A brit felsőoktatásba vagy kutatóintézetekbe bekerülő magyar munkavállalók bepillantást nyerhetnek a kötetlen, de teljesítményelvű munkavégzés világába.

Külföldi munkákat bemutató sorozatunk legújabb részében egy brit kutatóintézetek világában dolgozó magyar munkavállalóval ültünk le beszélgetni. 

Farkas Dénes 2011-ban kapott állásajánlatot egy londoni kutatóintézetnél, a karrierszempontból kiemelkedő ajánlatra azonnal igent mondott, így egyetemi oktatói állását a 9 hónapos határozott idejű külföldi megbízatás idejére felfüggesztette.

„Egyetemi oktatóként a tanítás mellett mindig is fontos volt számomra, hogy nagyobb ívű, tudományos projektekben is részt vehessek és publikálhassak, erre azonban a hazai egyetemi viszonyok nem adtak sem időt, sem megfelelő lehetőséget” – mondta el. 

Munkavégzés: bárhonnan

Dénes számára az első pillanattól kezdve nyilvánvalóvá vált, hogy Londonban mások az elvárások, mint amelyeket otthon megszokott. „A kint tartózkodásom célját világosan rögzítették, a kilencedik hónap végére egy kész tudományos kézirattal kellett előállnom, melyhez minden erőforrást és segítséget megadtak.” A munkaidő heti 35 óra volt, az időbeosztás azonban teljesen rugalmasan működött, a cég akár heti több nap otthoni munkavégzést is engedélyezett, de az sem volt példa nélküli, hogy valaki külföldről jelentkezett be pár héten keresztül.

A brit kutatói fizetés a felsőoktatás berkein belül havi nettó 2000 font körül mozog, ennyit kapott kézhez Dénes is. A lakbér a főváros 1-es, központi zónájában 1100 font havonta, melyből egy „studio flat”-et, vagyis egy 25 négyzetméteres, saját fürdőszobával, konyhasarokkal és egy nappali-hálóval rendelkező lakást lehet bérelni. Az étkezés és a közlekedés havi szinten olyan 700 fontot emésztettek fel, két fő részére.

A britek teljesítményközpontúak

Dénes tapasztalatai szerint aki Angliában tanári, kutatói pozícióban helyezkedik el, rendkívül jól kihasználhatja azt az alkotói szabadságot, melyet ezek az intézmények biztosítanak. A britek teljesítményelvűek, a vállalt projektet szigorúan időre kell teljesíteni, viszont felnőttként kezelik a munkavállalót, a rendszerbe nincsenek beiktatva felesleges adminisztratív vagy egyéb buktatók. 

Az esélyegyenlőség abban mutatkozik meg, hogy mindenkitől ugyanazt a magas teljesítményt várják, származástól és nemzetiségtől függetlenül, viszont a fizetések is demokratikusan oszlanak el. „Az első munkanapomon megkaptam a belépőkártyám, majd a HR-es körbevezetett. Az ott tartózkodásom idején semmilyen papírmunkával vagy egyéb adminisztratív feladattal nem terheltek”- számolt be.

Fontos a „small talk”

A kollégák a világ minden tájáról érkeztek és a brit munkakörnyezetbe való beilleszkedéshez fontos volt az úgynevezett „small talk” elsajátítása. A rövid, formális csevej során természetesen nem kell részletesen válaszolni az olyan kérdésekre, mint „how are you?”, de nagyra értékelik, ha minél több udvariassági formulát elsajátítunk.

Dénes szerint aki tanári pályán vagy kutatóként tevékenykedik, bátran keresse a külföldi állásajánlatokat, egy-egy ilyen év ugyanis jelentősen megnöveli az illető szakmai presztízsét, ráadásul páratlan kapcsolatépítési lehetőségekkel is jár.

Ha sikerül elnyerni az álomállást, ne féljünk kérni a munkaadótól! Gyakran az egyetemek külön költségkeretet kalkulálnak be az oktatók számára különböző, akár külföldi konferenciákon való részvételre, és ha a szakterületünkhöz kapcsolódó eseményen előadóként veszünk részt, a munkaadó sok esetben örömmel finanszírozza részvételünket.