségesek?

    A gyermekotthon vezetője, a javítóintézet igazgatója, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka, a szociális intézmény vezetője a családi pótlék megállapítása iránti kérelmet „Kérelem családi pótlék megállapítására intézményi elhelyezés esetén” elnevezésű nyomtatványon, míg az előző körbe nem tartozó személyek a „Kérelem családi pótlék megállapítására” elnevezésű nyomtatványon kell benyújtani.

    A kérelemhez mellékelendő iratok vonatkozásában fontos kiemelni, hogy azokat nem kell eredetben csatolni, elegendő azok egyszerű másolatban történő benyújtása, illetve a kérelem személyes benyújtása esetén, ahol az megengedett, azok bemutatása. Egyszerű másolatra az ügyfél aláírása szükséges arra, hogy a másolat megegyezik az eredetivel. Lehetőleg eredetben kérjük csatolni a gyermek tartós betegségét, súlyos fogyatékosságát igazoló szakorvosi igazolást, illetve a tanulói/hallgatói jogviszonyról kiállított igazolást.

    Az ellátást igénylő valamint a gyermek természetes személyazonosító adatait

    – érvényes személyazonosító igazolvánnyal vagy a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági igazolvány ( pl. útlevél, kártya típusú gépjárművezetői engedély) bemutatásával kell igazolni.

    A családtámogatási ellátásra való jogosultságot

    • a szülővel együtt élő házastárs a házassági anyakönyvi kivonat másolatának csatolásával
    • a nevelőszülő a gyermek nála történő elhelyezéséről rendelkező határozat másolatának csatolásával
    • a gyám a gyámrendelő határozat másolatának csatolásával
    • az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, a gyámhivatal kötelező gondozásba történő kihelyezést elrendelő határozat másolatának csatolásával
    • az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, az ideiglenes hatályú elhelyezést elrendelő határozat másolatának csatolásával

    igazolja.

    Amennyiben a gyermek, aki után igénylik az ellátást már nem tanköteles korú, de köznevelési intézmény tanulója a tanulói jogviszony igazolást is csatolni kell azIgazolás tanulói jogviszony fennállásáról elnevezésű nyomtatványon.

    Amennyiben a gyermek, aki után a családi pótlék megállapítását kérik tartósan beteg (súlyosan fogyatékos) csatolni kell a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló ESzCsM rendelet szerinti igazolást. (Igazolás tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermekről)

    (Ha a gyermek a nem magasabb összegű családi pótlék folyósításának ideje alatt válik tartósan beteggé, illetve súlyosan fogyatékossá és ennek tényét a lakcím szerint illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatal felé bejelentik, a családi pótlék magasabb összegben  történő megállapítására új kérelmet nem kell benyújtani.)

    A családi pótlék iránti kérelmet elbíráló szerv: amennyiben a kérelmet benyújtó személy munkahelyén működik családtámogatási kifizetőhely, a családtámogatási kifizetőhely, ennek hiányában a kérelmező lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatalhoz (Családtámogatási kifizetőhelyek: a Honvédelmi Minisztérium, az Országgyűlés Hivatala).

    Az ellátás az igény benyújtásának időpontjától jár, feltéve, hogy a benyújtás időpontjában a jogosultsági feltételek fennállnak. Az ellátást visszamenőleg legfeljebb két hónapra, az igénybejelentés napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultsági feltételek ettől az időponttól kezdve fennállnak – írja a Kincstár.

Kovászos uborka, és káposzta recept a Nagymama receptje szerint!!!

Kovászos uborka, és káposzta recept a Nagymama receptje szerint!!!

Kovászos uborka/ káposzta

Hozzávalók:
2-4 kg kovászolni való uborka (attól függően, hogy mekkora üvegben készítjük)
5 gerezd fokhagyma
1 kisfej vöröshagyma
1 szál torma
1 csokor kapor
1 szelet kovászos kenyér vagy a kenyér sarka
víz

Elkészítés
Az uborkát alaposan mossuk meg és vágjuk le a két végét, majd 3 függőleges bevágást tegyünk rajtuk úgy, hogy egy bemetszés se érjen az uborka egyik végétől a másikig, mert akkor szétesik. Ezután kezdjük el belerakni a befőttes üvegbe. Az aljára tehetjük a csokor kaprot, rá az uborkákat és közébe tegyük a megpucolt fokhagymát, vöröshagymát és a megtisztított tormát.

Ha elkészültünk, melegítsünk vizet, amit alaposan sózzunk meg. Jó meleg legyen, de semmiképpen se forraljuk föl. Ezt öntsük az uborkára. Annyit, hogy jól ellepje,majd a tetejére tegyük a kenyeret, és egy tányérral fedjük le az üveget. Tartsuk napos, meleg helyen 3 napig. Arra ügyeljünk, ha nagy a forróság, a lé ne forrjon, mert akkor nem lesz jó íze az uborkának. Az sem baj, ha nem süt rá állandóan a nap, a lényeg, hogy melegen legyen.

3 nap elteltével szedjük ki az uborkát az üvegből, tegyük kisebb befőttesekbe, a levet szűrjük át, öntsük rá az uborkára, tegyünk rá tetőt és hűtőszekrényben tartsuk.

Ugyanilyen kovásszal készíthetünk káposztát is, egy jó nyári töltött káposztához. Fontos, hogy az egész fej káposztának vágjuk ki a torzsáját, tegyük egy fazékba, majd ugyanúgy kovászoljuk mint az uborkát. 3 nap után készíthetjük is a töltött káposztánkat belőle.

Leugrottunk a Balcsira , és megéheztünk, de ahogy megláttuk az árakat, elment az étvágyunk. Brutális árak!!!

Leugrottunk a Balcsira , és megéheztünk, de ahogy megláttuk az árakat, elment az étvágyunk. Brutális árak!!!

5 fős kis család vagyunk, 2 gyermekünk van, akik már tinik, ezért már meg bírnak enni egy egész adag ételt.. Amikor megláttam ,hogy 1600 forintba kerül a sajtos tejfölös lángos,azonnal kiszámoltam, hogy ez 5 embernek 8 ezer forintba kerülne.

5 lángos nyolc ezerért… Döbbenet, miért kell az embereket ennyire lehúzni?!

A kolbász, hal, hekk és egyéb árakról ne is beszéljünk.. Szerinted mire fel merészelnek elkérni egy lángosért 1600 forintot?!

Oszd meg ha szerinted is felháborító ami a Balaton mentén tart.

Húsvéti ajándék nyugdíjasoknak 2019 – Ajándékot kapnak a nyugdíjasok húsvétra!

Húsvéti ajándék nyugdíjasoknak 2019 – Ajándékot kapnak a nyugdíjasok húsvétra

Erzsébet-utalvány helyett Edenred kártyát kapnak a makói nyugdíjasok 10 ezer forint értékben a húsvéti ünnepekre, a dunaújvárosi és az esztergomi nyugdíjasok 5 ezer forintot várhatnak, míg a XIII. kerületben 3 ezer forintos sonka utalványt kaphat minden 18 év feletti kerületi lakos, derül ki a Napi.hu cikkéből.

A portál arról ír, hogy elsőként a makói önkormányzat találta meg azt a támogatási formát, amely a közelgő ünnepek és választások előtt segítene az időseknek. “Március 16-án megkezdik a makói képviselők az Edenred utalványok osztását, amelyet minden 70 év feletti lakos kap húsvét alkalmából. Akit nem találnak otthon, az személyesen veheti át a Polgármesteri Hivatalban a 10 ezer forint értékű kártyát”, adta hírül makohirado.hu. A cikk szerint összesen 3348, 70 év feletti kap utalványt a húsvéti ünnepkörhöz közeledve, ez 33 millió forintot jelent.

Az Erzsébet-utalvány megszűnése miatt a nyugdíjasok tehát Edenred kártyát kapnak. Ezt számos helyen elfogadják: hideg- és melegétel mellett háztartási és vegyi árura, gyógyszertári termékekre, ruhaneműkre, sportszerekre, szépségápolási termékekre és műszakik cikkek vásárlása esetén is felhasználható, továbbá éttermekben is lehet vele fizetni. A makói képviselők nem bízták a véletlenre, március 16-án maguk kezdték meg az utalványok kihordását és várhatóan április közepéig eltart, mire végeznek a kiosztással. Mint a cikk felidézi, a g7.hu írt arról korábban, hogy piaci viszonyok alapján is erősen valószínű, hogy a francia cég lehet az Erzsébet-utalvány megszüntetésének egyik nyertese.

Ugyanakkor a Napi.hu körképe alapján Dunaújvárosban is várhatják a postást a nyugdíjasok. “A nyugdíjszerű ellátásban részesülő időskorúak, megbecsült korúak esetében a tavalyi évben is két alkalommal, az idei évben is két alkalommal tud az önkormányzat egyösszegbeli ötezer forintos támogatást adni a Dunaújvárosban élő időskorúaknak”, mondta a közgyűlés február 12-i közmeghallgatásán Cserna Gábor polgármester. Egy 2015-ös helyi rendelet szerint hivatalból karácsonykor és húsvétkor annak jár a támogatás, akinek a nyugdíja nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum hétszeresét, azaz 199 500 forintot.

Az esztergomi képviselő-testület is úgy ítélte meg a helyi költségvetés helyzetét, hogy a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódóan a 70. életévet betöltő esztergomi lakóhellyel rendelkező személyek, valamint a kérelmező nagycsaládosok részére 5 ezer forintos vásárlási utalványt biztosít. Arról is döntöttek a képviselők, hogy az utalványokat az esztergomi önkormányzati hivatal dolgozói kézbesítik a kedvezményezetteknek.

Eközben Budapesten a XIII. kerületi önkormányzat április 10-20. között húsvéti akciót szervez. A 3 ezer forint értékű húsvéti sonka utalványokat a partnerkártyával (legalább 15 ezer kerületi lakos) rendelkező, 18. életévüket betöltött, regisztrált kerületi lakosok a Lehel Csarnokban a kijelölt hús-, hentesáru boltokban válthatják be.

Az I. kerület pedig már szintén nem Erzsébet-utalvány formájában ad 8 ezer forintot az önkormányzat a 80 év felettieknek, a rászoruló nyugdíjasoknak és a nagycsaládosoknak, hanem készpénzben küldik, illetve utalják át az érintetteknek a húsvéti támogatást – derült ki a Várnegyed című önkormányzati lap márciusi számából.

Egy korábbi kormányzati bejelentés alapján a portál azt is írja: biztos, hogy idén is kapnak extra juttatást a nyugdíjasok a kormánytól, de az vélhetően még mindig nem dőlt el, hogy utalvány helyett készpénzben vagy esetleg SZÉP-kártyán érkezik-e a sonkapénz.  Tavaly már március 6-án bejelentették, hogy az Idősek Tanácsa azt javasolta a kormánynak, hogy a közelgő ünnepek előtt ismét tízezer forintos Erzsébet-utalványt kapjanak a nyugdíjasok. Igaz, 2018-ban korábban, április 2-án volt húsvét, míg idén április 21-én lesz.

Autóvásárlási támogatás nagycsaládosoknak 2019

Autóvásárlási támogatás nagycsaládosoknak 2019

Évértékelőt tartott  Orbán Viktor, melyen 7 pontos családpolitikai akciótervet jelentett be.

Ahogyan az várható volt, Orbán Viktor előállt a demográfiai csomaggal, ami a gyerekvállalás ösztönzését célozza.

Elindul a nagycsaládosok autóvásárlási programja, a legalább 3 gyermekes családoknak 2,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást adnak. Részletek később…

Nyugdíj: Ezt kell tudni!

Sok kérdés merülhet fel a nyugdíj előtt állókban, és azokban, akik már betöltötték a nyugdíjkorhatárt. A leggyakoribb és a legtöbbet feltett kérdésekkel foglalkozunk jelen cikkünkben, remélve, hogy sokaknak nyújtunk ezzel segítséget, de a továbbiakban is boncolgatni fogunk nyugdíjazással kapcsolatos felvetéseket.

Sokan szeretnék tudni, hogy milyen bejelentési kötelezettségei vannak egy nyugdíjasnak. A nyugdíjasoknak a legfontosabb bejelentési kötelezettsége az, hogy minden olyan körülményt és adatot, ami megváltozik, és ami kihatással van a nyugdíjra, köteles 15 napon belül bejelenteni a tény vagy a körülmény megváltozásának napjától számítva. Ilyen leggyakoribb körülmény, a nyugdíjas halála, amit a közeli hozzátartozóknak kell bejelenteniük, vagy pedig annak, aki a nyugellátás átvételére jogosult. De ilyen körülmény változás az is, ha a nyugdíjas kereső tevékenységet kezd el folytatni, vagy lakóhelyet vált.

Másik érdekes kérdés, hogy férfiak esetében kik jogosultak korkedvezményes nyugdíjra? Az a férfi jogosult 2 év korkedvezményre – a nyugdíjkorhatárhoz képest -, aki legalább 10 éven át végez olyan munkát, ami korkedvezményre jogosít. Akik 100 kPa-nál nagyobb nyomású légtérben dolgoztak, azoknak csak 6 év letöltött munkaviszony is elegendő a korkedvezményhez. A munkáltató fizeti meg a korkedvezmény-biztosítási járulékot azután, aki ilyen munkát végez, viszont csak akkor fizetik vissza részére, ha a munkakörről kiderülne, hogy nem jogosít korkedvezményre, de pusztán amiatt, hogy valaki nem dolgozott az adott munkakörben elegendő időt, vagyis 10 illetve 6 évet, az még nem ok arra, hogy a befizetett járulékot a munkáltatónak visszafizessék.

Igaz, hogy a kérdés a férfiakra vonatkozott, ám megemlítjük a nőket is, akiknek a korkedvezményes munkakörben 8 éven át kell dolgozniuk ahhoz, hogy megállapítsák részükre a korkedvezményes nyugdíjat.

2015. január 1-től nincs korkedvezmény-biztosítási járulék. A kérdéshez még hozzátartozik valami, ami nélkül nem értheti meg senki a dolgot, hogy korkedvezményt legfeljebb 2014. december 31-éig lehetett megszerezni, azért nem kell 2015.01.01-től járulékot fizetni. Viszont a munkaköröket a TB nyugellátásról szóló tv. vh rendeletének melléklete tartalmazta (168/1997. (X.6. Korm.rend.), ami 2007.01.01-től már hatálytalan is lett, azonban a szabályait még 2014. év végéig alkalmazni kellett.

Lehetőség van olyan megállapodás megkötésére, amely alapján később nyugdíjra szerez jogosultságot a szerződő fél. A szerződést szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem céljából kötik, és a minimálbért veszik alapul, ami után 34%-os nyugdíjjárulékot kell fizetni annak, aki még nem nyugdíjas. Ha időközben valaki bejelentett munkaviszonyt kezd, akkor megteheti, hogy a Kormányhivatalon keresztül kérelmezi a befizetett járulékok visszafizetését és csatolni kell az igazolását a biztosítási jogviszonyra nézve. (Ha valaki külföldön kezd el dolgozni, akkor az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságon keresztül intézheti, amely szerv a külföldi Tb-től kéri meg az erről szóló igazolásokat.) A visszafizetési kérelem alapján csak öt évre visszamenőleg lehet visszafizetni a járulékokat.

Ha valaki a nyugdíj mellett dolgozik, 2007.04.01-től nyugdíjjárulékot kell fizetnie. De a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó is nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett a jövedelme után. Az egyéni és társas vállalkozó akkor kiegészítő tevékenységet folytató, ha saját jogú nyugdíjas vagy özvegyi nyugdíjasként az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. A nyugdíjasnak meg kell emelni a nyugdíját a havi átlagjövedelme 0,5 %-ával, amit a nyugdíj melletti tevékenységével megkeres. Azokra ez a szabály nem vonatkozik, akik nyugdíjjárulékot nem fizetnek, ilyenek az őstermelők, valamint azok, akik EKHO által teljesítik a közterheket.

Hogyan tudja meg az ember, hogy mekkora nyugdíjra számíthat majd, ha betölti a nyugdíjkorhatárt? A kérdés nem egyszerű, sőt bonyolult. Azért bonyolult, mert még csak megsaccolni is nehéz, hogy mekkora nyugdíja lesz valakinek, aki majd 2019-ben megy pl. nyugdíjba. Azért, mert a nyugdíjat a havi átlagkereset alapulvételével állapítják meg, ami úgy jön ki, hogy valorizálnak. Vagyis a nyugdíjazás előtti naptári évet megelőzően elért jövedelmet igazítani kell a nyugdíjazást megelőző év kereseti szintjéhez, mégpedig az országos nettó átlagkereset évenkénti növekedését alapul véve az erre vonatkozó kormányrendelet alapján.

Ismét fontos és sokakat érdeklő kérdéseket fogunk boncolgatnia nyugdíjazás témájában. Mikor lehet korhatár előtt nyugdíjba menni, hogy számítják a nyugdíjat és hogyan nyújtsuk, vagy ne nyújtsuk be a nyugdíj megállapítása iránti igényünket. Emelkedik e a nyugdíj, ha továbbdolgozunk, vagy ha nyugdíj mellett végzünk jövedelemszerző tevékenységet? Mi az a rögzített nyugdíjigény? Az alábbiakban ezekre a kérdésekre igyekszünk válaszolni.

Ha a nyugdíj mellett munkát vállal az, aki a korhatár előtti ellátásban részesül, így mennyivel emelkedik a nyugdíja? Alapesetben, ha valaki nyugdíj mellett dolgozik vagy egyéni, vagy társas vállalkozó, akkor a naptári évben elért jövedelme alapján 0,5%-os nyugdíjnövekedést számolnak el részére, hiszen a jövedelme után is vonják a nyugdíjjárulékot. (Viszont szolgálati ideje nem növekedik a nyugdíj melletti munkavégzéssel, még annak ellenére sem, hogy nyugdíjjárulékot vonnak. Az csak annak nő, aki nem kérte a nyugdíj megállapítását annak ellenére, hogy betöltötte a nyugdíjkorhatárt) A kérelmet benyújtani a jövedelem megszerzése utáni évben lehet. Viszont, aki korhatár előtti ellátást kap, és emellett van jövedelme, nem kaphat nyugdíjnövelést, mert nem minősül öregségi nyugdíjasnak. 2012.01.01-től szolgálati időnek minősül viszont a korhatár előtti ellátás melletti munkavégzés is.

Maradva a korhatár előtti ellátásoknál, mi történik akkor, ha valaki korhatár előtti ellátást kap? Egészen pontosan az történik, hogy ha még nem töltötte be valaki a nyugdíjkorhatárt, és úgy állapították meg részére a nyugdíjat, abban a pillanatban szűnik meg a korhatár előtti ellátása, ahogyan betölti a reá irányadó nyugdíjkorhatárt. Mint ahogyan a fentiekből következik, ha még mellette dolgozott is, akkor azzal plusz szolgálati időt is szerzett 2012-től. A nyugdíjat egyébként ugyanolyan összegben folyósítják tovább, ahogyan a nyugdíj korhatár betöltése előtt, ezért kérni kell a nyugdíj átszámítását, ha a megszerzett szolgálati idő hosszabb volt, mint egy év.

Mikor kell benyújtani az öregségi nyugdíj iránti igényt, ha valaki betöltötte a nyugdíjkorhatárt? Ha betöltötte a nyugdíjkorhatárt, akkor munkaviszonyát megszünteti és érdemes az igényt minél hamarabb benyújtani, hiszen a jogszabály alapján visszamenőleg csak az igény bejelentésének napját megelőző hatodik hónap első napjától állapítják meg az ellátást. Vagyis, ha valaki betölti a korhatárt 2016. május 1 napján, akkor legkésőbb 2016. október 1-ig be kéne nyújtania a kérelmet, mert akkor a korhatárbetöltésétől már megállapítható a nyugdíj. Viszont, ha csak 2017. márciusában nyújtaná be, akkor már csak 2016. szeptembertől állapítanák meg a nyugdíjat, így 2016. májustól szeptemberig, vagyis kb. 5 hónapig nem folyósítanák még a nyugdíjat.

Másik esetben, ha ugyan betölti a nyugdíjkorhatárt, de nem szünteti meg a munkaviszonyát, és nem kéri a nyugdíj megállapítását. Vagyis aki megszerezte a 20 év szolgálati időt is, de tovább dolgozik, akkor minden 30 nap után plusz szolgálati időt szerez és így növekedik a majdani nyugdíja minden 30 nap után 0,5%-kal. Ha mondjuk, másfél évet dolgozik még tovább, akkor 9%-os nyugdíjnövekményt ér el.

Ehhez az esethez kapcsolódóan el kell mondani, hogy van egy fontos dolog, amit megtehet a nyugdíjkorhatárt betöltött, ám tovább dolgozó, a nyugdíj megállapítását nem kérő személy. Ez pedig a rögzített nyugdíjigény előterjesztése. Ennek az a lényege, hogy határozatot hoznak arról, hogy a nyugdíjkorhatára betöltésekor mekkora lenne a nyugdíja összege. Így, ha később, legalább egy év eltelte után kéri a nyugdíj-megállapítást, ennek a határozatnak alapján döntheti majd el, hogy ezt a rögzített nyugdíjat kéri vagy a majdanit. Nyilván a reá kedvezőbbet fogja választani, amit előre nem tudhat, hogy melyik az.

Mi van akkor, ha valakinek nincs elég szolgálati ideje az öregségi teljes nyugdíjhoz?

Akkor annak öregségi résznyugdíjat fognak megállapítani, vagyis, ha betölti a nyugdíjkorhatárt, de nincsen csak 17 év szolgálati ideje például, akkor résznyugdíjat kap, mert ahhoz csak 15 év szolgálati idő szükséges.

A résznyugdíjnak sem feltétele már, hogy biztosítással járó jogviszonyban nem állhat, törölték a jogszabályból, vagyis, nem kell megszüntetnie a munkáltatónak a nyugdíja smunkavállaló munkaviszonyat.

Mi a nyugdíj számításának módja? A nyugdíj összegét az átlagkereset és az elismert szolgálati idő együttes vizsgálatával állapítják meg. 1988 első napjától a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig megszerzett jövedelmek havi átlaga szerint határozzák meg, ha ezen évek legalább felében volt keresete, jövedelme. Ez az átlag kiszámításának időszaka. Ha hiányoznak idők ehhez, akkor 1988 01.01. előtti keresetek is számba vehetőek. Ha valakinél nem állapítható meg ilyen korábbi jövedelme, akkor ezen időszakon érvényes minimálbért veszik alapul.

Gázártámogatás összege 2019

Gázártámogatás összege 2019 :

A gázártámogatással kapcsolatos igénybejelentéseket is már a kormányhivataloknál kell intézni. A támogatás iránti igényeket minden évben júl. 1-től szept. 30-ig lehet benyújtani, amit a következő időszakra lehet elszámolni.

A több gyerekes családoknak többféle kedvezmény is jár, amelyek lehetnek államiak, de lehetnek önkormányzat által nyújtott támogatások is. Gázártámogatás is jár a nagycsaládosoknak az adókedvezmény mellett, aminek feltételei vannak. A gázártámogatás azonban a nehéz anyagi körülmények között élő, nem nagycsaládosoknak is járhat.

Nagycsaládosnak az a család minősül a gázártámogatás szempontjából, ahol legalább három gyerek után részesülnek családi pótlékban.

Ugyanazon az áron több földgázra jogosultak a nagycsaládok. Ez a kedvezmény csak egy felhasználási helyen vehető igénybe, de ha fogyasztói közösségbe tartozik több jogosult, akkor többen is igényelhetik a nagycsalásos gázártámogatást. Ha viszont egy fogyasztási helyen belül már egy jogosultnak jár a kedvezmény, akkor másik személy további kedvezményre már nem veheti igénybe. A legtöbb kedvezmény annak jár, akinek a jövedelme kisebb mint a nyugdíjminimum duplája.

Térjünk vissza a vételezhető gázmennyiségre, amiről a fentiekben szóltunk. A többlet gázvételezésnek van felső határa, vagyis a 41040 MJ felett. A három gyermekesek + 20520 MJ –t, azaz összesen évente 61560 MJ, és a negyedik gyermektől gyermekenként további 10250 MJ-t, vagyis öt gyereknél már 92290 MJ-t használhatnak fel.

A kedvezményhez szükséges kérelmeket bármikor, akár év közben is benyújthatjuk a lakóhelyéhez legközelebb eső kormányablaknál is.

 

Kijelentés lakcímről 2019-ben

Kijelentés lakcímről 2019-ben – A lakcímnek mindig a valós helyzetet kell tükröznie. A lakcímbejelentés illetve tartózkodási hely azért is fontos, hogy minden hivatalos iratot tudjanak kézbesíteni, szociális ellátást lehessen kérelmezni, vagy például bankszámlát nyithassunk. Ezeken kívül még számtalan oka van annak, hogy a lakcím nyilvántartásnak mindig az aktuális helyzetet kell tükröznie.

A lakcím bejelentése azonban nem lehetőség, hanem kötelezettség. Ha megváltoztatjuk a lakóhelyünket, akkor 3 munkanapon belül fel kell keresni az okmányirodát és ott be kell jelenteni, ahol is új lakcím kártyát fognak részünkre kiállítani. Ez a szabály akkor is érvényes, ha valaki albérletbe megy.

Mostani témánk a tulajdonunkban álló lakásból való kijelentés lesz, vagyis, mikor olyan személy vagy személyek vannak bejelentve az ingatlanunkba, akik nem laknak ott vagy már nem laknak ott, vagy nem szeretnénk, ha oda lennének bejelentkezve.

Ez gyakran előfordulhat, ha bérbe adtuk ki a lakásunkat, az albérlőt elküldtük, de ő nem jelentkezett ki, így a levelei is oda jönnek…stb. nem beszélve az esetleges egyéb kellemetlenségektől. Sokan nem engedik, hogy a bérlőjük lakcímilge bejelentkezzen a lakásba, csak tartózkodási helyként járulnak hozzá. A tartózkodási helyet 5 évente kell meg kell újítani, mármint nem magát a tartózkodási helyünket,hanem annak bejelentését.

A számunkra nem kívánatos, lakásunkban ottlakóként bejelentkezett illetőt úgy jelenthetjük ki, hogy írásban erről szóló nyilatkozatot írunk, hogy xy bejelentett lakcímadata nem valós, a jegyző, illetve a járási hivatal pedig megállapítja a lakcím érvénytelenségét. Minden Járási hivatal saját nyomtatvánnyal rendelkezik a lakcím fiktívvé nyilvánítására, vagyis a lakcímrendezési eljárási kérelem ügyében, így mindenki a lakhelye szerinti Hivatal honlapján tájékozódjon ezügyben.

Az erről szóló döntés ha jogerőre emelkedett, akkor az érvénytelen lakcímadatot a lakcímnyilvántartásban fiktívként megjelölve fogják bejegyezni mindaddig, amíg az illető a saját valós lakcímét be nem jelenti.

Ennek az eljárásnak a megindítására kizárólag a szállásadó jogosult. Az eljárás megindításakor meg kell adnia a természetes személyazonosító adatait (név, anyja neve, születési ideje helye…), lakcímét, adott lakással szembeni jogcímét (mint szállásadó), a fiktiválás okát, valamint a szállásadói nyilatkozatot. (vagyis magunkkal kell vinni a nyilatkozatunkat, a személyi igazolványt és lakcímkártyát) Az eljárásért nem kell semmit fizetni, illetékmentes.

1 2 3 36