Turisztikai tevékenységek ösztönzése – falusi turizmus pályázat 2020

Turisztikai tevékenységek ösztönzése

A támogatás célja

A turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez nyújtott vissza nem térítendő támogatás célja vidéki munkahelyek létrehozása vagy megőrzése érdekében a vidéki turizmusformák közül a fenntartható falusi-, agro-, és ökoturisztikai fejlesztések, beruházások infrastrukturális és szolgáltatási feltételeinek, marketingjének támogatása.

A támogatás a következő célterületeken vehető igénybe:

1. a falusi turizmushoz kapcsolódó minőségi magánszálláshelyek és kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, már működő szálláshelyek bővítése, korszerűsítése, akadálymentesítése, szolgáltatásainak fejlesztése, kivéve a kereskedelmi szálláshelyek;
2. a vidéki térségekben az ifjúsági turizmushoz kapcsolódó minőségi szálláshelyek és kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, már működő egységek bővítése, korszerűsítése, akadálymentesítése és szolgáltatásainak fejlesztése;
3. szálláshelyhez nem feltétlenül kötött – a vidéki települések természeti erőforrásaira, mezőgazdasági, erdő-, vad-, és halgazdálkodási adottságaira, közösségi-kulturális és gasztronómiai örökségére, nemzeti tájházakra, skanzenekre, borpincékre, mint vonzerőre épülő – minőségi és komplex agro- és ökoturisztikai szolgáltatások kiépítése, már működő szolgáltatások bővítése, korszerűsítése, fejlesztése és marketingje, a foglalkoztatást előmozdító fejlesztése.

A 3. célterületen a támogatás a következő célokra vehető igénybe:

• alkalmi falusi-, agroturisztikai szolgáltatások;
• ökoturisztikai szolgáltatások;
• lovas turisztikai szolgáltatások;
• vadászati turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások;
• erdei turizmushoz és természetjáráshoz kapcsolódó szolgáltatások;
• horgász turisztikai szolgáltatások;
• borturisztikai szolgáltatások;
• kerékpáros turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások;
• vízi turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások;
• az alkalmi falusi-, az agroturisztikai-, valamint az ökoturisztikai szolgáltatások kivételével a fent felsorolt szolgáltatásokhoz kapcsolódó gasztronómiai szolgáltatások.

A támogatás jellege, mértéke

Vissza nem térítendő támogatás, melynek aránya az elszámolható kiadások 60% – 100%-a.

A mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes
kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján – az egyes miniszterek,
valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. §
a)–b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következõket rendelem el:
1. Értelmezõ rendelkezések
1. § (1) E rendelet alkalmazásában:
1. agroturizmus: mezõgazdasági területhez vagy mezõgazdasági tevékenységhez kapcsolódó falusi turizmus,
2. agroturisztikai szolgáltató tevékenység: szálláshely-szolgáltatáshoz nem kötõdõ
a) a helyi, vagy saját népmûvészeti, néprajzi, kézmûves, építészeti és kulturális értékek, örökségek, termékek
bemutatása,
b) a falusi élethez, környezethez és munkakultúrához kapcsolódó hagyományok, tevékenységek bemutatása,
c) falusias, tanyasias vagy vidéki környezetben a házi élelmiszerekhez és gasztronómiai hagyományokhoz
kapcsolódó tevékenységek bemutatása, és az elkészített élelmiszerek felkínálása helyben fogyasztásra,
valamint értékesítésre turisztikai és vendéglátói céllal a gazdaság területén,
d) a helyi gazdálkodási módok, termelési szokások bemutatása,
3. borturizmus: a szõlészeti és a borászati adatszolgáltatás, valamint a származási bizonyítványok kiadásának
rendjérõl, továbbá a borászati termékek elõállításáról, forgalomba hozataláról és jelölésérõl szóló 127/2009.
(IX. 29.) FVM rendelet 1. számú melléklete szerinti borvidékhez tartozó településen borok értékesítésére és
kóstoltatására alkalmas helyiségek kialakítása;
4. egyéb szálláshely: szálláshely-szolgáltatás céljára hasznosított, a szálláshely, a szálláshely szolgáltatás, a szálloda,
a panzió, a kemping, az üdülõház és a közösségi szálláshely fogalma alá nem tartozó, nem kizárólag
szálláshely-szolgáltatás rendeltetéssel létesített önálló épület vagy annak lehatárolt része, ahol az e célra
hasznosított szobák száma legfeljebb nyolc, az ágyak száma legfeljebb tizenhat,
5. egyházi jogi személy: a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény 13. §
(2) és (3) bekezdése szerinti jogi személy,
6. erdei turizmus: a természetjáró turizmusnak az a válfaja, amely erdei területeken a természeti javak ingyenes
igénybe vételére, illetve ellenértékes hasznosítására épül, turistautak, tanösvények és a természet megfigyelésére
alkalmas létesítmények kialakításával, karbantartásával fejlesztésével,
7. falusi szálláshely: a Balaton Kiemelt Üdülõkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni
Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény szerint kiemelt üdülõkörzethez nem
tartozó települések, valamint a természetes gyógytényezõkrõl szóló külön jogszabály alapján törzskönyvezett
gyógyhelyek kivételével az 5000 fõ alatti településeken, illetve a 100 fõ/km2 népsûrûség alatti területeken
található olyan egyéb szálláshely, amelyet úgy alakítottak ki, hogy abban a falusi életkörülmények, a helyi vidéki
szokások és kultúra, valamint a mezõgazdasági hagyományok komplex módon, adott esetben kapcsolódó
szolgáltatásokkal együtt bemutatásra kerüljenek.
8. falusi turizmus: a Balaton Kiemelt Üdülõkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni
Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. Törvény 1/2 számú melléklete szerinti parti
települések kivételével a 4. melléklet szerinti településen történõ vendégfogadás, étkezés- és
programszolgáltatás, amelynek keretében a látogató megismerkedik a falu jellegzetes életformájával,
hagyományaival, s aktívan részt vehet annak életében,
9. hátrányos helyzetû terület: a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet
2. mellékletében foglalt leghátrányosabb helyzetû kistérségek, vagy a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális
szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentõsen meghaladó munkanélküliséggel sújtott
települések jegyzékérõl szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet mellékletében meghatározott település,
10. horgászturizmus: a szabadidõ eltöltésének az a módja, amely elsõsorban horgászok igényeinek kiszolgálására
alkalmas javak igénybevételére, illetõleg hasznosítására épül,
11. konferenciaturizmus: üzletszerû gazdasági tevékenység keretében vállalati vagy szakmai konferencián,
szimpóziumon, kerekasztalon, tudományos tanácskozáson, találkozón, rendezvényen való részvételhez
kapcsolódó turisztikai szolgáltatások nyújtása, valamint az ezekhez kapcsolódó egyéb, nem turisztikai
tevékenységek összessége,
12. közhasznú tevékenység: a közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: 1997. évi
CLVI. törvény) 26. § c) pont 1–15., 17–18., 20. és 23. alpontja szerinti tevékenység,
13. lovas turisztikai szolgáltatás: a lovas szolgáltató tevékenységrõl szóló 14/2008. (XII. 20.) ÖM rendeletben, valamint
az e rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelõen a lovaglás és a hajtás közül a lovagoltatáshoz,
lovas oktatáshoz, lovas terápiához, terep- vagy túralovagláshoz, fogatoztatáshoz kapcsolódó turisztikai
szolgáltatás,
14. nonprofit szervezet: az 1997. évi CLVI. törvény 2. § (1) bekezdés a), b), c), g) és k) pontja szerinti szervezet, valamint
az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján létrehozott egyesület,
15. rekreációs szolgáltatás: az aktív szabadidõs tevékenységekhez kapcsolódó, az egészségmegõrzést célul kitûzõ
szolgáltatás,
16. vadászatra jogosult: a vad védelmérõl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 6.
§-a szerinti jogosult,
17. vadászturizmus: a turizmus azon formája, amelynek elsõdleges célja a vad elejtése által a résztvevõ számára
történõ élményszerzés, valamint az ahhoz kapcsolódó helyben nyújtott kiegészítõ szolgáltatások igénybevétele,
18. vízi turizmus: olyan szabadidõs tevékenység, amelyet vízben, vízen végeznek; az aktív turizmus egy formája, amely
során a turista utazásának motivációja valamilyen fizikai aktivitást igénylõ szabadidõs vagy sporttevékenység
gyakorlása hazánk álló és folyóvizein a fürdõmedencék, fürdõházak és a hozzájuk kapcsolódó különbözõ wellness
szolgáltatások kivételével.
(2) Az e rendeletben nem szabályozott fogalmakat a mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati
támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvényben
(a továbbiakban: Törvény) és az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló
támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendeletben (a továbbiakban: Vhr.)
foglaltaknak megfelelõen kell értelmezni.
2. A támogatás tárgya és a támogatás felhasználása során elszámolható kiadások
2. § (1) E rendelet alapján támogatás vehetõ igénybe
a) falusi szálláshely és kapcsolódó szolgáltatások kialakításához, már mûködõ falusi szálláshelyek bõvítéséhez,
korszerûsítéséhez, akadálymentesítéséhez, szolgáltatásaik fejlesztéséhez (1. célterület), b) a Balaton Kiemelt
Üdülõkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról
szóló 2000. évi CXII. törvény 1/2 számú melléklete szerinti parti települések kivételével egyéb szálláshely és
kapcsolódó szolgáltatások kialakításához, már mûködõ egyéb szálláshelyek bõvítéséhez, korszerûsítéséhez,
akadálymentesítéséhez, szolgáltatásaik fejlesztéséhez (2. célterület),
c) a vidéki térségekben a nem üzleti célú közösségi, szabadidõs szálláshely-szolgáltatásról szóló 173/2003. (X. 28.)
Korm. rendelet [a továbbiakban: 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet] 3. § (2) bekezdés c) pont 2. és 3. alpontja szerinti
gyermek- és ifjúsági turizmushoz kapcsolódó minõségi szálláshelyek és kapcsolódó szolgáltatások kialakításához,
már mûködõ szálláshelyek bõvítéséhez, korszerûsítéséhez, akadálymentesítéséhez, szolgáltatásainak
fejlesztéséhez (3. célterület),
d) szálláshelyhez nem kötõdõ:
da) agroturisztikai szolgáltató tevékenységhez,
db) lovas turisztikai szolgáltatáshoz,
dc) vadászturizmushoz,
dd) erdei turizmushoz,
de) horgászturizmushoz,
df) vízi turizmushoz,
dg) borturizmushoz
kapcsolódó infrastruktúra és eszközrendszer fejlesztéséhez (4. célterület).
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2011. évi 55. szám 11929
(2) E rendelet alapján nem igényelhetõ támogatás
a) termõföld és ingatlan vásárlásához,
b) ingatlan bérleti díjához,
c) élõ állat vásárlásához,
d) gondnoki lakásnak, az ügyfél saját maga által használt lakrészének megépítéséhez, felújításához, vagy ilyen
lakásba, lakrészbe eszköz, berendezés beszerzéséhez,
e) bontott építési anyag beszerzéséhez és beépítéséhez,
f) motorral hajtott szárazföldi, légi, vízi közlekedési jármû vagy motorral hajtott sporteszköz beszerzéséhez,
g) élelmiszeripari gépek beszerzéséhez,
h) konferenciaturizmushoz,
i) a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeirõl szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 28. § d) pontjában
meghatározott melegkonyhás vendéglátóhelyhez,
j) lóversenypálya építéséhez, lovas vagy fogathajtó versenyek megrendezésére alkalmas létesítmények
létrehozáshoz, fejlesztéséhez,
k) az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a falumegújításra és -fejlesztésre igénybe vehetõ
támogatások részletes feltételeirõl szóló miniszteri rendelet alapján támogatható tevékenységhez,
fejlesztéshez,
l) az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére
nyújtandó támogatások részletes feltételeirõl szóló miniszteri rendelet alapján támogatható tevékenységhez,
fejlesztéshez,
m) az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a vidéki örökség megõrzéséhez igénybe vehetõ támogatások
részletes feltételeirõl szóló miniszteri rendelet alapján támogatható tevékenységhez, fejlesztéshez,
n) az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott
alapszolgáltatások körében az integrált közösségi és szolgáltató tér kialakítására és mûködtetésére igénybe
vehetõ támogatások részletes feltételeirõl szóló miniszteri rendelet alapján támogatható tevékenységhez,
fejlesztéshez.
(3) Az e rendelet szerinti támogatás természeti és környezeti értékeket károsító, valamint ezen értékek hozzáférhetõségét
korlátozó sportturisztikai tevékenység, így különösen terepmotor, quad, downhill terepkerékpározás céljára, valamint
gazdaságon belüli fejlesztéséhez nem vehetõ igénybe. Gazdaságon belüli fejlesztéshez csak az (1) bekezdés
d) pontjában meghatározott szolgáltatásfejlesztés keretében igényelhetõ támogatás.
3. § (1) Az e rendelet alapján elszámolható kiadásnak minõsül
a) a Vhr. 30. §-ában foglaltaknak megfelelõ építés, a fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó építési munka,
b) a 2. mellékletben nem szereplõ, a szálláshelyek, szolgáltatások mûködését szolgáló berendezési tárgyak,
eszközök,
c) horgászati célú fejlesztés, falusi szálláshely vagy egyéb szálláshely kialakítása esetén fa telepítése,
d) a szolgáltatás mûködtetéséhez szükséges minõsítési eljárás díja,
e) a Vhr. 31. §-ában meghatározott egyéb elszámolható kiadás,
f) a Vhr. 31. § (1) bekezdés c) pontjától eltérõen eszközként elszámolható kiadás az ügyfél támogatható
tevékenységét közvetlenül szolgáló szoftver licencek ellenértéke.
(2) Az (1) bekezdés b)–f) pontjában meghatározott kiadások önállóan nem, kizárólag a (1) bekezdés a)–f) pontja szerinti
kiadások valamelyikével együtt szerepelhetnek egy támogatási kérelemben.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti elszámolható kiadás nem haladhatja meg az összes elszámolható kiadás 50 %-át.
(4) Kiadásként nem számolható el a 2. mellékletben meghatározott eszközök beszerzésének költsége.
3. A támogatás forrása, keretösszege
4. § (1) Az e rendelet szerinti támogatás forrása az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alap.
(2) Az e rendelet keretében az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program alapján a támogatás nyújtására fordítható éves
keretösszeg 4 milliárd Ft.
4. A támogatás mértéke
5. § (1) Az e rendelet alapján megítélt támogatásokra a Szerzõdés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való
alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendeletet (a továbbiakban: 1998/2006/EK
bizottsági rendelet) kell alkalmazni.
(2) A 2. § (1) bekezdés d) pont dg) alpontja szerinti szolgáltatás esetén az igénybe vehetõ csekély összegû támogatás
összege legfeljebb 20 000 000 forint.
(3) A támogatás mértéke, ha a 6. § (1) bekezdés szerinti ügyfél
a) természetes személy, mikro-, kis- vagy középvállalkozás, települési önkormányzat, települési kisebbségi
önkormányzat, önkormányzati társulás, egyházi jogi személy vagy nem közhasznú tevékenységet folytató
nonprofit szervezet és
aa) a fejlesztést hátrányos helyzetû területen valósítja meg, az összes elszámolható kiadás 65%-a, de legfeljebb
35 000 000 begin_of_the_skype_highlighting            35 000 000      end_of_the_skype_highlighting forint vagy
ab) a fejlesztést nem hátrányos helyzetû területen valósítja meg, az összes elszámolható kiadás 60%-a, de
legfeljebb 35 000 000 begin_of_the_skype_highlighting            35 000 000      end_of_the_skype_highlighting forint,
b) nonprofit szervezet, és a beruházás az ügyfél közhasznú tevékenységének ellátásához köthetõ, az összes
elszámolható kiadás 100%-a, de legfeljebb 35 000 000 begin_of_the_skype_highlighting            35 000 000      end_of_the_skype_highlighting forint.
(4) Költségvetési szerv esetében az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési
támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet 71. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján
a támogatás számításának alapja az összes nettó elszámolható kiadás.
5. A támogatás igénybevételének feltételei
6. § (1) Támogatás igénybevételére jogosult
a) a természetes személy,
b) a mikro-, kis- vagy középvállalkozás,
c) a települési önkormányzat, a kisebbségi önkormányzat vagy a helyi önkormányzatok társulásairól és
együttmûködésérõl szóló 1997. évi CXXXV. törvény 16. §-ában meghatározott önálló jogi személyiséggel
rendelkezõ önkormányzati társulás,
d) a nonprofit szervezet, és
e) a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetésérõl szóló 2010. évi CLXIX. törvény 42. § (2) bekezdése alapján
kiegészítõ támogatásra jogosult egyházi jogi személy.
[az a)–e) pont a továbbiakban együtt: ügyfél].
(2) A 2. § (1) bekezdés d) pont dc) alpontjában meghatározott célterületre irányuló fejlesztés esetén a támogatás
igénybevételére az az ügyfél jogosult, aki a fejlesztéssel érintett területen vadászatra jogosult.
(3) A 2. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott célterület esetén a támogatás igénybevételére kizárólag mikro-, kisvagy
középvállalkozás, települési önkormányzat, kisebbségi önkormányzat, és a helyi önkormányzatok társulásairól és
együttmûködésérõl szóló 1997. évi CXXXV. törvény 16. §-ában meghatározott önálló jogi személyiséggel rendelkezõ
önkormányzati társulás, nonprofit szervezet, és egyházi jogi személy jogosult.
7. § (1) Támogatás olyan, a 4. vagy 5. melléklet szerinti település bel- vagy külterületén megvalósuló fejlesztéshez
igényelhetõ, amely település bel- vagy külterületén az ügyfél a támogatási kérelem benyújtásának idõpontjában
a) – ha az ügyfél természetes személy – lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel,
b) – ha az ügyfél mikro-, kis- vagy középvállalkozás – székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel,
c) – ha az ügyfél nonprofit szervezet – székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel
rendelkezik.
(2) Az (1) bekezdéstõl eltérõen a 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti célterület esetében támogatás olyan, kizárólag
a 4. melléklet szerinti település bel- vagy külterületén megvalósuló fejlesztéshez igényelhetõ, amely település belvagy
külterületén az ügyfél a támogatási kérelem benyújtásának idõpontjában
a) – ha az ügyfél természetes személy – lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel,
b) – ha az ügyfél mikro-, kis- vagy középvállalkozás – székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel,
c) – ha az ügyfél nonprofit szervezet – székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel
rendelkezik.
(3) Ha a kérelem a 4. vagy 5. mellékletben meghatározott települések közül több települést is érint, az ügyfélnek valamely
településen vagy annak külterületén lakóhellyel, tartózkodási hellyel, székhellyel, telephellyel, vagy fiókteleppel kell
rendelkeznie.
8. § (1) Ha az ügyfélnek a mezõgazdasági tevékenységébõl származó árbevétele az összes árbevételének 50%-át meghaladja,
a fejlesztést – a 2. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott szolgáltatás fejlesztése kivételével – kizárólag
gazdaságon kívül, az ügyfél mezõgazdasági tevékenységétõl, a mezõgazdasági tevékenységéhez kapcsolódó
földterülettõl és mezõgazdasági hasznosítású épületeitõl független tevékenysége keretében valósíthatja meg.
(2) A támogatás igénybevételének feltétele, hogy – a támogatási kérelem benyújtásának idõpontjában – a fejlesztéssel
érintett ingatlanhoz tartozó telek alapterületének nagysága új falusi szálláshely, egyéb szálláshely és telepített
sátortábor kialakítása esetén legalább 500 m2, új gyermek- és ifjúsági tábor, turistaház kialakítása esetén legalább
2000 m2 legyen.
(3) A 2. § (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti falusi és egyéb szálláshely esetén a támogatás igénybevételének feltétele,
hogy
a) a fejlesztéssel – ideértve a bõvítést és a felújítást is – kialakított szálláshely
aa) megfeleljen a 3. mellékletben meghatározott feltételeknek,
ab) legalább hat, legfeljebb tizenhat férõhellyel rendelkezzen,
ac) a saját használatú helyiségektõl és lakrésztõl elkülönüljön,
ad) összkomfortos legyen,
ae) területén ne mûködjön más típusú szálláshely kivéve a sátorozóhelyet, és
b) az ügyfél az a) pont szerinti szálláshelyre vonatkozóan – új szálláshely létesítése esetén legkésõbb az utolsó
kifizetési kérelem benyújtásáig – üzemeltetési engedéllyel rendelkezzen.
(4) Két különbözõ ügyfél nem hozhat létre egy ingatlanon azonos típusú szálláshelyet.
(5) A 2. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott célterületre irányuló fejlesztés esetén a 173/2003. (X. 28.) Korm.
rendeletnek megfelelõ, legalább harminc férõhelyes
a) legalább „B” kategóriájú gyermek- és ifjúsági tábor,
b) legalább „B” kategóriájú gyermek- és ifjúsági táborban telepített sátortábor vagy
c) „A” kategóriájú turistaház
fejlesztése, kialakítása támogatható.
9. § (1) A Vhr. 23. § (1) bekezdés b) pontjától eltérõen az üzemeltetési kötelezettség az utolsó kifizetési kérelem benyújtásától
számított öt évig tart.
(2) Az ügyfél köteles az üzemeltetési kötelezettség alatt
a) a 2. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott célterületekre irányuló fejlesztés esetén a vendégeknek az
étkeztetés, a szabadidõs sport vagy rekreációs szolgáltatás, a vezetett túrázási lehetõség és a természeti,
gasztronómiai vagy kulturális értékek megismertetése, bemutatása közül legalább kétféle szolgáltatást nyújtani,
amelybõl az egyik más szolgáltatóval történõ megállapodás alapján is nyújtható,
b) az a) pont szerinti szolgáltatásokról nyilvántartást vezetni, amely tartalmazza legalább a nyújtott szolgáltatás
megnevezését, a vendég szolgáltatáson való részvételének idõpontját és idõtartamát, valamint a szolgáltatást
igénybevevõ vendég nevét és aláírását,
c) a 2. § (1) bekezdés d) pont da) alpontjában meghatározott célterületre irányuló fejlesztés esetén az agroturisztikai
szolgáltató tevékenységek valamelyikét végezni,
d) a 2. § (1) bekezdés d) pont db) alpontjában meghatározott célterületekre irányuló fejlesztés esetén legalább
a Magyar Lovas Turisztikai Szövetség szerinti három patkós minõsítésû lovas szolgáltatást végezni,
e) a 2. § (1) bekezdés d) pont dc) alpontjában meghatározott célterületre irányuló fejlesztés esetében vadászati
jogosultsággal rendelkezni,
f) tagságot fenntartani turisztikai szakmai szervezetben és csatlakozni annak minõsítési vagy promóciós
rendszeréhez (helyi Turisztikai Desztináció Menedzsmenthez, területi, regionális, országos egyesülethez,
szövetséghez, turisztikai termék, vagy nemzetközi vagy nemzeti védjegy vagy minõsítési rendszerhez),
g) falusi vagy egyéb szálláshely esetén üzemeltetési engedéllyel rendelkezni.
11932 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2011. évi 55. szám
10. § (1) Az 5. § (3) bekezdés b) pontja alapján jogosult támogatást igényelni az az ügyfél, aki a támogatási kérelem
benyújtásáig az 1997. évi CLVI. törvény 3. §-a szerinti közhasznúsági nyilvántartásba veteti magát és tevékenységét
ekként végzi.
(2) Induló vállalkozás esetén a Vhr. 7. § (1) bekezdés c) pontjában elõírt nehéz helyzetben lévõséget a támogatási kérelem
benyújtásától számított harmadik lezárt, teljes gazdasági évet követõen kell vizsgálni.
(3) E rendelet keretében benyújtott támogatási kérelmek vonatkozásában a Vhr. 7. § (1) bekezdés b) pontját nem kell
alkalmazni.
(4) A 2. § (1) bekezdés d) pont de)–df) alpontjához kapcsolódó fejlesztések esetében a fejlesztés tárgya a Vhr. 23. §
(1) bekezdés c) pontjától eltérõen bérbe adható.
(5) Ha az ügyfél valamely kiadási tételéhez kapcsolódóan árajánlatot csatol be a támogatási kérelméhez vagy a kifizetési
kérelméhez, a támogatásra csak olyan árajánlat alapján jogosult, amely a kérelem benyújtási idõszak elsõ napját
megelõzõ 60 napnál nem régebbi és tartalmazza
a) az ajánlatkérõ és ajánlattevõ nevét, címét és adószámát,
b) a kiadási tétel mûszaki adatait,
c) a kiadási tétel mennyiségét és mértékegységét,
d) a kiadási tétel nettó összegét, a felszámított áfát és bruttó összegét,
e) a kiadási tétel pénznemét,
f) az ajánlattevõ bélyegzõjét és képviselõjének aláírását, és
g) az árajánlat kiállításának dátumát.
(6) Ha az ügyfél együttmûködésben valósítja meg a fejlesztést vagy a fejlesztés egy részét, támogatásra csak olyan
együttmûködési megállapodás támogatási kérelemhez történõ benyújtása esetén jogosult, amely tartalmazza
a) az együttmûködõ partnerek nevét, székhelyének címét és adószámát,
b) az együttmûködõ partnerek hivatalos képviselõjének nevét,
c) az együttmûködés tárgyát,
d) az együttmûködés idõtartamát,
e) az együttmûködõ partnerek vállalt kötelezettségeit, és
f) az együttmûködõ partnerek cégszerû aláírását.
6. A támogatási kérelem benyújtása
11. § (1) A támogatási kérelmet postai vagy az egyes mezõgazdasági és agrár-vidékfejlesztési támogatások igénybevétele
esetén az elektronikus kérelembenyújtás alkalmazásáról szóló 80/2008. (IV. 4.) Korm. rendeletben meghatározottak
szerint, az elektronikus ûrlapkitöltõ szolgáltatás segítségével elõállított elektronikus ûrlapon, ügyfélkapun keresztül
2011-tõl évente július 1. és augusztus 1. között lehet benyújtani a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz
(a továbbiakban: MVH) az MVH által rendszeresített és az MVH honlapján közzétett, a (2) bekezdésben meghatározott
adattartalmú formanyomtatványon.
(2) A támogatási kérelem
a) az ügyfélazonosító-adatokat,
b) az ÁFA-visszaigénylésre vonatkozó adatokat,
c) az igényelt támogatásra vonatkozó adatokat,
d) az elszámolható kiadásokra vonatkozó adatokat,
e) a fejlesztés elõtti állapotra vonatkozó adatokat,
f) a tervezett fejlesztésre vonatkozó adatokat,
g) az ügyfél nyilatkozatát a vonatkozó feltételek megismerésérõl és tudomásulvételérõl, és
h) az ügyfél aláírását
tartalmazza.
(3) A természetes személy ügyfél a lakóhelye vagy tartózkodási helye igazolása céljából a lakcímet igazoló hatósági
igazolványa másolatának és az annak tartalmát képezõ személyes adatainak kezeléséhez való írásbeli hozzájárulását
tartalmazó nyilatkozatának benyújtásával kérheti az MVH-tól, hogy a polgárok személyi adatainak és lakcímének
nyilvántartását kezelõ központi szerv megkeresése helyett a lakcímet igazoló hatósági igazolvány alapján állapítsa
meg a támogatásra való jogosultság fennállását.
12. § (1) A támogatási kérelemhez mellékelni kell
a) települési önkormányzat, kisebbségi önkormányzat, önkormányzati társulás ügyfél esetén az érintett
önkormányzat képviselõtestületének vagy a társulási tanácsnak a beruházás megvalósításáról szóló, a támogatási
kérelem alapjául szolgáló jogszabály és annak a célterületet meghatározó rendelkezésének megjelölését,
valamint a fejlesztéssel érintett ingatlan helyrajzi számát tartalmazó határozata kivonatát,
b) – ha a települési önkormányzat képviseletében a képviselõtestület hivatala jár el – a képviselõtestület
felhatalmazást adó határozatának kivonatát,
c) nonprofit szervezet ügyfél esetén a nyilvántartásba vételét igazoló 30 napnál nem régebbi bírósági kivonatot,
d) egyházi jogi személy ügyfél esetén a bírósági nyilvántartásba vételt tanúsító okiratot,
e) a Vhr. 27. § (1) bekezdés h) pontjában foglaltaknak megfelelõ pénzügyi tervet, ha a kérelmezett támogatás
összege az 5 000 000 forintot nem haladja meg,
f) a Vhr. 27. § (1) bekezdés i) pontjában foglaltaknak megfelelõen, ha a kérelmezett támogatás összege az
5 000 000 forintot meghaladja, a természetes személy, mikro-, kis- vagy középvállalkozás ügyfélnek pénzügyi és
üzleti tervet, a települési önkormányzat, települési kisebbségi önkormányzat, önkormányzati társulás, egyházi
jogi személy vagy nonprofit szervezet ügyfélnek pénzügyi és mûködtetési és fenntarthatósági tervet,
g) vadászatra jogosult ügyfél esetén a megyei kormányhivatal földmûvelésügyi igazgatósága által kiadott, az
ügyfélnek az üzemeltetési kötelezettség idõtartama alatt fennálló jogosultságáról szóló határozat másolatát,
h) az értékeléshez az 1. mellékletben meghatározott dokumentumokat,
i) az 1998/2006/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó szervezetek esetében az ügyfél által az adott pénzügyi
évben, valamint az azt megelõzõ két pénzügyi évben igénybe vett csekély összegû támogatásról szóló nyilatkozatát,
j) közhasznú szervezet esetén a közhasznúsági nyilvántartásba vételrõl szóló igazolást,
k) ha a 9. § (2) bekezdés a) pontjában felsorolt szolgáltatások közül valamelyiket az ügyfél más szolgáltatóval történõ
megállapodás keretében végzi, az errõl szóló megállapodást,
l) a kiadásokat létesítményenként elkülönítetten tartalmazó, a Vhr. 30. § (1) bekezdésében meghatározott MVH által
rendszeresített formanyomtatványokat.
(2) A támogatási kérelemhez építési beruházások esetén a Vhr. 27. § (1) bekezdés c) pontjától eltérõen mellékelni kell
a) ha a beruházás építési engedélyköteles
aa) az ügyfél nevére szóló építési engedélyt vagy ennek hiányában a hatóság igazolását az építésügyi eljárás
megindításáról és
ab) az ügyfél nevére szóló az aa) alpontban szereplõ építési engedély részeként engedélyezett vagy
engedélyezésre benyújtott építési tervdokumentációt, ami a tervezett építmény jellegétõl függõen
tartalmazza a helyszínrajzot, alaprajzokat, homlokzatokat, metszeteket és részletrajzokat, azok
méretarányos adatait, mûszaki leírást, a tervezõi névjegyzékben szereplõ tervezõ ellenjegyzését,
b) ha a beruházás nem építési engedélyköteles
ba) az ügyfél nevére szóló, az illetékes építésügyi hatóság igazolását arról, hogy az építési tevékenység nem
építési engedélyköteles és
bb) az ügyfél nevére szóló építési tervdokumentációt, ami a tervezett építmény jellegétõl függõen tartalmazza
a helyszínrajzot, alaprajzokat, homlokzatokat, metszeteket és részletrajzokat, azok méretarányos adatait,
mûszaki leírást, a tervezõi névjegyzékben szereplõ tervezõ ellenjegyzését.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott dokumentumok esetében hiánypótlásnak helye nincs.
13. § (1) E rendelet alapján az ügyfél kizárólag egy támogatási kérelmet nyújthat be támogatási idõszakonként, amely azonban
több támogatási célterületre is irányulhat és különbözõ helyrajzi számú ingatlanon megvalósuló fejlesztést is
tartalmazhat.
(2) E rendelet alapján az ügyfél újabb támogatási kérelmet kizárólag akkor nyújthat be, ha
a) az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez nyújtandó
támogatások részletes feltételeirõl szóló 137/2008. (X. 18.) FVM rendelet,
b) az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez nyújtandó
támogatások részletes feltételeirõl szóló 160/2009. (XI. 19.) FVM rendelet,
c) a Nemzeti Diverzifikációs Program keretében a turisztikai tevékenységek ösztönzésére igénybe vehetõ
támogatások részletes feltételeirõl szóló 150/2009. (XI. 6.) FVM rendelet és
d) az e rendelet
keretében benyújtott támogatási kérelméhez kapcsolt utolsó kifizetési kérelmét benyújtotta.
(3) Ha az ügyfél rendelkezik a (2) bekezdésben meghatározott rendeletek keretében benyújtott, de még el nem bírált
támogatási kérelemmel vagy ezen támogatási kérelem vonatkozásában nem rendelkezik jogerõs támogatási
határozattal, e rendelet alapján benyújtott újabb támogatási kérelem csak akkor támogatható, ha a korábbi
támogatási kérelme jogerõs határozattal elutasításra került.
7. A támogatási kérelem elbírálása
14. § (1) A támogatási kérelmet az MVH az 1. mellékletben meghatározott pontozási rendszer alapján végzett értékeléssel és
a Törvény 32. § (1) bekezdés c) pontja szerinti rangsor állításával bírálja el.
(2) A kizárólag 2. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott 4. célterületre irányuló támogatási kérelmek esetében külön
rangsor kerül állításra.
(3) El kell utasítani a támogatási kérelmet, ha
a) a megítélhetõ támogatási összeg nem éri el az 1 000 000 forintot,
b) az e rendelet 1. melléklete szerint meghatározott értékelési rendszerben elérhetõ maximum pontszám legalább
50%-át nem éri el.
(4) Ha az ügyfél a 12. § (1) bekezdés e) és f) pontjában meghatározott értékhatárokra tekintettel nem köteles üzleti tervet,
vagy mûködtetési és fenntarthatósági tervet benyújtani, a támogatási kérelem elbírálása során az értékeléssel adott
pontokat arányosan kell figyelembe venni.
8. A kifizetési kérelem benyújtása
15. § (1) A kifizetési kérelmet az egyes mezõgazdasági és agrár-vidékfejlesztési támogatások igénybevétele esetén az
elektronikus kérelembenyújtás alkalmazásáról szóló 80/2008. (IV. 4.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint,
az elektronikus ûrlapkitöltõ szolgáltatás segítségével elõállított elektronikus ûrlapon, ügyfélkapun keresztül
2011. október 1. és október 31. között, ezt követõen évente
a) január 1. és január 31.,
b) április 1. és április 30.,
c) július 1. és július 31., valamint
d) október 1. és október 31.
között lehet benyújtani az MVH-hoz.
(2) A kifizetési kérelem
a) az ügyfél azonosítására vonatkozó adatokat,
b) az ÁFA-visszaigénylésre vonatkozó adatokat,
c) az igényelt támogatásra vonatkozó adatokat,
d) az elszámolt kiadásokra vonatkozó adatokat,
e) az elszámolt kiadások indokoltságát alátámasztó adatokat,
f) a lefolytatott közbeszerzési eljárásokra vonatkozó adatokat,
g) a megvalósult fejlesztésre vonatkozó információkat,
h) az ügyfél nyilatkozatát a vonatkozó feltételek megismerésérõl és tudomásulvételérõl
tartalmazza.
(3) Az utolsó kifizetési kérelemhez mellékelni kell
a) a 2. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, üzemeltetési engedélyt,
b) a 2. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott fejlesztés esetén a 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet 14. §-a szerint
kiadott igazolást,
c) a 2. § (1) bekezdés d) pont db) alpontjában meghatározott fejlesztések esetén a szolgáltatás minõsítésérõl szóló
igazolást, és
d) a turisztikai szakmai szervezeti tagság igazolását.
(4) A kifizetési kérelemhez benyújtandó dokumentumokat elektronikus ûrlapon, szkennelés útján elõállított formában
kell mellékelni a kifizetési kérelemhez.
9. A támogatás nem jogszerû felhasználása esetén alkalmazandó jogkövetkezmények
16. § (1) Ha az ügyfél a támogatási kérelemben vállalt átlagos foglalkoztatotti létszámnál kevesebbet foglalkoztat az
üzemeltetési kötelezettség harmadik évétõl kezdõdõen, akkor köteles a támogatási összegbõl – hiányzó
foglalkoztatottanként egyszer – a támogatási összeg 2%-ának megfelelõ összeg, de legalább 300 000 forint
visszafizetésére.
(2) A pontozási szempontok tekintetében vállalt kötelezettség nem teljesítése esetén, amennyiben a nem teljesítés
pontszámvesztést eredményezne, az ügyfél szempontonként a jóváhagyott támogatási összeg 2 %-ának megfelelõ
összeget köteles visszafizetni.
(3) A Vhr. 35. § (1) bekezdésben foglaltaktól eltérõen valamennyi kifizetési határozattal jóváhagyott támogatás
– amennyiben kifizetési kérelem alapján eljárás van folyamatban, úgy az annak során, a kapcsolódó ellenõrzések
alapján jóváhagyható támogatás összegét is figyelembe véve – kumulált összegét 20%-kal csökkenteni kell, ha az
ügyfél a támogatási határozattal jóváhagyott elszámolható kiadások összegének 50%-át teljesíti, de nem éri el az
összeg 80%-át.
10. Záró rendelkezések
17. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba.
18. § Ez a rendelet az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról
szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet 55. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket
állapít meg.