Minimálbér 2017 – Kormányrendelet

Minimálbér 2017 – Kormányrendelet Nettó Bruttó bérek 2017-ben!

Képtalálat a következőre: „minimálbér 2017”

A Kormány 430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelete

a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról

A Kormány a  munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 153.  § (1)  bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

 
1. §
 
A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és munkavállalóra.
 
2. §
 
(1) A  teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a  teljes munkaidő teljesítése esetén
a) 2017. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 127 500 forint, hetibér alkalmazása esetén 29 310 forint, napibér alkalmazása esetén 5870 forint, órabér alkalmazása esetén 733 forint.
b) 2018. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 138 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 31 730 forint, napibér alkalmazása esetén 6350 forint, órabér alkalmazása esetén 794 forint.
 
(2) Az  (1)  bekezdésben meghatározottaktól eltérően a  legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a  teljes munkaidő teljesítése esetén
a) 2017. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 161 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 37 020 forint, napibér alkalmazása esetén 7 410 forint, órabér alkalmazása esetén 926 forint.
b) 2018. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 180 500 forint, hetibér alkalmazása esetén 41 500 forint, napibér alkalmazása esetén 8 300 forint, órabér alkalmazása esetén 1 038 forint.
 
(3) Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér és teljesítménytől függő mozgóbér együttes)
a) (1) bekezdés szerinti kötelező legkisebb összege 2017. január 1-jétől 127 500 forint, 2018. január 1-jétől 138 000 forint,
b) (2) bekezdés szerinti garantált bérminimum összege 2017. január 1-jétől 161 000 forint, 2018. január 1-jétől 180 500 forint.
 
(4) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott órabértételt, ha a teljes munkaidő napi nyolc óránál
a) hosszabb [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a  továbbiakban: Mt.) 92.  § (2)  bekezdése], arányosan csökkentett mértékben,
b) rövidebb [Mt. 92. § (4) bekezdése], arányosan növelt mértékben
kell figyelembe venni.
 
(5) Részmunkaidő esetén
a) az  (1)–(3)  bekezdésben meghatározott havi, heti és napi bértételt a  munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve,
b) az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott órabértételt az ott szereplő összeggel, illetve annak (4) bekezdés szerint arányosan változó összegével
kell figyelembe venni.
 
3. §
 
(1) Ez a rendelet 2017. január 1-jén lép hatályba.
 
(2) E  rendelet rendelkezéseit első alkalommal a  2017. január hónapra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni.
 
(3) E rendelet alkalmazásában
a) munkáltatón a költségvetési szervet,
b) munkavállalón a közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, állami szolgálati és közszolgálati jogviszonyban állót,
c) alapbéren a közalkalmazotti és állami szolgálati jogviszonyban állók esetében illetményt, kormányzati szolgálati és közszolgálati jogviszonyban állók esetében az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegét
is érteni kell.
 
(4) Hatályát veszti a  kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a  garantált bérminimum megállapításáról szóló 454/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet.
 
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök

Minimálbér 2016 összege: ennyi nettó bért kaphat kézhez

Minimálbér 2016 összege: ennyi nettó bért kaphat kézhez

111 ezer forint lett a 2016-os minimálbér összeg, ezt kell beosztani idén mindenkinek!

Bruttó 111 000 forintos jövő évi minimálbérről és bruttó 129 000 forintos garantált bérminimumról írtak alá egyezséget a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának résztvevői. A Magyar Szakszervezeti Szövetség nem vett részt az aláíráson, mert nem ért egyet a megállapodással.

 

Bruttó 111 000 forintos jövő évi minimálbérről és bruttó 129 000 forintos garantált bérminimumról írt alá egyezséget három munkaadói szervezettel és két szakszervezeti szövetséggel Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára december 22-én, kedden Budapesten. 

A kormány rendeletben hirdeti ki

Az államtitkár elmondta, ezt a javaslatot teszik a kormány döntéséhez. A kabinet a következő napokban rendeletben hirdeti ki a minimálbér és a garantált bérminimum 2016. évi összegét. 

Az 1,6 százalékos tervezett infláció mellett a személyi jövedelemadó 1 százalékpontos csökkenését is figyelembe véve a minimálbérnél 5,6, a garantált bérminimumnál 5,7 százalékos reálbér-emelkedés valósulhat meg. Ilyen mértékű reálnövekedés a kötelező legalacsonyabb béreknél 2002 óta nem volt – közölte Cseresnyés Péter.

Nincs megállapodás 

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) egy tagja, a Magyar Szakszervezeti Szövetség nem ért egyet a tárgyalások során kialakult javaslatokkal, és nem vett részt az aláíráson. Így a konzultációs fórumon nem született megállapodás, a tagok döntő többsége írta alá az egyezséget. 

A szövetség azért nem járult hozzá a megállapodáshoz, mert elfogadhatatlannak találják az abban szereplő béreket. Emellett azt is kifogásolták, hogy a munkaadói oldal és a kormány nem kívánta rögzíteni, hogy a minimálbér nettó értéke 2018-ra érje el a létminimum szintjét.

Jövőre korábban kezdik

Az egyezségben az NGM vállalta, hogy a VKF monitoring bizottságában a jövő év elején folytatják az egyeztetéseket a versenyszféra 2016. évi bérajánlásáról, a Munka törvénykönyve módosításáról, a sztrájktörvény problematikus pontjairól, valamint a különösen nagy mértékű fizikai, illetve pszichés megterhelést okozó munkakörülmények között dolgozó munkavállalók helyzetének javításáról – ismertette az államtitkár.

Egyezségre jutottak abban is, hogy a 2017. évi bértárgyalásokat az eddiginél korábban, a 2017. évi adó- és költségvetési törvények előkészítésével együtt várhatóan tavasszal megkezdik.

Kapcsolódó >>>>> Bérkalkulátor

Ők írták alá

Az egyezséget a munkaadók részéről a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára, Dávid Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke, Futó Péter, valamint az ÁFEOSZ-COOP Szövetség elnöke, Zs. Szőke Zoltán, a szakszervezetek részéről pedig a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának elnöke, Gaskó István és a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, Palkovics Imre írta alá.

Összesen 80 milliárd

Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára hangsúlyozta, hogy az egyezséggel a munkaadói oldal jelentős vállalást tett, a két bértétel közvetlen hatása mintegy 80 milliárd forintos terhet jelent az üzleti szférának. Kérdés, hogy a kötelező emelések megtétele után lesz-e forrás a vállalkozásoknál arra, hogy a valóban kvalifikált munkát meg tudják fizetni, differenciáljanak és ösztönözzenek – fogalmazott a főtitkár.

Kiemelte ugyanakkor: az egyezség létrejötte jó üzenet, hogy a munka világában a szakszervezetek, a kormány és a munkaadók olyan megállapodást kötnek, ami méltányos és még vállalható. Dávid Ferenc hozzátette azt is, fontos, hogy számos törvényt újra megvitathatnak majd a konzultációs fórumon, illetve 2016 tavaszán a 2017. évi adó- és költségvetési tervezetek vitájánál a bérkérdések is előkerülhetnek.

Jók a kilátások

Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke kiemelte, hogy az egyezség “szokatlan nagyságrendű” minimálbér emelést tesz lehetővé, valamint olyan tárgyalásokat helyez kilátásba, amelyek a szakszervezetek számára különösen fontosak. Kitért arra is, a szakszervezetek támogatják a minimálbér nettó értékének és a létminimum összegének közelítését. Az egyezség alapján újraindítják a tárgyalásokat a bérajánlásról, illetve több lezáratlan kérdésről – mondta.

Minimálbér 2016 – ilyen hatása van valójában

Minimálbér 2016 – ilyen hatása van valójában

 

A 2000 és 2002 közötti minimálbér-emelés az alacsony keresetű munkavállalók 4 százalékának elbocsátásához vezetett, a többiek jövedelmét azonban jelentősen, 21 százalékkal növelte. Összességében az alacsony keresetű munkavállalók valószínűleg jól jártak a minimálbér-emeléssel.

A magyar kormányok többször is minimálbér-emeléssel próbálták növelni az alacsony keresetű munkavállalók jólétét, és legnagyobb parlamenti pártjaink mind támogatják a minimálbér emelését. De vajon tényleg segít a minimálbér az alacsony keresetű munkavállalókon? Erre keresi a választ Harasztosi Péter és Lindner Attila (2015) tanulmánya.

Bár a minimálbér-emelés sok alacsony keresetű ember jövedelmét növeli, nem szándékolt következményekkel is járhat. A megemelkedett bérköltség miatt egyes vállalatok bezárhatnak, mások pedig elbocsáthatják a megdrágult munkaerő egy részét.

Elvileg még az is megtörténhet, hogy a minimálbér-emelés több embert taszít munkanélküliségbe és szegénységbe, mint ahánynak az életszínvonalát emelni tudja.

A múltbeli minimálbér-emelések tapasztalatai segíthetnek megérteni, hogy mekkorák ezek az ellentétes hatások. 2000 és 2002 között radikálisan megemelkedett a minimálbér: míg 2000-ben csak 25 500 forint volt (mai áron 49 ezer forint) addig 2002-re elérte az 50 ezer forintot (mai áron 84 ezer forint).

Látszik, hogy a foglalkoztatás 4,3 százalékponttal jobban csökkent azoknál a vállalatoknál, amelyek jobban ki voltak téve a minimálbér-emelésnek. Vagyis a minimálbér valóban csökkenti az alacsony keresetűek foglalkoztatottságát. (Az, hogy a foglalkoztatás mindkét vállalati csoportban csökkent, részben annak a természetes folyamatnak köszönhető, hogy a vállalatok egy része 2002-re megszűnt.)

Bruttóban 5-6, nettóban szűk 5 ezer forinttal emelkedik a minimálbér jövőre – legalábbis így akarja a kormány.

Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányülést követő sajtótájékoztatón, 5,5 százalékos minimálbér-emelkedést ígért be jövőre. Ez a kormány terve, de ha a munkaadói és munkavállalói képviseletek nem tudnak megállapodni egymással, akkor a kormány keresztül tudja vinni akaratát. Ha így lesz, akkor, hogy január elsejétől a mostani 105 ezer forint helyett valamivel több, mint 110 ezer forint lesz a minimálbér. (Egészen pontosan 110.775 forintra jön ki.)

Most a minimálbér nettója 68.775 forint, jövőre ebből 73.665 forint lenne a kormány elképzelései szerint.

Ha ugyanekkora emelés lesz a legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörökre érvényes garantált bérminimumnál, akkor az 128 ezer forintre emelkedik a mostani 122 ezerről. (Nettóban: 79.910 forintról havi 85.592 forintra nő.)

A mostani változás beleillik az elmúlt évek tendenciájába, ugyanis a minimálbér utoljára jelentősen 2012-ben emelkedett (de akkor az adójóváírás is kikerült az adórendszerből), akkor 78 ezer forintról 93 ezerre, azóta az évente maximum 4-5 ezer forinttal nőtt a minimálbér.

Minimálbér összege 2016: Tízezerrel is nőhet a minimálbér

Pedagógus-béremelés 2015 Szeptember

Szeptembertől a pedagógus életpálya részeként újabb 3,5 százalékos béremelés várható – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere éves meghallgatásán az Országgyűlés kulturális bizottsága előtt szerdán, Budapesten. Jelezte: az emelés 2016-ban és 2017-ben is folytatódik majd.

A miniszter kitért a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) átszervezésére, amellyel reményei szerint a szervezet működése a kezdeti nehézségek után átláthatóbbá válik. Az új fenntartói rendszer 30 százalékkal járult hozzá a kistelepüléseken a szakos ellátottság javításához – említett egy pozitív változást. Balog Zoltán beszámolt a tanfelügyeleti rendszer létrehozásáról is, amely 2015-ben 15 ezer pedagógus minősítését, tanfelügyeleti ellenőrzését jelenti majd.

“három év alatt elérik, hogy teljesen ingyenes lesz a tankönyvellátás az általános iskolákban. “

A tankönyvellátásban megerősítették az állami felelősséget, a tankönyvek ára folyamatosan csökken – jelezte, hozzátéve: fokozatos bevezetéssel három év alatt elérik, hogy teljesen ingyenes lesz a tankönyvellátás az általános iskolákban. Most szeptemberben 700 ezren kapják ingyenesen a könyveket. Szólt még a Nemzeti Pedagógus Kar létrehozásáról, és azt mondta, a szakmai fórum érdemi lehetőséget kínál a párbeszédre. A kiemelt intézkedések közé sorolta még a három éves kortól kötelező óvodáztatást.

A szakminiszter a felsőoktatás területéről azt mondta: sikeres volt az adósságkonszolidáció, stabil az anyagi bázis, tavaly pozitív egyenleg alakult ki, és 21,8 milliárd forintos többlettel zártak a felsőoktatási intézmények.

Kitért arra, hogy a közelmúltban elfogadott felsőoktatási stratégia 15 évre jelöli ki az irányokat és feladatokat, és az a cél, hogy szervezettebb, tervezettebb felsőoktatási rendszer működhessen. Ma ugyanis egyszerre van jelen az európai színvonal és a pazarlás – állapította meg. Reményét fejezte ki, hogy a kancellári rendszerrel olyan irányítást tudtak kialakítani, amellyel elválasztják a szakmapolitikát és a gazdasági irányítást. Szólt még arról, hogy az új rendszerű, duális képzésben közel 1100 hallgató kezdheti meg majd a tanulmányait szeptembertől.

Balog Zoltán az ellenzéki felvetésekre válaszolva kiemelte: megbukni 2010-ben és 2014-ben az MSZP bukott meg, és ha a Klik, a tankönyvek, vagy a Ságvári gimnázium ügyében ez lenne a helyzet, akkor a tavalyi választáson nem ilyen eredmények születettek volna. Az, hogy a központi költségvetésből sokkal jelentősebb összeget fordítanak köznevelésre és mégis megjelenik a hiány, abból fakad, hogy egy “nem őszinte rendszert” próbálnak tisztességessel felváltani. Egyúttal jelezte: a hiányt igyekeznek folyamatosan pótolni.

A Ságvári gimnázium elnevezéséről azt mondta: szeretné elkerülni, hogy a dolgok nem érdemi részéről szóljon a vita. Szerinte az a kérdés, Ságvári Endre méltó-e arra, hogy egy jó nevű gimnázium névadója legyen. Semmilyen autonómiába beleszólni nem kíván, de ahol törvényes kötelezettségei vannak, ott helyt kell és fog is állni – jelezte.

“a szülők terhei milliárdokkal csökkentek.”

A tankönyvekről kifejtette: az, hogy a szülők terhei milliárdokkal csökkentek, talán ellensúlyozza az időbeli csúszásokat, ugyanakkor a rendszert folyamatosan javítani kell. 

Balog Zoltán jelezte: semmilyen igazgatási szervük nem áll kapcsolatban brókercégekkel, a felsőoktatási intézményeknél tud ilyen befektetési formákról, ezek összegyűjtése most folyik.

Óvodai férőhelyek az elmúlt évek fejlesztései nyomán rendelkezésre állnak, az a néhány száz, ami még hiányzik, szeptemberre meglesz – ígérte. Kitért arra is, hogy ezzel párhuzamosan plusz óvonőképzés is segíteni fogja a felzárkózást.

Közölte, hogy az Öveges-programnál ő tett először feljelentést és a rendőrség nyomoz. Hozzátette: ugyanez a helyzet a Híd a munka világába programmal is. Jelezte: vizsgálat folyik, ő miniszterként az előírások betartását tudja áttekinteni, és a székházvásárlásnál úgy tűnik, ez rendben volt. A gépkocsi-bérlést ugyanakkor nem látta rendben lévőnek, olcsóbban is meg lehetett volna oldani – jegyezte meg.

A mindennapos testnevelésre térve kiemelte: idén hazai forrásból 18 milliárd, uniós forrásból pedig 30 milliárd forint áll rendelkezésre tanterem, uszoda és tornaterem építésére. Szavai szerint a szülők üdvözlik, a diákok pedig szeretik ezt az intézkedést.

Balog Zoltán úgy összegzett: a gazdaság fejlesztése és a munkahelyteremtés az oktatás és kultúra megerősítése nélkül nem lehetséges. A tervezett intézkedéseket több mint 900 milliárdos uniós forrás szolgálja – erősítette meg.

Bérek, fizetések csökkennek a a vasárnapi boltzár miatt

Az áruházláncok kivárnak: egyelőre nem bocsátanak el alkalmazottakat a vasárnapi zárva tartás miatt. Azonban több éjjel-nappali bolt is bezárásra kényszerül este 22 órától a szigorítás miatt, ez viszont hamar leépítésekkel járhat.

Egymás sarkát taposták szombaton a vevők több budapesti üzletben. Március 15-től a nagyobb boltok nem tarthatnak nyitva vasárnap, a bevásárlást hétfőtől szombatig kell elintézniük a magyaroknak – derül ki a Hír TV beszámolójából.

A nagyobb sorállás elkerülhetetlen. Ez azt is fogja egyidejűleg jelenteni, hogy a vásárlásra fordítható idő megrövidül, és ebben az esetben feltehetően összességében a családok kevesebbet fognak vásárolni

 – mondta el Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára.

Hét közben az üzletek tovább tartanak nyitva, ez az üzletláncok egyik válasza a vasárnapi zárva tartásra. A másik pedig a létszámstop.

A Spar jelentős költségmegtakarítási intézkedéseket léptetett életbe az elmúlt hetekben, melynek köszönhetően a munkaerő toborzását lelassítottuk, de elbocsátásokat ettől függetlenül nem tervezünk. A vasárnapi bérpótlék kiesésével kapcsolatosan folyamatosan dolgozunk olyan megoldásokon, amelyekkel a bérkiesést kompenzálni tudjuk a dolgozóink felé

 – mondta el Maczelka Márk, a Spar Magyarország kommunikációs vezetője.

Ha a dolgozó beosztása nem fix, 18 órától délutáni bérpótlék jár neki. De a délutáni bérpótlék kevesebb az eddigi, 50 százalékos vasárnapi bérpótléknál.

Az egyik svéd bútoráruháznak több mint hétszáz alkalmazottja van Magyarországon. Az ő pénztárcájuk is vékonyabb lesz a vasárnapi zárva tartás miatt.

Természetesen minden olyan pótlékot megkapnak, amit előír a munka törvénykönyve, beleértve a hétvégi és a délutáni pótlékot is (…). Ha arra kérdez rá, hogy a maximális megkapható bér az összességében alacsonyabb lesz-e, akkor a válaszom igen

– mondta el Varga-Nagy Eszter, az IKEA Magyarország PR-munkatársa.

Több éjjel-nappali bezár

Több éjjel-nappali bolt is bezárásra kényszerül 22 órától a tegnaptól hatályos szigorítás miatt. A Hír TV-nek nyilatkozó kereskedő szerint a nyitvatartási idő korlátozása elbocsátásokkal járhat. Ma már csak azok az üzletek lehetnek nyitva éjszaka, amelyek 200 négyzetméternél kisebbek és a tulajdonos vagy családtagja áll a pult mögé.

Minimálbér külföldön és itthon 2015

Minimálbér külföldön és itthon 2015, sajnos hátul kullogunk a 105,000ft-al!

Hiába emelkedett a minimálbér, a rangsor végén vagyunk. Bár tavaly év eleje óta emeltek egy keveset a magyar minimálbér összegén, az Európai Unió tagállamainak rangsorában még hátrébb csúsztunk.

Egy teljes helyet csúsztunk

Hiába emelték idén a minimálbért 105 ezer forintra a korábbi 101 500 forintról, a forint gyengülése miatt ez 3,3%-os bércsökkenés, ami a legnagyobb visszaesést jelenti az Európai Unió tagállamaiban történt változásokhoz képest – rajtunk kívül egyedül Horvátországban volt csökkenés, de itt is csak 2,3%. 

Így történhetett, hogy egy helyet visszaestünk a statisztikai hivatal fizetésekre vonatkozó rangsorában: jelenleg Magyarországon az ötödik legalacsonyabb a minimálbér az uniós tagállamok közül.

Tavaly sem álltunk a lista élén, de akkor még négyen következtek utánunk – ez idén háromra csökkent, a miénknél csak a cseh, a litván, a román és a bulgáriai minimálbér kevesebb. 2014-ben még Lettország is rosszabbul állt, ám ők idén az árfolyamváltozás miatt megelőztek minket.

Luxemburgban áll a legjobban

Míg Bulgáriában az EU által meghatározott legkisebb adható fizetést kapják a dolgozók, ami alig 200 euró, Luxemburgban havi 1 922 eurós minimálbért jegyeznek – ez közel 600 ezer forintnak felel meg. A magyar minimálbér átszámítva körülbelül 338 euró lenne havonta.

Bár még mindig Románia van a második legrosszabb helyzetben a minimálbér összegét tekintve, az ő szénájuk jobban áll: náluk történt a legnagyobb béremelkedés, pontosan 14,1% tavaly óta. 2014-ben a lettek álltak az utolsó előtti negyedik helyen, de náluk is magas, 12,5%-os volt az emelkedés, így feljebb léptek a rangsorban, és a helyüket most mi vettük át.

Bkv béremelés 2015/2016 – Továbbra sincs megegyezés a BKV-nál a bérek emeléséről

Továbbra sincs megegyezés a BKV vezetése és a szakszervezetek között az idei bérekről. A vezetők bérét már csökkentették.

BKV a Vezess.hu-nak eljuttatott közleményében arról számolt be, hogy tovább folytatódnak az egyeztetések a fizetésekről a társaság és a szakszervezetek képviselői között. A legutóbbi, csütörtöki bértárgyalás ugyanis nem zárult eredménnyel. A BKV vezetése a helyzet megnyugtató rendezése érdekében folyamatosan egyeztet Fővárosi Önkormányzattal a lehetséges emelés mértékéről.

A fizetésemelés elmaradása mellett a szakszervezetek képviselői a társaság idei elbocsátásaitól is tartanak. Ezzel kapcsolatban Bolla Tibor, a BKV elnöke úgy nyilatkozott, hogy a cég jelenleg nem tervez létszámleépítést és hosszú távon is számít a jelenlegi autóbusz-vezetői állomány munkájára. A BKV továbbá mindent  megtesz a jövőben annak érdekében, hogy a dolgozók helyzete javuljon.

A közlekedési vállalat tájékoztatása szerint a BKV-nál idén a vezetők bére és létszáma is jelentősen csökkent, emellett a vezérigazgató és a vezérigazgató-helyettesek jövedelme a tulajdonos döntése alapján még további 18 százalékkal lett kevesebb.

Közmunkás bérek 2015/2016 – mennyit keres egy közmunkás?

A szegénységre figyelmeztettek tüntetők az MSZP támogatásával szervezett akciójukkal. Pósán László fideszes képviselő szerint a szocialisták kihasználják az embereket.

 

Körülbelül százan demonstráltak a megyei kormányhivatal épülete előtt, táblákkal és zászlókkal a kezükben. A tüntetésen többen felszólaltak. Mindannyian munkát és tisztességes béreket követeltek. A megmozdulást a Közmunkás Szakszervezet szervezte a Magyar Szocialista Párt támogatásával.

A demonstráció célja az, hogy felhívjuk a kormány figyelmét, Magyarországon 4 és fél millió ember él szegénységben, és ez a szegénység teljes kilátástalanságot jelent ezeknek az embernek. Se munka, se munkalehetőség, se élelem, se kenyér – nyilatkozta Huszka Imre, az MSZP megyei elnöke.

A demonstráción felolvasták a Közmunkás Szakszervezet kiáltványát. A követelések között szerepelt még a vidék leszakadásának megállítása, az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése, és a közszférában dolgozók fizetésének emelése.

A demonstrációval kapcsolatban Pósán László fideszes országgyűlési képviselő azt mondta: a kormány a családok megélhetését egyebek mellett családi adókedvezménnyel, rezsicsökkentéssel, a devizahitelek kivezetésével, több ágazatban jelentős béremeléssel, segély helyett fizetéssel és munkával igyekszik segíteni. A politikus álságosnak tartja, hogy egy olyan párt tagjai akarnak a szegények pártfogóiként fellépni, akiknek kormányzása idején ennek a rétegeknek a helyzete drasztikusan romlott.

– Azt kell mondanom, hogy a baloldal megint kihasználja, becsapja az embereket, egy olyan üres, lejárt demagóglemezt próbál újra és újra feltenni a lejátszóra, amelynek egyébként hallgatóközönsége egész egyszerűen ma már nincs – hallhattuk a képviselőt.

A Közmunkás Szakszervet petícióját a megyei kormányhivatal egyik munkatársa vette át a demonstrálóktól. Szombaton délután tizenhárom megyeszékhelyen tartottak hasonló megmozdulást.

105 ezer forint a minimálbér, a garantált bérminimum összege 122 ezer forint 2015-ben

105 ezer forint a minimálbér, a garantált bérminimum összege 122 ezer forint 2015-ben

Megszületett a jövő évi bérmegállapodás, 3,4 százalékkal nő a minimálbér és a garantált bérminimum összege 2015-ben.
 

105 ezer forint lesz a minimálbér, a garantált bérminimum összege 122 ezer forint, a vállalkozási szférának ajánlott béremelés mértéke pedig 3-4 százalék. A bérmegállapodást a kormány nevében Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter írja alá a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek vezetőivel hétfőn.

Összehasonlításul: a minimálbér összege 2014 január 1-től a 483/2013. (XII. 17.) kormányrendelet értelmében a minimálbér összege havibér esetén 101 500 forint. (Hetibér esetén 23 360, napibér esetén 4 670, órabér esetén 584 forint.) A garantált bérminimum összege az idén havibér esetén 118 000, hetibér esetén 27 160, napibér esetén 5 430, órabér esetén pedig 679 forint.

Mindez azt jelenti, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum 2014-ről 2015-re 3,4 százalékkal emelkedik. A munkaadói oldal a tárgyalások során 3 százalékos növelés mellett érvelt, a munkavállalók ezt elfogadhatatlanul alacsonynak tartották.

Egyelőre nem lesznek további tüntetések

A bérmegállapodásokat előkészítő VKF és a monitoring bizottság működtetésével kapcsolatban Gaskó István,  a Liga Szakszervezetek elnöke elmondta: 2013-2014-ben eltértek az önként vállalt szabályoktól, és a munkavállalói oldal szerint egy elégtelen tárgyalási gyakorlat alakult ki. Ezért a mostani megállapodás második fejezetében felsorolták az elsősorban a munkavállalói oldal által felvetett problémákat, amelyekről február elsejétől megindulnak a tárgyalások a szociális partnerek között – mondta.

Gaskó István kiemelte: tárgyalni fognak a sztrájkjog problémás kérdéseiről, valamint a munka törvénykönyvének felülvizsgálatáról is. Hozzátette: elrendezték a “nagy port kavart” korkedvezményes nyugdíj ügyét is, a felek tudomásul vették, hogy december 31-vel a rendszer kivezetésre kerül. Azonban egyetértés van abban, hogy jogszabályi garanciát kell adni arra, hogy az erős fizikai valamint pszichikai igénybevételnek kitett munkakörökben dolgozóknak valamiféle védelmi rendszert állítsanak fel, aminek a részleteit a tárgyalóasztalnál fogják tisztázni a szociális partnerek – tette hozzá. A Liga elnökének ismertetése szerint határidőként a tavaszi parlamenti ülésszak végét jelölték meg a felek, legkésőbb ekkorra terjeszti a parlament elé a kormány a tárgyalások során létrejött, jogszabállyal rendezendő kérdésekről szóló megállapodásokat.

Gaskó István közölte azt is, hogy az elmúlt hetekben-hónapokban szervezett tiltakozó akciókat most lezárják, de fenntartotta annak a lehetőségét, hogy ha “nem kellő irányt vesznek” a tárgyalások, akkor folytassák a törvényben megengedett eszközökkel az érdekérvényesítést.

Gaskó István kitért a cafeteria rendszerre, amelynek átalakítása kimaradt a megállapodásokból. Azt szerették volna elérni, hogy az önkéntes kiegészítő pénztárak is kedvezményesen adózzanak 200 ezer forint felett is, a SZÉP-kártyához hasonlóan – mondta. Ezt nem sikerült most elérni, ezért a jövő évi tárgyalások során ezt a kérdést is napirendre tűzik – tette hozzá.

Varga Mihály hangsúlyozta, hogy a megállapodások alapján rövidesen konzultációt kezdenek a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) keretei között a munka törvénykönyve eddigi tapasztalatairól, a szociális partnerek módosítási javaslatairól, a sztrájktörvény problematikus pontjairól, valamint a különösen nagymértékű fizikai, pszichikai terhelést okozó körülmények között dolgozók helyzetének javításáról.
 
Korábbi évek összegei:
 

Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyoknál a járulékfizetési kötelezettség megállapításához

 

Minimálbér

30%

30-ad rész

1998.01.01-1998.12.31.

19.500,-Ft

5.850,-Ft

195,-Ft

1999.01.01-1999.12.31.

22.500,-Ft

6.750,-Ft

225,-Ft

2000.01.01-2000.12.31.

25.500,-Ft

7.650,-Ft

255,-Ft

2001.01.01-2001.12.31.

40.000,-Ft

12.000,-Ft

400,-Ft

2002.01.01-2003.12.31.

50.000,-Ft

15.000,-Ft

500,-Ft

2004.01.01-2004.12.31.

53.000,-Ft

15.900,-Ft

530,-Ft

2005.01.01-2005.12.31.

57.000,-Ft

17.100,-Ft

570,-Ft

2006.01.01-2006.12.31.

62.500,-Ft

18.750,-Ft

625,-Ft

2007.01.01-2007.12.31

65.500,-Ft

19.650,-Ft

655,-Ft

2008.01.01-2008.12.31.

69.000,-Ft

20.700,-Ft

690,-Ft

2009.01.01-2009.12.31.

71.500,-Ft

21.450,-Ft

715,-Ft

2010.01.01-2010.12.31

73.500,-Ft

22.050,-Ft

735,-Ft

2011.01.01-2011.12.31

78.000,-Ft

23.400,-Ft

780,-Ft

2012.01.01-2012.12.31

93.000,-Ft

27.900,-Ft

930,-Ft

2013.01.01-2013.12.31.

98.000,-Ft

29.400,-Ft

980,-Ft

2014.01.01-jétől

101.500,-Ft

30.450,-Ft

1.015,-Ft

2015-ben pedig 105,000 ft a minimálbér összege Magyarországon!

Pedagógus béremelés – bértábla 2015/2016

Pedagógus béremelés és bértábla 2015 Szeptembertől – Lesz rá pénz a kormány szerint 2016-ban!

Mennyivel emelkedik a pedagógusok bére 2015-ben? Milyen fizetésekre számíthatnak a pedagógus I., valamint a januárban pedagógus II. fokozatba lépő tanárok és tanítók?

 

Főiskolai diplomás tanárok bére 2015-ben

 

Év

Pedagógus I.

Pedagógus II.

Mesterpedagógus

0-2

160 200

 –

– 

3-5

192 200

 –

– 

6-8

208 200

– 

– 

9-11

216 200

 240 200

– 

12-14

224 200

 248 200

 

15-17

232 200

 256 200

 320 300

18-20

240 300

 264 300

 328 400

21-23

248 300

 272 300

 336 400

24-26

256 300

 280 300

 344 400

27-29

264 300

 288 300

 352 400

30-32

272 300

 296 300

 360 400

33-35

280 300

 304 300

 368 400

36-38

288 300

 312 300

 376 400

39-41

296 300

 320 300

 384 400

42-44

304 300

 328 300

 392 400

 

Egyetemi diplomás tanárok bére 2015-ben

 

Év

Pedagógus I.

Pedagógus II.

Mesterpedagógus

0-2

175 500

3-5

210 600

6-8

228 100

9-11

236 900

263 200

12-14

245 700

272 000

15-17

254 500

280 800

351 000

18-20

263 200

289 500

359 700

21-23

272 000

298 300

368 500

24-26

280 800

307 100

377 300

27-29

289 600

315 900

386 100

30-32

298 300

324 600

394 800

33-35

307 100

333 400

403 600

36-38

315 900

342 200

412 400

39-41

324 700

351 000

421 200

42-44

333 400

359 700

429 900

A pedagógusbérek alakulása 2015-ben is kérdés még, mivel a bértábla változhat még.

A parlament még Decemberben dönt arról, hogy lesz-e béremelés vagy a régi bértábla marad !

A javasolt módosítás biztosítja a pedagógus illetménytáblának és a pótlékalapnak a jelenlegi minimálbér szintjén való rögzítését – idézi a portál Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által jegyzett törvényjavaslatát. Más szóval nem nőnének automatikusan a pedagógusbérek a minimálbér emelésével.

Az indokolás szerint azért kell az illetményrendszert “fix alapilletményre″ építeni és a pótlékalapot rögzíteni, mert “a mindenkori költségvetési peremfeltételek között lehet csak a közszférában az illetménynövelésről dönteni″ – fejti ki az Index.

“A pedagógus életpálya-modell szerinti illetmény-előmeneteli rendszer vetítési alapja rögzítésre kerül oly módon, hogy az alapilletmény elválik a mindenkori minimálbértől és ehelyett azt a mindenkori költségvetési törvény határozza meg. Ezzel a közszféra köznevelési szegmensében is a költségvetési peremfeltételektől függően alakulhatnak a jövedelmek″ – fogalmaz a javaslat, melyről hétfőn szavaznak a parlamentben.

1 2 3