Közalkalmazotti bértábla 2016 – változás jön a 2016-os közalkalmazotti bértábla besorolásában
A közalkalmazotti bértábla évek óta változatlan. A bértábla fizetési osztályokra és fizetési fokozatokra bontható. A fizetési osztály az adott közalkalmazott végzettségétől, szakképzettségétől függ. Például alapfokú végzettséggel az „A” fizetési osztályba kerül, felsőfokú szakképzettséggel az „E” osztályba, az akadémiai doktori címmel rendelkezők pedig a legmagasabb, „J” fizetési osztályba kerülnek. Ennek részletei a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 61.§-ában vannak leírva.
Az adott osztályba sorolt közalkalmazott fizetése a munkában eltöltött évek függvényében emelkedik a fizetési fokozatokban megadott szorzók szerint.
A bértábla alkalmazását szintén befolyásolja a minimálbér. Akinek a táblázat alapján kiszámított bére a minimálbér alatt maradna, annak fel kell kerekíteni a fizetését.
Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) szerint nem lehet tovább halogatni a teljes közszférára vonatkozó béremelést.
Az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményükben emlékeztettek arra: Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt csütörtöki sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy 30-50 százalékos béremelést javasol a közigazgatásban dolgozóknak 2016 júliusától. Az ÉSZT azt írta, bizakodva fogadják ezt az ígéretet, de ez nem elég, a kormány sem a köztisztviselők, sem a közalkalmazottak esetében nem késlekedhet az illetmények emelésével.
Hozzátették, hogy a közszférában már hét éve nem történt béremelés, és miközben a közszféra dolgozói között aggasztó méreteket ölt a dolgozói szegénység, a kormány még csak nem is ígér 2017 előtt illetményemelést a közalkalmazottaknak. Felhívták a figyelmet arra, hogy a közalkalmazotti bértábla a minimálbér és a bérminimum folyamatos emelésével „összecsúszott”, például egy frissen belépő, csak általános iskolát végzett közalkalmazottnál nem vagy csak néhány ezer forinttal keres többet a tíz-tizenöt éve ott dolgozó, középfokú végzettségű munkavállaló.
Az ÉSZT szerint Lázár János jól látja, hogy az államreform sikere a keményen dolgozó köztisztviselőktől függ, akiknek most béremelést ígért, de az ország működőképessége azoktól a közalkalmazottaktól is függ, „akik jelenleg szó szerint éheznek és nyomorognak”.
A teljes közszférára vonatkozó béremelést nem lehet tovább halogatni, és meg kell szüntetni azt a megalázó helyzetet, hogy „összecsúszott” az illetménytábla, amit a minimálbér emelése eredményezett – olvasható a szakszervezeti közleményben.
A kormány a jelenlegi tervek szerint április végéig nyújtja be a jövő évi költségvetési törvényjavaslatot az Országgyűlésnek, hogy annak elfogadása még a tavaszi ülésszakban megtörténhessen és a közalkalmazotti bértábla is változhat ezért.
A dokumentumban kiemelik: a 2016. évi költségvetés tervezése a kormány gazdaságpolitikájának megfelelően a foglalkoztatás növelésére, a stabilitásra, az államadósság csökkenő pályán tartására, valamint az államháztartási hiány fenntarthatóan 3 százalék alatti szinten tartására épül. Az alaptörvényben és a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvényben foglaltaknak megfelelően a jövő évi költségvetési politikának változatlanul kiemelt prioritása marad az államadósság további csökkentése.
A tájékoztató szerint a tervezéskor változatlan mértékű illetményalappal/alapilletménnyel és közalkalmazotti illetménytáblával kell számolni, a személyi juttatás előirányzat illetményfejlesztés címen – kivéve jogszabály eltérő rendelkezése esetén – nem növelhető, kivéve a köznevelési intézményekben pedagógus munkakörben foglalkoztattakat.
A személyi juttatásokat úgy kell megtervezni, hogy azok fedezetet nyújtsanak a törvény szerinti kifizetésekre azzal, hogy a kormány által kiemelten fontosnak tartott életpályákhoz kapcsolódó többletek a céltartalék soron kerülnek megtervezésre (kivétel ez alól az új katonai életpálya bevezetését célzó, a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény módosításával kapcsolatos többlet [amely a HM fejezetben kerül megtervezésre], valamint a pedagógus életpályához kapcsolódó többlet).
A tárca közleménye szerint a költségvetési törvényjavaslat korábbi benyújtása elősegíti a közpénzügyi tervezhetőséget és kiszámíthatóságot. Hozzáteszik, hogy az előrehozott határidőkben ugyanúgy érvényesülnek az eljárási garanciák, ahogyan eddig is, tehát a törvényjavaslatot a benyújtás előtt a Költségvetési Tanács véleményezni fogja, valamint az Állami Számvevőszéknek is lehetősége lesz a törvényben foglalt feladatát elvégezni.
A folyamat részeként a tervezést megalapozó tájékoztató bárki számára nyilvánosan hozzáférhető, az egyes fejezetgazdák pedig a benne foglalt elvek és paraméterek alapján készítik el az összevont költségvetési tervüket, majd azt megküldik az NGM-nek. Az egyeztető tárgyalások lezárása után állítja össze a gazdasági tárca a 2016. évi költségvetési törvényjavaslatot.
A közleményben hangsúlyozzák, hogy a költségvetési tervezés ugyanolyan módon, ugyanazon információs bázisra épülve történik, mint minden évben, figyelembe véve az összes releváns szempontot.
A tárca kiemelte azt is: a tervezést nagymértékben elősegíti, hogy a kormány áprilisban nyújtja be Magyarország konvergencia programját az Európai Bizottságnak, így jelenleg ennek kidolgozása a költségvetési tervezéssel összhangban zajlik. Ez biztosítja a két dokumentum összhangját, hiszen a konvergenciaprogram jóval túlmutat a 2016-os éven, kitekintést nyújt a további pénzügyi-tervezési időszakra is, megteremtve ezzel a főbb költségvetési irányokat.