Minimálbér és a létminimum 2015/2016

Messze van egymástól a minimálbér és a létminimum

A Policy Agenda szerint a kormány már eldöntötte, hogy mennyivel nő 2015-ben a minimálbér. Az elemző cég nem vár jelentős emelést. A szakszervezetek azonban karakteres álláspontot képviselnek, amelynek célja, hogy a minimálbér középtávon érje el a létminimum értékét írják az origón.

A szakszervezetek szerint a dolgozói szegénység olyan mértéket öltött, amelyet csak radikális lépésekkel lehet kezelni. A Policy Agenda számításai szerint kb. egy millió ember keres a létminimum összegénél is kevesebbet. A létminimum 2014-ben 87 ezer forint körül alakul. Vagyis a keresők nettó jövedelme annyira sem elegendő, hogyha egyedül élne, akkor a KSH szerint számított létfenntartás költségeit fedezni tudja.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség és a Liga szerint 3-4 éven belül a minimálbér nettó értékének el kellene érnie a létminimum összegét. Ma a minimálbér nettó 66 ezer forint körül van. A szakszervezetek szerint 2018-ig minden évben átlagosan 10 százalékkal kellene növekednie a legkisebb bér nettó összegének.

Lemaradunk minimálbérben is

Ha összehasonlítjuk a környező országokkal a magyar adatokat, akkor az látszik, a gazdasági válság okozta társadalmi sokkra egészen más választ adtunk, mint, amit a versenytársaink. A gazdasági válság kitörésekor a magyar minimálbér nettó összege 56 forint volt havonta, ez hat év alatt mindössze 18 százalékkal nőtt. Mindez úgy történt, hogy a minimálbér bruttó értéke 47 százalékkal emelkedett. Azaz a legkisebb keresetűek esetében az egykulcsos adórendszer hatására az adó és járulékbevételek többszörösével nőttek, mint a dolgozóknak járó bér.

Így alakulnak a minimálbérek a környező országokban 2016-tól

Forrás:Policy Agenda

Versenytársainkhoz képest mindenképpen váratlan és unortodox lépés volt ez, amelynek hatása folyamatosan érződik a bérrendszerben. Az adatok azt mutatják, hogy miközben a vizsgált országok közül a negyedik helyen állunk a bruttó minimálbér növekedésében, addig a nettó értéket nézve már csak Csehország áll rosszabbul nálunk.

2008-ban a magyar nettó minimálbér 1,6 százalékkal haladta meg a szegénységi küszöböt, és ezzel a vizsgált nyolc ország közül a harmadik helyen álltunk. 2014-re ez az arányszám 1,5 százalékra csökkent, és már két hellyel hátrébb csúsztunk a listán. Csak Csehország és Szlovákia bánt rosszabbul a legkisebb keresetű dolgozóival, mint Magyarország. Míg nálunk lényegében a szegénységi küszöb határán van a minimálbér, és onnan hat év alatt nem tudott elmozdulni, addig a horvátok, szlovének és a lengyelek jelentős javulást tudtak elérni.

Mi a bértárgyalások tétje?

Magyarországon a jövő évi adótörvények és a költségvetés ismeretében 3,4-4,4 százalékos minimálbéremelésre lehet számítani. Amennyiben valóban csak ekkora lesz a növekedés, akkor Csehország és Szlovákia is javít a hozzánk képesti pozícióján, mivel mindkét országban 8 százalék lesz a minimálbér emelésének mértéke.

Szociális dolgozók béremelése 2015/2016: Jövő év második felében emelhetik a szociális dolgozók bérét, 2016 a béremelések éve lesz

A szociális ágazatban dolgozók béremelésének folytatására az ágazat középtávú fejlesztési koncepciójának elkészítése után, akár már 2015. második felében sor kerülhet – közölte a parlament honlapján az Emmi parlamenti államtitkára.

Rétvári Bence leírta, hogy a kormány 2014-ben már 12 milliárd forintot biztosított az ágazati bérpótlék bevezetésére, amit 2015-ben is garantál. A szociális szférában mintegy 93 ezren dolgoznak, 73 ezren szakmai és 20 ezren technikai munkakörben.

A kormányzatot Bangóné Borbély Ildikó és Korózs Lajos kérdezték arról, hogy mikor lesz valódi béremelés a szociális szférában? Az MSZP-s képviselők arra emlékeztettek, hogy már egy évvel ezelőtt is tüntetéseket szerveztek az ágazatban dolgozók a béremelés miatt és idén januárban egyeztetés kezdődött az életpályamodellről, de konkrét elképzelések még azóta sem kerültek napvilágra. Miközben más humán ágazatokban volt béremelés, a szociális dolgozóknak bérpótlékot vezettek be, amit először közvetlenül a választások előtt fizettek ki. Bangóné és Korózs azt is jelezték, hogy a jövő évi büdzsé tervezetében nem szerepel a szerintük 15 milliárdos tételű bérpótlék.

Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár korábban azt mondta, hogy a bérpótlék fedezetét az ágazaton belül kell megtalálni, a spórolás egyik forrásaként a házi segítségnyújtást, gondozást említette meg. AZ MSZP-s képviselők szerint azonban ezen a területen nincs mit megtakarítani, mivel 70 ezer itt dolgozó embernek a fizetése a létminimumot sem éri el.

Rétvári közölte, a béremelésre irányuló törekvéseket a minisztérium változatlanul méltányosnak ítéli. Az Emmi továbbra is várja a közösen kidolgozott megállapodás-tervezet aláírására a szociális ágazatban foglalkoztatott szakemberek érdekképviseleti szervezeteinek érintett vezetőit. Az érdekvédők cáfolták, hogy visszautasították volna a tárgyalások folytatását a kormányzattal.

Korábbi hírek :

Mégsincs pénz a szociális dolgozók béremelésére, dobták a mai aláírást
Szerdán utcára mennek, ha két nap alatt nem találnak Varga Mihályék 20 milliárd forintot.
A minisztérium alig másfél órával a tervezett megállapodás aláírása előtt fújta le az ünnepélyesnek szánt ceremóniát.
A beharangozott szándékkal ellentétben a jövő évi költségvetési tervben nincs meg a béremelés fedezete – mondta a VS.hu-nak a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke, Szűcs Viktória.

Átverte a kormány a szociális dolgozókat
Nem írta alá tegnap a kormány által előkészített megállapodás-tervezetet a Szociális Ágazati Sztrájkbizottság, mivel a 2015-ös költségvetés tervezetében nincs fedezet a kabinet által korábban ígért bérrendezésre.

„Nincs további hitegetés, január elsejétől kell a béremelés”
Szerdán tüntetés, csütörtökön kormányülés. Ha továbbra sem biztosítják a költségvetésben a szociális dolgozók januári béremelésére a hiányzó mintegy 15 milliárd forintot, a Szociális Ágazati Sztrájkbizottság sztrájkot kezdeményez. A szaktárca a béremelés forrását az ágazaton belül keresi, miközben elismeri, hogy a 92 ezer ágazati dolgozó közül 70 ezernek a fizetése még a létminimumot sem éri el.

Utcára mennek a bérükért a szociális dolgozók
http://rtl.hu/rtlklub/hirek/utcara-mennek-a-berukert-a-szocialis-dolgozok
A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint ugyanis szégyenteljes, hogy van, aki 33 év munkaviszony után is kevesebb, mint nettó 85 ezer forintot keres.

Felültették őket, és most nagyon mérgesek
Meghirdette mára a szociális elégedetlenség napját a Szociális Ágazati Demonstrációs Bizottság, amely azzal a céllal alakult, hogy elérje a szociális dolgozók erkölcsi és anyagi elismerését, az ágazati bérrendezést. A szociális, idős- és fogyatékosotthonokban, bölcsődékben és a házi segítségnyújtásban 92 ezren dolgoznak.

Béremelésre számíthatnak a szociális területen
Az idei bérpótléknál jelentősebb mértékű béremelésre számíthatnak a szociális területen dolgozók jövő júliustól – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára szerdán Budapesten.

Tüntetnek a szociális dolgozók: nem pótlékot, bérrendezést kérnek
Csongrád megye – A szociális elégedetlenség napját tartja meg az ágazat szerdán – a szociális munka napja helyett. Tüntetnek a régóta várt bérrendezésért.
A szaktárca szerint megtették, amit lehetett.

Foglalkoztatást bővítő bértámogatás 2015 – 2016 – járulék és bértámogatások

Foglalkoztatást bővítő bértámogatás  – járulék és bértámogatások 2015/2016

 

A hátrányos helyzetű, továbbá megváltozott munkaképességű álláskeresők tartós, munkaviszony keretében történő foglalkoztatásának megteremtése érdekében a Munkaügyi Központ a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő munkaadó részére bértámogatást nyújthat több fajta létezik ezekből is, van amikor csak bér vagy csak járulék támogatást nyújtanak 2015-től, a támogatások mértéke és időpontjai is mások, mert van ahol bértámogatás csak 6 hónapra jut egy munkavállaló után de viszont járulék támogatást adnak akár 2 évre is. A másik verzió, hogy a bértámogatásra csak 60%-jut 9 hónapra és 3 hónapra 50% de ebben az esetben a járulékkedvezmény csak 12 hónap azaz 1év. Aki köztartozással rendelkezik és nem tud Apeh azaz Nav nullás igazolást hozni az nem kap semmilyen támogatást !

 

A hátrányos helyzetű személy munkaviszony keretében történő foglalkoztatáshoz a munkabér és járuléka legfeljebb 50 százalékának, megváltozott munkaképességű személy esetében legfeljebb 60 százalékának megfelelő összegű támogatás nyújtható legfeljebb egy évi időtartamra. A támogatás legfeljebb egyévi időtartamra, a legalább huszonnégy hónapja álláskeresőként nyilvántartott személy foglalkoztatásához legfeljebb kétévi időtartamra nyújtható.

A Munkaügyi Központ általános leírását itt érheti el.

A munkaügyi központok feladatai közé tartozik az illetékességi területükön lévő kirendeltségek irányítása.

 

A munkaügyi központok fontosabb feladatai:

 

  1. munkahelyteremtéssel és a közfoglalkoztatási támogatásokkal kapcsolatos feladatokat végzése.
  2. az álláskeresők ellátási rendszerének és az álláskeresők részére saját hatáskörben nyújtott támogatások rendszerének működtetése.
  3. ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, elbírálják másodfokon a kirendeltségek által hozott határozatok elleni fellebbezéseket.
  4. a közfoglalkoztatási munkavégzés közfoglalkoztatási szerződésben foglaltak szerinti teljesítésének ellenőrzése.
  5. kapcsolatot tartanak a munkaerő-piaci szereplőkkel és munkaerő-piaci ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat végeznek.
  6. ellátják azokat a munkaerő-piaci szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatokat, amelyeket nem a kirendeltség lát el.

 

A tájékoztató teljes anyaga

 

A kirendeltségek fontosabb feladatai:

 

  1. illetékességi területén ellátják az álláskeresők nyilvántartásba vételére vonatkozó feladatokat.
  2. végzik az álláskeresési járadék, álláskeresési segély megállapításával, szüneteltetésével, megszüntetésével és visszakövetelésével kapcsolatos, továbbá azokkal a foglalkoztatást elősegítő támogatásokkal összefüggő feladatokat, amelyek ellátása nem tartozik a munkaügyi központ hatáskörébe.
  3. munkaközvetítést végeznek, fogadják a munkaerőigényekre vonatkozó bejelentéseket,információt nyújtanak, tanácsokat adnak.
  4. közreműködnek a csoportos létszámleépítések hátrányos következményeinek enyhítésében, ellátják a közfoglalkoztatási támogatási eljárással kapcsolatos hatósági és pénzügyi feladatokat.

További feltételek :

Milyen feltételekkel lehet igénybe venni?
Hátrányos helyzetű személy munkába helyezéséhez bértámogatás állapítható meg, ha a munkaadó:

  • afoglalkoztatástlegalábbatámogatásfolyósításánakidőtartamáravállalja, és

 

  • akérelembenyújtásátmegelőző 12hónaponbelülmunkavállaló munkaviszonyátaműködésikörébenfelmerülő okból, rendesfelmondássalnemszüntettemeg,

 

  • kötelezettségetvállalarra, hogyamunkaviszonytatámogatásidőtartamaalattazelőző pontbanmeghatározottokbólnemszüntetimeg.

Mekkora a támogatás mértéke?

  • Támogatáskéntamunkabér ésjárulékaiegyüttes összegéneklegfeljebb50%-a,

 

  • megváltozottmunkaképességű munkavállaló foglalkoztatásaeseténlegfeljebb60%-a állapítható meg12hónapra.

 

  • Legalább24hónapja álláskeresőkéntnyilvántartottszemélyfoglalkoztatásáhozlegfeljebbkétéviidőtartamranyújtható.

Meg kell szüntetni a támogatás folyósítását, illetőleg a kifizetett támogatást – a kötelezettségszegés arányában, részben vagy egészben – vissza kell fizetni, ha a munkaadó a foglalkoztatási kötelezettségének nem tesz eleget.
Mentesül a visszafizetési kötelezettség alól a munkaadó, ha igazolja, hogy a munkaviszony a munkaadó rendkívüli felmondása, jogutód nélküli megszűnése, vagy a munkavállaló rendes felmondása, halála miatt, illetőleg azonnali hatállyal a próbaidő alatt szűnt meg.

Összeszámítási szabály
A hátrányos helyzetű rétegek foglalkoztatásának támogatásakor alkalmazni kell a 2204/2002.számú EK rendelet 8.cikkének (4) bekezdésében, továbbá a 9. cikkének (2) bekezdésében foglalt összeszámítási szabályokat, amelynek alapján a bértámogatás – más állami támogatással, illetőleg közösségi finanszírozással összevont – összege nem haladhatja meg:

  • bármelyidőszakban (havonta, évente, stb.) amunkavállalókrészérekifizetettmunkabér ésjárulékainak100%-át, és

 

  • bármelyháromévesidőszakalatta15millió euró értékénekmegfelelő forintösszeget.

Abértámogatásikérelmeketamunkaügyiközpontokterületilegilletékeskirendeltségeirekellbenyújtani.

Szakorvosi minimálbér 2015/2016 – orvosi és ápolói béremelés

Nem osztotta azokat az aggályokat, hogy több a kára, mint a haszna az állami és magán egészségügyi ellátások szétválasztásának Zombor Gábor, egészségügyért felelős államtitkár.

A kabinet elszánt abban, hogy tiszta viszonyokat teremtsen az egészségügyben, ám mint ígérte, egyetlen egy döntés sem születik addig, amíg nem egyeztettek valamennyi szakmai szervezettel a bérek mértékéről. A kormány egészségügyi politikájának középpontjában népegészségügyi célok, s a demográfiai helyzet javítása áll, azaz az, hogy minden létező eszközzel hozzájáruljon a születések számának emelkedéséhez és a halálozások, valamint az abortuszok csökkenéséhez. A 2014-es esztendő viszonylag kedvező, már meghaladtuk a 80 ezres születésszámot, s valamelyest csökkent a halálozások száma, ám még így is jelentős mínuszban vagyunk – mondta 2015-ben ezen szeretnének változtatni. Az ellátórendszer átalakítása kapcsán a legjobb hírrel a háziorvosoknak szolgált, úgy alakul át az ellátás, hogy az kiszámítható, stabil egzisztenciát, hosszú távú jövőképet jelent a rendszerben dolgozóknak.

„Visszaadjuk a praxis értékét, átlagos európai színvonalon finanszírozzuk a háziorvosi munkát” – emelte ki Zombor Gábor. Ezen a területen a fő cél a fiatalítás, szeretnék, ha több szakvizsgával rendelkező fiatal orvosok választanák a háziorvosi hivatást, s hogy ne növekedjen a külföldre vándorlók aránya, bevezetik a szakorvosi minimálbért. Nem csak a minimálbér összegét kell emelni 2015 évben, hanem az eü dolgozók orvosok, ápolók fizetését is.

Az államtitkár beszélt az ellátórendszer egészének átalakításáról is, arról, hogy újraosztják a feladatokat, s megyénként egy-egy vezető kórház köré szerveződve végzik a betegek ellátását. Egyértelművé tette, hogy a kormány döntött, nem keveredhet a jövőben a magán és állami egészségügyi ellátás. „Az állami ellátórendszert kell támogatni” – fogalmazott. Az állami intézményekben az állam a kapacitásai függvényében maga kíván szolgáltatásokat nyújtani, s csak azokon a területeken hosszabbítja meg a szerződést a magán szolgáltatókkal, ahol erre nem képes. „Minden szolgáltatóval méltányos és tisztességes személyes beszélgetés keretében döntünk a jövőről” – mondta Zombor Gábor.

Minimálbér és garantált bérminimum 2015/2016: nem sürgős a kormánynak még a bérekről tárgyalni 2016 messze van még

Nem tudni még mennyi lesz a minimálbér és a garantált bérminimum 2015-2016 évben A kormány húzza-halasztja, hogy tárgyaljon a legkisebb bérről. A szakszervezetek a létminimumhoz zárkóztatnák fel több év alatt a minimálbért. A munkáltatók a bizonytalanság miatt évekre nem köteleznék el magukat. A kormány 3,4 százalékot mondott a bérnövekedésre. Korábban a liga szakszervezet is kezdeményezte a bértárgyalást. 

Nem tudni, a kormány, illetve az NGM mikorra hívja össze a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülését. Tudják, ez az a fórum, ahol például a következő évi minimálbérről, bérminimumról és bérajánlásról megegyezik a kormány, a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletekkel.

Tavaly a fórumot ebből a célból már szeptemberre összehívták, az idén azonban még csak annyit tudni, hogy majd, valamikor, nem sokára összeülnek. Tavaly a döntés december 2-ára volt meg – az érdekképviseletek abban bíznak, hogy addigra idén is lesz megállapodás.

A fórum gazdája, az NGM, illetve Czomba Sándor nem válaszolt kérdésünkre, hogy mikor ülnek össze. Ennek híján az érdekképviseleteket kérdeztük, ők milyen reményekkel/ajánlatokkal készülnek a tárgyalásra.

A szakszervezetek megszüntetnék a dolgozói szegénységet

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSzSz) mint szeptember végén beszámoltunk róla, komplex, 2018-ig szóló tervet dolgozott ki a dolgozói szegénység ellen. Ma egymillióan keresnek kevesebbet, mint a létminimum, ezért négy év alatt közelítenék a minimálbért a létminimumhoz, de mást is rögzítenének a háromoldalú megállapodásban.

Az MSzSz ajánlat a társadalmi béke érdekében

• Egységesíteni kell a minimálbér és a közfoglalkoztatotti bér összegét.
• Meg kell őrizni a minimálbér és a garantált bérminimum közötti arányt.
• Jelenleg a nettó minimálbér összege (gyermekek után járó adókedvezmény nélkül) a létminimum értékének 76 százaléka. A különbség fokozatos csökkentésére van szükség, hogy 2018-ra le lehessen nullázni.
• A minimálbér emelésének hatását végig kell vezetni a közalkalmazotti rendszeren. Az ágazati életpályamodellek ezen felül további emeléseket kell, hogy eredményezzenek főképpen a munkaerőhiánnyal küzdő területeken.
• Ezzel együtt az államnak vállalnia kell, hogy minden évben legalább a minimálbér emelésének megfelelő mértékékű általános béremelést hajt végre az állami vállalatoknál.

A minimálbérre vonatkozó javaslatuknál azt vették figyelembe, hogy az előző négy évben 11,4 százalékkal nőtt a létminimum értéke, ami éves átlagos 3,9 százalékos növekedést jelentett. Az MSzSz szerint amennyiben élünk azzal az optimista feltételezéssel, hogy a létminimum értéke kb. 10 százalékos mértékben növekszik a kormányzati ciklus alatt, akkor a 2018-as összeg 98 200 forint lehet. Ennyi kellene, hogy legyen tehát 4 év múlva a nettó minimálbér.

Változatlan adószabályok mellett ehhez 150 ezer forintra kellene emelni a bruttó minimálbért 2018-ra. Ami a mostani 101 500 forinthoz képest majdnem 50 százalékos emelés. Az ő elképzelésük szerint jövőre tehát 110 ezer forint körül kellene hogy legyen a minimálbér. Ami persze hatalmas emelés, de ennek ellensúlyozására is van elképzelésük.

Hogy ne legyen megterhelő a munkáltatóknak

Az MSzSz arra is gondolt, hogy ekkora bruttóbér-emelés túl megterhelő lenne a munkáltatóknak, ezért alternatív javaslatokat is megfogalmazott. Az egyik, hogy az évi 10 százalékos nettóbér-emelés egy részét egyfajta átmeneti adókedvezménnyel lehetne megoldani (akiknek már ma is nulla az szja a családi adókedvezmény miatt, azoknak pedig negatív adókedvezményt javasolnak). Ez a kedvezmény aztán fokozatosan megszűnne, és bruttó keresetté alakulna át elképzelésük szerint. Költségvetési fedezetként pedig a bérfelzárkózási program hatására befolyó többlet adó- és járulékbevételt jelölték meg.

A másik javaslatuk, hogy ne legyen adókedvezmény, de a munkáltatók bérterheit csökkentsék a költségvetésből befolyó többletbevételből. Ami akár lehetne egy a korábbi bérkompenzációhoz hasonló megoldás is. A program megvalósításához pedig garanciális elemként háromoldalú szakmai és jogi egyezség megkötését szorgalmaznák, és folyamatos kontrollt. Vagyis azt szeretnék, ha jogszabályban rögzítenék a kiszámítható bérfelzárkóztatás programját. Pataky Péter elnök szerint ugyanis a bizonytalanság ma az egyik legnagyobb gond a gazdaságban. Ezért is szorgalmazzák a szakszervezetek a ciklus végéig szóló megállapodást.

Az MSzSz elnöke most azt mondta megkeresésünkre, hogy gyakorlatilag visszhangtalan maradt a kormány részéről a javaslatuk. És nem tudja, hogy a nagy kapkodásban (pl. a cafeteria adó emelésével kapcsolatos nyilatkozatokra utalt) vajon lesz-e esély a tervük elfogadtatására. De bízik abban, hogy mihamarabb leülnek majd tárgyalni. A munkáltatói érdekképviselet is erre számít.

Rosszabbul fogunk járni

A munkáltatók szerint

Megkerestük a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkárát is, hogy ő hogyan látja a minimálbér kérdését, illetve a szakszervezetek többéves tervét. Dávid Ferenc azt mondta, hogy a még meg sem hirdetett bértárgyalásoknak rossz alaphangulatot ad több tervezett változtatás is. Ezek között említette a cafeteria adójának emelését, az élelmiszerlánc-felügyeletei díj sávossá tételét (amely az 50 milliárd forint feletti nettó árbevétellel rendelkező cégeket fogja sújtani), és a KDNP által szorgalmazott vasárnapi nyitva tartás tervét is.

Dávid szerint mielőtt leülnek tárgyalni, jó lenne tudni, hogy a tervezett változtatásokból mi, és hogyan fog megvalósulni, mert ezek is befolyásolják a bérkérdést. Ha a VKF összehívásának nincs is meg az időpontja, azt már tudni, hogy az NGTT november 11-én ül össze, ahol az adótörvénnyel és a költségvetéssel kapcsolatos égető kérdéseket vitatnák meg a kormánnyal.

Az MSzSz javaslatára a főtitkár úgy reagált az FN24-nek, hogy ilyen bizonytalanságban, ami továbbra is jellemző, nehezen tudja elképzelni, hogy a munkáltatók több évre előre elköteleződnének. Különösen nem a vázolt igen progresszív mértékű minimálbér-emelés mellett. És különösen akkor nem, amikor jövőre 2,4 százalékos GDP-növekedést tervezett a kormány.

Kérdésünkre, hogy a munkáltatói oldal milyen javaslattal készül a minimálbér-tárgyalásra, azt mondta, előzetes számháborúba nem megy bele.

A jövő évi költségvetés melléklete szerint 2015-ben a kormány 1,8 százalékos infláció mellett, 3,6 százalékos bruttó átlagbér-emelkedéssel számol (A bruttónál valójában 3,4 százalékos emelkedést írnak a költségvetés tervezetében. A nettónál pedig 3,6 százalékot. A különbség a családi adókedvezmény miatti nettó növekedésből adódhat.)

Elvileg a keresetünk tehát többet fog érni, mint idén. Ez persze azt is jelentheti, hogy nem számol a kormány jelentős minimálbér-emeléssel, mivel annak továbbgyűrűző hatása megemelné a béreket is. Ezért a PA várakozásai szerint a kabinet a minimálbérnél 105-106,5 ezer forinttal számolhat az idei 101,5 ezer forint helyett.

Ez pedig azt is jelenti, hogy nem csökken jövőre sem a Policy Agenda által korábban egymillió munkavállalóra becsült létszám, akiknek a havi keresete nem éri el a létminimum egy főre jutó összegét.

Érdemi emelkedés nem várható

Már csak azért sem várható a keresetekben érdemi emelkedés, mert a költségvetés azzal számol, hogy 2015-ben a béren kívüli juttatások adója 35,7 százalékról 51,17 százaléra emelkedik. Igaz, közben Rogán Antal kedden tett egy olyan javaslatot, hogy 200 ezer forintig ne változzon az adó mértéke. Kérdés, ebből mi lesz.

Az adóemelést valószínűleg nem képesek követni a vállalkozások, és így csökkenteni fogják ezeket a juttatásokat (pl. Erzsébet-utalvány, SZÉP-kártya). S ha 200 ezer forintig nem emelkedik az adó, akkor maximum ennyit fognak adni a munkáltatók a jelenlegi 500 ezer forint helyett (amit a tervezet egyébként már eleve 450 ezer forintra kurtít) – mondta kedden lapunk kérdésére a VDSZ elnöke, Székely Tamás.

A PA szerint így az átlagbér emelkedése és a béren kívüli juttatások adójának jelentős emelése könnyen lehet, hogy kioltja egymást, és jövőre a keresetek reálértéken alig változnak majd azoknál, akik idén valamilyen cafeteriát kaptak.

Mi lesz a közszférában?

A közszféra szakszervezetei folyamatosan számon kérik a kormányon azt, hogy évek óta nem történt általános béremelés a köz alkalmazottai körében. Az állam nyilvánvalóan pénzügyi okok miatt sem tud elmozdulni ebbe az irányba, ugyanakkor egyes ágazatokat kiemelve mégiscsak igyekszik azt bizonyítani, hogy érzékeny a probléma iránt. Ennek technikai kezelésére találták ki az életpálya-modelleket, amelyek lehetőséget adnának az ágazati különalkukra.

Jövőre a pedagógusok bére az életpályamodell miatt valamivel a kormány által várt országos béremelkedést meghaladva növekszik majd (5-6 százalék), míg a fegyveres és rendvédelmi testületeknél terveznek emelést (júliusban először 30 százalékkal emelnék a béreket, aztán évente 5 százalékkal, összesen 50 százalékkal).

E két területen meglépett emelés a PA szerint feltehetően arra elegendő lesz, hogy 2-3 százalékos átlagos bruttó bérnövekedést eredményezzen a teljes közszférában, ahol azért ez nagyon egyenlőtlen megoszlást jelent.

Jön az újabb közmunkabumm?

A közfoglalkoztatás továbbra is a kormány foglalkoztatáspolitikájának középpontjában áll. Az idei várható adatokból kiindulva azonban úgy számolunk, hogy kb. 23-28 ezer fővel növekedhet a közmunkában foglalkoztatottak száma a jövő évben. A kormány által az idén e területre elköltött összegnél 2015-ben 35-39 milliárd forinttal több áll majd rendelkezésre, de ennek egy része a minimálbér emelkedésével várhatóan azonos mértékben növekvő közfoglalkoztatotti bér emeléséhez kell. Emellett a közmunka forrásaiból a kormány a bérek mellett előszeretettel költ dologi kiadásokra is.

2013-2014 években még 80-90 ezer fős növekedés volt a közmunkában, ilyen jelentős változásra azonban nem lehet számítani 2015-ben. A kisebb közmunkabővülés pedig mindenképpen visszaveti a foglalkoztatás növekedésének dinamikáját, amely mértéke most végképp attól függ majd, hogy a versenyszférában sikerül-e a GDP növekedését a munkahelyek számának tényleges emelkedésével megalapozni.

Van-e mozgástér?

2015-ben a kormány visszafogott béremelésekkel, és foglalkoztatásnövekedéssel számol. Ehhez igazította a költségvetést, és feltehetőleg ebben lesz érdekelt a bértárgyalások befolyásolása során. Ugyanakkor a két legnagyobb szakszervezeti tömörülés, a LIGA és a Magyar Szakszervezeti Szövetség, zászlajukra tűzték, hogy egy többéves bérmegállapodást szeretnének, aminek a végcélja, hogy a ciklus végére a nettó minimálbér egyenlő legyen a létminimum összegével. Ez pedig nyilvánvalóan jóval dinamikusabb emelést igényelne, mint ami a költségvetésből kiolvasható.

A kormány ezt az elképzelést láthatólag nem támogatja és nyilvánvalóan csak akkor adná fel a jelenlegi pozícióját, ha a szakszervezetek képesek lennének egységesen fellépni, és olyan nyomást gyakorolni, amely ebben a ciklusban nem volt jellemző. Az egységes fellépésre egyébként a szakszervezetek közötti megosztottság miatt egyelőre kevés az esély, ezért sem várható, hogy akár a béren kívüli juttatások adójában, akár a közszféra általános béremelésének ügyében változtasson eddigi álláspontján a kormány.

Bérek 2016: egy jelenlegi minimálbérért dolgozó kétgyermekes család 13,1 százalékkal gazdálkodhat többől

A kormány a jövő évi adótörvényeket részletező törvényjavaslatba már beépített egy olyan elemet, melyre egészen 2016-ig várnia kell az érintetteknek. Ugyan első ránézésre talán szokatlannak tűnik a jövő évi változások között feltünteni egy két év múlva esedékes újdonságot, az előzményeket tekintve még érthetőnek is nevezhetjük a lépést. Az idei év folyamán ugyanis már többször is lehetett arról hallani és olvasni, hogy a kormány a kétgyermekesek családi adókedvezményét megduplázná.

Ilyen előzmények fényében pedig nem meglepő, hogy a kormány előre jelzi az adókedvezmény növelésére vonatkozó szándékát és azt törvényben is rögzíti.

Ennek megfelelően a családi adókedvezmény rendszere az alábbiak szerint változik:

Ennek megfelelően kiszámoltuk, hogy különböző családi bérszintek esetén mekkora nettóváltozást eredményezne a sávos emelés. Ha mind a két szülő a minimálbért keresi – és olyan szokatlan helyzet állna elő, hogy 2019-ig nem is változik a bére, akkor a mostani 152,9 ezer forint helyett 5 év múlva 172,9 ezerből tudnának gazdálkodni. Ugyanakkor egy extrém jól kereső házaspárnál – akik összesen bruttó 1 millióért végzik munkájukat – a mostani 675 ezer forint 695-re emelkedne.

Vagyis nagyon egyszerűen megfogalmazva, 2019-re mindenki függetlenül attól, hogy mennyit keres, 20 ezer forinttal többet vihet haza, ennyivel lesz vaskosabb a családi kassza. Ám hiába ez a látszólagos linearitás a rendszerben, ha arányosítani szeretnénk a változásokat, sokkal differenciáltabb képet kaphatunk. Ennek magyarázata, hogy egy 20 ezer forintos növekedés egy magas keresetűnek jóval kisebb arányú pluszt jelent, mint az alacsonyabb bért keresők számára.

Vagyis a két minimálbéres szülő esetében 5 év alatt (2019-ig) 13,1 százalékkal gyarapszik majd a családi költségvetés, ám ez a jelentős növekedési ráta már lényegében 2 átlagkeresős család (összesen bruttó 500 forintért dolgozók) esetében több mint a felére esik. Ebben az esetben ugyanis a 2019-es 367 500 forintos nettó 5,8 százalékkal magasabb a jelenleginél. Az extrém magas összeget kereső bruttó egymillió forintos házastárs esetében pedig “csak” szerény 3 százalékos lesz a növekedés mértéke.

Ezzel párhuzamosan és megegyező okból kifolyólag a bruttó bérből államnak befizetett adó és járulékok mértéke is látványosabban fog csökkenni az alacsonykeresetűek esetében. A két minimálbérért dolgozó szülő ugyanis 2019-re a fizetésének 14,8 százalékát fogja az államnak befizetni a jelenlegi 24,6 százalék helyett. Ezzel szemben egy átlagkeresős családnál a mostani 30,5 százalékról 26,5-re mérséklődik az “adóterhelés” mértéke, az extrém magas szinteken pedig ennél is kisebb lesz a csökkenés: a bruttó bér jelenlegi 32,5 százaléka után 2019-ben 30,5-et fognak az államkasszába fizetni.

 
Forrás: mfor.hu

Bérek 2015/2016: Sok magyar keres teljes állásban a létminimum alatt

Bérek 2015/2016: Miközben a Liga a követező 2015-ös évi minimálbér összegéről szeretne tárgyalni addig sok magyar keres teljes állásban a létminimum alatt, 2016 évtől még nagyobb lesz a szakadék!

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSZSZ) háttéranyaga szerint a magyar munkavállalók egynegyede olyan fizetést visz haza, ami a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által számított összeg szerint még arra sem elegendő, hogy a XXI. századi minimális igényeknek megfelelő életet biztosítsa, írja a napi.hu.

A NAV adatai alapján a MaSZSZ tanulmánya szerint Budapesten körülbelül bruttó 230 ezer forint volt az átlagjövedelem, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében bruttó 132 ezer forint, ami azt is jelenti, hogy az ország legkeletibb megyéjében átlagosan a létminimumnál is kevesebbet kerestek a dolgozók. Az adatok szerint mindössze négy megye van Magyarországon, ahol átlag felett van a bruttó kereset, ezek a megyék pedig Komárom-Esztergom, Fejér és Győr-Moson-Sopron.

A két véglet – Komárom-Esztergom (14,4 százalék) és Zala megye (31,6 százalék) – között 17,2 százalékpontos különbség van a törvényi minimumot keresők arányának megoszlásában. A MaSZSZ szerint Magyarország bizonyos térségein kialakult a tömeges dolgozói szegénység.

A közalkalmazottaknál sem jobb a helyzet, a szférában hat éve változatlanok a bérek, megszűnt a 13. havi juttatás és a béren kívüli juttatások is jelentősen csökkentek. Körülbelül 350 ezer közalkalmazottnak, azaz több mint 50 százalékuknak 2010 óta változatlan a nominális nettó keresete írja az index.hu cikke.

 

Minimálbér 2015/2016: bruttó 150e ft lenne a minimálbér 2015 Január 1-től

Minimálbér 2015 – 150,000 forint – 2016-ra 200e ft – Bruttóban lenne ennyi. Legkésőbb a kormányzati ciklus végéig azt szeretnék ugyanis elérni a szakszervezetek, hogy aki dolgozik, az legalább a létminimumot megkeresse nyolcórás munkával. Korábbi cikkünk a minimálbér témában…….

A szakszervezetek már elkezdték kidolgozni javaslataikat arra, hogy mennyi legyen jövőre, sőt a következő években a minimálbér. Két egymással nagy vonalakban összhangban lévő javaslat is készült. Az egyik a LIGA Szakszervezeteké, a másik a Magyar Szakszervezeti Szövetségé (MSzSz).

A javaslatok közös vonása az a célkitűzés, hogy aki dolgozik (8 órában), az ne vigyen haza kevesebbet, mint amennyi az aktuális létminimum. Ez jelenleg a KSH adatai szerint 87 510 forint egyedülállókra. Miközben a nettó minimálbér 66 483 forint. De még akik minimálbér felett keresnek (bruttó 134 ezer forintig) ők is mindnyájan kevesebbet visznek haza (családi adókedvezmény nélkül), mint amennyi a létminimum. Ez pedig dolgozói szegénységhez vezet, amit az érdekképviseletek fel szeretnének számolni.

S bár javaslataikat egymástól függetlenül készítették el, közösen akarnak fellépni a cél érdekében – tudtuk meg a MSzSz elnökétől, Pataky Pétertől. És minél előbb szeretnének megállapodni a kormánnyal és a munkáltatói érdekképviseletekkel.

A LIGA hároméves programja

Bár a költségvetési keretszámok még nem ismertek, a LIGA szerint már el lehet kezdeni a tárgyalásokat. Hiszen Magyarország miniszterelnöke már két egymást követő évértékelőjében is kijelentette, hogy Magyarország jobban teljesít. Sőt, több fontos gazdasági mutatónál felülmúljuk az Európai Unió átlagát. Ezért a szakszervezet szerint itt az ideje, hogy Magyarország egyre többet adjon vissza azoknak az adófizető munkavállalóknak, akik végső soron vállukon hordták a válság alatt az ország terheit.

A következő ábrán jól látszik, hogy a nettó minimálbér milyen ki smértékben nőtt az utóbbi években, és egyre jobban lemaradt a létminimum mögött.

Forrás: liganet.hu

A minimálbéren foglalkoztatott munkavállalók tömegeinek érdekeit pedig szerintük valószínűleg az szolgálná a legjobban, ha szakítva az elmúlt évek – válság által meghatározott – hagyományaival a kormány, a munkaadók és a szakszervezetek megállapodnának egy hároméves felzárkóztató programról.

Ennek lényege pedig az lenne, hogy 2015-2017 között minden évben úgy emelkedjenek a legalacsonyabb bérek, hogy a ciklus végére a nettó minimálbér összege megegyezzen a létminimum összegével. Ezzel párhuzamosan a LIGA szerint a bérajánlás mértékéről is célszerű úgy megállapodni, hogy lassan, de biztosan megkezdődjön a magyarországi bérek felzárkóztatása Európához.

MSzSz: Program a dolgozói szegénység ellen – aki dolgozik, az legalább egyék

Az MSzSz is hasonló eredményre jutott, amikor (a Ligától függetlenül) a bélfelzárkóztatásról készített tervet. Csak ők 2018-ra szeretnék elérni, hogy annyi legyen a nettó minimálbér, mint a létminimum. Komplex javaslatukban a kivitelezés lehetséges alternatíváit is megmutatják.

Kitérnek arra is, hogy a munkáltatóknak sem könnyű, hiszen versenyezniük kell a termékeikkel, szolgáltatásaikkal. De azt sem tartják elfogadhatónak, hogy egymillió ember keresete nem éri el a létminimumot.

Kétpúpú teve helyett harangot

Azt sem tartják elfogadhatónak, hogy a magyar bérrendszer egy kétpúpú teve, vagyis a minimálbér környékén keresők vannak nagy létszámban és az átlagbér körül keresők.

Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat, ábra: Magyar Szakszervezeti Szövetség

Optimális az lenne a szakszervezetek szerint, ha harang alakú görbét rajzolna ki a bérstatisztika, átlagbércsúccsal.

A területi egyenlőtlenségekre is kitérnek: Szabolcsban például az átlagbér 132 ezer forint volt tavaly. Ami ugye azt jelenti, hogy a megyében átlagban a létminimumnál kevesebbet vittek haza az emberek. Zalában pedig a foglalkoztatottak 31,6 százaléka kapott vagy minimálbért, vagy bérminimumot. Vagyis az ország egyes részeiben tömeges a dolgozói szegénység.

MSzSz ajánlat a társadalmi béke érdekében

• Egységesíteni kell a minimálbér és a közfoglalkoztatotti bér összegét.
• Meg kell őrizni a minimálbér és a garantált bérminimum közötti arányt.
• Jelenleg a nettó minimálbér összege (gyermekek után járó adókedvezmény nélkül) a létminimum értéknek 76 százaléka. A különbség fokozatos csökkentésére van szükség, hogy 2018-ra le lehessen nullázni.
• A minimálbér emelésének hatását végig kell vezetni a közalkalmazotti rendszeren. Az ágazati életpályamodellek ezen felül további emeléseket kell, hogy eredményezzenek főképpen a munkaerőhiánnyal küzdő területeken.
• Ezzel együtt az államnak vállalnia kell, hogy minden évben legalább a minimálbér emelésének megfelelő mértékékű általános béremelést hajt végre az állami vállalatoknál.

Az előző négy évben 11,4 százalékkal nőtt a létminimum értéke, ami éves átlagos 3,9 százalékos növekedést jelentett. Az MSzSz szerint amennyiben élünk azzal az optimista feltételezéssel, hogy a létminimum értéke kb. 10 százalékos mértékben növekszik a kormányzati ciklus alatt, akkor a 2018-as összeg 98 200 forint lehet. Ennyi kellene, hogy legyen tehát 4 év múlva a nettó minimálbér. Változatlan adószabályok mellett ehhez 150 ezer forintra kellene emelni a bruttó minimálbért 2018-ra. Ami a mostani 101 500 forinthoz képest majdnem 50 százalékos emelés.

Munkáltatói érdekképviselet: ez elképzelhetetlen

Megkerestük a munkáltatói oldalt is, hogy ők mit szólnak a két egymáshoz nagyon hasonlító szakszervezeti javaslathoz. Az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ) elnöke azt mondta megkeresésünkre, hogy elképzelhetetlennek tart egy több évre szóló megállapodást. Zs. Szőke Zoltán már azzal is beérné, ha a jövő évi minimálbérekről mihamarabb meg tudnának egyezni. Ehhez szerinte az is kellene, hogy meglegyen már a jövő évi költségvetés, és annak fő számai.

Zs. Szőke azt is megjegyezte, a szakszervezetek minden évben azzal indítanak, hogy el kéne érni a minimálbérrel a létminimumot. Csakhogy a létminimum szociális kategória, a munkabér meg nem az, hanem munkajogi kategória. Vagyis az elvégzett munka alapján jár – szögezte le.

S bár a kereskedők képviselőjeként maga is örülne, ha többet keresnének, és így többet költenének a dolgozók, de munkáltatóként elképzelhetetlennek tart akkora emelést, amekkorát a szakszervezetek szeretnének.

Hogy kivitelezhető legyen

Az MSzSz arra is gondolt, hogy ekkora bruttóbér-emelés túl megterhelő lenne a munkáltatóknak, ezért alternatív javaslatokat is megfogalmazott. Az egyik, hogy az évi 10 százalékos nettóbér-emelés egy részét egyfajta átmeneti adókedvezménnyel lehetne megoldani (akiknek már ma is nulla az szja a családi adókedvezmény miatt, azoknak pedig negatív adókedvezményt javasolnak). Ez az a kedvezmény aztán fokozatosan megszűnne, és bruttó keresetté alakulna át elképzelésük szerint. Költségvetési fedezetként pedig a bérfelzárkózási program hatására befolyó többlet adó- és járulékbevételt jelölték meg.

A másik javaslatuk, hogy ne legyen adókedvezmény, de a munkáltatók bérterheit csökkentsék a költségvetésből befolyó többletbevételből. Ami akár lehetne egy a korábbi bérkompenzációhoz hasonló megoldás is. A program megvalósításához pedig garanciális elemként háromoldalú szakmai és jogi egyezség megkötését szorgalmaznák, és folyamatos kontrollt. Vagyis azt szeretnék, ha jogszabályban rögzítenék a kiszámítható bérfelzárkóztatás programját. Pataky Péter szerint ugyanis a bizonytalanság ma az egyik legnagyobb gond a gazdaságban. Ezért is szorgalmazzák a szakszervezetek a ciklus végéig szóló megállapodást.

Ha csak úgy nem

Rákérdeztünk, vajon a munkáltatóknak nem lenne-e jó, ha kiszámíthatóbban tervezhetnének azáltal, hogy évekre előre tudnák, mekkora lenne a béremelés. Zs. Szőke Zoltán erre úgy reagált, hogy a munkavállalóknak persze jó lenne ez a fajta kiszámíthatóság, de a munkaadóknak nem. Hiszen nem tudhatják előre, mit hoznak a következő évek: jobbat, vagy rosszabbat. Ha jobbat, akkor nincs akadálya az emelésnek. Ha nem, akkor viszont van.

Kérdeztük tőle, mit szól az MSzSz alternatív javaslataihoz, ahhoz, hogy nem tennének minden terhet a munkáltatókra, hanem az állami szerepvállalást is szorgalmaznák az adórendszeren keresztül. Azt mondta, ilyen megközelítésben a javaslattal mindenképpen kellene foglalkozni. Például a munkahelyvédelmi akcióterv támogatását ki lehetne terjeszteni a minimálbérre, vagy visszahozni a bérkompenzációt, esetleg más járulékkedvezményt, ami segítené a béremelést.

De nagy kérdés szerinte az, hogy a munkáltatói terhek támogatását lehetővé tenné-e a költségvetés. Czomba Sándorral egyébként már egyeztettek, és hamarosan elkezdődnek a háromoldalú tárgyalások – tudtuk meg tőle.

 

Minimálbér 2015: A Liga Szakszervezetek a 2015. évi bérekről tárgyalna máris

A Liga Szakszervezetek a 2015. évi bértárgyalások mielőbbi megkezdését kezdeményezi – közölte a munkavállalói érdekképviselet hétfőn az MTI-vel. Korábbi cikkünk…

A Liga azt javasolja, hogy a kormány, a munkaadók és a szakszervezetek állapodjanak meg egy hároméves felzárkóztató programról, és 2015-2017-ben minden évben úgy emelkedjenek a legalacsonyabb bérek, hogy a ciklus végére a minimálbér összege megegyezzen a létminimum összegével.

Közleményében a Liga kifejtette, hogy a költségvetési keretszámok ugyan még nem ismertek, de Magyarország miniszterelnöke két egymást követő évértékelőjében is kijelentette, Magyarország jobban teljesít, sőt, több fontos gazdasági mutató terén felülmúljuk az Európai Unió átlagát.

A Liga Szakszervezetek úgy látja, hogy a 2009-es világgazdasági válság hazánkat sújtó hatásai lassan elhalványulnak, ennek köszönhetően Magyarország egyre többet adhat vissza azoknak az adófizető munkavállalóknak, akik végső soron vállukon hordták a válság alatt az ország terheit.

A szakszervezet számítása szerint az munkavállalók jelentős része minimálbért keres, amely komoly mértékben – és tartósan – elmarad a létminimum összegétől.

FORRÁS: MTI

Egészségügyi béremelés 2015-16: Minden egészségügyi dolgozó kap béremelést

Egészségügyi béremelés /táblázat/ 2015-16: Minden egészségügyi dolgozó kap béremelést !

Az orvosok bérének jelentős emelésére lenne szükség 2015 és 2016 közt, hogy érdemben csökkenjen a külföldre távozók száma – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Velkey György. A közintézményekben zajló magánpraxisok kifehérítése után a szolidaritás elvéhez továbbra is feltétlenül ragaszkodna a Magyar Kórházszövetség elnöke.

 

 

A Magyar Kórházszövetség elnöke szerint az orvosok bérének jelentős emelésére lenne szükség, hogy érdemben csökkenjen a külföldre távozók száma.

Az elmúlt évek elvándorlási hulláma miatt nagyon elöregedett a magyar orvostársadalom – hívta fel a figyelmet Velkey György.

“2011-ben a kérelmezők, – itt a pontosan eltávozók nehezen meghatározhatók – 1200-an voltak. Most orvosokról beszélek. Aztán ’12-ben, ’13-ban csökkent, 1000 körüli értéken voltunk 2013-ban, az idei adatokat nem tudjuk. Ezek főleg fiatalabb orvosok. Néhány év, de különösen egy-két évtized múlva nagyon fog hiányozni, most is már hiányzik egy fiatal orvos generáció. Tehát ez egy nagyon súlyos kérdés” – hangsúlyozta a Magyar Kórházszövetség elnöke.

“Nem csak bérkérdés a migráció, nem akarom ezt mondani, de olyan lemaradás van a bérekben más ágazathoz, vagy külföldhöz viszonyítva, hogy ha ez a béremelési hullám nem folytatódik, akkor nem fogjuk tudni itt tartani az orvosokat. Nagyon nagy a csábítás Európába, ahol hatalmas orvoshiány van, elviszik a magyar szakembereket, ha nem lépünk” – tette hozzá Velkey György.

A Magyar Kórházszövetség elnöke a béremelések folytatását sürgette.

“Tehát azt én már most súlyosnak tartom, hogy 2014-ben nem volt a béremelésnek következő lépése. Különösen az ügyeleti díjak azok, amelyek nem emelkedtek ezalatt az időszak alatt. Óradíjban egy hatvanéves, főorvos beosztású szakorvos éjszakai ügyeletben hányad részét kapja mondjuk a mérnöki óradíjnak? Tizedét??? Körülbelül 2500-2800 forint az óradíja” – mondta Velkey György.

A Magyar Kórházszövetség elnöke megjegyezte, hogy egy pályakezdő orvos óránként 1200 forintot kap az éjszakai ügyeletért.

Velkey György hangsúlyozta: ki kellene fehéríteni a közellátásban is dolgozó orvosok közintézményben folytatott magánpraxisát.

“Abban a rendszerben, hogy ha ezt kifehérítjük, és azt mondjuk, hogy ezt a fajta működést befogadja a közintézmény, akkor ott sokkal világosabb viszonyok alakíthatók ki, és néven nevezhetők azok a kérdések, hogy igen, a közvagyont, az ilyen értelemben rendelkezésre álló kórházi teret hogyan használja ki az orvos és ez mibe kerül, ezért mivel tartozik a beteg” – mondta Velkey György.

A Magyar Kórházszövetség elnöke ugyanakkor a szolidaritás elvének elsődlegességéről is beszélt.

“Azok, akik a járulékot becsületesen befizették egész életükben, a bérből és fizetésből élő emberek, kapjanak tisztességes, kiszámítható, magas szintű ellátást, de aki még magasabb szintűt, vagy választott vagy hamarabb megjelenő ellátást akar, az eddig is megtalálta, és találja meg most, de úgy, hogy a közellátó az kapjon bónuszt” – hangsúlyozta Velkey György.

A Magyar Kórházszövetség elnöke többletforrásokat remél a jövő évi költségvetésben.

“Forrásbővítéssel, a rendszer rugalmasabbá, decentralizáltabbá tételével, a fenntartó rendszer nem erős megbolygatásával, a béremelés folytatásával kellene tovább mennie a rendszernek” – emelte ki Velkey György.

Életpályamodellt és a közszféra átlagához igazodó bérezést szeretnének az egészségügyi szakdolgozók, és az utánpótlás kérdése is égető probléma. Minderről Bugarszki Miklós, a Magyar Ápolási Egyesület elnöke és Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke beszélt szerdán Budapesten.

A egészségügyi szakdolgozók negyvenötödik, kétnapos országos kongresszusa előtt tartott sajtótájékoztatón az ápolási egyesület elnöke emlékeztetett, hogy az elmúlt két évben volt bérkiegészítés a szakdolgozók körében, de fontosnak tartotta kiemelni, hogy az egészségügyi ágazaton belül se szakadjanak el a bérek. Az ágazati béreknek valamennyire igazodniuk kell a közszférában dolgozókéhoz, mivel nagy az elmaradás, hiszen míg az átlagos bruttó bérszint 220 ezer forint, addig a szakdolgozóké átlag 160-170 ezer forint – mondta.

Bugarszki Miklós úgy véli, azokban az ágazatokban, amelyekben életpályamodellt alkalmaznak, „kicsit előrébb járnak” a bérkérdésekben. Jelezte, hogy az egyesület már 2010-ben letett egy javaslatot a szakdolgozókra vonatkozó életpályamodellről, többször tárgyaltak is róla az ágazati vezetőkkel, de végül nem valósulhatott meg.

Balogh Zoltán kamarai elnök kifejtette, Magyarországon 26 ezer egészségügyi szakdolgozó, ápoló hiányzik a rendszerből. A választások után ezzel a feladattal foglalkozni kell – mondta.

A bérezésről szólva kifejtette, a meglévő ösztöndíj-rendszert folytatni kell vagy újakat szükséges behozni a rendszerbe, ugyanakkor differenciálásra szükség van, hiszen nagyon változatos szakképesítésűek és végzettségűek a szakdolgozók.

Török Krisztina, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) főigazgatója emlékeztetett, hogy több mint 73 ezer szakdolgozó kapott az elmúlt két évben, több lépcsőben bérkiegészítést. De meg kell találni a forrásokat a további béremelésekre – tette hozzá.

Kérdésre válaszolva elmondta, a szakmai szervezetekkel közösen kidolgozták az országos ápolásügyi stratégiát, amely egyeztetési fázisban van, a belőle fakadó jogszabályalkotás pedig ősszel várható.

Rauh Edit, az Emberi Erőforrások Minisztériuma fejlesztési főigazgatóságának vezetője elmondta, hogy megkezdődött az életpályamodell elemeinek egyeztetése. 2011-től kétezer szakápolót és szakasszisztenst képeztek ki központi forrásból, uniós forrásból pedig újabb szakképesítés megszerzését tették lehetővé, valamint ösztöndíjat és helyettesítési díjat biztosítottak az intézményeknek.

1 2 3