Minimálbér összege 2019. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 149 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 34 260 forint, napibér alkalmazása esetén 6860 forint, órabér alkalmazása esetén 857 forint

8 százalékkal emelkedhetnek a minimálbérek

2019. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 149 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 34 260 forint, napibér alkalmazása esetén 6860 forint, órabér alkalmazása esetén 857 forint

És 2020-ban is ennyivel növelik a teljes munkaidőben adható legkisebb béreket.

Jövőre 149 ezer forint lesz a minimálbér és 195 ezer forint a garantált bérminimum, miután Varga Mihály percekkel ezelőtt bejelentette, hogy mekkora mértékben emelkednek 2019-től a teljes munkaidőben adható legkisebb bérek. Idén 138 ezer, illetve 180 500 forint volt a két összeg. Sajtóbeszámolók szerint a jövő év után 2020-ban is 8-8 százalékkal nőhetnek ezek a bérek.

A munkaadók 5+2 százalékos emelést tartottak kezdetben elfogadhatónak, tekintettel a termelékenység alakulására. Utóbb ajánlatukat 8 százalékra emelték. A munkavállalók pedig a bérfelzárkóztatás szükségességére hivatkozva 13-15 százalékot akartak elérni. Ebben a cikkben osztottuk meg karácsony előtt értesülésünket, hogy mekkora lehet végül az emelések mértéke. Jeleztük, hogy végül a munkaadók ajánlatához állhat közelebb a minimálbér emelése.. Ebben pedig még szeptemberben megírtuk, hogy minimálbérek emelése nem fogja meghaladni a 10 százalékot, így a garantált bérminimum sem fogja elérni a 200 ezer forintot 2019-ben.

Az emeléssel tovább zárkózik a magyar minimálbér az európai mezőnyben, de a lemaradás még mindig jelentős, erről ebben a cikkünkben írtunk.

A döntés egyben azt is jelenti, hogy a minimálbérhez kötött ellátások is emelkednek jövőre. Ebben a cikkünkben számoltuk ki, hogy különböző mértékű emelések után mekkora lehet a gyed, illetve a táppénz összege 2019-ben. A 8 százalékos minimálbér-emelés mellett a gyed havi összege 208-209 ezer forint lenne jövőre.

Frissítés

A Pénzügyminisztérium közlése szerint 2020-ra a minimálbér összege 161 ezer forintra, a garantált bérminimum összeg 210 600 forintra emelkedik. Az egyezséget a kormány mellett a munkaadói érdekképviseletek mindegyike, a munkavállalói oldal részéről – a Magyar Szakszervezetek Szövetsége kivételével – mindenki aláírta. Varga Mihály tárcavezető közölte, a legkisebb bérek érdemi növelésével – csakúgy, mint az előző években – jövőre is nagymértékű béremelkedés valósulhat meg hazánkban, ami tovább javítja a magyar családok anyagi helyzetét. Mint mondta, a családalapítást, a gyerekvállalást és -nevelést támogatjuk a családi adókedvezménnyel is, amelyben már több mint egymillió család részesül. Jövőre ismét ötezer forinttal emelkedik a kétgyerekesek adókedvezménye, így 2015-höz képest már kétszer annyit, havi negyvenezer forintot tudnak megtakarítani. Mint mondta, a 2016 novemberi hatéves bérmegállapodás értelmében 2019 júliusától újabb két százalékponttal, 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökkenhet a szociális hozzájárulási adó, ami tovább mérsékli a vállalatok adóterheit. A munkáltatói adócsökkentés nagyobb teret ad a cégeknek, hogy minél magasabb béremeléseket hajtsanak végre a munkavállalóik körében. Varga Mihály hangsúlyozta, a béremelkedéssel párhuzamosan a foglalkoztatás is folyamatosan növekszik, már meghaladta a 4,5 milliót a munkában állók száma, így van tér a keresetek további emelésére. A minimálbérekkel együtt a magasabb kategóriába tartozó bérek is folyamatosan növekedtek az elmúlt időszakban. Emiatt nemzetgazdasági szinten 2017-re a nettó keresetek reálértéke – a családi kedvezmények figyelembevételével – átlagosan 36 százalékkal nőtt 2010-hez képest

Megszűnik az Erzsébet-utalvány, januártól már nem rendelhető

Megszűnik az Erzsébet-utalvány, januártól már nem rendelhető

Az Index vette észre, hogy jövő év végével megszűnnek az Erzsébet-utalványok.

2019 végéig válthatók be az Erzsébet-utalványok – közölte az Erzsébet Utalványforgalmazó (EU) Zrt. a honlapján. A jelenleg forgalomban lévő érvényes (papíralapú vagy elektronikus) utalványokat a mintegy 60 ezer elfogadóhelyen használhatják fel az utalványbirtokosok a lejárati időn belül, legkésőbb 2019. december 31-ig. Erzsébet-utalvány 2019 januárjától nem rendelhető.

A 2019. január 1-jétől hatályos adójogszabályok értelmében az Erzsébet-utalványok kedvezményes adózása megszűnik. Az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt. ettől az időponttól kezdődően mind a papíralapú, mind az elektronikus Erzsébet-utalványok forgalmazását megszünteti.

  • A 2018.12.17. és 2018.12.27. között bankszámlánkon jóváírt  papír alapú Erzsébet-utalványok szállítására vonatkozó megrendeléseket a társaság folyamatosan legyártja, és továbbítja a kézbesítő cégek felé.
  • A 2018. december 27-én, bankszámlánkon jóváírt  Erzsébet-utalvány Plusz kártya feltöltéshez kapcsolódó megrendelések teljesítése (kártyafeltöltés) legkésőbb 2018.12.28. 08:00 óráig megtörténik.
  • Erzsébet-utalvány Plusz kártya gyártására vonatkozó megrendelést az Erzsébet Utalványszolgáltató Zrt. csak abban az esetben teljesít, ha azokat feltöltésekkel együtt rendelték meg, és a rendelés ellenértéke 2018.12.27-ig a társaság bankszámláján jóváírásra került.

Az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt. csak azokat a megrendeléseket teljesíti, amelyek ellenértéke legkésőbb 2018. december 27-ig bankszámlájára is beérkezett, az ezt követően jóváírt összegeket minden esetben visszautalja a megrendelőnek.

 

Gáz ára 2019: mennyi 1 köbméter gáz ára 2019-től?

Gáz ára 2019: mennyi 1 köbméter gáz ára 2019-től?

Megromlottak a hazai gáztárolás üzleti lehetőségei az elmúlt években, például, mert a piac kínálativá vált, a szállítási költségek magasak, az átlagosnál olcsóbb gáz pedig nehezen juthat be az országba. A társaság új termékekkel, nagyobb rugalmassággal javítana pozícióin. A gáz ára a letárolt földgáz mennyiségétől is függ.

A piaci trendek feladták a leckét a Magyar Földgáztároló (MFGT) Zrt-nek. A fő gond az, hogy az ország és Európa csökkenő gázfelhasználása miatt egyre kisebb a tárolás iránti igény. 2013-ban a hazai elsődleges energia-felhasználása 991 petajoule (PJ) volt a 2004-es 1088 PJ után, az idén pedig már csak 959 PJ-re várható a Mavir adatai szerint.

A tavalyi energiamennyiségből 349 PJ származott gázból, az utóbbiból pedig 253 PJ érkezett külföldről. Ráadásul 2014-ben fizikailag kevesebb gázt lehetett behozni az átlagosnál olcsóbb, nyugati gázforrásokból, mert a nagyobb szereplők lefoglalták az importot lehetővé tévő kapacitásokat. Így a felhasználók és a kereskedők kevésbé tudták kihasználni azt a lehetőséget, hogy a nyáron bespájzolnak a tárolókba az olcsóbb áruból, télen pedig kevesebbet vesznek a szezonális okokból drágább termékből. Bár az utóbbi években ez a spread beszűkült, épp az idén javult a helyzet, minderről Kriston Ákos, az MFGT vezérigazgató-helyettese beszélt a GTTSZ gázbiztonsági rendezvényén.

A tárolókapacitások iránti keresletet az is csökkenti, illetve nehezíti az igények előrejelzését, hogy mostanra a tárolói hosszú távú szerződések kifutottak. Gond továbbá a magas szállítási költség, mert emiatt csökkenhet a térségek közötti gázárkülönbözeten nyerhető haszon. Igaz, a szabályozás idei módosításának köszönhetően július 1-től csökkentek a gázinfrastruktúra igénybevételének költségei.

A kínálativá vált gáztárolási piacon elsősorban a rugalmasság terén erősödött fel a verseny az ügyfelek minél jobb és olcsóbb kiszolgálásáért. A kereskedők már nem egyszerűen gázt kínálnak, hanem olyan csomagot, amely lefedi és így optimalizálhatja a gázhoz kapcsolódó értéklánc egészét, vagy majdnem egészét, bevonva például a gáztőzsdék és a tárolók adta lehetőségeket. Ennek eredményeként már olyan hazai kereskedők is tároltatnak külföldön, amelyek egyébként itthon is tudnának.

E versenybe beszállt az MFGT is, kihasználva, hogy négy létesítménye van, és ezeket már egyesített tároló-koncepció szerint üzemelteti. Így például azonos időszakra vállalhat ki- és betárolást is, a tevékenységet pedig műszakilag és pénzügyileg is optimalizálhatja, hiszen az ügyfelének mindegy, hogy a gázát a társaság mely létesítményben tárolja, illetve, melyikből adja ki. Az MFGT 2009-ben szerzett közvámraktári engedélye eredetileg csak a zsanai telephelyre vonatkozott, az idén már az egyesített tárolóra.

A tároló egyesítésre alapozva az MFGT új, igényre szabott termékekkel is megjelenhetett. Kriston Ákos ez utóbbiak között sorolta fel a standard termék csúcskapacitásnál is magasabb kapacitás felkínálását, a gázkölcsön-, a gyorsindítású- és az opciós terméket, továbbá a nem letörő (mindig elérhető) kapacitást, végül a profitmegosztást. Mindezzel a vezérigazgató-helyettes szerint a cég lényegében rugalmasságot, ároptimalizálást és ellátásbiztonságot ajánl. Gázt viszont továbbra sem, mert nincs – és mint tárolói engedélyesnek, nem is lehet – gázkereskedelmi engedélye.

Gond viszont, hogy egyes hazai tárolókba betárolt gáz szén-dioxid és kénhidrogéntartalma viszonylag magas, ami rontja a párnagáz minőségét. Ez egyébként belefér a jelenlegi hazai szabványba. Az MFGT és az MMBF keresi a minőségjavítás módját.

Tárolási igények, külföldről

Az ország teljes, 6,5 milliárd köbméternyi kapacitása jó alap a térségi gázközponti szerep kialakításához. Magyarországi tárolásra van igény Romániából, Horvátországból és Szlovákiából is Kriston Ákos tájékoztatása szerint, de ezek egyelőre nem elégíthetők ki, mert még egyes helyeken fejleszteni a szállítási infrastruktúrát, és nem kedvezőek a szállítás infrastruktúra díjai sem. Ez utóbbit az FGSZ részéről Miklós László a rendezvényen cáfolta, mondván e tarifák a végső árnak nagyjából az egy százalékát teszik ki.

 

Tájékoztató szolgáltatói gáz-árakról :

A gáz áráról

Az egyetemes szolgáltatás árát a nemzeti fejlesztési miniszter rendelete határozza meg. Az egyetemes szolgáltatási árak az alábbi helyen találhatók:

A GET 107. § (3) bek. értelmében az egyetemes szolgáltatás árát, az áralkalmazási feltételeket, valamint az árszabályozás kereteit a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal javaslata alapján a miniszter rendeletben állapítja meg.

Az egyetemes szolgáltatásban a felhasználó a gázmérő(k) névleges (össz-) teljesítménye  szerinti alapdíjat fizet, ha a gázmérő(k) névleges (össz-) teljesítménye 100 m3/h-nál nagyobb akkor pedig teljesítménydíjat az egyedi szerződésben lekötött (m3/h-ban meghatározott) teljesítmény igénye szerint.

A gázdíj összegét a szolgáltatott földgáz köbméterben mért és gáztechnikai normálállapotra átszámított térfogatának (gnm3), a mérési időszakra mérőeszközzel meghatározott átlagos fűtőértékének (MJ/gnm3), valamint egységnyi hőmennyiségére vonatkozó gázdíjnak (Ft/MJ) az összeszorzásával kell megállapítani.

Lakossági felhasználóknál a fizetendő összeg ennek áfával növelt értéke, nem lakossági felhasználóknál a biztonsági készletezési díj és az energiaadó is felszámításra kerül, melyek egységára szintén rendeletben rögzített. Ezen díjtételek a számlákon külön soron szerepelnek.

A gázfogyasztás díja két összetevőből áll:

  • alapdíj
  • gázdíj.

Az alapdíjat a szolgáltatás rendelkezésre állásáért kell fizetni, amely többek között tartalmazza:

 

  • az elosztóhálózat hálózatfenntartási,
  • a gázhálózat ellenőrzési,
  • a fogyasztásmérők használati, selejtezési, felújítási,
  • a gázszámla kibocsátási költségeket. 

 

——————————–

Egyetemes
szolgáltatói árak

Az E.ON Energiaszolgáltató Kft. (székhely: 1051 Budapest, Széchenyi István tér 7-8.), mint földgáz egyetemes szolgáltatói engedélyes a nemzeti fejlesztési miniszter egyes energetikai tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 14/2014. (III.31.) NFM rendeletével módosított, a földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árszabások megállapításáról szóló 28/2009 (VI.25.) KHEM rendelete alapján az alábbi egységárakat alkalmazza:

Díjak 2019. Január 1-jétől

Árszabás
Érintett vásárlói kör
Alapdíjak (éves)
Alapdíjak (éves)
Teljesítmény díjak (éves) Gázdíjak I. árkate-gória* Gázdíjak II. árkate-gória
Szolgáltatói árszabások Ft/év
Ft/(m3/h)
/év
Ft/(MJ/h)
/év
Ft/MJ Ft/MJ
A1 < 20 m3/h gázmérővel rendelkezők, kivéve fogyasztói közösségek 9 192
2,264 2,599
A3 < 20 m3/h gázmérővel rendelkező fogyasztói közösségek
9 192
2,381
B1 > 20 m3/h gázmérővel rendelkezők
14 633 1,943
C gázmérővel nem rendelkezők
2,474

A földgáz egyetemes szolgáltatás ára az általános forgalmi adó, az energiaadó és a felhasználót terhelő egyéb adók, valamint – a földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény 8.§(8) bekezdésére tekintettel a szolgáltató által kizárólag a nem lakossági fogyasztóra továbbhárítható – tagi hozzájárulás összegét nem tartalmazza, amelyeknek az egyetemes szolgáltatók felé történő megtérítésére a felhasználók kötelesek.

Az I. árkategória díjszabása szerint maximálisan vételezhető földgázmennyiség –a Nagycsaládos kedvezményben foglaltaktól eltekintve – felhasználási helyenként és naptári évenként 41040 MJ. Ezen mennyiség feletti fogyasztásra a II. árkategória díjszabása vonatkozik.
Tájékoztatjuk, hogy társaságunkkal határozatlan időtartamra kötött egyetemes szolgáltatási szerződését a GET. 31/A (3) bekezdése értelmében 30 napos felmondási idővel írásban felmondhatja.

*Fogyasztói közösség: a közös gázmérővel rendelkező olyan lakóépületben vételezők összessége, ahol a műszakilag megosztott, önálló lakások száma meghaladja az épületben lévő önálló nem lakás céljára szolgáló helyiségek számát.

 

Gázszámla számlamagyarázat

Nemzeti Közművek

Tisztelt Ügyfelünk!

Földgáz számlája 2019. január 1-je óta több mindenben változott. Néhány elemet új helyen talál, jobban kiemelve az Ön számára fontos információkat.

Számlamagyarázatunkban bemutatjuk Önnek azon tételeket, amelyek az elszámoló- vagy részszámláján megjelenhetnek. Az alábbiakat honlapunkon is elolvashatja.

A számla 1. oldalán szereplő információk:

1. A számla típusának megnevezése
A számla típusa lehet részszámla vagy elszámoló számla. A részszámlán a havi fogyasztása után fizetendő díjak szerepelnek. Az elszámoló számla az elosztói engedélyes által leolvasott mérőállás alapján készül és fogyasztásának az éves elszámolását tartalmazza. Az elszámoló számlán a mért fogyasztás alapján kiszámított éves díjak és a részszámlákon már kiszámlázott díjak különbözete szerepel.

2. Vállalati információk
Ez a blokk az E.ON Energiaszolgáltató Kft.-re vonatkozó információkat tartalmazza. Az elérhetőségek mellett a bankszámlaszám és a GIRO kód is itt található. A GIRO kódra a csoportos beszedési megbízás igénybevételekor van szüksége.

3. Fizetési információk
Ez a rész az Ön számára legfontosabb információkat tartalmazza: az elszámolt időszakot, a fizetendő összeget és a számla fizetési határidejét.

4. A felhasználó adatai
Az ügyfél neve, címe és felhasználó azonosítója itt szerepelnek a számlán. A felhasználó azonosító elsősorban az ügyintézéshez fontos. A felhasználási hely címe a földgázvételezés helye.

5. Megtakarítási információk
Itt található az adott elszámolási időszakban a rezsicsökkentés következtében megtakarított összeg. A megtakarítás mértékét az elszámolt időszakban fizetendő bruttó értékek különbözeteként határozzuk meg.

A számla 3. oldalán szereplő információk:

6. A számlafizetővel kapcsolatos információk
A számlát fizető azonosítója, neve és címe található itt. Ha a számlát nem a felhasználó, hanem eltérő fizető egyenlíti ki, akkor az eltérő fizető adatait tartalmazza ez a rész.

7. Szerződéses folyószámla, fizetési mód
A szerződéses folyószámla számát, a jelen számla sorszámát és a fizetési módot (pl. csoportos beszedési megbízás, átutalás, csekk) tartalmazó mező.

8. A teljesítés és számla kelte
A számla kelte a számla kiállításának dátumát jelenti, a teljesítés kelte a folyamatos szolgáltatás miatt megegyezik a fizetési határidővel.

9. Fogyasztás összesen
Az elszámolás alapját képező mérőállások (induló állás, záró állás) különbözetéből kiszámított aktuális fogyasztás m3 és MJ mértékegységben. A m3 és a MJ mértékegységek közötti átváltásról a számla végén olvashat.
Az árszabás a hatályos árrendeletben meghatározott tarifa megnevezése. Meghatározza, hogy milyen egységárat kell alkalmazni a szolgáltatott földgáz elszámolására.
A mérési pont a felhasználók fogyasztási helyének egyértelmű azonosítására szolgáló, országos szintű egyedi azonosító.

10. Mérőkön regisztrált fogyasztások
A táblázatban szereplő mérőállások („Induló mérőállás” és „Záró mérőállás”) különbözetéből számítható ki az elszámolt időszakban elfogyasztott gáz mennyiség, amit a „Fogyasztás” oszlopban jelenítünk meg. Az „LM” oszlopban a leolvasás módja található.

11. Energiadíj, alapdíj
Az energiadíj a számlában elszámolt fogyasztásáért fizetendő díj.

Az alapdíj a fogyasztástól független, havonta fizetendő díj, melyet a szolgáltatás rendelkezésre állásáért kell fizetnie.

A táblázat tartalmazza a felhasználó részére adott támogatásokat (pl. nagycsaládos kedvezmény), túlfizetéseket, vagy bármilyen egyéb a fizetendő összeget befolyásoló tételt is, jogcímenként külön-külön feltüntetve.

12. Tájékoztató az aktuális folyószámla-egyenlegről
A nyilvántartás szerinti folyószámla-egyenlege összesítve megmutatja, hogy az adott szerződéses folyószámlaszámhoz tartozó összes fogyasztási helyen fennáll-e tartozás vagy túlfizetés. Ebbe az adott számla összegét is beleszámoljuk. Amennyiben tartozása van, egyenlege pozitív, túlfizetés esetén pedig negatív előjellel jelenik meg.

A mintaszámlán szereplő adatok és összegek bemutató jellegűek, a mintaszámla részletezettsége, az egységár, az általános forgalmi adó (áfa) mértéke és a számszaki adatok eltérhetnek az aktuális számla adataitól.

13. Tájékoztató adatok
Ez a rész a következő leolvasás várható időpontját (részszámlás elszámolási mód esetén a következő mérőállás leolvasás tervezett dátumát; diktálós elszámolási módnál pedig a következő mérőállásdiktálásra rendelkezésre álló időintervallumot), az alkalmazott rövidítések magyarázatát és a fogyasztásra vonatkozó egyéb adatokat tartalmazza.

14. Energiafelhasználására vonatkozó információk
Energiafelhasználásának aránya megmutatja, hogy a jelenlegi és az előző elszámolási időszak energiafelhasználása hogyan viszonyul egymáshoz. Ha a jelenlegi elszámolási időszakban az Ön háztartása kevesebb energiát fogyasztott, mint az előzőben, akkor csökkenő, ha többet fogyasztott, akkor pedig növekvő az energiafelhasználási tendencia (100% feletti érték). Amennyiben az Ön éves fogyasztása alacsonyabb a lakossági átlagfogyasztáshoz képest, akkor 100% alatti értéket, ha magasabb, akkor 100% feletti értéket lát a számlán.

15. Az energia audit
Az energiaaudit egy teljes körű átvilágítás, amely során a szakemberek az épület helyszíni bejárása során vizsgálják az elektromos és földgázüzemű berendezéseket, elemzik az energiaköltségeket és felhasználásokat, feltárják, hogy mely berendezések energiapazarlók és javaslatot tesznek az épület gazdaságosabb üzemeltetésére.

16. Az elszámoló számlában elszámolt részszámlák
Az elszámolási időszakban kibocsátott részszámlák sorszáma és végösszege található itt.

17. Nagycsaládos kedvezmény, lakásfenntartási támogatás
A nagycsaládos kedvezményben részesülő fogyasztók esetében az adott időszakra kapott kedvezmény, társasházak esetén a lakásfenntartási támogatás részletezése itt található.

18. A számla kiegyenlítésére vonatkozó információ
Amennyiben Ön eddig csekken egyenlítette ki számláit, és jelen számlát átutalással szeretné fizetni, akkor itt információt adunk Önnek arra vonatkozóan, hogy milyen azonosítóra hivatkozva, milyen bankszámlaszámra utalja számlája összegét.

Adókártya igénylés menete ára 2019: Adókártya-igénylés, levelezési cím bejelentése

Adókártya igénylés menete ára 2019: Adókártya-igénylés, levelezési cím bejelentése

Adókártya-igénylés, levelezési cím bejelentése

Ingyenes nyomtatvány, amely

  • a NAV internetes honlapjáról (www.nav.gov.hu) letölthető vagy

  • ügyfélszolgálati helyeinken beszerezhető.

Az Adatlap, illetve a kitöltési útmutató újabb verziói jelenhetnek meg, ezért kérjük, hogy az Adatlap kitöltése előtt a változásokat szíveskedjen figyelemmel kísérni, és az Adatlap legfrissebb verzióját kitölteni.

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy amennyiben elektronikus úton tesz eleget bejelentési / változás bejelentési kötelezettségének, az adatlapot kizárólag egy példányban kell benyújtania az Ügyfélkapun keresztül.

Amennyiben további kérdései vannak az adatlappal, illetve az egyes adózási szabályokkal kapcsolatban, akkor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal internetes honlapján (www.nav.gov.hu) kívül a – bármely hálózatból hívható – 06-40/42-42-42 kék számon is érdeklődhet.

Jogszabály szerint nem kötelező, azonban 14 év alatt az önkéntesen csatolt születési anyakönyvi kivonat, lakcímigazoló lap/kártya benyújtása – az ügyintézést elősegítik. Törvényes képviselő /szülő/ járhat el, akadályoztatás esetén meghatalmazott. 14 év felett személyi igazolvány, vagy útlevél, vagy új típusú jogosítvány, lakcímigazoló kártya, külföldi állampolgár esetén: útlevél, lakcímigazoló lap/kártya, befogadó nyilatkozat. cselekvőképesség korlátozottsága esetén gyámhatósági határozat. Örökbefogadás esetén az örökbefogadói határozat csatolása szükséges.

Melléklet:  

Első igénylés esetén:

  • Jogszabály szerint nem kötelező, azonban 14 év alatt az önkéntesen csatolt születési anyakönyvi kivonat, lakcímigazoló lap/kártya benyújtása – az ügyintézést elősegítik. (2008. december 8. után született gyermekek esetében automatikusan elkészül és kiküldésre kerül az adókártya!)

  • 14 év felett személyi igazolvány, vagy útlevél, vagy új típusú jogosítvány, lakcímigazoló kártya,

  • külföldi állampolgár esetén: útlevél, lakcímigazoló lap/kártya

  • cselekvőképesség korlátozottsága esetén gyámhatósági határozat.

Lakcímkártyával, szálláshely bejelentővel nem rendelkező külföldi állampolgárok esetében csak az adókártya igénylő lap leadása lehetséges, az adóazonosító jel generálása a kizárólagos illetékességi szabályok alapján történik, a budapesti székhelyű Kiemelt Ügyek és Adózók Adó Főigazgatóságán.

Adókártya elvesztése, megrongálódása, eltulajdonítása, megsemmisülése esetén:

  • személyazonosításra alkalmas igazolvány, lakcímkártya

  • külföldi állampolgár esetén: útlevél, lakcímigazoló lap/kártya

  • cselekvőképesség korlátozottsága esetén gyámhatósági határozat

  • az igazgatási szolgáltatási díj mértéke 3.000 Ft, melyet az állami adóhatóság Igazgatási szolgáltatási díj bevételi számla elnevezésű 10032000-01079074 számú számlájára készpénz-átutalási megbízással, banki átutalással, a kijelölt ügyfélszolgálati helyeinken pedig bankkártyával is meg lehet fizetni.

Levelezési cím bejelentése esetén:

  • személyazonosításra alkalmas igazolvány, lakcímkártya

  • külföldi állampolgár esetén: útlevél, lakcímigazoló lap/kártya

  • cselekvőképesség korlátozottsága esetén gyámhatósági határozat

Személyes megjelenés akadályozása esetén meghatalmazás szükséges.

 

Gyes melletti munkavégzés 2019 jogszabály

Gyes melletti munkavégzés 2019 jogszabály

A GYES-ben részesülő személy – ide nem értve a nagyszülőt, az örökbefogadó szülőt a Cst. törvény 20/B. §-a szerinti esetben, továbbá a kiskorú szülő gyermekének gyámját – kereső tevékenységet

  • a gyermek fél éves koráig nem folytathat,
  • a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat,
  • ikergyermekek esetében a gyermekek egy éves kora után időkorlátozás nélkül folytathat azzal a megkötéssel, hogy a gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő személy ikrek esetében egy gyermek után jogosult a gyermekgondozást segítő ellátásra.

A GYES-ben részesülő nagyszülő keresőtevékenységet a gyermek hároméves kora után folytathat heti 30 órában, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.

A GYES-ben részesülő, a Cst. törvény 20/B. §-a szerinti örökbefogadó szülőkereső tevékenységet heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat.

kiskorú szülő gyermekének gyámja időkorlátozás nélkül folytathat kereső tevékenységet.

 

Szakképzési hozzájárulás 2019: A szakképzési hozzájárulásra vonatkozó szabályok 2019

Szakképzési hozzájárulás 2019: A szakképzési hozzájárulásra vonatkozó szabályok 2019

Hol található meg a jogszabályi háttér?

  • A szakképzési hozzájárulási kötelezettség megállapítására és teljesítésére vonatkozó előírásokat a szakképzésihozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV.törvény (a továbbiakban: Szht.) tartalmazza.
  • A gyakorlati képzést szervező hozzájárulásra kötelezettnek a kötelezettségemegállapítása során a gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulásterhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívákmértékéről és a csökkentő tétel számításáról szóló 280/2011. (XII. 20.) Korm.rendelet szabályaira is figyelemmel kell lennie.

Melyek a szakképzési hozzájárulás lényegi pontjai?

  • éves elszámolású adó, fő szabályként havonta előleget kell bevallani és befizetni
  • mértéke a szakképzési hozzájárulás alapjának1,5 %-a (bruttó kötelezettség)
  • a hozzájárulási kötelezettség pénzbeli befizetéssel,tanulók, hallgatók gyakorlati képzésével, saját munkavállalók képzésével történhet

Kik kötelezettek szakképzési hozzájárulás fizetésére, bevallására?

Kft., Bt., Nyrt.,Zrt., Kkt. fő szabály szerint igen
szövetkezet, kivéve a lakásszövetkezetet, a szociális szövetkezetet, aziskolaszövetkezetet és a közérdekű nyugdíjas szövetkezet igen
állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat, közös vállalat, erdőbirtokosságitársulat, vízgazdálkodási társulat – kivéve a víziközmű-társulatot -, egyesjogi személyek vállalata és a leányvállalat igen
ügyvédi iroda, végrehajtó iroda és szabadalmi ügyvivő iroda, közjegyzői iroda, igen
a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni

vállalkozó

igen
egyéni cég igen
a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató,

 külföldi székhelyű jogi személy,

 jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég,

 személyi egyesülés, egyéb szervezet is,

ha belföldön telephellyel, fiókteleppel rendelkezik

igen
átalányadózó nem
kisvállalati adóalany (KIVA) nem
kisadózó (KATA) nem kisadózó (pl. alkalmazott) foglalkoztatása esetén igen
egyszerűsített vállalkozói adóalany (EVA) munkaviszonyban foglalkoztatottak esetén igen

Mi a szakképzési hozzájárulás alapja?

A szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő

  1. nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem, növelve a munkavállalóiérdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj összegével;
  2. önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem;
  3. a rendvédelmi egészségkárosodási járadék, a honvédelmi egészségkárosodásijáradék;
  4. az a)-b) pont hatálya alá tartozó juttatás hiányában a munkaszerződésbenmeghatározott alapbér vagy – ha a munkát munkavégzésre irányuló egyébjogviszonyban végzik – a szerződésben meghatározott díjazás;
  5. az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás esetében a szociális hozzájárulásiadó alapja.

Milyen korrekciós tételek léphetnek fel a szakképzési hozzájárulás alapjának meghatározásánál?

A szociális hozzájárulásra vonatkozó szabályrendszer átalakulása miatt átmeneti szabály biztosítja annak lehetőségét, hogy azokban az esetekben, ha a kifizető a 2018. december 31-éig hatályos szabályok szerint adókedvezmény érvényesítésemiatt mentesül a szociális hozzájárulási adó alól, akkor a szakképzési hozzájárulást sem kell megfizetnie.

2019. január 1-től történő változások

Nem keletkezik szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség azokban az esetekben, amikor a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (atovábbiakban: Szocho tv.) szerint nem keletkezik adófizetési kötelezettség.

Ez azt jelenti, hogy abban az esetben, ha a munkáltató a munkaerőpiacra lépő munkavállaló, a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nő,vagy a megváltozott munkaképességű munkavállaló után 19,5 százalékosmértékű adókedvezményt érvényesít a szociális hozzájárulási adó terhére, akkora kedvezményezett adóalap figyelembevételével a szakképzési hozzájárulást sem kell megfizetnie.

Az egyéni vállalkozó saját maga után, illetve a társas vállalkozás a tagja után akkor érvényesíthet 19,5 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adókedvezményt, ha az egyéni vállalkozó, társas vállalkozás tagja megváltozott munkaképességűnek minősül.

A szakképzési hozzájárulásra vonatkozó szabályok 2019

Nem kell szakképzési hozzájárulást fizetni a doktori vagy ennél magasabbtudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztőmunkakörben foglalkoztatott munkavállalóra tekintettel, ha a munkáltató a munkaviszonnyal összefüggésben 19,5 százalékos adókedvezményt érvényesít.

A szakképzési hozzájárulás alapját csökkenti a közigazgatás modernizációjaérdekében szükséges intézkedésekről szóló 1538/2018. (X. 29. Korm. határozatalapján elbocsátott 60. életévét betöltött személy foglalkoztatásához kapcsolódókedvezmény.

Nem kell szakképzési hozzájárulást fizetni a munkaviszonyban foglalkoztatotttermészetes személyeknek (munkavállalóknak) a szociális hozzájárulási adóalapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkelés más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérének összege, delegfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta a minimálbérnégyszerese után, ha a munkavállalók munkaviszonyára tekintettel atárgyhónapban a szociális hozzájárulási adó alanya 19,5 százalék mértékű adókedvezményt érvényesít.

Kisvállalati adó (KIVA 2019) – A kisvállalati adó szabályozása 2019. január 1-től

Kisvállalati adó (KIVA 2019) – A kisvállalati adó szabályozása 2019. január 1-től

Mi a kisvállalati adó (KIVA)?

Kik választhatják a kisvállalati adót?

Mennyi a kisvállalati adó mértéke, mi a kisvállalati adó alapja?

 

Ki választhatja a kisvállalati adó szerinti adózást?

a) az egyéni cég,
b) a közkereseti társaság,
c) a betéti társaság,
d) a korlátolt felelősségű társaság,
e) a zártkörűen működő részvénytársaság,
f) a szövetkezet és a lakásszövetkezet,
g) az erdőbirtokossági társulat,
h) a végrehajtó iroda,
i) az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda,
j) a szabadalmi ügyvivői iroda,
k) a külföldi vállalkozó,
l) a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy, amely megfelel a törvényi feltételeknek, és megteszi az ehhez szükséges bejelentést.

 

Milyen cégek választhatják a kisvállalati adót?

  • az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben nem haladja meg az 50 főt,
  • az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg az 1 milliárd forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 1 milliárd forint időarányos részét; Bevételként

– az értékesítés nettó árbevételét

– az egyéb bevételeket

– a pénzügyi műveletek bevételeit

– a rendkívüli bevételek összegét kell figyelembe venni.

  • üzleti évének mérlegforduló napja december 31.
  • az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 1 milliárd forintot (nincs arányosítás). Beszámoló alatt a Szt., vagy a felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerinti beszámolót kell érteni, kivéve az összevont (éves) konszolidált beszámolót.

Kapcsolt vállalkozások esetén a létszám és bevételi határokat együttesen kell figyelembe venni. Belföldi adóalanyoknál az adókötelezettség a belföldről és külföldről származó jövedelmekre is kiterjed. Külföldi vállalkozó esetén csak a belföldi telephelyen végzett tevékenységből származó jövedelmekre terjed ki.

 

Hogyan lehet a kisvállalati adó hatálya alá bejelentkezni?

  • A kisvállalati adó hatálya alá bejelentkezni az e célra szolgáló nyomtatvány kitöltésével, elektronikus úton lehet
  • A bejelentkezés határideje az adóévet megelőző év decemberének 1-20. napja. Azaz ha valaki jövő évtől így szeretne adózni, annak ez év decemberében kell ezt a tényt az adóhatóság felé bejelentenie
  • Ha valaki a bejelentkezést megtette, de mégsem így szeretne adózni, a bejelentést január 15. napjáig visszavonhatja.
  • Nem jogszerű a bejelentés, ha a bejelentés napján az adózónak az állami adóhatóság által nyilvántartott, végrehajtható adótartozása meghaladja az 1 millió forintot.

Mikor szűnik meg a kisvállalati adózói státusz?

  • Ha az adóalanyt be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért, vagy nyugta-, számlaadási kötelezettség elmulasztása miatt, illetve igazolatlan eredetű termék forgalmazása miatt megbírságolják, a határozat jogerőssé válásának napjával
  • Ha az adózó adószámát felfüggesztik, a felfüggesztés jogerőre emelkedésének napját megelőző hónap utolsó napjával
  • Annak a naptári negyedévnek a végével, melynek utolsó napján az adóalany adóhatóság által nyilvántartott, végrehajtható adótartozása meghaladja a 1.000.000.- forintot
  • Ha a vállalkozás által fogalkoztatottak létszáma meghaladja az 50 főt, annak a hónapnak utolsó napjával, mikor ez a változás bekövetkezett
  • Ha a kisvállalati adó alá tartozó vállalkozás árbevétele átlépi az 1 milliárd forintot, a bevételi határ átlépésének hónapja előtti hónap utolsó napjával

Ha egy vállalkozás kisvállalati adózói alanyisága megszűnik, ezt a tényt – a megszűnés okának ismertetésével, és a megszűnés pontos napjának közlésével – a megszűnést követő 15 napon belül be kell jelenteni az adóhatóságnak. A kisvállalati adózásból történő kilépést/kizárást követően ez a fajta adózás két évig nem választható újra.

 

Mennyi a kisvállalati adó mértéke?

  • Az adó mértéke 13%.

Mi a kisvállalati adó alapja?

  • a személyi jellegű kifizetések és jóváhagyott osztalék összege,
  • amely a kapott osztalékkal és a nettó tőkebevonással is csökkenthető,
  • de legalább a személyi jellegű kifizetések összege (minimum adóalap).

 

Fontos kiemelni, hogy a KIVA alapjának meghatározásakor elhatárolt veszteség leírására is lehetőség van, ami a korábbi éveknek a személyi jellegű kifizetések figyelembevétele nélkül számított negatív adóalapjából keletkezik (pl. tőkebevonás miatt), továbbá a társasági adóalanyiság ideje alatt keletkezett és még fel nem használt elhatárolt veszteség is levonható. Az elhatárolt veszteséget – főszabály szerint – a személyi jellegu kifizetések figyelembevétele nélkül számított adóalap terhére kell leírni. A beruházó vállalkozások számára különösen kedvezo szabály, hogy amennyiben az adózó új eszközöket szerez be vagy állít elő, úgy ezen tárgyévi kifizetések összegéig az elhatárolt veszteség és a tárgyévben keletkező veszteség (személyi jellegű kifizetések figyelembevétele nélkül számított tárgyévi negatív adóalap) a minimum adóalap terhére is elszámolható.

A kisvállalati adózás legalapvetőbb előnyei

 

  • A béreket terhelő adókulcs (13%) lényegesen kedvezőbb a kiváltott szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás együttes kulcsánál (21%).
  • A szociális hozzájárulási adót és részben a szakképzési hozzájárulást is érintő foglalkoztatással összefüggő kedvezmények többsége (munkaerőpiacra lépők, három vagy több gyermeket nevelő munkaeropiacra lépő nők, megváltozott munkaképességű személyek, szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók, illetve kutatók foglalkoztatása és kutatás-fejlesztési tevékenység utáni kedvezmények) a kisvállalati adóból is igénybe vehető a személyi jellegű kifizetések csökkentése révén.
  • A vállalkozásba visszaforgatott nyereség nem képez adóalapot, csak a vállalkozásból kivont nyereség (osztalék) után kell adózni.
  • Amennyiben a beruházások tőke bevonását (vagy a kapott osztalékok vállalkozásban tartását) igényelik, költségük a minimumadó, azaz a személyi jellegű kifizetések terhére is leírható az adóalapból.

Mindezek alapján fő szabályként a KIVA választása nagy valószínuséggel megéri azon vállalkozásoknak, amelyeknél a bértömeg meghaladja a vállalkozás eredményét, vagy a tulajdonosok az eredmény jelentős részét visszaforgatják, hosszabb távon pedig ez az adózási mód különösen kedvező a növekedni vágyó vállalkozások számára.

 

KIVA tájékoztató

 

E mellett felhívjuk figyelmét, hogy a KIVA választásával keletkező adóelőnyének becslését elkészítheti a PM által közzétett, a kisvállalati adókötelezettséget az általa kiváltott hagyományos adóterhekkel (társasági adó, szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás) összehasonlító kalkulátor segítségével, amely ezen a honlapon érhető el.

 

A KIVA választásakor mérlegelendő speciális tényezők

A kisvállalati adózásra való áttérés természetesen egyedi és körültekintő mérlegelést igényel. A hagyományos adózáshoz képest a KIVA választása hátrányos lehet azoknak az adózóknak, amelyek gyakorlati képzést folytatnak, vagy a jövőben ilyen tevékenység folytatását tervezik. Ennek oka, hogy a szakképzési hozzájárulás gyakorlati képzéssel is teljesíthető, amely esetben az adózó a kötelezettséggel összefüggésben normatív csökkentő tételt alkalmaz, amely adott esetben meghaladhatja a hozzájárulás mértékét és visszaigénylésre jogosít. Mivel a kisvállalati adó alanyai részérol nincs szakképzési hozzájárulási fizetési kötelezettség, részükről a kötelezettség gyakorlati képzésessel történő teljesítése sem értelmezhető. Ennek következtében a kisvállalati adóalanyok nem tarthatnak igényt a szakképzési hozzájárulási kötelezettséggel összefüggő normatív csökkentő tétel (vagy annak egy részének) visszaigénylésére.

A kisvállalati adó szabályozása 2019. január 1-től

Forrás: nav.gov.hu

Fontos lehet még a választás eldöntésekor

Sem a Munkaügyi Központ, sem pedig egyéb munkahelymegőrző pályázatoknál nem térítik a kivát a szochóval ellentétben.

 

Kisvállalati adó választása esetén annak megfizetésével az adózó eleget tesz a

  • társasági adó
  • szociális hozzájárulási adó
  • szakképzési hozzájárulás

bevallása és megfizetése kötelezettségének. Az osztalék utáni személyi jövedelemadót (15%) és  egészségügyi hozzájárulást (14%)  – ez 2019-től szociális hozzájárulási adó lesz, mértéke 19,5% – továbbá az iparűzési adót meg kell fizetni.

A kisvállalati adót az adóévet követő év május 31-ig kell bevallani, és befizetni. Év közben adóelőleget kell fizetni, ennek mértéke havonta a cég által foglalkoztatottak részére történt, járulékalapot képező kifizetések összegének 13%-a. Az adóelőleget minden hónap 12. napjáig kell megfizetni.

 

Technikai számok 2019 (egyházak) – Kimutatás a 2019. rendelkező évi technikai számokról

Technikai számok 2019 (egyházak) – Kimutatás a 2019. rendelkező évi technikai számokról

A kimutatás a hatályos jogszabályoknak megfelelően a kiemelt költségvetési előirányzat, valamint a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény mellékletében szereplő bevett egyházak technikai számát és nevét tartalmazza „ABC” sorrendben.

Sorszám Technikai
szám
Név
KIEMELT KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZAT
1. 1823 NEMZETI TEHETSÉG PROGRAM
A LELKIISMERETI ÉS VALLÁSSZABADSÁG JOGÁRÓL, VALAMINT AZ EGYHÁZAK, VALLÁSFELEKEZETEK ÉS VALLÁSI KÖZÖSSÉGEK JOGÁLLÁSÁRÓL SZÓLÓ 2011. ÉVI CCVI. TÖRVÉNY MELLÉKLETÉBEN SZEREPLŐ ÉS TECHNIKAI SZÁMMAL RENDELKEZŐ 31 EGYHÁZ.
2. 0255 A TAN KAPUJA BUDDHISTA EGYHÁZ
3. 0176 AZ ÜDVHADSEREG SZABADEGYHÁZ – MAGYARORSZÁG
4. 0420 BUDAI SZERB ORTODOX EGYHÁZMEGYE
5. 0341 BUDDHISTA MISSZIÓ MAGYARORSZÁGI ÁRYA MAITREYA MANDALA EGYHÁZKÖZÖSSÉG
6. 1287 EGYSÉGES MAGYARORSZÁGI IZREALITA HITKÖZSÉG (STATUSQUO ANTE)
7. 0334 ERDÉLYI GYÜLEKEZET
8. 0042 GYÉMÁNT ÚT BUDDHISTA KÖZÖSSÉG
9. 0248 HETEDNAPI ADVENTISTA EGYHÁZ
10. 0279 HIT GYÜLEKEZETE
11. 0224 KONSTANTINÁPOLYI EGYETEMES PATRIARCHÁTUS MAGYARORSZÁGI ORTODOX EXARCHÁTUS
12. 0671 KRISZTUSBAN HÍVŐ NAZARÉNUS GYÜLEKEZETEK
13. 0554 MAGYAR ISZLÁM KÖZÖSSÉG
14. 0011 MAGYAR KATOLIKUS EGYHÁZ
15. 0138 MAGYAR PÜNKÖSDI EGYHÁZ
16. 0200 MAGYAR UNITÁRIUS EGYHÁZ MAGYARORSZÁGI EGYHÁZKERÜLETE (MAGYARORSZÁGI UNITÁRIUS EGYHÁZ)
17. 0107 MAGYARORSZÁGI AUTONÓM ORTHODOX IZRAELITA HITKÖZSÉG
18. 0286 MAGYARORSZÁGI BAPTISTA EGYHÁZ
19. 0372 MAGYARORSZÁGI BOLGÁR ORTODOX EGYHÁZ
20. 0035 MAGYARORSZÁGI EVANGÉLIKUS EGYHÁZ
21. 0406 MAGYARORSZÁGI JEHOVA TANÚI EGYHÁZ
22. 0059 MAGYARORSZÁGI KARMA-KAGYÜPA KÖZÖSSÉG
23. 1201 MAGYARORSZÁGI KÍNAI CHANBUDDHISTA EGYHÁZ
24. 1397 MAGYARORSZÁGI KOPT ORTODOX EGYHÁZ
25. 0389 MAGYARORSZÁGI KRISNA-TUDATÚ HÍVŐK KÖZÖSSÉGE
26. 0073 MAGYARORSZÁGI METODISTA EGYHÁZ
27. 1050 MAGYARORSZÁGI MUSZLIMOK EGYHÁZA
28. 0066 MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ
29. 0293 MAGYARORSZÁGI ROMÁN ORTODOX EGYHÁZ
30. 0358 MAGYARORSZÁGI ZSIDÓ HITKÖZSÉGEK SZÖVETSÉGE
31. 0365 OROSZ ORTODOX EGYHÁZ MAGYAR EGYHÁZMEGYÉJE /MOSZKVAI PATRIARCHÁTUS/
32. 0183 SZENT MARGIT ANGLIKÁN/EPISZKOPÁLIS EGYHÁZ

 

Rehabilitációs hozzájárulás 2019: összege, feltételei >>>

Rehabilitációs hozzájárulás 2019: összege, feltételei >>>

Rehabilitációs hozzájárulás kapcsán először is tisztázzuk, hogy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) szerint ki tekinthető megváltozott munkaképességű személynek:

a) akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű,

b) aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés időbeli hatálya alatt,

c) akinek a munkaképesség-csökkenése 50-100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy

d) aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül

és a munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri.

Felhívnám a figyelmet, hogy a munkaadó a rehabilitációs hozzájárulás megállapítása céljából nyilvántartást köteles vezetni, amely tartalmazza a megváltozott munkaképességű munkavállaló személyazonosító adatain túl a munkaképesség változásának, egészségi állapotának, egészségkárosodásának mértékét, a fogyatékosság tényét, továbbá az ezek igazolására szolgáló okirat másolatát. A nyilvántartást a munkáltató a foglalkoztatás megszűnését követő öt évig köteles megőrizni. Fontos, hogy mi is mindig ellenőrizzük a munkavállaló igazolásának az időbeli hatályát, mert a NAV biztosan megteszi!

Amit tudni kell a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásával kapcsolatban:

  • Az Mt. 53. § szerint a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni évenként 44 munkanapra, vagy 352 órára. Azonban a munkavállaló hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más helységben végzendő munkára amennyiben a rehabilitációs szakértői szerv legalább 50 %-os egészségkárosodását megállapította.
  • Az Mt. § (7) a munkáltatói felmondást szabályozza, miszerint megváltozott munkaképességű munkavállalónak egészségi okkal összefüggő képességével kapcsolatban csak akkor szüntetheti meg a munkaviszonyát, ha a munkavállaló eredeti munkakörében nem foglalkoztatható tovább, és a munkavállaló számára állapotának egészségi szempontból megfelelő munkakört nem tud felajánlani, vagy a munkavállaló a felajánlott munkakört alapos ok nélkül nem fogadja el.
  • A munkavállalónak, ha megváltozott munkaképességű, fogyatékossági támogatásra, vagy vakok személyi járadékára jogosult, évenként 5 munkanap pótszabadság jár.
  • 32. § (2) arról rendelkezik, hogy a rokkantsági ellátásban részesülő személy ellátását meg kell szüntetni, ha keresőtevékenységet folytat, és a jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát.

A rehabilitációs hozzájárulást, mint fizetési kötelezettséget, azzal a céllal vezették be, hogy a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítsék, rehabilitációjukat szolgálják. Azoknak a munkáltatóknak kell számolniuk vele, akiknél a munkavállalók száma a 25 főt meghaladja, és az általuk foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát (kötelező foglalkoztatási szint) Mértéke a tárgyév első napján megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese/fő/év. (2018-ban 138.000 x 9 = 1.242.000 Ft / fő/év) Éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám, valamint a rehabilitációs hozzájárulás szorzata. 

A NAV ellenőrzései során azt tapasztalta, hogy sok esetben a munkáltatók helytelenül állapítják meg a munkavállalók létszámát, illetve a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszámot is. Az Mmtv. 23. § (4) szerint létszámon a KSH szerinti tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni, melyet egy tizedes jegyre kerekítve kell meghatározni. A NAV szerint leggyakrabban az adózók egész számra, vagy két tizedesre kerekítenek.

Például: 32 fős átlagos statisztikai létszámú cég esetén 32 x 5% = 1,6. Tehát a kötelező foglalkoztatási szint 1,6 fő. Számítása 2018-ban 1.242.000 x 1,6 = 1.987.200 Ft/fő/év. Amennyiben van 1 fő megváltozott munkaképességű munkavállaló a cégnél, akkor a rehabilitációs hozzájárulást 0,6 fő után kell megfizetni. Természetesen az átlagos statisztikai létszám negyedévente vizsgálandó, és az aktuálisan számított összeg 25 %-a fizetendő.

Még egy gyors számítás, nézzük mennyibe kerül egy megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása 4 órában 2018-tól, ha a bruttó bér 69.000 Ft.

45.885 Ft nettó bér + 23.115 Ft munkavállalói járulék + 14.490 Ft munkáltatói teher = 83.490 Ft/hó, ami éves szinten 1.001.880 Ft költséget jelent. Ez az összeg még csökkenthető az érvényesíthető szocho kedvezmény összegével, amennyiben például 9-es Feor számon foglalkoztatott, vagy 55 év feletti a munkavállaló.

A rehabilitációs hozzájárulás előlegét az első három negyedévre az adott negyedév utolsó hónapját követő hó 20. napjáig kell bevallani, és megfizetni. A negyedik negyedévre előlegfizetési kötelezettség nincs, ezt az éves elszámolás során kell figyelembe venni. A 2017-ben befizetett előlegek és a számított éves hozzájárulás különbözetét 2018. február 25. napjáig kell megfizetni. Ha számításaink szerint év közbeni túlfizetés történt az adott adónemre, átvezetési kérelemre az adóhatóság az adózó által megjelölt másik adószámlán számolja el, vagy – ha nincs adótartozása, és a bevallási kötelezettségeinek eleget tett – rendelkezhet az összeg visszatérítéséről. (adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 74. §)

Remélem, hogy a fenti információk birtokában az érintett munkáltatók komolyan megfontolják a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását, mert egyértelmű, hogy mindkét fél érdekét ez szolgálja. 

Mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 2019 (minimálnyugdíj-2019)

Mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 2019 (minimálnyugdíj-2019)

Az öregségi nyugdíj legkisebb összegét törvény állapítja meg, a nyugellátás évenkénti rendszeres emelésének végrehajtási szabályait kormányrendelet szabályozza.

Az öregségi nyugdíj legkisebb összege időszakonként:

2019-ben is valószínű, hogy 28,500ft-lesz

​IDŐSZAK ​ÖSSZEG
​2018. január 1 ​28.500 Ft
​2017. január 1 ​  28.500 Ft *
​2016. január 1 ​​28.500 Ft
​2015. január 1 ​​28.500 Ft
​2014. január 1 ​​28.500 Ft
​2013. január 1 ​​28.500 Ft
​2012. január 1 ​​28.500 Ft
​2011. január 1 ​​28.500 Ft
​2010. január 1 ​​28.500 Ft
​2009. január 1 ​28.500 Ft
​2008. január 1 ​28.500 Ft
​​2007.március.1 27.130 Ft​
​​2007. január 1 ​26.830 Ft​
​​2006. január 1 25.800 Ft​
​​​2005. január 1 ​24.700 Ft​
​2004. január 1 ​​23.200 Ft​
​2003. január 1 ​​21.800 Ft​
​2002. január 1 ​20.100 Ft​​
2001. január 1​ ​18.310 Ft​​
​2000. január 1 ​​16.600 Ft​
​1999. január 1 ​15.350 Ft​
​​1998. január 1 ​​13.700 Ft​
​​1997. január 1 ​​11.500 Ft​
​​1996. január 1 ​​9.600 Ft​
​​1995. január 1 ​​8.400 Ft​
​​1994. január 1 ​​7.480 Ft​
​​​1993. szeptember 1 ​6.600 Ft
​​​1993. március 1 ​​6.400 Ft
​​​1993. február 1 ​​5.200 Ft
​​​1992. január 1 ​5.200 Ft
​​​1991. január 1 ​5.200 Ft
​Frissítve: 2017. január 1. 

  * 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról (11. §)

1 2 3 4 5 36