Hírközpont – hírek

Adó 1% felajánlás 2015: Tájékoztatás az szja 1%-os eljárás változásairól

Tájékoztatás az szja 1%-os eljárás 2014/2015. évi változásairól

A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (továbbiakban: Szf. tv.) módosítása következtében jelentősen átalakultak a 2014. rendelkező évi felajánlásokból részesülni kívánó civil szervezetek kedvezményezetté válásának, elszámolásának feltételei.

 

A felajánlásokból való részesedéshez szükséges várakozási idő valamennyi szervezet tekintetében egységesen két évre módosult.

  • A kedvezményezetté válás alapfeltétele, hogy

    • a szervezet a rendelkező nyilatkozat évének első napja előtt legalább 2 évvel korábban szerepeljen a bírósági nyilvántartásban,

    • belföldi székhellyel rendelkezzen,

    • nyilatkozata szerint közhasznú tevékenységet végezzen,

    • továbbá alapszabálya, alapító okirata szerint megfeleljen a Civil tv. 34. § (1) bekezdés d) pontja szerinti feltételnek, azaz közvetlen politikai tevékenységet nem végezhet.

  • Kedvezményezetté válás

    • 2014. rendelkező év
      A 2014. rendelkező évi nyilatkozatokban felajánló magánszemélyek által érvényesen megjelölt kedvezményezettek részére a NAV 2014. szeptember 1-ig adja postára a felhívó-tájékoztató leveleket, amelyben a szervezetek tájékoztatást kapnak a részükre felajánlott szja 1 %-os összeg várható nagyságáról, és azon törvényi feltételekről, amelyek meglétét a levél kézbesítését követő 30 napon belül igazolniuk kell a 1437A adatlapon.

    • 2015. rendelkező év

      • A 2015. rendelkező évben csak azok a szervezetek részesülhetnek az szja 1%-os felajánlásokban, amelyek 2014-ben kedvezményezettként előzetesen regisztráltatták magukat a NAV-nál. Az adóhatóság a 2015. évtől kezdve, minden év január 1-jén a honlapján teszi közzé az adott rendelkező évben felajánlásra jogosult kedvezményezettek adószámát, nevét, székhelyét.

      • A 2014. évben felajánlásban részesült szervezetnek a 1437A adatlapon kell jelölnie, amennyiben a szervezet a következő évekre vonatkozó előzetes kedvezményezetti regisztrációt is igényli.

      • Külön regisztrálnia – az elektronikus EGYREG adatlapon 2014. szeptember 30-ig – csak azoknak a szervezeteknek kell, amelyek nem kapnak felhívó-tájékoztató levelet, mert nem részesültek felajánlásban a 2014. rendelkező évben, vagy a 2015. rendelkező évben részesülhetnek első alakalommal az szja 1 %-os felajánlásokban pl.: a 2 éves várakozási idejük a 2015. rendelkező évre vonatkozóan teljesül első alkalommal.

      • A szervezet a nyilvántartásba vételt követő évben válik kedvezményezetté, a regisztráció visszavonásig érvényes. A regisztrálásra nyitva álló határidő jogvesztő, a késedelem kimentésére igazolási kérelem nem terjeszthető elő. Sikeres regisztráció esetén sem kaphat támogatást az a szervezet, amelyet a NAV kizárt a kedvezményezettek köréből.

  • További változás, hogy a kedvezményezett köztartozásának fennállását a NAV kizárólag a kiutalást megelőzően vizsgálja, és köztartozás fennállása esetén az adóhatóság intézkedik a kedvezményezett részére felajánlott adóösszegnek a nyilvántartott köztartozásra történő átvezetéséről és a fennmaradó összeg kiutalásáról a kedvezményezett részére. Kivételes méltányosság köztartozás fennállása esetén nem alkalmazható, az csupán a feltételek késett igazolása esetén kérhető, utoljára 2014-ben a 1437A adatlap késedelmes benyújtása esetén.

  • A 2014. január 1-től hatályos szabályok szerint csökkent a működésre felhasználható támogatás aránya és összege is. A kedvezményezett fenntartásával, működésével kapcsolatos költségek – ideértve a tartalékolást követő években felmerült, ilyen jellegű költségeket is – együttes összege a felhasználás évében nem haladhatja meg a felhasznált összeg huszonöt százalékát, de legfeljebb 25 millió forintot. A kedvezményezett reklám és marketing célú tevékenységére fordított költségeinek együttes összege a felhasználás évében nem haladhatja meg a felhasznált összeg tíz százalékát, de legfeljebb 10 millió forintot.
    Működési költségként kizárólag a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 7. § (10) bekezdésében meghatározott költségek számolhatóak csak el:

    • a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény

      • 79. §-a szerinti személyi jellegű ráfordítások,

      • 83. § (3) bekezdés szerinti fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai,

      • 86. § (7) bekezdés c) pont szerint a visszafizetési kötelezettség nélkül átadott, pénzügyileg rendezett, véglegesen átadott pénzeszközök összege,

    • székhely, működési hely – kivéve, ha az valamely alapító, tag, vezető tisztségviselő, alkalmazott vagy ezek hozzátartozója által bármely jogcímen lakás céljára használt ingatlana is egyben – fenntartásával és működtetésével kapcsolatos költségek, így különösen az ingatlan bérleti díja és a kedvezményezettet terhelő közműdíjak)

    • postaköltségek, telefon-, internet szolgáltatás alapdíja (kommunikációs költségek),

    • költségvetési szervek esetében a személyi juttatások, valamint a dologi kiadások.    

       

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Exit mobile version