Egészségügyi béremelés /táblázat/ 2015-16: Minden egészségügyi dolgozó kap béremelést !
Az orvosok bérének jelentős emelésére lenne szükség 2015 és 2016 közt, hogy érdemben csökkenjen a külföldre távozók száma – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Velkey György. A közintézményekben zajló magánpraxisok kifehérítése után a szolidaritás elvéhez továbbra is feltétlenül ragaszkodna a Magyar Kórházszövetség elnöke.
A Magyar Kórházszövetség elnöke szerint az orvosok bérének jelentős emelésére lenne szükség, hogy érdemben csökkenjen a külföldre távozók száma.
Az elmúlt évek elvándorlási hulláma miatt nagyon elöregedett a magyar orvostársadalom – hívta fel a figyelmet Velkey György.
„2011-ben a kérelmezők, – itt a pontosan eltávozók nehezen meghatározhatók – 1200-an voltak. Most orvosokról beszélek. Aztán ’12-ben, ’13-ban csökkent, 1000 körüli értéken voltunk 2013-ban, az idei adatokat nem tudjuk. Ezek főleg fiatalabb orvosok. Néhány év, de különösen egy-két évtized múlva nagyon fog hiányozni, most is már hiányzik egy fiatal orvos generáció. Tehát ez egy nagyon súlyos kérdés” – hangsúlyozta a Magyar Kórházszövetség elnöke.
„Nem csak bérkérdés a migráció, nem akarom ezt mondani, de olyan lemaradás van a bérekben más ágazathoz, vagy külföldhöz viszonyítva, hogy ha ez a béremelési hullám nem folytatódik, akkor nem fogjuk tudni itt tartani az orvosokat. Nagyon nagy a csábítás Európába, ahol hatalmas orvoshiány van, elviszik a magyar szakembereket, ha nem lépünk” – tette hozzá Velkey György.
A Magyar Kórházszövetség elnöke a béremelések folytatását sürgette.
„Tehát azt én már most súlyosnak tartom, hogy 2014-ben nem volt a béremelésnek következő lépése. Különösen az ügyeleti díjak azok, amelyek nem emelkedtek ezalatt az időszak alatt. Óradíjban egy hatvanéves, főorvos beosztású szakorvos éjszakai ügyeletben hányad részét kapja mondjuk a mérnöki óradíjnak? Tizedét??? Körülbelül 2500-2800 forint az óradíja” – mondta Velkey György.
A Magyar Kórházszövetség elnöke megjegyezte, hogy egy pályakezdő orvos óránként 1200 forintot kap az éjszakai ügyeletért.
Velkey György hangsúlyozta: ki kellene fehéríteni a közellátásban is dolgozó orvosok közintézményben folytatott magánpraxisát.
„Abban a rendszerben, hogy ha ezt kifehérítjük, és azt mondjuk, hogy ezt a fajta működést befogadja a közintézmény, akkor ott sokkal világosabb viszonyok alakíthatók ki, és néven nevezhetők azok a kérdések, hogy igen, a közvagyont, az ilyen értelemben rendelkezésre álló kórházi teret hogyan használja ki az orvos és ez mibe kerül, ezért mivel tartozik a beteg” – mondta Velkey György.
A Magyar Kórházszövetség elnöke ugyanakkor a szolidaritás elvének elsődlegességéről is beszélt.
„Azok, akik a járulékot becsületesen befizették egész életükben, a bérből és fizetésből élő emberek, kapjanak tisztességes, kiszámítható, magas szintű ellátást, de aki még magasabb szintűt, vagy választott vagy hamarabb megjelenő ellátást akar, az eddig is megtalálta, és találja meg most, de úgy, hogy a közellátó az kapjon bónuszt” – hangsúlyozta Velkey György.
A Magyar Kórházszövetség elnöke többletforrásokat remél a jövő évi költségvetésben.
„Forrásbővítéssel, a rendszer rugalmasabbá, decentralizáltabbá tételével, a fenntartó rendszer nem erős megbolygatásával, a béremelés folytatásával kellene tovább mennie a rendszernek” – emelte ki Velkey György.
Életpályamodellt és a közszféra átlagához igazodó bérezést szeretnének az egészségügyi szakdolgozók, és az utánpótlás kérdése is égető probléma. Minderről Bugarszki Miklós, a Magyar Ápolási Egyesület elnöke és Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke beszélt szerdán Budapesten.
A egészségügyi szakdolgozók negyvenötödik, kétnapos országos kongresszusa előtt tartott sajtótájékoztatón az ápolási egyesület elnöke emlékeztetett, hogy az elmúlt két évben volt bérkiegészítés a szakdolgozók körében, de fontosnak tartotta kiemelni, hogy az egészségügyi ágazaton belül se szakadjanak el a bérek. Az ágazati béreknek valamennyire igazodniuk kell a közszférában dolgozókéhoz, mivel nagy az elmaradás, hiszen míg az átlagos bruttó bérszint 220 ezer forint, addig a szakdolgozóké átlag 160-170 ezer forint – mondta.
Bugarszki Miklós úgy véli, azokban az ágazatokban, amelyekben életpályamodellt alkalmaznak, „kicsit előrébb járnak” a bérkérdésekben. Jelezte, hogy az egyesület már 2010-ben letett egy javaslatot a szakdolgozókra vonatkozó életpályamodellről, többször tárgyaltak is róla az ágazati vezetőkkel, de végül nem valósulhatott meg.
Balogh Zoltán kamarai elnök kifejtette, Magyarországon 26 ezer egészségügyi szakdolgozó, ápoló hiányzik a rendszerből. A választások után ezzel a feladattal foglalkozni kell – mondta.
A bérezésről szólva kifejtette, a meglévő ösztöndíj-rendszert folytatni kell vagy újakat szükséges behozni a rendszerbe, ugyanakkor differenciálásra szükség van, hiszen nagyon változatos szakképesítésűek és végzettségűek a szakdolgozók.
Török Krisztina, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) főigazgatója emlékeztetett, hogy több mint 73 ezer szakdolgozó kapott az elmúlt két évben, több lépcsőben bérkiegészítést. De meg kell találni a forrásokat a további béremelésekre – tette hozzá.
Kérdésre válaszolva elmondta, a szakmai szervezetekkel közösen kidolgozták az országos ápolásügyi stratégiát, amely egyeztetési fázisban van, a belőle fakadó jogszabályalkotás pedig ősszel várható.
Rauh Edit, az Emberi Erőforrások Minisztériuma fejlesztési főigazgatóságának vezetője elmondta, hogy megkezdődött az életpályamodell elemeinek egyeztetése. 2011-től kétezer szakápolót és szakasszisztenst képeztek ki központi forrásból, uniós forrásból pedig újabb szakképesítés megszerzését tették lehetővé, valamint ösztöndíjat és helyettesítési díjat biztosítottak az intézményeknek.