A letelepedési kötvény 2016 évig biztos sláger lesz

A DK jobban tenné, ha először a saját háza táján nézne szét, ahelyett, hogy másokat rágalmaz, hiszen a Gyurcsány-kormány idején telekcseréken és offshore cégeken keresztül szivattyúzták ki a közpénzeket az országból. A Gyurcsány-Bajnai-kormányok alatt 1000 milliárd forint landolt adózatlanul svájci és ciprusi bankszámlákon, sőt, az ország vezetőinek tudtával offshore cégeket hizlaltak a nemzeti vagyonból.

A DK állításaival szemben a közvetítőcégek nem viszik, hanem hozzák a pénzt az országba. Mindegyik cég a jelentkezéskor feltárta valós, magánszemélyű tulajdonosait, ezért nem igazak azok a vádak, miszerint offshore cégekről van szó, hiszen ilyen cégekről akkor beszélhetnénk, ha nem ismernénk a tulajdonosaikat.

Az állam eddig ötszáz millió eurónyi olcsó forráshoz jutott, ebből – az öt esztendős futamidő figyelembevételével – hatvan millió euró kamatelőnye származott, ami közel húsz milliárd közvetlen nyereséget jelent az államnak. 

A közvetítő cégek feladata, hogy az adott országban reklámozzanak, felkutassák és meggyőzzék a potenciális jelentkezőket. A nemzetközi gyakorlat az, hogy minden ország közvetítőkre bízza ezt a tevékenységet.

A cégek megbízási díjait a piac árazza be, az államnak semmilyen ráhatása nincs erre a területre. Azt viszont kiemelnénk, hogy a jelentkezők számára ma a magyar program a legolcsóbb, a legversenyképesebb, szeretnénk, ha ez így maradna.

A közvetítő cégeknek kötelezettségei vannak. Például ők készítik elő a hatósági eljárás lefolytatásához szükséges adminisztrációt, a letelepedési kérelem benyújtásakor pedig – igény esetén – lakcímet, lakást kell biztosítaniuk az ügyfélnek. Ezek szolgáltatások, ezért kérhetnek pénzt az ügyfelektől megállapodás szerint. Kérhetik a költségeik megtérítését (pl. reklám, iroda stb.). Erre ügyfelenként szabott árat alakítottak ki, ami a tapasztalatok szerint jóval kisebb a nemzetközi gyakorlatnál. Nálunk a legalacsonyabb a közvetítői díj, a kanadai programban ez a díj például százezer dollár, a bolgár és a portugál programban pedig nyolcvanezer euró.

A cégek működésének ellenőrzését a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) végzi. Havi kötelező adatszolgáltatás keretein belül pontosan meg kell adniuk a cégeknek, hogy kinek a befizetéséből mikor került sor az államkötvény bejegyzésére. Abban az esetben, ha egy cég valótlan adatot szolgáltat a BÁH részére, vagy nem jegyzi le az államkötvényt, elveszíti szolgáltatásait.

Törvényi előírás, hogy a kiválasztási folyamatot a gazdasági bizottság folytassa le. A kiválasztási folyamat nyílt eljárás keretein belül történt, bárki szabadon benyújthatta a kérelmét. A jóváhagyás megadásáról (és egy esetleges visszavonásról) a gazdasági bizottság honlapján fellelhető a határozat, ahogyan azok az iratok is nyilvánosak, amelyek alapján a jóváhagyás megszületett. A jelentkezőket a jelentkezési sorrend alapján a bizottság bírálta el, az kapott jóváhagyást, aki az országra elsőként jelentkezett és pályázata a törvényben rögzített formai követelményeknek megfelelt. A jelentkezéseket minden esetben a bizottság és nem a bizottság elnöke bírálta el. A jóváhagyott vállalkozások a törvény erejénél fogva más tevékenységet nem folytathatnak.

Az, hogy az adott cég milyen formában szeretné folytatni a tevékenységét, nem tartozik a bizottság hatáskörébe, a forma megválasztásához a célország jogát kell figyelembe venni. Minden kérelmező esetében a Belügyminisztérium nemzetbiztonsági ellenőrzést a folytat le.

Az Európai Unió a bevezetés óta semmilyen kérdést nem tett fel, mivel a program megfelel az európai uniós szabályoknak is, csak azok kapják meg a letelepedési kötvényt, akik megfelelnek a jogszabályoknak. Magyarország nem állampolgárságot, hanem letelepedést biztosít, és ez abszolút illeszkedik az európai uniós szabályozásba.

Ellentétben a Gyurcsány-korszakkal, amelynek idején offshore cégeken keresztül lapátolták ki a közpénzeket az országból, a letelepedési program bonyolítói nyereséget hoznak az országnak.

(fidesz.hu)