Minimálbér összege 2019. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 149 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 34 260 forint, napibér alkalmazása esetén 6860 forint, órabér alkalmazása esetén 857 forint

8 százalékkal emelkedhetnek a minimálbérek

2019. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 149 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 34 260 forint, napibér alkalmazása esetén 6860 forint, órabér alkalmazása esetén 857 forint

És 2020-ban is ennyivel növelik a teljes munkaidőben adható legkisebb béreket.

Jövőre 149 ezer forint lesz a minimálbér és 195 ezer forint a garantált bérminimum, miután Varga Mihály percekkel ezelőtt bejelentette, hogy mekkora mértékben emelkednek 2019-től a teljes munkaidőben adható legkisebb bérek. Idén 138 ezer, illetve 180 500 forint volt a két összeg. Sajtóbeszámolók szerint a jövő év után 2020-ban is 8-8 százalékkal nőhetnek ezek a bérek.

A munkaadók 5+2 százalékos emelést tartottak kezdetben elfogadhatónak, tekintettel a termelékenység alakulására. Utóbb ajánlatukat 8 százalékra emelték. A munkavállalók pedig a bérfelzárkóztatás szükségességére hivatkozva 13-15 százalékot akartak elérni. Ebben a cikkben osztottuk meg karácsony előtt értesülésünket, hogy mekkora lehet végül az emelések mértéke. Jeleztük, hogy végül a munkaadók ajánlatához állhat közelebb a minimálbér emelése.. Ebben pedig még szeptemberben megírtuk, hogy minimálbérek emelése nem fogja meghaladni a 10 százalékot, így a garantált bérminimum sem fogja elérni a 200 ezer forintot 2019-ben.

Az emeléssel tovább zárkózik a magyar minimálbér az európai mezőnyben, de a lemaradás még mindig jelentős, erről ebben a cikkünkben írtunk.

A döntés egyben azt is jelenti, hogy a minimálbérhez kötött ellátások is emelkednek jövőre. Ebben a cikkünkben számoltuk ki, hogy különböző mértékű emelések után mekkora lehet a gyed, illetve a táppénz összege 2019-ben. A 8 százalékos minimálbér-emelés mellett a gyed havi összege 208-209 ezer forint lenne jövőre.

Frissítés

A Pénzügyminisztérium közlése szerint 2020-ra a minimálbér összege 161 ezer forintra, a garantált bérminimum összeg 210 600 forintra emelkedik. Az egyezséget a kormány mellett a munkaadói érdekképviseletek mindegyike, a munkavállalói oldal részéről – a Magyar Szakszervezetek Szövetsége kivételével – mindenki aláírta. Varga Mihály tárcavezető közölte, a legkisebb bérek érdemi növelésével – csakúgy, mint az előző években – jövőre is nagymértékű béremelkedés valósulhat meg hazánkban, ami tovább javítja a magyar családok anyagi helyzetét. Mint mondta, a családalapítást, a gyerekvállalást és -nevelést támogatjuk a családi adókedvezménnyel is, amelyben már több mint egymillió család részesül. Jövőre ismét ötezer forinttal emelkedik a kétgyerekesek adókedvezménye, így 2015-höz képest már kétszer annyit, havi negyvenezer forintot tudnak megtakarítani. Mint mondta, a 2016 novemberi hatéves bérmegállapodás értelmében 2019 júliusától újabb két százalékponttal, 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökkenhet a szociális hozzájárulási adó, ami tovább mérsékli a vállalatok adóterheit. A munkáltatói adócsökkentés nagyobb teret ad a cégeknek, hogy minél magasabb béremeléseket hajtsanak végre a munkavállalóik körében. Varga Mihály hangsúlyozta, a béremelkedéssel párhuzamosan a foglalkoztatás is folyamatosan növekszik, már meghaladta a 4,5 milliót a munkában állók száma, így van tér a keresetek további emelésére. A minimálbérekkel együtt a magasabb kategóriába tartozó bérek is folyamatosan növekedtek az elmúlt időszakban. Emiatt nemzetgazdasági szinten 2017-re a nettó keresetek reálértéke – a családi kedvezmények figyelembevételével – átlagosan 36 százalékkal nőtt 2010-hez képest

Minimálbér-emelés-2019: nincs megállapodás!!!

Minimálbér-emelés-2019: nincs megállapodás!!!

Nem született megállapodás a minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi összegéről a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán – írja a Magyar Idők. A szakszervezetek egységesen a minimálbér 13 és a garantált bérminimum 15 százalékos emelését kérték, a munkaadók ezzel szemben 5-5 százalékos javaslatot tettek.

A lap információi szerint, mivel az álláspontok továbbra is élesen eltérnek, ezért jövőheti ülésén a kormány határozatban fog dönteni a minimálbér és a bérminimum jövő évi összegéről.

 

Minimálbér 2019: mindig nem tudni, mennyi lesz jövőre a minimálbér!

Minimálbér 2019: mindig nem tudni, mennyi lesz jövőre a minimálbér!

Még több hét is eltelhet addig, míg kiderül, hány forintra nő jövőre a minimálbér. Decemberben viszont több évre szóló megállapodás születhet.

Nem közeledtek az álláspontok a jövő évi béremelések mértékét illetően a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának keddi egyeztetésén: a munkaadók továbbra is 5 százalékkal emelnék a legkisebb béreket, a munkavállalói oldalt képviselő szakszervezetek viszont a minimálbért 13, a garantált bérminimumot pedig 15 százalékkal növelnék.

A Pénzügyminisztérium képviselője ezúttal sem fejtette ki álláspontját, mivel a kormány azt szeretné, hogy a munkaadói és a munkavállalói oldal állapodjon meg a kérdésről. Annyi előrelépés ugyanakkor történt, hogy rögzítették: kettő vagy három évre szóló megállapodást szeretnének kötni – tudtuk meg Kordás Lászlótól, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnökétől.

Elmondta azt is: a munkaadók a „leggyengébb láncszem” elvét szerették volna alkalmazni a béremelések folyamatában, azaz a legrosszabbul teljesítő vállalkozások bérszintjéhez igazították volna a bérfejlesztés ütemét. Ezt a szakszervezetek nem támogatták, és végül el is vetették az elképzelést, de abban egyetértettek a munkaadókkal, hogy a béremelések mértékénél figyelembe kell venni a vállalkozások teljesítőképességét is. Ezért egy olyan háttérszámítást kértek a pénzügyi tárcától, amely ágazati szinten részletezi, milyen hatással lenne, és hány embert érintene egy 5, 10 vagy 15 százalékos minimálbér-emelés. Ilyen háttér számításokat a szaktárca a korábbi években már a bértárgyalásokat megelőzően az érdekképviseletek rendelkezésére bocsátott, amelyek ez alapján tudták megfogalmazni elvárásaikat.

Hogy ez most mégsem történt meg, annak feltehetőleg az az oka, hogy – mint arról korábban beszámoltunk – a Pénzügyminisztériumnak november 9-ig nem állt ilyen adat a rendelkezésére. A tárca fennhatósága alá tartozó Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat – elvileg – évente begyűjti az adatokat az egyéni bérekről és keresetekről: a bértárgyalásokra készülvén a MASZSZ ezeket az adatokat szerette volna kikérni még a nyáron (a KSH csak bértömeget és dolgozói létszámot kér be az 5 főnél többet foglalkoztató cégektől, és ebből publikálja havonta az átlagkereseti adatokat, ezért ebben az adatbázisban az egyéni bérek nem látszanak). A tárca azonban csak hosszas huzavona után adta ki azokat, és csak 2016-ra vonatkozóan. Ekkor derült ki, hogy a tavalyi évről nincsenek ilyen adatok, mivel úgy tűnik, elfelejtették begyűjteni azokat.

Csak október elején küldték ugyanis körbe a cégeknek az adatkérő felhívást, amelyben november 9-ig kérik a 2017-es és a 2018-as adatokat is, holott korábban minden évben tavasszal kellett adatot szolgáltatni. A Pénzügyminisztérium kedden a következő tárgyalásra ígérte a fenti adatok alapján a háttér számításokat, de hogy a következő forduló mikor lesz, arról egyelőre nincs döntés. A jelenlegi elképzelések szerint legkésőbb december közepéig meg kell születnie a jövő évre vonatkozó béremelésekkel kapcsolatos megállapodásnak. Vagyis még több hét is eltelhet addig, míg kiderül, mekkora összeget tesz majd ki jövőre a jelenleg bruttó 138 ezer forintos minimálbér és a 180 500 forintos garantált bérminimum.

Minimálbér és garantált bérminimum 2019 – Itt a bejelentés!!! 150,000 ft-ra emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum 202,000 lesz!!!

Minimálbér 2019 – Itt a bejelentés!!! 150,000 ft-ra emelkedik a minimálbér írja a 24óra!!!

Minimálbér és garantált bérminimum 2019 – Itt a bejelentés!!! 150,000 ft-ra emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum 202,000 lesz!!!

A dolgozók megtartása érdekében akkor is biztosítaniuk kell a kereskedelmi láncoknak a 15-20 ezer forintos bérelőnyt, ha a garantált bérminimum jövőre 202 ezer forintra emelkedik.

Az áruházláncok és a szakszervezetek közti őszi bértárgyalások tétje az, hogy bruttó 220 ezer forint körüli alapbért adjanak jövőre a munkavállalóknak – értesült a Világgazdaság. Ez azon alapul, hogy egy versenyképes bolthálózatnak 15-20 ezer forintos bérelőnyt kell biztosítania dolgozóinak a mindenkori garantált bérminimummal szemben, márpedig lapunk úgy tudja,

az idei 180 500 forintos bérminimum jövőre 202 ezer forintra ugrik, miközben a 138 ezres minimálbér helyett januártól 150 ezer forint lesz az irányadó.

A munkáltatók és a szakszervezetek közti bérmegállapodást azonban lassíthatja, hogy a kormány – információink szerint – hivatalosan csak november végén, december elején tervezi ismertetni ezeket a számokat.

A több mint 17 ezer főt foglalkoztató Tesco a legnagyobb bolthálózatként évről évre a bérviták kereszttüzében áll. A hipermarket képviselőivel is azzal a szándékkal ül tárgyalóasztalhoz októberben a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ), hogy 219-220 ezer forintos kezdő bért érjen el. Karsai Zoltán, a KASZ elnöke a Világgazdaságnak viszonyításképp elmondta, a Tescónál már ma is lényegében minden bér 2-essel kezdődik, hiszen a bruttó 197 ezer forintos alapbér ki­egészül a pótlékokkal és a 12-16 ezer forintos cafeteriával. De ahhoz, hogy az áruházlánc megőrizze bérelőnyét a garantált bérminimummal szemben, a várt többletbevételt is el kell érnie. Márpedig a 2018 februárjában zárt üzleti évben 636-ról 623 milliárd forintra csökkent a forgalom, az adózott eredmény pedig 50-ről 17 milliárdra mérséklődött.

Ha zajos viták után is, de a Tescónál rendre megállapodás született, a Metrónál viszont kemény menet elébe néz a KASZ. Jókora, 20-30 ezer forint lehet a különbség az álláspontok között. A munkáltató azzal érvel, hogy 13-14. havi fizetést is ad, ebből fakadó előnye azonban akkor ér valamit éves szinten, ha megadja a szakszervezetek által megküldött 210 ezer forintos bérajánlatot, vagy legalábbis megközelíti. Ha nem történik érdemi előrelépés, a munkavállalók rövidesen sztrájkkal fenyegethetnek.

Egy hónapokkal korábbi felmérés már eleve elégedetlenséget tükrözött: úgy nyilatkozott a dolgozók 21 százaléka, hogy elhagyja a vállalatot, ha a bérhelyzet nem rendeződik, de további 33 százalékuk is elgondolkodik a váltáson. Lapunk ráadásul úgy tudja, ma sincs elég ember a vállalatnál, főleg a budapesti áruházakban: több esetben vidékről buszoztattak dolgozókat a fővárosba.

Míg Budapesten vagy egy vidéki nagyvárosban, például Debrecenben, Szegeden, Pécsen vagy Győrben akár plusz 15-20 ezer forintért átmegy egy dolgozó a jobb ajánlatot adó versenytárshoz, addig egy kistelepülésen gyakran plusz 30 ezerért sem mennek át az emberek egy vagy két faluval odébb – állapította meg Karsai Zoltán. Ezzel magyarázható, hogy a 180 500 forintos bérminimumon foglalkoztató kisboltok sem zárnak be munkaerőhiány miatt, mert ha nehezen is, de találnak embert.

További információk itt: Minimálbér 2019

 

Minimálbér emelés 2019 – emelkedik a járulék is a bérekkel együtt!

Minimálbér emelés 2019 – emelkedik a járulék is a bérekkel együtt!

Januártól jobban megéri Magyarországon dolgozni, a bérmegállapodás eredményeként ugyanis az alacsonyabb bérkategóriában keresők évente több mint 183 ezer forinttal többet vihetnek haza – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára. Az alacsonyabb bérek emelése a felsőbb bérkategóriát is felfelé nyomhatja, mindemellett pedig a közszférában is folytatódtak a béremelések – tette hozzá. Felidézte: a versenyszférában a minimálbér 15 százalékos és a garantált bérminimum 25 százalékos emelése révén közvetlenül 1,2 millió munkavállaló bére nőtt, akik nettó jövedelme összesen 220 milliárd forinttal gyarapszik egy év alatt. Az utóbbi hónapokban több cég is jelezte, hogy egyéb bérkategóriákban is jelentős 10-20 százalékos emelésre lehet számítani – mondta.

A közszférában is emelkedtek a bérek idén januártól, például a rendőrök, tűzoltók, büntetés-végrehajtásban dolgozók és a katonák jövedelme 5 százalékkal, a megyei kormányhivatalokban dolgozók illetménye átlagosan 24 százalékkal nőtt, az adóhivatal dolgozói pedig további 5 százalékkal, a felsőoktatók, kutatók szintén 5 százalékkal keresnek többet – sorolta.

2016 első 11 hónapjában 7,5 százalékkal emelkedtek a reálbérek, idén pedig várhatóan 8-9 százalékkal nőhetnek a bruttó bérek, ami szintén 7 százalék körüli reálbéremelkedést jelenthet – hangsúlyozta Cseresnyés Péter.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke azt emelte ki, hogy 2019-re megszűnhet a dolgozói szegénység Magyarországon, vagyis a szakmunkás bérminimum, illetve az átlag minimálbér nettó értéke elérheti a létminimum összegét.

A minimálbér feletti kategóriákban kialakult bértorlódás véleménye szerint egyszerre kihívás és lehetőség a tárgyalásra, miként lehetne a munkavállalók zömét adó, átlagbér felett keresők jövedelmét is megemelni. Arra, hogy miből telik a béremelésekre a cégeknek az elnök kifejtette, a magyar családok 2015-ben a GDP-ben megtermelt jövedelem mindössze 59 százalékából részesedtek a 2007-ben elért 65 százalék helyett, ami 700 milliárd forintos jövedelem-kiesés, mindeközben a vállalatok részesedése 2 százalékkal nőtt, mintegy 500 milliárd forintos plusz nyereség áll rendelkezésre.

A minimálbér összege 2018. január 1-jétől 138 000 forint, a garantált bérminimum összege 180 500 forint – emlékeztet az RSM Hungary.

A 2018-ban érvényes minimálbér és garantált bérminimum összegét a kormány és a versenyszféra képviselőinek megállapodása rögzítette; a rendelet a Magyar Közlöny 2016. évi 204. számában jelent meg – írja friss bejegyzésében Pentz Edina, az RSM Hungary bérszámfejtési vezetője.

Minimálbér 2018
2018. január 1-től a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére a megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) havibér alkalmazása esetén bruttó 138 000 forint.

2018. január 1-jétől a minimális hetibér 31 730 forint, napibér alkalmazása esetén 6350 forint, órabér alkalmazása esetén pedig 794 forint.

Garantált bérminimum 2018
A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben, teljes munkaidőben foglalkoztatottak esetében a megállapított garantált bérminimum 2018. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén bruttó 180 500 forintra emelkedett.

2018. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 180 500 forint, hetibér esetén 41 500 forint, napibér alkalmazása esetén 8 300 forint, órabér eseten pedig legalább 1 038 forint lesz a dolgozóknak kifizetendő bér összege.

Részmunkaidőben foglalkoztatottak esetén a meghatározott havi, heti és napi bért a munkaidő mértékével arányos összegben kell figyelembe venni.

A minimálbér és a garantált bérminimum változása az elmúlt években

Egyes juttatások a minimálbér összegéhez kötődnek, így ezek is emelkednek a minimálbér összegének változásával.

A változás érinti többek között a gyed (gyermekgondozási díj) összegét is. A gyed a szülő korábbi jövedelmének 70 százaléka, de maximális összege a minimálbérhez igazodik. A gyed kifizetési plafonja a minimálbér kétszeresének 70 százaléka. Azaz 2018-ban (138 000*2*0,7 =) 193 200 forint a gyed maximális összege.

Minimálbér, garantált bérminimum : Munkavégzésre irányuló és egyéb jogviszonyoknál alkalmazható minimálbér összege >>>

Minimálbér, garantált bérminimum : Munkavégzésre irányuló és egyéb jogviszonyoknál alkalmazható minimálbér összege >>>

Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyoknál a járulékfizetési kötelezettség megállapításához

Minimálbér

30%

30-ad rész

2012.01.01-2012.12.31

93.000,-Ft

27.900,-Ft

930,-Ft

2013.01.01-2013.12.31.

98.000,-Ft

29.400,-Ft

980,-Ft

2014.01.01-2014.12.31.

101.500,-Ft

30.450,-Ft

1.015,-Ft

2015.01.01-2015.12.31.

105.000,-Ft

31.500,-Ft

1.050,-Ft

2016.01.01-2016.12.31.

111.000,-Ft

33.300,-Ft

1.110,-Ft

2017.01.01-2017.12.31. 127.500,-Ft 38.250,-Ft  1.275,-Ft
2018.01.01-jétől 138.000,-Ft 41.400,-Ft  1.380,-Ft

2011. január 1-jétől a tárgyhónap első napján érvényes minimálbért kell alapul venni. 

Társas és egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége megállapításához

A minimálbér összege

30-ad része

2012. 01.01-2012.12.31

93.000,-Ft

3.100,-Ft

2013. 01.01-2013.12.31.

98.000,-Ft

3.266,66,-Ft

2014.01.01-2014.12.31.

101.500,-Ft

3.383,33,-Ft

2015.01.01-2015.12.31.

105.000,-Ft

3.500,-Ft

2016.01.01-2016.12.31.

111.000,-Ft

3.700,-Ft

2017.01.01-2017.12.31.

127.500,-Ft

4.250,-Ft

2018.01.01-jétől

 138.000,-Ft

 4.600,-Ft

 

Minimum-járulékalap  összege
2011.01.01-jétől*

tárgyhónap első napján érvényes minimálbér/garantált  bérminimum

*2011. január 1-jétől a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 4. § s) pont szerinti minimálbér, amely a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes minimálbér, azonban, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, akkor a garantált bérminimum havi összege.

A garantált bérminimum összege

Havi  összege*

30-ad része

2012.01.01-2012.12.31.

108.000,-Ft

3.600,-Ft

2013.01.01-2013.12.31.

114.000,-Ft

3.800,-Ft

2014.01.01-2014.12.31.

118.000,-Ft

3.933,33,-Ft

2015.01.01-2015.12.31.

122.000,-Ft

4.066,66,-Ft

2016.01.01-2016.12.31.

129.000,-Ft

4.300,-Ft

2017.01.01-2017.12.31.

161.000,-Ft

5.366,66,-Ft

2018.01.01-jétől

180.500,-Ft

 6.016,66,-Ft

*a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló által, a teljes munkaidő teljesítése esetén is a garantált bérminimumot kell alkalmazni