Az állam akkor cselekszik a leghelyesebben, ha olyan intézkedésekről határoz, amelyek egyszerre segítik az állások megőrzését, a gyermekek felnevelését és azt, hogy a fiatalok idehaza boldogulhassanak – mondta lapunknak Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A tárcavezető szerint a személyi jövedelemadó 2011 óta élő rendelkezései megfelelnek a modern közteherviselés legfontosabb kívánalmainak, hiszen amellett, hogy méltányos feltételeket támasztanak, hozzájárulnak bizonyos társadalmi célok eléréséhez. Elsősorban is ahhoz, hogy a családok élete könnyebb legyen, a gyermeknevelés pedig ne jelentsen egyet az anyagi szűkölködéssel, az évtizedes nélkülözéssel.

– Az idén akár 230 milliárd forint is maradhat azoknál a családoknál, amelyekben a kiskorú gyermeket nevelő szülők legális keretek közt dolgoznak – mondta a miniszter, majd kitért rá, mire alapozza becslését. Az első hét hónap alatt ugyanis a kedvezmény nyomán összesen 114 milliárd forinthoz jutottak a szülők. – A részeredmény önmagában talán nem sokat mond, már csak azért sem, mert az adófizetők nemcsak év közben, de az adóbevallás elkészítésekor, a következő év elején is igényelhetik a gyermekkedvezmény miatt őket megillető summát – jegyezte meg Varga Mihály. – Az viszont beszédes – folytatta –, hogy az idei részösszeg pontosan 23,4 milliárddal magasabb, mint a múlt évi érték.

A számottevő emelkedésnek két oka van. Egyrészt az, hogy az adófizetők a tavalyinál nagyobb jövedelem után érvényesítettek kedvezményt. A növekedés érdemi része ugyanakkor abból adódik, hogy az idei esztendőben már nemcsak a fizetendő személyi jövedelemadóból, hanem az egészségügyi és a nyugdíjjárulékból is levonhatják az érintettek a kedvezmény összegét. Az új lehetőséggel eddig nagyjából kétszázezren éltek, tehát az érintett szülők húsz százalékánál még több pénz maradt. A pluszösszegek főként az alacsony keresetből élő többgyermekes családok lehetőségeit bővítik, s azokat hozzák kedvezőbb helyzetbe, akik egyedül nevelik a gyermekeiket. A lehetőség az egykeresős háztartásokat is további összegekhez juttathatja. Ma már jórészt azok is teljeskörűen igénybe vehetik a családi kedvezményt, akik korábban ezt nem tudták.

Az eddigi eredményekről szólva a miniszter azt mondta, hogy négy év alatt körülbelül 770 milliárd forintról mondhat le az állami költségvetés a családok javára. Az új személyijövedelemadó-rendszer ugyanis az első két évben egyaránt 180-180 milliárd forintot hagyott kedvezmény címén a családoknál, vagyis a költségvetés 2011-ben és 2012-ben összesen 360 milliárddal járult hozzá a gyermekek iskoláztatásához, gondozásához. Tavaly az adatok hasonlóan alakultak, az emelkedés egy-két milliárd forint volt. Ehhez adódik majd hozzá az idei nagyjából 230 milliárdos tétel.

Varga Mihály kitért arra is, hogy térségünk államai közül – adókedvezmény formájában – Magyarország támogatja a legnagyobb mértékben a családokat. Romániában például nincs a gyermekek nevelését segítő adólehetőség. A cseh szabályok gyermekenként havi mintegy 12,5 ezer forintos enyhítést adnak, a szlovák állam ennél kisebb tehercsökkentésre kínál módot. A magyarhoz hasonló szisztémát Lengyelország alkalmaz, de a családoknál ott kevesebb marad. – Az elmúlt években a gazdasági válság élesen világított rá arra a már korábban is nyilvánvaló összefüggésre, miszerint idővel komoly bajba kerülnek azok az államok, amelyek nem becsülik meg a legálisan munkát vállalókat, és nem fektetnek a jövőbe, nem áldoznak a gyermekek felnevelésére – fogalmazott a miniszter.