Minimálbér és garantált bérminimum 2019 – Itt a bejelentés!!! 150,000 ft-ra emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum 202,000 lesz!!!

Minimálbér 2019 – Itt a bejelentés!!! 150,000 ft-ra emelkedik a minimálbér írja a 24óra!!!

Minimálbér és garantált bérminimum 2019 – Itt a bejelentés!!! 150,000 ft-ra emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum 202,000 lesz!!!

A dolgozók megtartása érdekében akkor is biztosítaniuk kell a kereskedelmi láncoknak a 15-20 ezer forintos bérelőnyt, ha a garantált bérminimum jövőre 202 ezer forintra emelkedik.

Az áruházláncok és a szakszervezetek közti őszi bértárgyalások tétje az, hogy bruttó 220 ezer forint körüli alapbért adjanak jövőre a munkavállalóknak – értesült a Világgazdaság. Ez azon alapul, hogy egy versenyképes bolthálózatnak 15-20 ezer forintos bérelőnyt kell biztosítania dolgozóinak a mindenkori garantált bérminimummal szemben, márpedig lapunk úgy tudja,

az idei 180 500 forintos bérminimum jövőre 202 ezer forintra ugrik, miközben a 138 ezres minimálbér helyett januártól 150 ezer forint lesz az irányadó.

A munkáltatók és a szakszervezetek közti bérmegállapodást azonban lassíthatja, hogy a kormány – információink szerint – hivatalosan csak november végén, december elején tervezi ismertetni ezeket a számokat.

A több mint 17 ezer főt foglalkoztató Tesco a legnagyobb bolthálózatként évről évre a bérviták kereszttüzében áll. A hipermarket képviselőivel is azzal a szándékkal ül tárgyalóasztalhoz októberben a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ), hogy 219-220 ezer forintos kezdő bért érjen el. Karsai Zoltán, a KASZ elnöke a Világgazdaságnak viszonyításképp elmondta, a Tescónál már ma is lényegében minden bér 2-essel kezdődik, hiszen a bruttó 197 ezer forintos alapbér ki­egészül a pótlékokkal és a 12-16 ezer forintos cafeteriával. De ahhoz, hogy az áruházlánc megőrizze bérelőnyét a garantált bérminimummal szemben, a várt többletbevételt is el kell érnie. Márpedig a 2018 februárjában zárt üzleti évben 636-ról 623 milliárd forintra csökkent a forgalom, az adózott eredmény pedig 50-ről 17 milliárdra mérséklődött.

Ha zajos viták után is, de a Tescónál rendre megállapodás született, a Metrónál viszont kemény menet elébe néz a KASZ. Jókora, 20-30 ezer forint lehet a különbség az álláspontok között. A munkáltató azzal érvel, hogy 13-14. havi fizetést is ad, ebből fakadó előnye azonban akkor ér valamit éves szinten, ha megadja a szakszervezetek által megküldött 210 ezer forintos bérajánlatot, vagy legalábbis megközelíti. Ha nem történik érdemi előrelépés, a munkavállalók rövidesen sztrájkkal fenyegethetnek.

Egy hónapokkal korábbi felmérés már eleve elégedetlenséget tükrözött: úgy nyilatkozott a dolgozók 21 százaléka, hogy elhagyja a vállalatot, ha a bérhelyzet nem rendeződik, de további 33 százalékuk is elgondolkodik a váltáson. Lapunk ráadásul úgy tudja, ma sincs elég ember a vállalatnál, főleg a budapesti áruházakban: több esetben vidékről buszoztattak dolgozókat a fővárosba.

Míg Budapesten vagy egy vidéki nagyvárosban, például Debrecenben, Szegeden, Pécsen vagy Győrben akár plusz 15-20 ezer forintért átmegy egy dolgozó a jobb ajánlatot adó versenytárshoz, addig egy kistelepülésen gyakran plusz 30 ezerért sem mennek át az emberek egy vagy két faluval odébb – állapította meg Karsai Zoltán. Ezzel magyarázható, hogy a 180 500 forintos bérminimumon foglalkoztató kisboltok sem zárnak be munkaerőhiány miatt, mert ha nehezen is, de találnak embert.

További információk itt: Minimálbér 2019

 

Mesterpedagógus bértábla 2019

Mesterpedagógus bértábla 2019

A pedagógusok illetményrendszere pár éve változott meg pozitív irányba. A pedagógusok jövedelmi viszonyai a korábbi éveknek megfelelően alakulnak.

A pedagógusok jövedelem kiszámításánál korábban még a közalkalmazottakról szóló törvény rendelkezéseit kellett alkalmazni. 2013 év végén elfogadták az új törvényt, ami a pedagógusok jövedelméről és előmeneteli rendszeréről szól. A pedagógusi jövedelem tehát ma már illetményalaphoz igazodó és százalékosan meghatározott. 2014 év harmadik negyedévétől ismét emelkedtek a tanári bérek, de 2015-től újabb emelkedésre lehetett számítani és minimálbérhez igazodó pedagógusi bérmegállapítás volt hatályban. Jelenleg emelést nem tartalmaz a költségvetésről szóló törvény, mert a pedagógusi illetményalap, vagyis esetükben vetítési alap változatlanul 101.500.-Ft, vagyis már nem minimálbér alapú a pedagógusi bér 2019-ben.

A pedagógusi illetmények alapja (a teljes munkaidős) a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott illetményalap, vetítési alap százalékosan meghatározott összege.

A vonatkozó jogszabályban foglaltak szerint a pedagógus előmeneteli rendszerben: „Gyakornok”, „Pedagógus I.”, „Pedagógus II”, „Mesterpedagógus” vagy „Kutatótanár” státusz létezik, melynek megfelelően vannak meghatározva a törvény mellékletében az illetmények. Az Illetmény az egyes státuszokhoz igazodva az alapilletmény, vagyis vetítési alap 100-tól 265 %-áig van megállapítva. A táblázatban a legalacsonyabb a gyakornok, míg legmagasabb státusz nyilvánvalóan a Kutatótanár. Ennek megfelelően 42-44 év szolgálati idő után a 101.500 Ft 265%-át kapja kézhez bruttóban egy kutatótanár, azaz közel 270 ezer forintot. A gyakornok az alapot kapja 2-4 éven keresztül, míg pedagógus nem lesz, mikor megkapja a 121.800 Ft-os bruttóját pedagógus I. kategóriában,

Van, aki nagyon jól járt a jogszabály módosítással, mert közel kétszerese lett a fizetése, de sokaknak nettóban csak 20-30 ezer forint pluszokat jelent a pedagógusi béremelés a tavalyi előtti évben.

A pedagógus a végzettsége, szakképzettsége, vagy doktori címe, esetleg tudományos fokozata alapján többféle fokozatba sorolandó be. A pedagógusoknak minden eggyel magasabb fizetési fokozat előtt 3 évet kell, hogy várakozzanak. Az előrébb lépés mindig a tárgyév első napján történik meg.

Abban az esetben, ha egy adott munkakör olyan, hogy többféle végzettséggel is el lehet látni, vagyis betölthető, akkor az alapján kell besorolni a pedagógust, amelyik a legmagasabb a meglévő végzettségei közül. Ezek a szabályok vonatkoznak a pótlékokra is.

A törvény 3. melléklete határozza meg az egyes munkakörhöz szükséges szakképzettségeket és ez alapján, ha valakinek az egyetemi végzettségéhez nem párosul pedagógus szakképzettség is, akkor nem tölthet be pedagógus munkakört ezzel a végzettséggel és ilyenkor csak a főiskolai végzettséget lehet beszámítani. Tehát oda kell figyelni a besorolásánál, hogy ne legyen jogszabályba ütköző.

A köznevelésről szóló jogszabály 7. számú melléklete tartalmazza a táblázatot, melyben végzettség és a jogviszony fennállásának évei száma alapján kiszámítható a pedagógusi bér.

Kategória

/év

Gyakornok

(%)

Pedagógus I.

I.

(%)

Pedagógus

II.

(%)

Mesterpedagógus

(%)

Kutatótanár

(%)

0-2/4 100
3-5 120
6-8 130
9-11 135 150
12-14 140 155
15-17 145 160 200 220
18-20 150 165 205 225
21-23 155 170 210 230
24-26 160 175 215 235
27-29 165 180 220 240
30-32 170 185 225 245
33-35 175 190 230 250
36-38 180 195 235 255
39-41 185 200 240 260
42-44 190 205 245 265

 

Az első lépcső

A pedagógusok és a velük egy tekintet alá eső, egyéb köznevelési munkakört (pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő) betöltők béremelését az új nemzeti köznevelési törvény megalkotásakor, 2011-ben hirdették meg. Ennek elsõ lépcsője bevezetésére azonban – a szükséges költségvetési források biztosíthatósága miatt – csak 2013. szeptember 1-jén került sor, ekkor az eredetileg elõirányozott béremelés 60 %-a jutott el az érintettekhez. A pedagógusok számára ez 2013. szeptember 1-jétõl átlagosan mintegy 34 %-os béremelést jelentett.

Az öt fokozatra – Gyakornok, Pedagógus I. és II., Mesterpedagógus, Kutatótanár – épülő besorolási rendszert az új belépőkre nézve vezették be, a korábban is pedagógusként dolgozókat pedig átmeneti szabályok alapján sorolták be. A tavalyi tanév kezdetén a pedagógusok mindegyike vagy Gyakornok, vagy Pedagógus I. kategóriába tartozott.

Az Nkt. 7. mellékletében található bértábla alapján a Gyakornok fizetése az illetményalap 100 %-ával egyezik meg, a legmagasabb besorolási kategóriához – a Kutatótanár 15-ös fizetési fokozatához – tartozó garantált bért pedig az illetményalap 265 %-ában állapították meg. Az Nkt-ban az addig alkalmazott közalkalmazotti illetményalaptól független, önálló pedagógus-illetményalap meghatározására került sor, amelynek mértékét a törvény a mindenkori kötelező legkisebb munkabérhez kötötte. Mértéke 2013. szeptember 1. és 2014. augusztus 31. között középfokú végzettség esetén a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb alapbér (minimálbér) havi összegének 118,5 %-a volt, a felsõoktatásban szerzett alapfokozat esetén 157,8 %-a, mesterfokozat esetén pedig 172,9 %-a [Nkt. 97. § (20a) bekezdés]. 2014. január 1-jétől a 483/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet megemelte a minimálbért, ami átlagosan 8-9000 Ft-os béremelkedést eredményezett a pedagógusok számára.

Az előzőekhez kapcsolódóan az Nkt. 8. melléklete határozta meg az ágazati illetménypótlékokat is, melyek a következők: intézményvezetői, intézményvezető-helyettesi, osztályfőnöki/kollégiumban csoportvezetői, munkaközösség-vezetői, nemzetiségi, gyógypedagógiai, valamint nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlék.

A második és további lépcsőfokok

A fokozatosság elve alapján a hátralévő 40 %-nyi emelést 2017. szeptember 1-jéig kapják meg az arra jogosultak, a tervek szerint évente további 10-10 %-os emelés formájában. 2013 és 2017 között évente legalább egy, amennyiben pedig a minimálbér is emelkedik, két ízben részesülnek béremelésben a pedagógusok.

A Kormány a törvényben felhatalmazást kapott, hogy 2014. szeptember 1. és 2017. augusztus 31. között az egyes tanévekre vonatkozóan az illetményalapnak a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb alapbér (minimálbér) havi összegének százalékában meghatározott tanévenkénti mértékét rendeletében megállapítsa [Nkt. 94. § (4) bekezdés v) pont]. E felhatalmazás alapján alkották meg a pedagógusok elõmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) kormányrendelet 38. §-át.

Eszerint 2014. szeptember 1. és 2015. augusztus 31. között az illetményalap a teljes munkaidőre megállapított kötelezõ legkisebb alapbér (minimálbér) havi összegének 118,9 %-ára emelkedett a középfokú végzettségűek esetén, 163,3 %-ra alapfokozatot, 179,6 %-ra mesterfokozatot szerzett pedagógusok esetén.

Ami a további éveket illeti: a Korm. rendelet 38. § (2) és (3) bekezdése határozza meg a 2015. szeptember 1. és 2016. augusztus 31., valamint a 2016. szeptember 1. és 2017. augusztus 31. között érvényes illetményalapot, szintén az akkor aktuális havi minimálbér százalékában. Középfokú végzettség esetén az illetményalap a minimálbér 119,3 %-a lesz a 2015-2016-os tanévben, 119,6 %-a pedig a 2016-2017-es tanévben. Alapfokozat esetén ez az arány 168,9, illetve 174,5 %, mesterfokozat esetén pedig 186,4 és 193,2 % lesz.

Egyéb illetményemelési tényezők

A fentieken kívül a magasabb fokozatokba történő előrelépéssel, illetőleg a háromévenkénti soros előrelépéssel is emelkedik a pedagógusok bére; ez az emelkedés – a fentiekkel ellentétben – nem egységesen történik, hanem attól függ, az adott pedagógus életpályájának ívén éppen hol tart.

2013. szeptember 1-jén a 2 évnél rövidebb ideje a pályán lévőket Gyakornoknak, a többieket – első minősítésükig – Pedagógus I. fokozatba sorolták be.

A pedagógus-munkakörben, valamint pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottak első minősítésére vagy minősítő vizsgájára 2013. szeptember 1. és 2018. június 30. között került, illetve kerül sor. Nem kell minősítésen részt venniük azoknak, akik legkésõbb a 2022/2023-as tanév végéig betöltik a nyugdíjkorhatárt [Nkt. 97. § (19)-(22) bekezdés]. Akik legalább 8 év szakmai gyakorlattal rendelkeztek, azok saját kezdeményezésükre már 2014-ben részt vehettek minősítési eljárásban, és ez alapján Pedagógus II. fokozatba kerülhettek; akik pedig legalább 14 év szakmai gyakorlattal és pedagógus szakvizsgával is rendelkeztek, 2014. április 30-ig kérelmezhették Pedagógus II. fokozatba minősítés nélkül, megelőlegezett, ideiglenes átsorolásukat, amelyre majd 2015. január 1-jével kerül sor. Nekik legkésőbb 2018. december 31-ig kell eredményesen minősíttetniük magukat a besorolásuk véglegessé válásához [Korm. r. 36. § (2)-(4) bekezdés].

Az előresorolás révén a bértábla Pedagógus II., illetve Mesterpedagógus fokozataihoz kapcsolódó szorzószámokkal kell majd az érintettek bérét megállapítani. A Kutatótanár fokozathoz szükséges minősítésben pedig az Emberi Erőforrás Minisztérium által évente közzétett pályázat alapján lehet részt venni [Korm. r. 36. § (5)-(7) bekezdés].

A másik, egyéni béremelést eredményezõ tényezõ pedig az, hogy a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény [Kjt.] szerint számított, közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősülő, továbbá a fizetési fokozat megállapításánál beszámítandó idő alapján minden pedagógus háromévenként eggyel magasabb fizetési kategóriába lép, amelynek alapján őt a tárgyév első napján kell a magasabb fizetési kategóriába besorolni [Nkt. 64. § (5) bekezdés]. Ez évente a pedagóguskar egyharmadát érinti.

Bérpótlék 2018/2019 – sokan kapnak béremelést, illetve plusz bérpótlékot!

Bérpótlék 2018/2019 – sokan kapnak béremelést, illetve plusz bérpótlékot!

Örülhetnek a közszolgák: itt a 450 százalékos bérpótlék!
Az életpályamodell újabb, 15 százalékos fizetésemelést biztosít a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) dolgozóinak, az adóhatóság munkatársai már megkapták emelt összegű fizetésüket – mondta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára.

Kiemelte, hogy az életpályamodell által biztosított fizetésemelés a költségvetési bevételek 95 százalékáért felelős hivatalnál elkerülhetetlen volt. A NAV életpályamodellje egyedülálló a közszolgálatban, nem tesz különbséget a civil és a hivatásos állomány között – hangsúlyozta Tállai András.

Hozzátette, az életpályamodell speciális abban is, hogy a jogviszonyban eltöltött időn túl, annál nagyobb mértékben díjazza a kiemelkedő teljesítményt, a nagyobb felelősségvállalást, a nagyobb önállóságot és a szakmai fejlődést. Ezért a magasabb besorolású munkakörbe történő előlépésre kizárólag az érintett képzettsége, képessége, kompetenciái alapján van lehetőség.

Közalkalmazotti bértábla 2018

Közalkalmazotti bértábla 2018 – itt az új bértábla!

KÖZALKALMAZOTTI BÉRTÁBLA 2018 – MUTATJUK HOGYAN VÁLTOZIK! KÖZALKALMAZOTTI BÉREMELÉS! Közalkalmazotti bértábla, köztisztviselői és kormánytisztviselői bérek, fizetési fokozatok és összegek 2018. évre vonatkozóan. ITT VAN MIRE SZÁMÍTHATUNK >>>

Megjelent a közalkalmazotti bértábla 2018 – így változik a közalkalmazotti bértábla január 1-től!

KÖZALKALMAZOTTI BÉRTÁBLA 2018 – MUTATJUK HOGYAN VÁLTOZIK! KÖZALKALMAZOTTI BÉREMELÉS! Közalkalmazotti bértábla, köztisztviselői és kormánytisztviselői bérek, fizetési fokozatok és összegek 2018. évre vonatkozóan. ITT VAN MIRE SZÁMÍTHATUNK >>>

Kérem segítsen egy megosztással, hogy minél több emberhez juthasson el a hír, mert rengeteg közalkalmazott van, őket ez érdekelni fogja! Köszönöm ha megosztja!

Ma már ismert a 2018-as minimálbér és garantált bérminimum összege is, ez alapján a Kjt.-bértábla várhatóan így alakul 2018-ban (ismét eltérő színnel…

Ma már ismert a 2018-as minimálbér és garantált bérminimum összege is, ez alapján a Kjt.-bértábla várhatóan így alakul 2018-ban (ismét eltérő színnel emeltük ki az összecsúszó kategóriákat):

2018-ban jelentősen emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum, ami kis lélegzetvételhez juttatja a dolgozók nagy részét. Az április 20-i sztrájkunkat követően világossá vált az is, hogy a kormány 9 milliárd forintot szán az ágazat 2017-es bérintézkedéseire – pontosabban 7,5 milliárd forintot, mivel a fennmaradó részt a bölcsődei kisgyermeknevelők pótlékára fordítják. A kérdés tehát nem az volt, hogy a minimálbéremelésen felül lesz-e béremelés, hanem az: hogyan osztják el a 7,5 milliárd forintot.

A minisztérium által nekünk is bemutatott táblázat azóta nyilvánosságra került. A számok tetszetősek, de érdemes megnézni, mi van mögöttük.

Ha egyéb bérintézkedés nem történik, a minimálbéremelés hatására a szociális ágazat dolgozóinak bére 2017-ről 2018-ra az alábbi összegekkel nő:

Időközben ismertté vált az EMMI számítása a 2018-as szociális bértábláról, ez a következőképp néz ki:

Ha meg akarjuk nézni, mik a tárca elképzelései a 2018-as bérkorrekcióra, a 2017-2018-as bértáblák közti különbségből le kell vonnunk a bérminimumok növekményéből adódó összegeket:

A félreértések elkerülésére: a velünk ismertetett kormányzati tervek szerint valamennyi bérintézkedés a szociális ágazati pótlékok módosításával történne.

Bízunk abban, hogy a minisztérium elképzelését a kormány is elfogadja, és rövidesen megszületik az erről szóló kormánydöntés, mint ahogy abban is, hogy a bérkorrekcióra 2017. január 1-jétől sor kerül.

A lélegzetvétel és a kezdeti eufória után pedig elkezdhetjük érdekvédelmi küzdelmünk újabb menetét, annak érdekében, hogy 2018-ban a bérminimumok emelésén túlmenő érdemi bérintézkedésre kerüljön sor, és a szociális ágazat valamennyi dolgozója érzékelhető bérelőnyhöz jusson a minimálbérhez és a garantált bérminimumhoz képest.

Kapcsolódó cikk itt található

Közmunkás bér 2018/2019 – évekre beragadhat a bérük a közmunkásoknak

Közmunkás bér 2018/2019 – évekre beragadhat a bérük a közmunkásoknak

Idén biztos nem változik a közfoglalkoztatottak bére, és igen nagy esély van rá, hogy a következő években sem emelkedik érdemben a fizetésük. Vagy egyáltalán nem lesz közmunkabér emelés.

Ez Lázár János szavaiból derült ki a csütörtöki Kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter az mfor munkatársának kérdésére kijelentette, hogy a közfoglalkoztatottak tavalyi bérét nem emeli 2018-ban a kormány.

Indoklása szerint azért marad változatlan a közmunkások bére, mert a kormány azt akarja, hogy ezek az emberek a versenyszektorban keressenek maguknak munkát. Ebben ösztönözheti őket az egyre növekvő különbség a közfoglalkoztatottak változatlan bére és az emelkedő minimálbér között. Idén bruttó 138 ezer forint a minimálbér, a közmunkások meg 60-70 ezer forint között keresnek – jegyezte meg a miniszter.

Ami pontosításra szorul, mert a közfoglalkoztatottak havi bruttója tavaly és idén is 81 530 forint. A kettő közti különbség azonban így is közel 56,5 ezer forint, ami a kormány szerint arra fogja ösztökélni a közmunkásokat, hogy a versenyszektorban kutassanak állásért, a jobb kereset reményében. Lázár szerint ez nem lehetetlen, van átjárás a kétféle foglalkoztatás között: 2017 második felében például 20-40 ezer fővel csökkent a közmunkások száma. Elmennek, mert a piaci körülmények között többet keresnek – jegyezte meg a miniszter.

A legfrissebb adatok szerint 180 ezren dolgoznak közmunkásként. Lázár a kormány “szociológiai és statisztikai” számításait idézve elmondta, hogy 80 ezer olyan ember él az országban, aki valószínűleg nem fog tudni váltani, vagyis nem lesz képes elhelyezkedni a piaci körülmények között. (Szakértők szerint ez a képzettségbeli hiányosságokra és szocializációs hátrányokra vezethető vissza.)

Tehát ennyi embernek biztosan fenn kell tartani a közmunkát. Azaz ez a fajta foglalkoztatási forma sokáig megmarad. Mint Lázár fogalmazott: a közmunka keretet továbbra is fenntartja a kormány.

Nagyon rossz hír azok számára, akik tartósan bentragadnak a közfoglalkoztatásban, hogy a következő években sem számíthatnak érdemi béremelésre. A miniszter erről azt mondta, nem hiszi, hogy érdemben változna ez a bér. A kormány álláspontja szerint figyelni kell arra, hogy a kétféle bér közti különbség “pozitív motivációt” jelentsen a dolgozók számára. A váltást nem kényszerítő eszközökkel akarjuk elérni – szögezte le Lázár.

Érdemes hozzátenni, hogy a jelenlegi foglalkoztatási környezet kedvez ugyan ennek a folyamatnak -alacsony, 4 százalék körüli az országos munkanálküliség ráta -, de azt nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy pont azokban a leszakadó régiókban nagyobb az átlagnál ez a mutató, ahol az egyik legelterjedtebb foglalkoztatási forma a közmunka. Ott tehát nem annyira könnyű munkát találni, mint a fejletteb nyugati országrészben.

 

Pedagógus-bértábla-2019 – pedagógus-béremelés-2019

Pedagógus-bértábla-2019 – pedagógus-béremelés-2019

Az életpályamodellek keretében indított béremelési program is folytatódik a közszférában, az elsőként indult pedagógusi béremelési program pedig jövő szerepemberben ezzel ki is fut majd. A leghomályosabb pont most az egészségügyi ágazatban dolgozók béremelése, amiről jelenleg is folynak még az egyeztetések. Ami pedig a bürokráciacsökkentést illeti, a jövő évi költségvetésben egyelőre nem sok nyomát látjuk.

Pedagógusok, egyetemi oktatók

A 2013-ban indult pedagógus életpályamodell keretein belül indított béremelési program 2019-ig tart, vagyis a jövő évi költségvetés az utolsó, amelyben erre félre tesz az állam. Az öt év alatt átlagosan nagyjából 50 százalékosra tervezett béremelés legnagyobb részét (60 százalékát) már 2013. szeptember 1-jén megkapták a pedagógusok, a maradék 40 százalékot a következő négy évre osztották el.

2016 szeptemberében 3,4 százalékkal emelkednek a pedagógusbérek, ami havonta 3-15 ezer forintot jelent. Hasonló mértékű lehet a fizetésemelési program utolsó fejezete is 2017 szeptemberében. A béremelések mértéke nagyban függ attól, hogy az adott pedagógus melyik életpálya-fokozatba tartozik, illetve milyen végzettséggel és hány év munkatapasztalattal rendelkezik.

A felsőoktatásban oktatói, kutatói és tanári munkakörben dolgozók számára 2016-ban 15%-os, majd 2017-ben és 2018/2019-ben további 5-5%-os bérrendezést valósít meg a kormány.

Rend- és honvédelmi dolgozók

A hivatásos állományú rendvédelmi és honvédelmi dolgozók 2015. július 1-jétől átlagosan 30 százalékos illetményemelésben részesültek, ami idén január 1-jétől további 5 százalékkal emelkedett. Ezt követően 2019-ig minden évben, vagyis jövőre is további 5 százalékos illetményemelésben részesülnek. Ez összességében átlagosan 50 százalékos béremelkedést jelent majd.

NAV dolgozók (nem rendvédelmisek)

A költségvetési törvényjavaslatban az szerepel, hogy “2017-ben a költségvetés számol a Nemzeti Adó- és Vámhivatal foglalkoztatottjainak béremelésével is”. Ez valóban így lehet, ugyanis a szerv fejezetében idén 77,5 milliárd forintot szánnak a személyi juttatásokra a tavalyi 71 milliárd után.

Tállai András államtitkár az elmúlt hetekben elárulta: a NAV-törvény alá tartozó adóhivatali dolgozók életpályamodelljének bevezetése három lépcsőben valósul meg. A vezetők 2016. július 1-től átlagosan 15 százalékos emelést kapnak, ezt követően 2017. január 1-jén 5 százalékos, 2018. január 1-jén további 15 százalékos béremelés lesz. A munka törvénykönyve alá tartozó dolgozók pedig egyszeri 30 százalékos béremelést kapnak. Tállai elmondása szerint a béremelési program 21 320 NAV-dolgozót érint majd, vagyis mindenkit.

Állami tisztviselői életpályamodell

Az állami tisztviselői életpályamodell keretein belül elsőként a járási kormányhivatalokban dolgozók bére emelkedik, még idén július 1-jétől. Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára a minap a Rádió Orient nevű médiumnak nyilatkozva elmondta, hogy az életpályamodell idei bevezetése a járási hivatalokban átlagosan 30, de a középfokú végzettségűeknél – akiknek fizetése jelenleg a garantált bérminimumot jelentő havi 128 ezer forint – akár 50 százalékos béremelést is jelenthet.

A 2017-es büdzsétervezetben szerepel, hogy 2017-től a megyei szinten dolgozókra is kiterjesztik a bérrendezést, ami így már összességében az állami tisztviselői karból 33 400 főt érint majd. Kovács Zoltán közigazgatási államtitkár szerint a jövő évi megyei szintű állami tisztviselői béremelés is július 1-jén lesz esedékes, míg a háttérintézmények átalakítása után 2018 nyarán növekedhet a minisztériumi dolgozók bére is.

Na és az egészségügyi dolgozók?

Az egészségügyi dolgozók béremeléséről szóló egyeztetések jelenleg is folyamatban vannak, így nem meglepő, hogy a kedden benyújtott törvényjavaslat még nem tartalmaz pontos számokat rájuk vonatkozóan. A törvényjavaslat szövege csupán annyit említ az előbbi béremeléseken túl, hogy

az egyéb, alapvető közszolgáltatásokat biztosító ágazatokban dolgozó közalkalmazottak esetében megvalósuló egyes bérintézkedések fedezetét is tartalmazza a költségvetés.

A kormány hetekkel ezelőtt hozta meg a döntést arról, hogy jövőre 100 milliárd forint pluszforrást biztosít az egészségügynek elkülönítve, amelyet béremelésre is lehet fordítani. A költségvetés szövegében is szerepel, hogy a kabinet azt szeretné elérni, hogy folyamatosan javuljanak a betegágyaknál dolgozók munkakörülményei, ezért biztosítják jövőre a jelentős többletforrást.

Az érdekvédők és a szakállamtitkárság egyeztetései jelenleg is folynak a béremelések ügyében. A tervek szerint nem várnak jövő évig a bérrendezés megkezdésével, hanem az már az idei év második felében elindulhat.

Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár ma azt mondta az MTI-nek, hogy “nagyon közel van a megegyezés”, és már egy-két héten belül lezárulhatnak a tárgyalások. Ez legkésőbb május 9-ét jelenti valójában, hiszen a tervek szerint ezen a napon lesz a büdzsé tervezetének általános vitája.

Az államtitkár elárulta, hogy a mai egyeztetés fő kérdése az volt, hogy differenciáltan vagy egységesen emeljenek-e bért, az elmúlt években ugyanis a minimálbér emelkedése miatt összecsúszott a szakdolgozói bértábla, aminek kinyitására most azonban lehetőség lenne. A differenciált emelés esetén a bértáblában újra helyreállna az a viszonyrendszer, amely hagyományosan kialakult a végzettség és a szakmában eltöltött idő alapján – világított rá.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a két héttel ezelőtti Kormányinfón annyit említett még, hogy a mentőszolgálati dolgozók számára is önálló életpályamodellt dolgoznak ki a jövő évi költségvetésben. A Mentőszolgálat személyi juttatásainak 2017. évi előirányzata mindenesetre egyelőre forintra pontosan megegyezik az idénre szánt összeggel (20 milliárd forint), ami arra utal, hogy a mentősök béremelését egyelőre nem dolgozták ki.

A teljes közszférát érinti a kormány jövő évi bérrendezési programja, ezért az egész ágazat részére a költségvetés 225 milliárd forinttal többet biztosít, mint az idei évben. A béremelés büdzséjéből az egészségügyben dolgozók kapják a legnagyobb szeletet, mintegy 82 milliárd forintot. A fizetésemelés – amely érinti az ápolókat, a szakorvosokat, szakgyógyszerészeket, továbbá a mentőket – a kormány és az egészségügyi érdekvédelmi szervezetek közötti bérmegállapodásnak megfelelően jött létre. Vagyis az egészségügyi szakdolgozók idén szeptembertől új bértábla alapján kapják a fizetésüket, ezzel átlagosan bruttó 26,5 százalékos béremelésben részesülnek az idén, és bruttó 12 százalékos emelésben 2017 novemberétől, majd 8-8 százalékos alapbérnövelésben 2018., illetve 2019. november elsejétől.

A teljes munkaidőben foglalkoztatott, közalkalmazott szakorvosok és a szakgyógyszerészek alapbére két lépcsőben, idén szeptemberben és jövő novemberben összesen bruttó 207 ezer forinttal emelkedik. Míg idén szeptember 1-jétől bruttó 107 ezer forinttal vihetnek haza többet az érintett dolgozók, jövő novembertől további bruttó 100 ezer forinttal nő a bérük. 2017 őszén a szakorvosjelöltek és a kórházi gyógyszerészek alapfizetése is nő, bruttó 50 ezer forinttal. 2019 végére, vagyis 38 hónap alatt összességében bruttó 60-70 százalékkal emelkedik a szakdolgozók bére. Az OKJ-s végzettségű, pályakezdő ápolók bruttó bére jelenleg 129 ezer forint, ez 2019 végére 60 százalékkal, 78 ezer forinttal emelkedik. A hasonló végzettségű, de már több évtizede a pályán lévő szakdolgozók jelenlegi 160 ezer forintos bruttó bére 122 ezer forinttal, 76 százalékkal emelkedik ugyanezen időszak alatt. Még nagyobb alapbéremelésre számíthatnak a főiskolát végzett ápolók: a kezdők most bruttó 163 ezer forintot kapnak, ez 2019-re 256 ezer forintra emelkedik.

 

Minimálbér és garantált bérminimum 2018

Minimálbér és garantált bérminimum 2018

A minimálbér összege 2018. január 1-jétől 138 000 forint, a garantált bérminimum összege 180 500 forint.

A 2018-ban érvényes minimálbér és garantált bérminimum összegeket tartalmazó rendelet a Magyar Közlöny 2016. évi 204. számában jelent meg.

Minimálbér 2018

2018. január 1-től a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére a megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) havibér alkalmazása esetén bruttó 138 000 forint.

2018. január 1-jétől a minimális hetibér 31 730 forint, napibér alkalmazása esetén 6 350 forint, órabér alkalmazása esetén pedig 794 forint.

Garantált bérminimum 2018

A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben, teljes munkaidőben foglalkoztatottak esetében a megállapított garantált bérminimum 2018. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén bruttó 180 500 forintra emelkedett.

2018. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 180 500 forint, hetibér esetén 41 500 forint, napibér alkalmazása esetén 8 300 forint, órabér eseten pedig legalább 1 038 forint lesz a dolgozóknak kifizetendő bér összege.

Részmunkaidőben foglalkoztatottak esetén a meghatározott havi, heti és napi bért a munkaidő mértékével arányos összegben kell figyelembe venni.

Minimálbér, garantált bérminimum változása az elmúlt években

minimálbér

Egyes juttatások a minimálbér összegéhez kötődnek, így ezek is emelkednek a minimálbér összegének változásával.

A változás érinti többek között a gyed (gyermekgondozási díj) összegét is. A gyed a szülő korábbi jövedelmének 70 százaléka, de maximális összege a minimálbérhez igazodik. A gyed kifizetési plafonja a minimálbér kétszeresének 70 százaléka. Azaz 2018-ban (138.000*2*0,7 forint ),193 200 forint a gyed maximális összege.

Minimálbér összege 2018 – ennyivel nőhet a minimálbér >>

Minimálbér összege 2018 – ennyivel nőhet a minimálbér >>

Megerősítette Varga Mihály az M1-nek, hogy vizsgálják a lehetőségét a tervezettnél nagyobb minimálbéremelésnek és járulékcsökkentésnek. Már mondják egy ideje a gazdasági szakértők, hogy kedvező állapotban van a költségvetés, így lehet mozgástér az újabb adócsökkentésekre és fizetésemelésekre. A nemzetgazdasági miniszter azt mondta, hogy elkezdődtek az egyeztetések.

Lapinformációk szerint a kormány várhatóan újratárgyalja az érdekképviseletekkel a bérmegállapodást. Ennek következtében a minimálbér mellett a garantált bérminimum is nagyobb mértékben emelkedhet. Ugyanakkor a tervezett 2-2,5 százalékos járulékcsökkenésnél nagyobb, akár 4 százalékos mérséklés is jöhet.

A nemzetgazdasági miniszter arról beszélt a Híradónak, hogy megvizsgálják: az idei 5 százalékos járulékcsökkentés és az adók, így például a társasági adó lefaragása mennyire volt eredményes.

– Most az a feladatunk, hogy megnézzük, hogyan hatott a gazdaságra. A munkaadók és a munkavállalók véleményét is várjuk majd ehhez. a kormány készít egy előterjesztést, ezt a megfelelő fórumon átbeszéljük a partnereinkkel és utána lehet arról a kérdésről beszélni és dönteni, hogy van-e szükség további csökkentésre – fogalmazott a miniszter.

A Híradó információi szerint szeptember második felében, a Nemzeti Versenyképességi Tanács ülésén már kiderülhet, hogy mennyire áll jól a költségvetés, van-e lehetőség új, lazító intézkedésekre. A gazdasági szakértő szerint egyelőre nem lehet ok a panaszra. Hozzátette: egy nagyobb járulékcsökkenés a gazdaság teljesítményét is növelheti. Kapcsolódó cikk >>>

Minimálbér 2018: nettó 26 ezer forintos béremelés jöhet januártól!

Minimálbér 2018: nettó 26 ezer forintos béremelés jöhet januártól!

Az LMP két oldalról is emelné a béreket a 2018-as költségvetésben, az ellenzéki párt egyfelől a nettó kereseteket növelné jelentősen az adók átrendezésével, másrészt teljes közszolgálati bérrendezést javasol – közölte a párt vasárnap az MTI-vel.Az L*P az egykulcsos személyi jövedelemadó helyett bevezetné a több sávos adózást.

Adómentessé tenné a minimálbért, amelynek így 26 ezer forinttal nőne a nettó értéke, az átlagbért keresők pedig számításaik szerint 38 ezer forintot nyernének havonta. A keresők “alsó” 90 százaléka jól járna – tették hozzá.
A közszolgálatban dolgozók béremelésére további 300 milliárd forintot szánna a párt, ezen belül többek között emelnék a mentősök bérét 21 milliárd forinttal, az egészségügyi dolgozók bérkeretét 80, a pedagógusokét 40, az oktatásban dolgozó segítőkét 10, a felsőoktatásban dolgozókét 15, a közszolgálati dolgozókét 30, a szociális dolgozókét 40, a kulturális dolgozókét pedig 15 milliárd forinttal növelnék.

Az ellenzéki párt az intézkedéseket azzal indokolta, hogy az eddigi béremelések csupán részlegesek voltak, vagy “üres ígéretek maradtak, sőt blöffnek bizonyultak”. Az L*P ezzel szemben nem csak egyszeri béremelést, hanem valós fejlődést és béremelkedést biztosító életpályákat is kínál – írta a párt közleményében.

Havi plusz 70 ezer forint annak, aki nem mond fel

Friss hír >>> Havi plusz 70 ezer forint annak, aki nem mond fel!

Szokatlan ötlettel próbálja visszatartani a ferencvárosi vasúti kocsivizsgálókat a Rail Cargo Hungaria (RCH): egy évig havonta akár 70 ezer forinttal is többet vihetnek haza az ott dolgozók, ha kötelezik magukat, hogy plusz egy évig nem mennek el a cégtől.

Minden eddiginél szokatlanabb létszámmegtartói terv gerjeszt vitákat a vasútnál: egy éven keresztül havonta akár 70 ezer forinttal is többet vihet haza az RCH vasúti teherszállító cégnél dolgozó 75 ferencvárosi kocsivizsgáló, ha mindannyian aláírják, hogy plusz egy évig – vagyis, mostantól összesen kettőig – nem mennek el a cégtől – adta hírül a Vasutasok Szakszervezete (VSZ). Az emelés az RCH-nak több mint 50 millió forintjába fog kerülni.

A szakszervezet csak tűzoltásnak tartja az intézkedést, jóllehet pontosan tudja, hogy már tíz hiányzó embert is képtelenség olyan gyorsan pótolni, hogy a telephelyen ne legyen kritikus üzemzavar. A maradásra ösztönző extrém ötletre éppen azért szánta el magát a munkáltató, mert hírül vette, hogy tíz dolgozó készül elmenni a cégtől egy jobban fizető vasúti társasághoz. A munkáltató közölte, a szokatlan ajánlatát a szakszervezet támogatása nélkül is tartja, hogy megelőzze a katasztrofális következményeket.

 A VSZ-nél azonban elvárják, hogy a menedzsment és a tulajdonos a konkurenciához hasonlóan versenyképes béreket biztosítson valamennyi dolgozónak. Ezt a szakszervezet meg is írta a munkáltatónak azt kérve, hogy együtt dolgozzák ki a mindenkire érvényes megoldást. Zlati Róbert szakszervezeti alelnök azért is tartja aggályosnak a ferencvárosiak megtartására tervezett pluszpénzt, mert mérhetetlenül nagy feszültséget gerjeszt vállalat szerte.Az érdekvédők örülnek, hogy a munkáltató belátta, több fizetés kell a dolgozók megtartásához, de határozottan álláspontjuk szerint nem lehet eseti tűzoltással megoldani a létszámhiány okozta általánosan súlyos problémát. Általános megoldást kell kidolgozni az elvándorlás megállítására és új emberek toborzására.

1 2 3