A munkaviszony megszüntetésére irányuló közös megegyezésről szóló iratban a felek erre vonatkozó közös szándékát egyértelműen kifejezésre kell juttatni. Ha a megállapodás nem tartalmazza a felperes ilyen nyilatkozatát és az erre irányuló szándéka a „megállapodás” körülményeiből sem vezethető le, a megszüntetés jogellenes, mert közös megegyezés létrejötte nem állapítható meg – így szól a Kúria egyedi döntése.

A munkaviszony megszüntetése közös megegyezéssel lényege az, hogy a megszüntetés minden körülményéről a felek maguk állapodnak meg, a felek kifejezett, határozott, egyértelmű akaratát tükrözi. 

 

 

 

 Kettő dolgot kell nagyon az eszünkbe vésni:

 

1. A közös megegyezés csak írásban érvényes, ugyanúgy, minta a munkaviszonyt megszüntető minden más egyéb nyilatkozat is.

 

2. A közös megegyezés mindkét fél, kölcsönös előnyöket tükröző akaratát fejezi ki, így – gyakorlatilag – szinte bármiben szabadon meg lehet állapodni.

 

Közös megegyezéssel megszüntethető a munkaviszony akkor is, ha a munkavállaló felmondási tilalom vagy korlátozás alatt áll.

 

A munkaviszony megszüntetése nem érinti automatikusan a tanulmányi szerződés fennállását, de ugyanez lehet a helyzet például a munkáltatói építési kölcsön nyújtásáról szóló szerződéssel is.

 

A megszűnés időpontjáig igénybe nem vett időarányos szabadság pénzbeli megváltása azonban kötelező, nem megállapodás kérdése.

 

Ha a közös megegyezést munkáltató kezdeményezi, a munkavállalónak általában csak akkor áll érdekében elfogadni, ha legalább ugyanazokat a juttatásokat megkapja, mint amelyek a munkáltató felmondása esetén járnának (felmentési időre eső távolléti díj, végkielégítés amire érdemes gondolni).

 

A juttatások meghatározására azért érdemes odafigyelni, mert ebben is teljes szabadságot élveznek a felek, azaz a munkáltatói felmondásnál egyébként járó összegnél kevesebb, illetve több is kiköthető.

 

Még egy nagyon fontos dolog:

 

Ha a munkavállaló nem kap kellő gondolkodási időt a közös megegyezés elfogadása előtt, a munkáltató téves tájékoztatást ad az egyéb lehetőségekről (pl. a felmondás esetén járó juttatásokról), vagy jogellenes fenyegetéssel, kényszerítéssel bírja rá a munkavállalót az aláírásra, a közös megegyezés megtámadható.

 

Ez egész pontosan azt jelenti, hogy a munkáltatóval írásban közölni kell az észrevételeinket, majd ha azt a munkáltató nem fogadja el, vagy 15 napon belül nem válaszol, a munkavállaló 30 napon belül bírósághoz fordulhat. A közös megegyezés megtámadása esetén nem lehet közvetlenül a munkaügyi bírósághoz fordulni, először mindenképpen meg kell kísérelni a munkáltatóval rendezni a vitát.