#DeleteFacebook
Egyre nagyobb nyomás nehezedik a Facebookra a korábban kirobbant – és a Cambridge Analytica nevével fémjelezett – adatvédelmi botrány miatt, ami már a tőzsdei árfolyamokon és a közhangulaton is jól látszik.
A Facebook történetének legsúlyosabb botrányát éli meg a héten. A Cambridge Analytica „adatlopása” megrengette a közösségi oldalak adatbiztonságába vetett egyébként sem túl stabil lábakon álló bizalmat. Mark Zuckerberg sajnálja az esetet és az adatkezelési elvek változását ígéri, de nem úgy tűnik, mint aki belátja, hogy a szektor egész üzleti modellje veszélybe kerülhet. Nem fogják betiltani a Facebookot, de a szabályozások és büntetések megnyirbálhatják a profitot, a felhasználók kivonulásáról nem is beszélve. A hatásokat egyelőre nehéz számszerűsíteni, de a befektetők már reagáltak, esett a héten a nagy amerikai technológiai cégek árfolyama. 
Túl kevés, túl későn
Tavaly még arról beszélt mindenki, hogy Mark Zuckerberg pályázhat az amerikai elnöki pozícióra pár éven belül, ehhez képest nagy fordulatot hozott a hétvégén kirobbant adatkiszivárogtatási botrány. Most már azért kell harcolnia, hogy bízzanak benne a felhasználói és azt kell bizonygatnia, hogy képes vezetni egy Facebook-méretű nagyvállalatot.
A Cambridge Analytica-botrány
A hétvégén robbant a hír, hogy a Cambridge Analytica nevű brit politikai elemzőcég 50 millió Facebook-felhasználó profiljához fért hozzá kétes, feltehetően illegális módon. Még 2013-ban egy brit akadémikus fejlesztett egy alkalmazást, amin keresztül 270 ezren töltöttek ki egy felmérését. De az alkalmazás nem csak a saját felhasználói adatait kapta meg, hanem hozzáfért az ismerőseik profiljához is, így 50 millió Facebook-felhasználó adata szivárgott ki. Ami végül a Cambridge Analyticához került. Akikről pedig azt feltételezik, hogy akár befolyásolhatták az amerikai elnökválasztást is a hozzájuk került adatoknak köszönhetően, a választók manipulálásával.
Világra szóló botrányt kavart az eset és a közösségi oldallal szembeni ellenérzéseket csak súlyosbította, hogy a cégvezetés napokig hallgatott, Mark Zuckerbergnek öt napjába telt, hogy megszólaljon az ügyben. Akkor is csak annyi történt, hogy elismerte, cserbenhagyta a felhasználóit, de úgy tűnik, hogy nem egy súlyos bizalmi válságként éli meg az eseményeket. Pedig az. És nem is csak a Facebookról szól.
A Facebook tagadta végig, hogy bármi hibát elkövetett volna, szerinte a politikai elemző cég szegte meg a szabályokat és hozzátette, hogy ez többé nem fordulhat elő.
Felnyílik a felhasználók szeme
A hasonló események ráébresztik a felhasználókat a veszélyekre, hogy adataikat rábízzák technológiai vállalatokra, amelyek gyakorlatilag fekete dobozokként működnek.
A Facebook üzleti modelljének három alappillére van:
- az addikció, hogy a felhasználók minél több időt töltsenek a képernyőre tapadva
- az adatgyűjtés a felhasználók viselkedéséről, hogy minél jobban kiismerjék őket, így releváns tartalmakat és reklámokat kínálhassanak nekik
- a hirdetők meggyőzése, hogy fizessenek ki súlyos összegeket az oldalon az ügyesen targetált hirdetésekért.
Mindezek következménye, hogy a cégnek olyan tartalmat kell kínálni a felhasználók számára, ami megragadja a figyelmüket és el kell adnia a hirdetéseket bárkinek, aki hajlandóságot mutat rá. Ha pedig ezek közül bármelyik meginog, az az egész üzleti modellt megingathatja.
Vége a Facebooknak?
Az amerikai és európai szabályozó hatóságok is vizsgálódnak, aggályos, hogy a Facebook már 2015-ben tudott az esetről, de nem figyelmeztették az érintett felhasználókat sem. Az pontosan soha nem fog kiderülni, hogy milyen mértékben segítette a Cambridge Analytica Donald Trump megválasztását, de mindig ott fog lebegni a feltételezés, hogy a választás nem volt teljesen tiszta.
Az eset csak erősíti azt, a közösségi oldalakról kialakult képet, miszerint túlságosan könnyelműen kezelik az adatbiztonsági irányelveket és tolerálják a hibákat. 2017 elején Mark Zuckerberg még „őrületnek” nevezte, hogy az álhírek befolyásolhatták esetlegesen az amerikai elnökválasztást, de szeptemberben már elismerték, hogy oroszokhoz kapcsolható cégek elköltöttek 100 ezer dollárt politikai hirdetésekre a platformon, amit 150 millió felhasználó láthatott.
A Facebookot nem fogják betiltani vagy ellehetetleníteni, de nagy az esélye a szabályozás szigorításának – mutat rá az Economist. Adókat szabhatnak ki az online cégekre és bírságok jöhetnek, a bizalmatlan felhasználók pedig elhagyhatják a platformot. Amerikában már 2017 nyara óta stagnál a felhasználószám és a várakozások szerint idén először történhet meg, hogy csökken a Facebook piaci részesedése a digitális hirdetési piacon.
Mark Zuckerberg feladata most (ha jót akar a közösségnek és a vállalatnak is), hogy újjáépítse a közösségi oldalakba vetett bizalmat. Amit eddig ígért, hogy
- felülvizsgálják az alkalmazásokat
- szigorítják a fejlesztők hozzáférését az adatokhoz
- segítenek a felhasználóknak kontrollálni, hogy melyik alkalmazás milyen adatukhoz férhet hozzá.
De elemzők véleménye szerint ez még nem biztos, hogy elég lesz. A Facebooknak most egy teljes körű, független vizsgálatot kellene indítania az adatbiztonságról és kivizsgálnia, hogy milyen szerepet játszott a 2016-os választásokban és a Brexit-népszavazásban. Amit nyilvánosságra is kellene hozniuk és kellenének rendszeres jelentések az adatlopásokról, visszaélésekről. Másrészt kellene egy külön testület, ami a szabályok végrehajtását ellenőrizné és amin keresztül független személyek bele tudnának nézni nem csak a Facebook rendszerébe és a többi platformba is anélkül, hogy megsértenék az adatbiztonságot. Ezzel a felhasználóknak is nagyobb hatalma lenne afölött, hogy mennyire követik online tevékenységeiket és meg tudnák akadályozni, hogy információkat osszanak meg harmadik felekkel.
A technológia szektornak most is össze kell fognia a probléma megoldásában, de ebben már van rutinjuk hiszen annak idején megszülettek hardveres és szoftveres standardok is. Ha nem teszik meg és nem állnak elő egy közös megoldással a vállalatok, akik egyébként kemény versenytársai egymásnak, akkor a kormányzat beavatkozása elengedhetetlen lesz.
Nagyon úgy tűnik, hogy a Facebook most azt hiszi hogy elég csak valamiféle hajlandóságot mutatnia a változásokra, de neki és mindenkinek, aki a felhasználói adataival zsonglőrködik, meg kell értenie, hogy az egész üzleti modelljük veszélybe kerülhet.
A felhasználók egyre tisztábban látják, hogy tulajdonképpen ingyen odaadják adataikat és hagyják magukat manipulálni, amiből a közösségi oldalak profitot csinálnak, ez pedig véget is vethet ennek a jól bevált receptnek. Lehetséges, hogy eljön az az idő, amikor kompenzálni kell a felhasználókat az adataikért, vagy a cégeknek lehetővé kell tenniük, hogy előfizessenek egy olyan szolgáltatásra, amin nincsenek reklámok – írja az Economist.
500 milliárd dollárt ér a Facebook. Egyelőre
A Facebook közel 500 milliárd dollárt ér. De mindössze 14 milliárd dollár a tárgyi eszközök értéke, minden más immateriális, ami nagyban leértékelődhet, ha az üzleti modell bedől. A botrány több csatornán keresztül hathat a Facebook működésére:
- A felhasználók számának növekedése már egy ideje megállt az Egyesült Államokban. A botrányt követően elindult a #deletefacebook-mozgalom, ami alapján arra számítanánk, hogy felhasználók vonulhatnak ki és csökkenésnek indulhat a felhasználószám. Mivel az Egyesült Államok a Facebook legértékesebb piaca az egy felhasználóra jutó bevétel tekintetében, így ez fájdalmas lenne a cégnek.
