Állami támogatás 2018/2019: Gázra, vízre, villanyra, távhőre lehet állami segítséget igényelni >>>
Ismét segítő kezet ad az állam a köztartozóknak! Ha villanyszámla, vízszámla, gázdíj, távhő számla vagy egyéb tartozásod van segít az állam! Már a köztartozásra is jár állami segítség!
Mutatjuk a részleteket! >>>
Ismét segítő kezet ad az állam a köztartozóknak! Ha villanyszámla, vízszámla, gázdíj, távhő számla vagy egyéb tartozásod van segít az állam! Már a köztartozásra is jár állami segítség! Mutatjuk a részleteket! >>> 
A családi csődvédelem akkor igényelhető, ha a ki nem fizetett adósság összege a törvényi keretek közt van. Vagyis minimális csúszással nem vehető igénybe a csődvédelem, mint ahogyan százmilliós hátralék kifizetésének megkönnyítéséhez és a hitel részleges leírásához sem.
A legjellemzőbb tartozás, amely miatt a családi csődvédelmet 2009-ben felvetette a KDNP, a devizaalapú hitel törlesztése volt. A legnagyobb hátralékot ugyanis nem gáz- vagy villanyszámlával, hanem a világválság során elképesztően erősödő svájci frankban elszámolt hitelek nem törlesztésével lehetett felhalmozni.
Akár személyes érintettség, akár beszámolók alapján mindenki ismer olyan eseteket, amikor a törlesztőrészlet másfél-kétszeresére emelkedett, és az adós képtelen volt fizetni a törlesztést – különösen, ha a gazdasági válság miatt még a munkahelye is megszűnt. Néhány hónap alatt is komoly hátralékot lehetett így felhalmozni, de előfordulhat, hogy valaki évek óta görgeti maga előtt a hitelhátralékát, és így az több tízmillió forintra is rúghat.
A nagyobb léptékű eladósodás mellett azonban a jogszabály alkotója nem feledkezett meg a kisebb hátralékkal sújtottakról sem. Bár egy devizahitel törlesztését nem éri el, ha valaki huzamosabb ideig nem fizet a villanyért, esetleg egy keményebb télen a gázért, távhőért, akkor is könnyen felgyűlhet akár egymillió forint tartozás is anélkül, hogy a szolgáltató megszüntetné a szolgáltatást (erre bizonyos esetekben nincs is lehetőség).
A jellemző tartozások tehát a banki törlesztés elmaradásából, illetve a rezsicsekkek kiegyenlítetlenségéből fakadnak. Fontos korlátozás, hogy aki a törvényben előírtnál többfelé tartozik (tehát például 12 szolgáltató és bank irányába), annak nincs lehetősége magáncsődöt kérni akkor sem, ha a az elmaradása összege egyébként beleesik a törvény által húzott alsó és felső határ közé.
Nagyon röviden végigfutva a kritériumokat: a csődvédelem kérhető legalább 2 millió és legfeljebb 60 milliós tartozás esetén. Legalább egy tartozásnak 90 napnál hosszabb idő óta kell fennállnia. A tartozások között kell lennie legalább egy hitelnek is, nem csupán rezsitartozásnak. Aki ötnél több helyre tartozik, az nem kérhet védelmet.