Külföldi munka nyelvtudás nélkül London 2015, feltételek, részletek, milyen papírok kellenek?
London minden szociális juttatást megvonna az EU-s munkavállalóktól, átmenetileg, több évre – szivárgott ki a szigorítási tervezet.
Több évre megvonna minden bérkiegészítő szociális juttatást a brit kormány az Európai Unió más országaiból érkező munkavállalóktól, ezzel is csökkentve a nagy-britanniai bevándorlás vonzerejét – írta a The Sunday Times. A tekintélyes vasárnapi konzervatív brit lap kormányzati forrásokból származó értesülései szerint David Cameron miniszterelnök és stábja az Open Europe nevű londoni kutatóintézet hétfőn megjelenő javaslatcsomagja alapján dolgozik a szigorítási terveken.
Az intézet azt javasolja, hogy a külföldi EU-munkavállalók az elhelyezkedésük utáni egy-öt év közötti időszakban ne vehessenek igénybe béren kívüli szociális juttatásokat, például adójóváírást vagy lakhatási hozzájárulást. Az Open Europe szakértői két-három évi átmeneti tilalmi időt tartanak „politikailag kivitelezhetőnek”.
A cél az, hogy sok olyan EU-állampolgár, akinek a jelenlegi szabályozások alapján még a törvényes brit minimálbért megkeresve is vonzó lenne a nagy-britanniai munkavállalás, ne járjon annyira jól anyagilag, mint most.
Brit minimálbér: heti 115 ezer forint
A tanulmány kimutatja, hogy például egy spanyol bevándorló, aki Nagy-Britanniában a brit minimálbérért dolgozik, a juttatásokkal együtt átlagosan 290,28 fontot (115 ezer forintot) keres hetente, 76,21 fonttal többet, mint otthon. Ha megfosztják a munkavállaláshoz kötődő szociális kedvezményektől, akkor heti nagy-britanniai jövedelme 196,51 fontra (nem egészen 76 ezer forintra) csökkenne, ami viszont már heti 17,56 fontos veszteség lenne az otthon megszerezhető átlagos minimálkeresethez képest.
Az Open Europe elemzése szerint a kelet-európai munkavállalók esetében még sokkal nagyobb a nagy-britanniai munkavállalás bérelőnye. A ház szakértőinek számításai szerint egy lengyel munkavállaló hetente átlagosan 176,27 fonttal (68 ezer forinttal) keres többet, mint otthon. Az alkalmazottaknak járó brit szociális kedvezmények megvonásával ez a bérelőny 82,50 fontra, vagyis a felére csökkenne.
Pawel Swidlicki, az Open Europe Közép- és Kelet-Európára szakosodott elemzője a The Sunday Timesnak elmondta: a Nagy-Britanniában alkalmazott bérkiegészítő szociális juttatások rendszerét arra tervezték, hogy ösztönözze a szociális segélyeken élők munkába állását, ám jelenlegi formájában gyakorlatilag brit költségvetési támogatást nyújt az EU-társállamokból érkező munkavállalóknak is alacsony bérezésű nagy-britanniai állások betöltéséhez.
Cameron várhatóan a héten bejelentést tesz
A brit lap értesülései szerint David Cameron miniszterelnök várhatóan a hét második felében megtartja régóta feszült figyelemmel várt beszédét, amelyben az EU-bevándorlás szabályainak szigorítási terveit ismerteti.
A kormányzó brit Konzervatív Párton belül különösen azóta erősödtek fel az EU-bevándorlás korlátozását szorgalmazó hangok, hogy az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) – amelynek politikai programja Nagy-Britannia kilépése az EU-ból és az uniós állampolgárok szabad munkavállalásának megszüntetése – májusban megnyerte a brit európai parlamenti választásokat, nemrégiben pedig két időközi választáson is győzelmet aratott, megszerezve első két képviselői mandátumát a brit parlamentben.
David Cameron az utóbbi hetekben több nyilatkozatában is kijelentette, hogy nem lehet korlátlan jognak tekinteni az Európai Unión belüli szabad munkaerőmozgást. A kormányfő a Konzervatív Párt nemrégiben tartott éves kongresszusán azt mondta, hogy a bevándorlás szigorításának kérdésében nem fogad el nemleges választ Brüsszeltől.
London nem akadályozza a külföldi munkavállalók beutazását, de a szociális juttatásokhoz a jövőben csak korlátozottan jutnak hozzá. Szigorítják az idénymunkások alkalmazását is: a jövőben a munkáltatókat akár 20 ezer fontra is büntethetik, ha illegális bevándorlókat találnak az idénymunkásaik között. Hivatalos statisztikák szerint 2012 júliusában 94 ezer román, 47 ezer bolgár állampolgár tartózkodott Nagy-Britanniában, de attól tartanak, jövőre nagyobb bevándorlási hullám indulhat meg. A kormányfő szóvivője tegnapi sajtóértekezletén kérdésekre válaszolva elismerte, a brit egészségügyi rendszer működtetése mintegy 100 milliárd fontba kerül, ebből mindössze 10-20 millió fontot tesz ki a külföldi munkavállalók ellátása. A Daily Telegraph által közölt adatok szerint az elmúlt négy évben minden tíz önkormányzati lakásból kevesebb mint egyet kaptak külföldi bevándorlók, ellentétben a kormány adataival, hogy az önkormányzati lakások negyven százalékát a bevándorlók foglalják el.