Adózás 2019: Így adózunk 2019-ben

Adózás 2019: Így adózunk 2019-ben

A kormány két részletben terjesztette be idén a 2019-re vonatkozó adóterveit. Most ezeket gyűjtjük egy csokorba, kiemelve a legfontosabb változásokat, legérdekesebb könnyítéseket és legmeghatározóbb újításokat.

Könnyítések minden mennyiségben

  • További 2 százalékponttal 17,5%-ra csökken a szociális hozzájárulási adó a korábbi bérmegállapodásnak megfelelően. Ez 130 milliárd forintnyi könnyítés a vállalkozásoknak.
  • A végéhez ér a 4 év alatt megvalósuló, 2 gyermekesek esetén igénybe vehető családi adókedvezmény-emelés, jövőre 20 ezer forint jut havonta gyermekenként. Ez 380 ezer családot érinthet és 20 milliárd forint könnyítés.
  • egy újabb alapvető élelmiszer forgalmi adója csökken: az UHT és az ESL tej áfája jövőre ötszázalékos lesz. Ha ez az árcsökkenés lecsapódik az üzletekben, akkor a lakosság 20 milliárd forintot spórolhat a pénzügyminisztérium szerint.
  • A nyugdíjasoknak szánt legújabb kedvezmény. Az öregségi nyugdíj mellett dolgozók jövedelme után 2019-ben már csak a 15 százalék személyi-jövedelemadót kell fizetni. Jelenleg 70 ezer ember dolgozik így, de a minisztérium a létszám jelentős növekedésére számít. Az új kedvezmény lényegéről itt írtunk legutóbb részletesen.
  • Kedvezőbbé válnak a kisvállalati adó választására vonatkozó értékhatárok. A módosítás ugyanis 500 millió forintról 1 milliárd forintra emeli a kisvállalati adóalanyiság választási feltételeinek a bevételre és a mérlegfőösszegre vonatkozó értékhatárait.
  • A regisztrációs adóról szóló törvény módosítása csökkenti a kis- és középkategóriás motorkerékpárok regisztrációs adóját a személygépkocsik esetében 2012-től végrehajtott adómérték csökkentéssel azonos mértékben, továbbá az elektromos és hibrid meghajtású motorkerékpárok regisztrációs adótételét nulla forintra csökkenti.
  • Nyolcmillió forintról tizenkétmillió forintra nő január 1-jétől a legkisebb vállalkozások áfamentessége. A kisvállalkozások ezzel a mellett, hogy összességében mintegy 10 milliárd forintot spórolnak, megszabadulnak az áfabevallás kitöltésének kötelezettsége alól is.
  • Váratlan újítás volt, hogy 2019. január elsejétől az elektronikus fizetés erősítése és ezzel párhuzamosan a készpénzhasználat csökkentése érdekében tranzakciónként 20 ezer forintig minden lakossági átutalás mentesül a pénzügyi tranzakciós illeték alól.
  • Jövőre természetes személyek kincstárnál vezetett és állampapír-forgalmazás érdekében igénybe vett ügyfélszámlája és más számlavezetőnél vezetett fizetési számlája között lebonyolított fizetési művelet után sem kell majd pénzügyi tranzakciós illetéket fizetni.
  • A bankadó felsőkulcsa 0,21 százalékról 0,2 százalékra csökken.

 

Egyszerűsítés

 

  • Az adóadminisztráció is csökken a tárca tervei szerint. 2019-től már nem kell fizetni a 75 százalékos különadót, a hitelintézeti különadót vagy kulturális adót. A baleseti adó is megszűnik, de beépül a biztosítási adóba és az egészségügyi hozzájárulás pedig a szociális hozzájárulási adóba olvad. Búcsút inthetünk lassan az evának is (hatodik ilyen adófajta, ami jövőre már nem lesz). A kormány ugyanis azt javasolja, hogy az egyszerűsített vállalkozói adó utoljára 2018. december 20-ig legyen választható, ezt követően az eva-alanyiság választására nem lesz lehetőség.
  • A december 20-ig elvégzendő adófeltöltési kötelezettség szabályai is enyhülnek. Az itt tévesztő cégek esetében a maximális mulasztási bírság-mérték a felére csökken. Jövőre a befizetett előleg és az adóévi adó kilencven százalékának különbözete után maximum tíz százalék lehet a bírság.
  • A kutató-fejlesztő foglalkoztatása után járó adókedvezmény, amely gyakorlatilag felére csökkenti a kutató-fejlesztő munkavállalót alkalmazó vállalkozás szociális hozzájárulási adóját. A kutatás-fejlesztési adókedvezményt felváltó új kedvezmény összege a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségeként elszámolt bérköltség után a 19,5 százalékos adómérték 50 százaléka.
  • Az adó-adminisztráció is jelentősen csökken az elmúlt hetek adószakmai tanácskozásai nyomán, mivel például jövőre már nem kell bejelenteni a foglalkoztatottnak dolgozója végzettségére, szakképesítésére, illetve azt ez igazoló okiratokra vonatkozó adatokat.
  • 2019. január 1-jétől választható az áfa rendszerében ismert csoportos adóalanyisághoz hasonló csoportos társasági adóalanyiság. A csoportos társasági adóalanyiságot választók számára az ún. transzferár dokumentáció alóli mentesülés szintén jelentős egyszerűsítést jelent.
  • Az áfamentesség értékhatárának megemelése mellett jelentősen csökkenti az adminisztrációt az üzleti és magáncélra is használt személygépkocsik bérbevétele esetében követendő új szabály, mely szerint jövőre a bejövő számlák áfa tartalmának 50%-a külön útnyilvántartás vezetése nélkül is levonhatóvá válik.
  • Emellett a Nemzteti Adó- és Vámhivatal a tartósan veszteségesen működő óriáscégeket is górcső alá veszi. A NAV ugyanis a nagyárbevételű (két éven keresztül 60 milliárd forintot elérő), de veszteséges cégeket automatikusan ellenőrizni fogja. Azokat a cégeket szűri ki, amelyek csak papíron – a közterhek megfizetésének elkerülése miatt – veszteségesek.
  • A törvényjavaslat pontosan meghatározza, hogy elhúzódó projektek esetében milyen új építésű lakóingatlanokra alkalmazható 2020. január 1-ét követően is a kedvezményes, 5 százalékos mértékű lakásáfa.
  • Jövőre a NAV már az egyéni vállalkozóknak is szja-bevallási tervezetet készít.

 

Szigor

Két tekintetben adóemelés is lesz jövőre. A népegészségügyi termékadó esetében több változás is lesz:

  • Ennek lényeges eleme, hogy az adó hatályát kiterjesztik a pálinkára (ezzel enged az Európai Bizottság felszólításának). A számítások szerint egy liter 50 térfogat-százalékos pálinka után fizetendő neta 1100 forint lesz. Ez – az áfával is számolva – 700 forinttal emeli meg egy félliteres, 50 százalékos pálinka nagykereskedelmi árát. A kiskereskedelemben ennél is nagyobb mértékű lesz az áremelkedés.
  • Emellett fontos változás, hogy a jelenleg adóköteles termékek (cukros üdítők, chipsek, csokoládék, szeszes italok) terhelése emelkedik (mintegy 20%-kal).
  • Emellett megszűnik az egészségmegőrző program költségének adóból való levonásának lehetősége is.

A másik adóemelés a jövő évi csomagban a dohányzókat érinti. Az uniós irányelvben foglalt követelményeknek való megfelelés érdekében Magyarországnak emelnie kell a cigaretta jövedéki adóját. Az első, nyári adócsomaghoz beterjesztett módosító javaslat értelmében (a piaci sokkhatás és a feketepiac élénkülésének elkerülése érdekében) három lépcsőben emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója. Szeptember elsejétől már megvalósult egy árnövekedés. 2019. január 1-jétől a cigaretta jövedéki adómértéke 18 200 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 24 százaléka, de legalább 31 200 forint ezer darabonként (idén szeptembertől ez rendre 17 200 forint volt és 30 200 forint). A Pénzügyminisztérium korábbi tájékoztatása szerint a három lépcső egyenként 30-40 forintos dobozonkénti drágulást okoz. Ezzel párhuzamosan a fogyasztási dohány jövedéki adómértéke 2019. január 1-jétől 18 560 forint/kilogrammra emelkedik (a szeptemberi 17 820 forintról).

Az a bizonyos bomba változás

A kormány januártól teljes egészében átalakítja a cafeteria-rendszert. Jövőre kedvezményes közteherfizetés mellett csak a SZÉP kártya három alzsebébe lesz adható béren kívüli juttatás. Néhány juttatás adómentessége ugyanakkor fennmarad, így a munkáltató 2019-ben is adómentesen fizetheti majd a munkavállalók gyermekeinek bölcsődei, óvodai ellátását, illetve sport- és kulturális eseményekre szóló belépőjegyet.

2019-től megszűnik a kockázati biztosítás díjának adómentes minősítése, ami érzékenyen érinti többek között az egészségbiztosításokat.

Adókártya igénylés menete ára 2019: Adókártya-igénylés, levelezési cím bejelentése

Adókártya igénylés menete ára 2019: Adókártya-igénylés, levelezési cím bejelentése

Adókártya-igénylés, levelezési cím bejelentése

Ingyenes nyomtatvány, amely

  • a NAV internetes honlapjáról (www.nav.gov.hu) letölthető vagy

  • ügyfélszolgálati helyeinken beszerezhető.

Az Adatlap, illetve a kitöltési útmutató újabb verziói jelenhetnek meg, ezért kérjük, hogy az Adatlap kitöltése előtt a változásokat szíveskedjen figyelemmel kísérni, és az Adatlap legfrissebb verzióját kitölteni.

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy amennyiben elektronikus úton tesz eleget bejelentési / változás bejelentési kötelezettségének, az adatlapot kizárólag egy példányban kell benyújtania az Ügyfélkapun keresztül.

Amennyiben további kérdései vannak az adatlappal, illetve az egyes adózási szabályokkal kapcsolatban, akkor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal internetes honlapján (www.nav.gov.hu) kívül a – bármely hálózatból hívható – 06-40/42-42-42 kék számon is érdeklődhet.

Jogszabály szerint nem kötelező, azonban 14 év alatt az önkéntesen csatolt születési anyakönyvi kivonat, lakcímigazoló lap/kártya benyújtása – az ügyintézést elősegítik. Törvényes képviselő /szülő/ járhat el, akadályoztatás esetén meghatalmazott. 14 év felett személyi igazolvány, vagy útlevél, vagy új típusú jogosítvány, lakcímigazoló kártya, külföldi állampolgár esetén: útlevél, lakcímigazoló lap/kártya, befogadó nyilatkozat. cselekvőképesség korlátozottsága esetén gyámhatósági határozat. Örökbefogadás esetén az örökbefogadói határozat csatolása szükséges.

Melléklet:  

Első igénylés esetén:

  • Jogszabály szerint nem kötelező, azonban 14 év alatt az önkéntesen csatolt születési anyakönyvi kivonat, lakcímigazoló lap/kártya benyújtása – az ügyintézést elősegítik. (2008. december 8. után született gyermekek esetében automatikusan elkészül és kiküldésre kerül az adókártya!)

  • 14 év felett személyi igazolvány, vagy útlevél, vagy új típusú jogosítvány, lakcímigazoló kártya,

  • külföldi állampolgár esetén: útlevél, lakcímigazoló lap/kártya

  • cselekvőképesség korlátozottsága esetén gyámhatósági határozat.

Lakcímkártyával, szálláshely bejelentővel nem rendelkező külföldi állampolgárok esetében csak az adókártya igénylő lap leadása lehetséges, az adóazonosító jel generálása a kizárólagos illetékességi szabályok alapján történik, a budapesti székhelyű Kiemelt Ügyek és Adózók Adó Főigazgatóságán.

Adókártya elvesztése, megrongálódása, eltulajdonítása, megsemmisülése esetén:

  • személyazonosításra alkalmas igazolvány, lakcímkártya

  • külföldi állampolgár esetén: útlevél, lakcímigazoló lap/kártya

  • cselekvőképesség korlátozottsága esetén gyámhatósági határozat

  • az igazgatási szolgáltatási díj mértéke 3.000 Ft, melyet az állami adóhatóság Igazgatási szolgáltatási díj bevételi számla elnevezésű 10032000-01079074 számú számlájára készpénz-átutalási megbízással, banki átutalással, a kijelölt ügyfélszolgálati helyeinken pedig bankkártyával is meg lehet fizetni.

Levelezési cím bejelentése esetén:

  • személyazonosításra alkalmas igazolvány, lakcímkártya

  • külföldi állampolgár esetén: útlevél, lakcímigazoló lap/kártya

  • cselekvőképesség korlátozottsága esetén gyámhatósági határozat

Személyes megjelenés akadályozása esetén meghatalmazás szükséges.

 

Kisvállalati adó (KIVA 2019) – A kisvállalati adó szabályozása 2019. január 1-től

Kisvállalati adó (KIVA 2019) – A kisvállalati adó szabályozása 2019. január 1-től

Mi a kisvállalati adó (KIVA)?

Kik választhatják a kisvállalati adót?

Mennyi a kisvállalati adó mértéke, mi a kisvállalati adó alapja?

 

Ki választhatja a kisvállalati adó szerinti adózást?

a) az egyéni cég,
b) a közkereseti társaság,
c) a betéti társaság,
d) a korlátolt felelősségű társaság,
e) a zártkörűen működő részvénytársaság,
f) a szövetkezet és a lakásszövetkezet,
g) az erdőbirtokossági társulat,
h) a végrehajtó iroda,
i) az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda,
j) a szabadalmi ügyvivői iroda,
k) a külföldi vállalkozó,
l) a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy, amely megfelel a törvényi feltételeknek, és megteszi az ehhez szükséges bejelentést.

 

Milyen cégek választhatják a kisvállalati adót?

  • az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben nem haladja meg az 50 főt,
  • az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg az 1 milliárd forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 1 milliárd forint időarányos részét; Bevételként

– az értékesítés nettó árbevételét

– az egyéb bevételeket

– a pénzügyi műveletek bevételeit

– a rendkívüli bevételek összegét kell figyelembe venni.

  • üzleti évének mérlegforduló napja december 31.
  • az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 1 milliárd forintot (nincs arányosítás). Beszámoló alatt a Szt., vagy a felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerinti beszámolót kell érteni, kivéve az összevont (éves) konszolidált beszámolót.

Kapcsolt vállalkozások esetén a létszám és bevételi határokat együttesen kell figyelembe venni. Belföldi adóalanyoknál az adókötelezettség a belföldről és külföldről származó jövedelmekre is kiterjed. Külföldi vállalkozó esetén csak a belföldi telephelyen végzett tevékenységből származó jövedelmekre terjed ki.

 

Hogyan lehet a kisvállalati adó hatálya alá bejelentkezni?

  • A kisvállalati adó hatálya alá bejelentkezni az e célra szolgáló nyomtatvány kitöltésével, elektronikus úton lehet
  • A bejelentkezés határideje az adóévet megelőző év decemberének 1-20. napja. Azaz ha valaki jövő évtől így szeretne adózni, annak ez év decemberében kell ezt a tényt az adóhatóság felé bejelentenie
  • Ha valaki a bejelentkezést megtette, de mégsem így szeretne adózni, a bejelentést január 15. napjáig visszavonhatja.
  • Nem jogszerű a bejelentés, ha a bejelentés napján az adózónak az állami adóhatóság által nyilvántartott, végrehajtható adótartozása meghaladja az 1 millió forintot.

Mikor szűnik meg a kisvállalati adózói státusz?

  • Ha az adóalanyt be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért, vagy nyugta-, számlaadási kötelezettség elmulasztása miatt, illetve igazolatlan eredetű termék forgalmazása miatt megbírságolják, a határozat jogerőssé válásának napjával
  • Ha az adózó adószámát felfüggesztik, a felfüggesztés jogerőre emelkedésének napját megelőző hónap utolsó napjával
  • Annak a naptári negyedévnek a végével, melynek utolsó napján az adóalany adóhatóság által nyilvántartott, végrehajtható adótartozása meghaladja a 1.000.000.- forintot
  • Ha a vállalkozás által fogalkoztatottak létszáma meghaladja az 50 főt, annak a hónapnak utolsó napjával, mikor ez a változás bekövetkezett
  • Ha a kisvállalati adó alá tartozó vállalkozás árbevétele átlépi az 1 milliárd forintot, a bevételi határ átlépésének hónapja előtti hónap utolsó napjával

Ha egy vállalkozás kisvállalati adózói alanyisága megszűnik, ezt a tényt – a megszűnés okának ismertetésével, és a megszűnés pontos napjának közlésével – a megszűnést követő 15 napon belül be kell jelenteni az adóhatóságnak. A kisvállalati adózásból történő kilépést/kizárást követően ez a fajta adózás két évig nem választható újra.

 

Mennyi a kisvállalati adó mértéke?

  • Az adó mértéke 13%.

Mi a kisvállalati adó alapja?

  • a személyi jellegű kifizetések és jóváhagyott osztalék összege,
  • amely a kapott osztalékkal és a nettó tőkebevonással is csökkenthető,
  • de legalább a személyi jellegű kifizetések összege (minimum adóalap).

 

Fontos kiemelni, hogy a KIVA alapjának meghatározásakor elhatárolt veszteség leírására is lehetőség van, ami a korábbi éveknek a személyi jellegű kifizetések figyelembevétele nélkül számított negatív adóalapjából keletkezik (pl. tőkebevonás miatt), továbbá a társasági adóalanyiság ideje alatt keletkezett és még fel nem használt elhatárolt veszteség is levonható. Az elhatárolt veszteséget – főszabály szerint – a személyi jellegu kifizetések figyelembevétele nélkül számított adóalap terhére kell leírni. A beruházó vállalkozások számára különösen kedvezo szabály, hogy amennyiben az adózó új eszközöket szerez be vagy állít elő, úgy ezen tárgyévi kifizetések összegéig az elhatárolt veszteség és a tárgyévben keletkező veszteség (személyi jellegű kifizetések figyelembevétele nélkül számított tárgyévi negatív adóalap) a minimum adóalap terhére is elszámolható.

A kisvállalati adózás legalapvetőbb előnyei

 

  • A béreket terhelő adókulcs (13%) lényegesen kedvezőbb a kiváltott szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás együttes kulcsánál (21%).
  • A szociális hozzájárulási adót és részben a szakképzési hozzájárulást is érintő foglalkoztatással összefüggő kedvezmények többsége (munkaerőpiacra lépők, három vagy több gyermeket nevelő munkaeropiacra lépő nők, megváltozott munkaképességű személyek, szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók, illetve kutatók foglalkoztatása és kutatás-fejlesztési tevékenység utáni kedvezmények) a kisvállalati adóból is igénybe vehető a személyi jellegű kifizetések csökkentése révén.
  • A vállalkozásba visszaforgatott nyereség nem képez adóalapot, csak a vállalkozásból kivont nyereség (osztalék) után kell adózni.
  • Amennyiben a beruházások tőke bevonását (vagy a kapott osztalékok vállalkozásban tartását) igényelik, költségük a minimumadó, azaz a személyi jellegű kifizetések terhére is leírható az adóalapból.

Mindezek alapján fő szabályként a KIVA választása nagy valószínuséggel megéri azon vállalkozásoknak, amelyeknél a bértömeg meghaladja a vállalkozás eredményét, vagy a tulajdonosok az eredmény jelentős részét visszaforgatják, hosszabb távon pedig ez az adózási mód különösen kedvező a növekedni vágyó vállalkozások számára.

 

KIVA tájékoztató

 

E mellett felhívjuk figyelmét, hogy a KIVA választásával keletkező adóelőnyének becslését elkészítheti a PM által közzétett, a kisvállalati adókötelezettséget az általa kiváltott hagyományos adóterhekkel (társasági adó, szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás) összehasonlító kalkulátor segítségével, amely ezen a honlapon érhető el.

 

A KIVA választásakor mérlegelendő speciális tényezők

A kisvállalati adózásra való áttérés természetesen egyedi és körültekintő mérlegelést igényel. A hagyományos adózáshoz képest a KIVA választása hátrányos lehet azoknak az adózóknak, amelyek gyakorlati képzést folytatnak, vagy a jövőben ilyen tevékenység folytatását tervezik. Ennek oka, hogy a szakképzési hozzájárulás gyakorlati képzéssel is teljesíthető, amely esetben az adózó a kötelezettséggel összefüggésben normatív csökkentő tételt alkalmaz, amely adott esetben meghaladhatja a hozzájárulás mértékét és visszaigénylésre jogosít. Mivel a kisvállalati adó alanyai részérol nincs szakképzési hozzájárulási fizetési kötelezettség, részükről a kötelezettség gyakorlati képzésessel történő teljesítése sem értelmezhető. Ennek következtében a kisvállalati adóalanyok nem tarthatnak igényt a szakképzési hozzájárulási kötelezettséggel összefüggő normatív csökkentő tétel (vagy annak egy részének) visszaigénylésére.

A kisvállalati adó szabályozása 2019. január 1-től

Forrás: nav.gov.hu

Fontos lehet még a választás eldöntésekor

Sem a Munkaügyi Központ, sem pedig egyéb munkahelymegőrző pályázatoknál nem térítik a kivát a szochóval ellentétben.

 

Kisvállalati adó választása esetén annak megfizetésével az adózó eleget tesz a

  • társasági adó
  • szociális hozzájárulási adó
  • szakképzési hozzájárulás

bevallása és megfizetése kötelezettségének. Az osztalék utáni személyi jövedelemadót (15%) és  egészségügyi hozzájárulást (14%)  – ez 2019-től szociális hozzájárulási adó lesz, mértéke 19,5% – továbbá az iparűzési adót meg kell fizetni.

A kisvállalati adót az adóévet követő év május 31-ig kell bevallani, és befizetni. Év közben adóelőleget kell fizetni, ennek mértéke havonta a cég által foglalkoztatottak részére történt, járulékalapot képező kifizetések összegének 13%-a. Az adóelőleget minden hónap 12. napjáig kell megfizetni.

 

Adóbevallás 2018: Kisokos az eSZJA-ról >>>

Adóbevallás 2018: Kisokos az eSZJA-ról >>>

Az szja-fizetés módozatait, a visszaigénylés lehetőségeit, a korábbi túlfizetés beszámításának formáit ás a részletfizetés lehetőséget tárgyaljuk sorozatunk utolsó előtti részében. A NAV eSZJA-tájékoztatójából szemezgetünk.

A 2017-es szja-bevallás elkészítésével egyidejűleg a fizetendő adót be is kell fizetni, méghozzá szintén legkésőbb május 22-én.

A NAV tájékoztatójából kiderül: a bevallási tervezet adófolyószámla-egyeztetést nem tartalmaz, vagyis ha valakinek túlfizetése van, és szja-t is fizetnie kell, akkor módosítania kell a bevallási tervezetet és például a 74. sor hozzáadásával („Az adózó által befizetett adóelőleg, adó” mező) fel kell tüntetnie az év közben már befizetett szja (adóelőleg) összegét. A bevallással egyidejűleg fizetendő adó sorában (79. sor) mutatkozó összeg ezzel együtt csökken, csakúgy, mint az adófolyószámlán mutatkozó túlfizetés összege. Ügyfélkapus hozzáférés nélkül mindet írásban, a 17SZJA bevallás benyújtásával kell megtenni – szintén május 22-ig.

Az adóbevallás tervezetének módosításával részletfizetés is kérhető. A módosításra megnyitott bevallási tervezetben az „Átvezetési és kiutalási kérelem, részletfizetés, visszaigénylési adatok, egyenlegek” menüpont alatt, a 81. sor „Nyilatkozom, hogy az együttesen 200 ezer Ft-ot meg nem haladó személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségemre az esedékességtől számított, legfeljebb hat hónapon keresztül egyenlő részletekben történő pótlékmentes megfizetést vállalom. (A választott időtartam – 2, 3, 4, 5 vagy 6 hónap)” alatt megjelenő kódkocka kitöltésével adhatja meg a részletek számát. Ha a postai úton megküldött bevallási tervezetben foglaltakkal egyetért, akkor a bevallási tervezet mellékleteként megküldött „Adóbevallási tervezetet kiegészítő nyilatkozat” (C) blokkjában jelölheti a részletfizetés választását.

A NAV emlékeztet: a visszatérítendő adót a visszaigényléshez szükséges adatok beérkezésétől számított 30 napon belül kell kiutalnia.

Amennyiben a magánszemély a visszaigénylésre vonatkozó adatokat a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig nem nyújtja, a NAV nem utalja a visszaigényelhető adót; azt a magánszemély külön kiutalási kérelem benyújtásával kérheti. Az ügyfélkapuval rendelkező magánszemélyek esetében a 30 napos kiutalási határidőt a bevallási tervezet online felületen történő jóváhagyásától, vagy módosításától kell számolni. A bevallás kiegészítésekor az „Összes mező”— „”Átvezetési és kiutalási kérelem, részletfizetés, visszaigénylési adatok, egyenlegek” — „Visszaigénylési adatok” menüpontokon keresztül hozzáadhatóak azok a mezők, amelyek kitöltésével kezdeményezhető a visszaigényelhető adó kiutalása. A megjelenő mezőkben be kell jelölni a Teljes visszaigényelhető összeg/összegek visszakérésének opcióját, majd meg kell adni a postázási címet vagy a bankszámlaszámot.

Papír alapon a folyamat a következő: a bevallási tervezettel együtt postázott űrlapon legkésőbb május 22-ig nyilatkozni kell arról, hogy az adózó a visszaigényelhető adó kiutalását mely számlaszámra vagy postacímre kéri. A 30 nap ezen nyilatkozat beérkezésétől számít. Amennyiben a fenti határidőig a magánszemély nem küldi vissza a nyilatkozatot, úgy utólag a 1817 jelű nyomtatványon lehet kérni az adótöbblet kiutalását.

A NAV tájékoztatása szerint szja-t a következő módokon lehet fizetni:

  • az online felületen (e-SZJA portálon) bankkártyás fizetéssel;
  • lakossági folyószámláról átutalással, melynek során a közlemény rovatban fel kell tüntetni az adószámát vagy adóazonosító jelét. (NAV Személyi jövedelemadó magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számla: 10032000-06056353);
  • a NAV ügyfélszolgálatain POS terminálon keresztüli bankkártyás befizetéssel;
  • ügyfélkapun keresztül, az eBEV portálon történő adószámla lekérdezéshez kapcsolódóan VPOS fizetéssel;
  • készpénz-átutalási megbízással, azaz csekken, amit a CSEKK formanyomtatványon, bármelyik NAV ügyfélszolgálaton/kirendeltségen, illetve telefonon a NAV Általános Tájékoztató Rendszerén keresztül a 1819-es telefonszámon igényelhet.
  • Kapcsolódó tartalom:

  • Adóbevallás tudnivalók, feltételek >>>

 

Adóbevallás tervezet 2018: át kell nézni a Nav által készített bevallást!

Adóbevallás tervezet 2018: át kell nézni a Nav által készített bevallást!

A NAV honlapján elérhetők az adóbevallás-tervezetek. Sokaknak lehet olyan jövedelme, amiről a NAV nem tud – nekik célszerű átnézni a tervezetet.

Hétfő óta elérhetők az szja-bevallási tervezetek a NAV honlapján, az ügyfélkapun keresztül. Aki egyetért a tervezettel, annak – az őstermelőket és az áfa fizetésére kötelezett magánszemélyeket kivéve – nem kell tennie semmit, a tervezet május 22-én hivatalos szja-bevallássá válik. A dokumentumot azonban célszerű átnézni annak érdekében, hogy biztosan a helyes adatokat tartalmazza.

Vannak ugyanis olyan jövedelmek, amelyekről az adóhivatalnak nincs tudomása, tipikusan ilyen az ingatlan bérbeadásból, az ingatlan eladásból és ingó értékesítésből származó jövedelem. Ha azonban valaki például cégnek adja bérbe az ingatlanát, a bevallási tervezet tartalmazza az ebből származó jövedelmet is, mert a cég minden hónapban levonja az adóelőleg összegét, azt be is fizeti, és erről adatot szolgáltat a NAV-nak.

A kedvezményeket is érdemes átnézni, mert a bevallási tervezet csak a kifizetők/munkáltatók által küldött adatokat tartalmazza. Így például, akitől a munkáltatója 2017 januárjában nem vonta le a családi, az első házas vagy személyes adókedvezmény összegét, mindenképpen érdemes kiegészítenie a tervezetet.

Akik 2017-ben egy önkéntes pénztárba fizettek, azoknak a rendelkezését is kitöltötte az adóhivatal. A tervezetet azoknak kell kiegészíteniük, akik tavaly több önkéntes pénztárba is fizettek, hiszen nekik kell dönteniük arról, hogy az adókedvezmény összegét mely pénztárakba utalja át a NAV.

Visszajáró adó esetén ki kell tölteni a bankszámlaszámot, vagy – ha valaki postán kéri a pénzt – a címet, amire egyébként a program is figyelmeztet minden esetben.

A NAV az idén már ötmillió – a tavalyinál egymillióval több – tervezetet készített el. A több mint 3,2 millió ügyfélkapuval rendelkező magánszemély a mobiltelefonján, a tabletjén vagy a számítógépen is megtekintheti, illetve, ha szükséges, szerkesztheti is szja-bevallását. A bevallásokat a legegyszerűbben az online felületen lehet módosítani, ehhez csupán ügyfélkapu-regisztrációra van szükség.

Akinek nincs ügyfélkapuja, március 19-ig kérheti a tervezet postázását. Akinek a postán kapott tervezetét ki kell egészítenie, ezt egy új, 17SZJA jelű bevallás elkészítésével és benyújtásával teheti meg. Érdemes azonban május 20-ig ügyfélkaput nyitni, mert akkor a módosítás néhány gombnyomással otthonról elintézhető. További információk

Adó egy százalék és az 1+1% technikai számok, felajánlás 2018

Adó egy százalék és az 1+1% technikai számok, felajánlás 2018

Minden adóbevallásnál megjelölhetjük, hogy melyik szervezetnek, vagy intézménynek adjuk az egy százalékát az adónknak. Minden év május közepén nyilatkozhatunk erről, hiszen ekkor jön el a személyi jövedelem adóbevallás ideje a magánszemélyek részére. A másik egy százalékot egy általunk kiválasztott, bejegyzett egyházaknak ajánlhatjuk fel.

Május 20. napjáig kell teljesíteni a személyi jövedelemadó bevallásokat és ezzel egyidejűleg lehet rendelkezni az adónk 1, valamint másik 1 százalékáról is. Az adónknak ezt a részét jótékony célra fordíthatjuk, és választhatunk kórházat, alapítványt, egyesültet, vagy sok más szervezetet is, valamint a plusz 1 %-unkat valamely egyháznak ajánlhatjuk fel.

Minden évben ugyanaz az adóbevallás benyújtásának határideje, amivel egyidőben rendelkezni lehet az adónk egy kis részéről is. Az adóbevallásunkhoz van egy nyomtatvány, amit ki kell töltenünk ahhoz, hogy felajánlásképpen az 1 %-ról rendelkezhessünk. A NAV honlapján találhatjuk meg az úgynevezett technikai számokat, amik az egyes kedvezményezetteket jelöli, és amiket be kell írnunk a nyomtatványba. A nyomtatvány neve EGYSZA, ami idén a 16EGYSZA.

A második 1%-ot valamelyik, a 2011. évi CCVI. törvény mellékletében található, bevett egyháznak ajánlhatjuk fel. Ha nem akarjuk mindkét 1 %-ot felajánlani, akkor csak azt a részt töltsük ki értelemszerűen, amit fel akarunk ajánlani, a másikat húzzuk át.

A nyomtatványt, mint ahogyan az adóbevallást is, nem csak papír alapon tölthetjük ki, hanem elektronikus formában is, így a NAV honlapjáról letöltött kitöltő program segítségével töltheti ki a honlapról letöltött nyomtatványt. Ebben az esetben a hibázás kizárt, ugyanis a program automatikusan jelzi a hibákat, ha valamit nem jól töltünk ki, vagy valamelyik rubrika kimaradna.

Minden esetre érdemes elgondolkodni ezen a felajánláson, mert ezt az 1+1%-ot így is és úgy is elvonják tőlünk, akkor pedig használjuk ki ezt a jogosultságot, és döntsük el mi magunk, hogy ezt hová utalja az adóigazgatóság. Ha jobban belemélyedünk és végiggondoljuk, biztosan mindenkinek akad olyan szervezet, intézmény, gyerekkórház, állatvédő alapítvány, vagy bármilyen más egyesület, amelyet szívesen segítene. Az viszont biztos, hogy csak olyan szervezet kaphat 1 %-ot, aminek köztartozása nincsen. A lehetséges szervezetekről a NAV honlapján kaphatunk tájékoztatást, úgyszintén azokról is, akik ki lettek zárva a kedvezményezettek köréből.

Adóbevallás 2018: Az egyéni vállalkozóknak február 26-ig kell benyújtaniuk 2017-ről szóló szja-bevallásukat

Adóbevallás 2018: Az egyéni vállalkozóknak február 26-ig kell benyújtaniuk 2017-ről szóló szja-bevallásukat

Az egyéni vállalkozóknak február 26-ig kell benyújtaniuk 2017-ről szóló szja-bevallásukat és befizetniük az adót. Ez az evások és katások határideje is – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerdai közleményében.

Kiemelték: idéntől már az egyéni vállalkozók is használhatják a NAV webes kitöltő programját. Az egyéni vállalkozóknak a 2017-es jövedelemről a 17SZJA jelű bevallásban kell elszámolniuk.

Azokra nem vonatkozik a február 26-i határidő, akik 2017-ben megszüntették vagy az év egy részében – de még december 31-én is – bejelentetten szüneteltették egyéni vállalkozásukat. Nekik május 22-ig kell bevallásukat benyújtaniuk, viszont mindenképpen ki kell tölteniük a bevallás egyéni vállalkozói részét is. Azoknak pedig, akik az elmúlt év egészében, bejelentetten szüneteltették tevékenységüket és nem volt adóköteles jövedelmük, nem kell bevallást benyújtaniuk.

Ha valaki katás adózóként 2017-ben átlépte az évi 12 millió forintos bevételi határt, akkor a többlet után a 17KATA bevallás benyújtásával egyidejűleg 40 százalékos adót kell fizetnie. Ha a katás egyéni vállalkozó ugyanattól a gazdasági partnerétől 1 millió forintnál nagyobb összegű bevételt szerzett tavaly, akkor ezt jeleznie kell a 17KATA nyomtatványon.

A tájékoztatás szerint a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezetteknek átutalással kell befizetniük az adót. A NAV webes szja-kitöltő programját használó egyéni vállalkozók a fizetést megtehetik a kitöltő felületen. A többi adózó az átutalás mellett a kijelölt ügyfélszolgálatokon bankkártyával és csekken is fizethet.

Szja 1+1% – Technikai számok 2018

Szja 1+1% – Technikai számok 2018

Kimutatás a 2018. rendelkező évi technikai számokról

A kimutatás a 2018. január 1-jén hatályos jogszabályoknak megfelelően a kiemelt költségvetési előirányzat, valamint a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény mellékletében szereplő bevett egyházak technikai számát és nevét tartalmazza „ABC” sorrendben.

 

Sorszám Technikai szám Név
KIEMELT KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZAT
1. 1823 NEMZETI TEHETSÉG PROGRAM
A LELKIISMERETI ÉS VALLÁSSZABADSÁG JOGÁRÓL, VALAMINT AZ EGYHÁZAK, VALLÁSFELEKEZETEK ÉS VALLÁSI KÖZÖSSÉGEK JOGÁLLÁSÁRÓL SZÓLÓ 2011. ÉVI CCVI. TÖRVÉNY MELLÉKLETÉBEN SZEREPLŐ ÉS TECHNIKAI SZÁMMAL RENDELKEZŐ 31 EGYHÁZ.
2. 0255 A TAN KAPUJA BUDDHISTA EGYHÁZ
3. 0176 AZ ÜDVHADSEREG SZABADEGYHÁZ – MAGYARORSZÁG
4. 0420 BUDAI SZERB ORTODOX EGYHÁZMEGYE
5. 0341 BUDDHISTA MISSZIÓ MAGYARORSZÁGI ÁRYA MAITREYA MANDALA EGYHÁZKÖZÖSSÉG
6. 1287 EGYSÉGES MAGYARORSZÁGI IZREALITA HITKÖZSÉG (STATUSQUO ANTE)
7. 0334 ERDÉLYI GYÜLEKEZET
8. 0042 GYÉMÁNT ÚT BUDDHISTA KÖZÖSSÉG
9. 0248 HETEDNAPI ADVENTISTA EGYHÁZ
10. 0279 HIT GYÜLEKEZETE
11. 0224 KONSTANTINÁPOLYI EGYETEMES PATRIARCHÁTUS MAGYARORSZÁGI ORTODOX EXARCHÁTUS
12. 0671 KRISZTUSBAN HÍVŐ NAZARÉNUS GYÜLEKEZETEK
13. 0554 MAGYAR ISZLÁM KÖZÖSSÉG
14. 0011 MAGYAR KATOLIKUS EGYHÁZ
15. 0138 MAGYAR PÜNKÖSDI EGYHÁZ
16. 0200 MAGYAR UNITÁRIUS EGYHÁZ MAGYARORSZÁGI EGYHÁZKERÜLETE (MAGYARORSZÁGI UNITÁRIUS EGYHÁZ)
17. 0107 MAGYARORSZÁGI AUTONÓM ORTHODOX IZRAELITA HITKÖZSÉG
18. 0286 MAGYARORSZÁGI BAPTISTA EGYHÁZ
19. 0372 MAGYARORSZÁGI BOLGÁR ORTODOX EGYHÁZ
20. 0035 MAGYARORSZÁGI EVANGÉLIKUS EGYHÁZ
21. 0406 MAGYARORSZÁGI JEHOVA TANÚI EGYHÁZ
22. 0059 MAGYARORSZÁGI KARMA-KAGYÜPA KÖZÖSSÉG
23. 1201 MAGYARORSZÁGI KÍNAI CHANBUDDHISTA EGYHÁZ
24. 1397 MAGYARORSZÁGI KOPT ORTODOX EGYHÁZ
25. 0389 MAGYARORSZÁGI KRISNA-TUDATÚ HÍVŐK KÖZÖSSÉGE
26. 0073 MAGYARORSZÁGI METODISTA EGYHÁZ
27. 1050 MAGYARORSZÁGI MUSZLIMOK EGYHÁZA
28. 0066 MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ
29. 0293 MAGYARORSZÁGI ROMÁN ORTODOX EGYHÁZ
30. 0358 MAGYARORSZÁGI ZSIDÓ HITKÖZSÉGEK SZÖVETSÉGE
31. 0365 OROSZ ORTODOX EGYHÁZ MAGYAR EGYHÁZMEGYÉJE /MOSZKVAI PATRIARCHÁTUS/
32. 0183 SZENT MARGIT ANGLIKÁN/EPISZKOPÁLIS EGYHÁZ

Adóbevallás 2017: családi adókedvezmény érvényesítése!

Adóbevallás 2017: családi adókedvezmény érvényesítése!

Tavaly a személyi jövedelemadó előlegéből több százezer szülő nem vette igénybe a családi kedvezményt, nekik érdemes kiegészíteniük ezzel a bevallástervezetet. Ezt legkésőbb május 22-ig, a bevallás benyújtásának határidejéig tehetik meg – tájékoztatta a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára.

Tállai András ugyanakkor kiemelte azt is, az érintetteknek nem érdemes kivárniuk a határidőt, hiszen a kiegészített bevallás beérkezésétől számított 30 napon belül kapják meg a nekik járó kedvezmény összegét.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 3,8 millió magánszemélynek készítette el bevallási tervezetét.

Az adózók jelentős többségének nem kell csinálnia semmit, a tervezetük május 22-én automatikusan érvényes bevallássá válik– mondta Tállai András, a hivatal vezetője.

A bevallási tervezet a jövedelmek mellett a kedvezményeket is tartalmazza, de csak azokat, amelyekről van adata az adóhivatalnak. A szülőknek a családi kedvezményt, a tavaly esküdteknek az elsőházas kedvezményt, illetve a bérbeadóknak az ebből származó jövedelmüket maguknak kell feltüntetniük a bevallásukban – sorolta a példákat az államtitkár.

A tervezethez csak a kifizetőktől érkező adatokat használhatja a NAV, azt nem teheti meg, hogy a tavalyi bevallásokat alapul véve tölti ki a kedvezményes sorokat. De mindent elkövetnek, hogy mindenki igénybe vehesse a neki járó kedvezményt, így ha eltérést vagy hiányzó hónapokat találnak a munkáltatói adatszolgáltatásban, akkor erre külön felhívják az érintettek figyelmét – jegyezte meg Tállai András.

A kifizetők adatszolgáltatása szerint tavaly havonta átlagosan 790 ezer magánszemély érvényesítette év közben az adóelőlegéből a családi kedvezményt, azonban a korábbi évek szja-bevallásait alapul véve, erre mintegy 1,1 millióan lennének jogosultak.

Így mintegy 300 ezer szülőnek mindenképp érdemes a lehető leghamarabb kiegészítenie a tervezetét a családi kedvezménnyel, amely egy háromgyerekes családnál havonta 100 ezer forint megtakarítást is jelenthet.

Az érintetteknek a NAV a bevallás beérkezésétől számított 30 napon belül utalja az adóelőlegből igénybe nem vett családi kedvezmény összegét.

Az ingatlanbérbeadásból származó jövedelem sem szerepel a bevallási tervezetben, hiszen a kifizető adatszolgáltatás hiányában erről nincs pontos, összegszerű adata a NAV-nak. A 2015-ről szóló szja-bevallások elemzéséből kiderült, hogy több mint 72 ezer magánszemély adta bérbe ingatlanját, és fizette be az államkasszába a közterheket. Ezzel az adattal minden bérbeadónak érdemes kiegészíteni május 22-ig a tervezetét, hiszen addig lehet számot adni a tavaly megszerzett jövedelmekről. A kockázatelemzők jelzése alapján indult esetleges ellenőrzéskor a revizorok a ténylegesen megszerzett jövedelmet vetik össze a bevallottal, ezért a bevallásban nem is érdemes eltitkolni semmilyen jövedelmet – hangsúlyozta Tállai András.

Az MTI kérdésére a NAV vezetője elmondta: május 14-ig az e-szja rendszeren keresztül 408 ezren küldték már be a bevallásukat. A beküldők háromnegyede, 304 ezer adózó módosítás nélkül fogadta el az adóhivatal által összeállított dokumentumot. Az e-szja teljes szolgáltatását ügyfélkapun keresztül lehet maximálisan kihasználni, ezért akinek még nincs, annak május 20-ig mindenképpen érdemes ügyfélkaput nyitnia – javasolta.

Reklámadó 2018 : Jövőre nem 9 százalék lesz a reklámadó

Reklámadó 2018 : Jövőre nem 9 százalék lesz a reklámadó >>>

Jövőre nem 9 százalék lesz a reklámadó – jelentette ki Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője keddi budapesti sajtótájékoztatóján.

A politikus elmondta, azért kérték a parlamentet, hogy vegyék le a napirendről a már benyújtott törvényjavaslatot, mert a Fidesz szerint még dolgozni kell az előterjesztésen, meg kell vizsgálni, valóban megfelel-e az Európai Bizottság állásfoglalásának.
Ha április 26-ig újra a Ház elé kerül az indítvány, akkor azt június közepéig elfogadhatják, de az biztos, hogy még ebben a ciklusban rendezik a kérdést – közölte.
Arra a kérdésre azonban már most nemmel válaszolt a frakcióvezető, hogy 2018-ban 9 százalék lesz-e az adó mértéke.
“Szeretnénk a reklámadót csökkenteni” – mondta Kósa Lajos.
A Magyar Reklámszövetség hadüzenetnek értékelte a média ellen a tervezetet, többen a kritikus és a piacról élő média ellehetetlenítésének szándékát látták benne. MTI
1 2 3 5