Mi mennyi 2016!

Mi mennyi 2016 – Jövőre a kormány a GDP 1,4 százalékának megfelelő összegben, vagyis mintegy 462 milliárd forinttal növeli a költségvetési kiadásokat. Messze a legtöbb pénz az autóutak építésére és az szja csökkentésére megy el.

A kormány csütörtökön délután benyújtotta Brüsszelnek a konvergenciaprogram aktualizált változatát, amelyben újabb részleteket árult el a készülő 2016-os költségvetés tervezetéről. A makropálya 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel és 1,6 százalékos inflációval számol.

A 2016-os költségvetést befolyásolja, hogy a következő esztendő átmeneti év lesz az uniós támogatások szempontjából, hisz már csak a most indult uniós költségvetési ciklus támogatásai hívhatóak le, ami óhatatlanul a kifizetés átmeneti, 20 százalékos csökkenésével jár. A csökkenő támogatások következtében a beruházások durván visszaesnek, a makropálya az idei 5,8 százalékos növekedés után 0,9 százalékos csökkenést jelez. Ugyanakkor a kedvező kamatkörnyezetnek és a csökkenő deficitnek köszönhetően a kamatkiadások is mérséklődnek.

A növekvő mozgásteret a kormány adócsökkentésekre, illetve a kiadások növelésére fordítja: a Brüsszelnek bemutatott tervekben is szerepelnek a már bejelentett adócsökkentések, a bankadó mérséklése, az szja 1 százalékpontos csökkentése 15 százalékra. Emelkedik a kétgyermekesek személyi jövedelemadó kedvezménye. A sertéshúsok áfája 27 százalékról 5 százalékra mérséklődik. A már bejelentett intézkedéseken túl a kormány „lényeges változásokat” nem tervez az adórendszerben – olvasható a Brüsszelnek küldött jelentésben.

Bár a kormány mozgástere növekszik, a 2016-os költségvetési keretek sem tesznek lehetővé a közszférában általános béremelést – szögezi le a kormány. Ugyanakkor folytatódik a pedagógusok és fegyveres testületekben dolgozó fizetésemelése. Ezen kívül a közszféra létszámának alig 10 százalékát kitevő – alacsony beosztású – kormánytisztviselők béremelésére lesz lehetőség. A béremeléseket a teljesítményhez kötik, ez a program 2016 júliusában indulhat.

Tovább folytatódik a közfoglakoztatás bővítése, a cél, hogy a kormány 2018-ra megteremtse a „teljes foglalkoztatottságot.” Ennek érdekében 2016-ban több tízezer fővel emelkedhet a közfoglalkoztatottak létszáma.

A kiemelt beruházások közül a konvergenciaprogram egyedül a kormányfő által bejelentett autóútprogramot említi – mesze ez a legfajsúlyosabb kiadás a 2016-os költségvetésben.

A nyugdíjak jövőre is az infláció mértékével vagyis 1,6 százalékkal emelkedhetnek, a lakáscélú kamattámogatásokat mérsékli a csökkenő kamatkörnyezet, a gyógyszerkiadásokban viszont növekedést tervez a kormány a 2015-ös összegekhez képest. Összességében a társadalmi juttatások stagnálnak 2016-ban.

Az adócsökkentéseknek és a GDP-növekedésnek köszönhetően 0,7 százalékponttal mérséklődhet az adócentralizáció. 2017-2018-ra a kormány jelenleg még nem számol semmilyen intézkedéssel, ám ha teljesül a makropálya, akkor 2017-ban a GDP 0,4 százalékára, 2018-ban pedig a bruttó hazai termék további 0,5 százalékára rúgó (160-180 milliárd forintos) mozgástere keletkezik. Ezt a mozgásteret adócsökkentésekre, illetve új fejlesztések indítására fordíthatják.

Sok szám nem, de néhány azért változik 2015-höz képest. A minimálbér havi bruttó összege nő, a garantált bérminimum pár ezer forinttal, a közfoglalkoztatási bér is nőtt (teljes munkaidős foglalkoztatásnál természetesen). A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott közmunkás bére idén eléri 20 forint híján a tavalyi minimálbér szintjét. A munkavezető közmunkás bére is emelkedik 2016-tól.

A köszolgálati tisztviselők illetményalapjának összegén viszont nem látszik az idő múlása: 38650 forint. Ennyi volt már 2008-ban is, azóta sem változott. Hasonlóan kemény anyagból gyúrták az öregségi nyugdíj legkisebb összegét is: 28500 forint 2008 óta, idén is ennyi – nyugtázhatjuk a dokumentumot tanulmányozva. Ami persze magával vonja, hogy a nyugdíjminimumhoz kötött gyes bruttó összege is stabilan 28500 forint immár 7 éve. A családi pótlékok összege is az előbbi számokhoz hasonlóan a már-már szinte örök változatlanság érzetét kelti a prezíc összeállítás olvasójában, s nagyon sok hasonlóan fix számot találhatunk még a táblában.

A foglalkoztatást helyettesítő támogatás összege – 22800 forint- sem változott tavalyhoz képest, bár ez nem 2008 óta ennyi, 2012-ben ugyanis 28500 forintról csökkentették erre a szintre.

Akad olyan szociális ellátás is, amelynek a maximális összege idén emelkedik, mégpedig a rendszeres szociális segélyé 46 662 forintra. Igaz, ez az ellátási forma február utolsó napjával megszűnik.

Nem változott az egyszerűsített foglalkoztatás közterhe és a kis összegű követelés értékhatára sem. Hát így várjuk 2016-ot.