Földbérleti szerződés: Csak átutalással lehet földet bérelni

 

„Újabb trükköt alkalmaznak az osztrákok a hazai föld megszerzése érdekében. Irreálisan magas, a valóságban gyakran ki sem fizetett bérleti ajánlatokat tesznek a tulajdonosoknak, amivel szándékosan megtévesztik az előjogokkal rendelkező magyar gazdákat”, írja a Magyar Nemzet.

Át kell gondolni a földbérletekkel kapcsolatos pénzmozgások nyomon követhetőségét, mert jelenleg semmilyen formában sem ellenőrizhető, ki mennyit és kinek fizet ki bérleti díjként az országban – mondta a lapnak Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára.

Már vizsgálják azokat a jogi lehetőségeket, amelyekkel átláthatóvá lehetne tenni a bérleti díjakkal kapcsolatos pénzmozgásokat. Többek között szeretnék elérni, hogy a jövőben a földbérleti díj összegét csak átutalással lehessen kifizetni, az erről szóló bizonylatot pedig meg kellene őrizni. A tartozásokat vagy más követeléseket pedig a díjba ne lehessen beleszámolni.

Azt is elmondta, hogy miután egyes földhasználók a bérleti díjakat nem vagy csak részben fizetik ki, és e követelés elismertetése csak nagyon hosszadalmas bírósági eljárással érhető el, e téren is változtatásokat kezdeményeznek. Olyan jogi megoldást keresnek, amelyek segítségével elérhető, hogy a díjtartozás a jövőben ne csak jogerős bírósági döntés birtokában lehessen behajtani.

előzmények:

 

Összesen mintegy 6 ezer bérleti szerződést írt alá a nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) a Vidékfejlesztési Minisztérium állami földekért felelős államtitkára közlése szerint. Az állami földbérlet-pályázatok elbírálásának módja, az üzleti tervre adható szubjektív pontok magas aránya és a helyi gazdák kisemmizése sok településen országos vihart kavart.

Szabó Rebeka a Párbeszéd Magyarországért (PM) szakpolitikusa két évi pereskedés után összesen 4-5 megyéből 183 pályázat bírálati jegyzőkönyvét kapta kézhez. A Népszava kérdésére a szakpolitikus elmondta, egyelőre még nem töltötte fel valamennyi dokumentumot az internetre, mindenesetre azt tervezi, hogy összesítést is készítenek a nyilvánosságra hozott adatok alapján arról, hogy kik és milyen pontozással nyertek az egyes településeken akár minden pályázatukkal.

Tiborcz Eszter, Orbán Ráchel sógórnője például Bicskén négy állami földterületre pályázott, és mindet meg is nyerte az üzleti terv szubjektív pontjainak segítségével. Válon például Mészáros Lőrinc, felcsúti polgármester, a helyi labdarúgó akadémia kuratóriumi elnöke, a Pancho Stadion építésének egyik jeles támogatója, a miniszterelnök szűk köréhez tartozó vállalkozóhoz köthető Búzakalász 66. Felcsút Kft., illetve egy Mészáros János nevű személy nyert minden pályázatával, szintén az üzleti tervre adható pontokkal. Szabó Rebeka azt is közölte, Csákváron is egy érdekkörhöz köthető személyek nyertek pályázataikkal. A szintén Orbán Viktor közeli ismerőseiként emlegetett Flier család Óbarokkon és Felcsúton is eredményesen pályázott.

A PM szakpolitikusa lapunknak megjegyezte, nem csak szubjektív pontokkal, de a foglalkoztatási kötelezettség félreértelmezésével – amit akár kisebb fajta csalásnak is lehet tekinteni -, szintén jó néhányan lekörözték vetélytársaikat. Azzal ugyanis, hogy a foglalkoztatottakat nem hektárra lebontva, hanem az összlétszámot tekintve vették figyelembe, többlet pontokat hozhatott. Több pályázatnál is kimutatható az egyéni és a vele egy településen induló és szintén nyertes gazdasági társaság közötti kapcsolat.

Szabó elmondta, a dokumentumokban szereplő nevek Ángyán József tanulmányaiban is szerepeltek és egyben cáfolta Bitay Márton Örsnek, a VM állami földekért felelős államtitkárának azt az állítását is, hogy az egykori államtitkár a szerződések alig 10-15 százalékát dolgozta csak fel, ezért a következtetései nem mérvadóak. Ezzel szemben Ángyán az NFA honlapján publikált valamennyi pályázatot számba vette – közölte Szabó Rebeka. A politikus a nyilvánosságra hozott dokumentumok alapján hangsúlyozta, ezek is azt bizonyítják, a pályázati rendszer jelenlegi formájában fenntarthatatlan. Szabó a kishantosi pályázatokat is kikérte, így ha azokat is megkapja, szintén nyilvánosságra hozza.

A PM és az MSZP agrárpolitikusai is többször felhívták arra a figyelmet, hogy ezek a szerződések a jó erkölcsbe ütköznek. „Nem hiszem, hogy ennek alapján meg lehet támadni ezeket a szerződéseket a bíróságokon, de talán a foglalkoztatási pontok szabálytalanságai miatt lehet perelni, de ezt csak az érintett vesztes gazdák tehetik meg” – mondta Szabó Rebeka.

A Népszavának nyilatkozó, földügyekben jártas jogász szerint azonban igenis lenne esély a jó erkölcsbe ütköző szerződések semmissé tételére a régi és az új Polgári Törvénykönyv alapján is. „A kialakult bírói gyakorlat szerint, a szerződés jó erkölcsbe ütközik, ha a szerződésben vállalt magatartás konkrét rendelkezést nem sért, azonban a közfelfogást, az abban megjelenő erkölcsi normarendszert súlyosan, kirívóan és nyilvánvalóan irritálja” – jegyezte meg a jogász.

A szakember úgy vélte, egy próbapert mindenképpen megérne egy ilyen szubjektív pontozással megnyeretett, illetve a másik fél számára elveszített pályázat.

——————————————————–