Hírközpont – hírek

illeték mértéke 2016 – ezeket az illetékeket törölné el a kormány

illeték mértéke 2016 – ezeket az illetékeket törölné el a kormány

 

Az állami rezsicsökkentés jegyében 18 illeték eltörlését javasolja a kormány, amiről bárki szavazhat az interneten. Az nem tudni, hogy a kormányzati döntést mennyiben befolyásolja majd ez az újabb „konzultáció” ám nagyon demokratikusnak tűnik. Ráadásul az internet használatával jóval olcsóbb, mint a kormány papír alapú konzultációi.
 

A nemzeti konzultációkban megfáradt polgárokat és cégeket kívánja feldobni kormány azzal a internetes közvélemény-kutatással, ahol arról lehet szavazni, hogy a jövő évi költségvetésből 10 milliárd forintot hogyan használjanak fel. Az elfogadásra váró 2016-os büdzsé 16 561 milliárd forintot költ az adófizetők pénzéből,  ebből kerül ki az a tízmilliárd, amit az ún. állami rezsicsökkentésre fordít a kormány.  Arról most sem lehet szavazni, hogy adjunk-e pénzt a 49 milliárdos úszó vb-re vagy épp a stadionok építésére. Két kérdőív született, egy a vállalkozásoknak, egy pedig az állampolgároknak: mind a két listán 9-9 illeték csökkentése szerepel, de van lehetőség javaslatot is tenni. Ha érkezik is rá javaslat, valószínűleg az olyan, nagyobb bevételt generáló, valójában adó jellegű illetéktípusok esetében, mint amilyen az autóvásárláskor fizetendő vagyonszerzési illeték vagy az ingatlan-adásvétel illetéke, nem várható érdemi csökkentés.

A lakossági kérdőíven szereplő pontok alapján szóba kerülhet az erkölcsi bizonyítvány igénylésének ingyenessé tétele vagy épp az ellopott igazolványok költségmentes pótlása. Az előbbi jelenleg 3100, illetve 4400 forintba kerül – postán igényelni az olcsóbb megoldás, míg ha személyesen intézzük, akkor többet kell fizetni. Az elvesztett, ellopott igazolványok pótlásáért is fizetni kell: a tb- és adókártya 3000-3000 forintot kóstál, míg egy jogsi pótlása már 4000 forintba kerül, a forgalmi 6000 forintot ér. Szintén ingyenes lehet az igazolványok pótlása a családi név megváltozásakor – vagyis például házasságkötéskor.

Ingyenes lenne az egyetemi felvételi?

Jelenleg 2300 forintot kell fizetni az ellopott gépjármű forgalomból kivonásért – nagy valószínűséggel ez az eljárás is ingyenes lehet. De a javaslatok között szerepel, az értesítési cím bejegyzésével kapcsolatos eljárás ingyenessé tétele, vagy épp a konzultáció kezdetén a köztudatba bedobott tűzgyújtási – kerti hulladék égetési – engedély intézése is

Az ingyenes felsőoktatáshoz a kormány az utóbbi években felemásan viszonyul: általában korlátozni szeretnék a felsőoktatásba ingyenesen bejutók számát, szűkítették az állami finanszírozású szakok számát, ezért némi meglepetéssel tapasztaltuk, hogy a felsőoktatási felvételi alapdíjának ingyenessé tételéről is lehet szavazni. Ma 9000 forintért lehet egyetemre felvételizni, ezért a jelentkező három helyre nyújthatja be felvéteti kérelmét. A javaslatok között felvették a külföldi nyelvvizsga bizonyítvány honosítási eljárását is, amely ma még tízezer forintba kerül.

 

Örülhetnek majd a népi iparművészek és az oknyomozó újságírók?

A cégeknek felajánlott kilenc illetékcsökkentési javaslat között első helyen szerepel a adóhatósági igazolások ingyenessé tétele. A javaslat vélhetően zöld utat kap, mert Lázár János illetékügyi konzultációjától függetlenül napirenden van a NAV reformja. A tervek szerint szeptemberben a parlament elé kerül az adózás rendjének a szokottnál is mélyebb módosítása. A cél az, hogy az adóhivatal átálljon legalábbis az szja esetében az önbevallásról az adókivetésre, vagyis a jövőben nem kellene a bevallással bíbelődni, hanem az adóhivatal számolná ki az adókötelezettséget. Ebbe a reformba akár bele is férhet az igazolások ingyenessé tétele – más kérdés, hogy ez bevételkiesést jelentene a NAV-nak.

 

Az oknyomozó újságírók, az üzleti partnerükkel szemben gyanakvók Mekkája is eljöhet: a javaslatok között szerepel  a cégbírósági eljárások ingyenessé tétele. Ha ezt elfogadnák, akkor a javaslat szerint bárki ingyenes hiteles cégkivonatot, cégmásolatot kérhetne a cégbíróságoktól. A javaslat általánosságban teszi fel a kérdést – ebből akár az is következhet, hogy korlátlan mennyiségben lehet lehetne cégbírósági adatot igényelni. 

A kormány ajánlati listáján szerepel a telephely engedélyezési eljárás, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató cégek regisztrációjának illetékmentessé tétele is. Apró gesztus lenne a vasárnapi vasárnapi boltzárért, ha ingyenessé tennék az üzletek működési engedélyével kapcsolatos eljárásokat, vagy épp a vállalkozói igazolványokkal kapcsolatos eljárásokat.  A javaslatok között szerepel még „a védett természeti területen a gyep felújításával, felülvetésével, öntözésével, legeltetésével, kaszálásával összefüggő eljárások” illetéke, illetve a népművészeti minősítéssel, zsűrizéssel kapcsolatos eljárások díjának eltörlése is.

A javaslatok között szerepel egy kakukktojás is, ahol nem az illetéket, hanem magát az engedélyezést kellene megszüntetni. A jelenlegi szabályok szerint mezőgazdasági, illetve erdészeti erő- vagy munkagépet csak az a munkavállaló kezelhet, aki arra a gépre a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési (NAKVI) Intézet által kiállított gépkezelői jogosítvánnyal rendelkezik. A helyzet jelenleg nem kicsit abszurd: az a traktoros, aki a gépre gépjárművezetői engedély szerzett, a nem kaphat automatikusan gépkezelői engedélyt, viszont – érthető módon – a csak gépkezelői engedéllyel rendelkező traktoros nem vezethet közúton a gépet. Persze mindez nem vonatkozik például a családi vállalkozóra, illetve annak segítő családtagjára – csak hogy legyen egy kiskapu is a rendszeren. A javaslat szerint tehát eltörölnék a gépkezelői jogosítvány kiadásának 2000 forintos illetékét – már ha a polgárok megszavazzák és a kormány is támogatja.
Exit mobile version