Lakáshitel-támogatás 2015-ben – mik a feltételek adómentes és sima támogatás esetén?

Az adómentes lakáscélú támogatást mindkét fél külön-külön megkaphatja a saját munkáltatójától, feltéve, hogy a lakás az ingatlanügyi hatóságnál osztatlan közös tulajdonként szerepel, vagy ilyenként jegyzik be, vagy a felek mindegyikének bármilyen arányban tulajdoni, illetve haszonélvezeti joga van (lesz).

Az adómentesség feltételeinek vizsgálatára köteles személyek körét és módját az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól szóló 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet szabályozza. Egyes feltételeket (például tulajdonjog, méltányolható lakásigény) elegendő egyszer vizsgálni, de a támogatás jogszerű felhasználását a folyósítást követően rendszeresen igazolni kell az említett rendeletben előírtak szerint.

A méltányolható lakásigénynél csak a szobaszámot kell vizsgálni. Az együttköltöző családtagoknak nem szükséges tulajdoni részesedéssel rendelkezniük, az csak a támogatott esetében feltétel.

A hiteltörlesztési támogatásnál úgy igazolja minden évben a munkavállaló a törlesztést, hogy például nyit egy technikai alszámlát és odautaltatja a bankhoz a munkáltatóval a támogatást? Év végén pedig kér egy kivonatot az alszámláról? Más igazolásra nincs is szükség a munkáltató számára?

A támogatás folyósításához nem szükséges külön számlát nyitni, a munkáltató utalhatja a támogatást a munkavállaló által megjelölt, bármely banknál, illetve a kincstárnál vezetett fizetési vagy hitelszámlájára, vagy a törlesztendő hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számlájára. A munkavállalónak nyilatkoznia kell a megjelölt számla számáról és – az adóhatóság részére történő adatszolgáltatás teljesítésének céljából – arról, hogy hozzájárul az ügylettel összefüggő adatok átadásához hitelintézet részére.

A munkavállaló – függetlenül a munkaviszonyának esetleges megszűnésétől – lakáscélú hitel visszafizetése, törlesztése esetén a támogatás folyósítása évét követő év április 15-éig köteles a munkáltatónak, illetve a banknak átadni a hitelintézettel fennálló hitelszerződést, továbbá a támogatás folyósításának évére vonatkozóan a hiteltörlesztést igazoló okiratot, számlakivonatot (kivéve, ha a támogatást a magánszemély önálló (giroképes) hitelszámlájára, vagy a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számlájára utalják).

Az eredeti okiratok, bizonylatok helyett elfogadható azok másolata is. Ezeket az okiratokat, bizonylatokat a munkáltató saját döntése alapján az előzőek szerint meghatározott év május 31-éig is elfogadhatja, ha ez az szja-törvény 1. számú melléklet 9. pont 9.3.2. alpontjában meghatározott adókötelezettség teljesítését nem akadályozza.

A támogatás kizárólag a lakáscélú felhasználási jogcímeken adható a szja-törvény 1. számú melléklet 2.7. és 9.3.1. alpontja, valamint a 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet szerint, figyelemmel a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) kormányrendelet egyes rendelkezéseire is. Cafetéria-szabályzat nem szükséges, de az esetleges jogviták szempontjából célszerű a munkáltatóra és az érintett munkavállalókra vonatkozó jogokat és kötelezettségeket szerződésbe vagy szabályzatba foglalni.

A támogatás bér helyett nem adható, különös tekintettel arra, hogy 2015. január 1-jétől a szja-törvény 1. §-a új (10) bekezdéssel egészül ki, amelynek értelmében, ha a magánszemélyt egy adott bevétel az általa vagy más személy által végzett önálló vagy nem önálló tevékenység ellenértékeként illeti meg – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – e bevétel adókötelezettségének megállapítására az adóalapba nem tartozó (azaz például adómentes) tételnek minősülő bevételre, a béren kívüli juttatásra, az egyes meghatározott juttatásra vonatkozó szabály nem alkalmazható.