Nem tudni még mennyi lesz a minimálbér és a garantált bérminimum 2015-2016 évben A kormány húzza-halasztja, hogy tárgyaljon a legkisebb bérről. A szakszervezetek a létminimumhoz zárkóztatnák fel több év alatt a minimálbért. A munkáltatók a bizonytalanság miatt évekre nem köteleznék el magukat. A kormány 3,4 százalékot mondott a bérnövekedésre. Korábban a liga szakszervezet is kezdeményezte a bértárgyalást.
Nem tudni, a kormány, illetve az NGM mikorra hívja össze a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülését. Tudják, ez az a fórum, ahol például a következő évi minimálbérről, bérminimumról és bérajánlásról megegyezik a kormány, a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletekkel.
Tavaly a fórumot ebből a célból már szeptemberre összehívták, az idén azonban még csak annyit tudni, hogy majd, valamikor, nem sokára összeülnek. Tavaly a döntés december 2-ára volt meg – az érdekképviseletek abban bíznak, hogy addigra idén is lesz megállapodás.
A fórum gazdája, az NGM, illetve Czomba Sándor nem válaszolt kérdésünkre, hogy mikor ülnek össze. Ennek híján az érdekképviseleteket kérdeztük, ők milyen reményekkel/ajánlatokkal készülnek a tárgyalásra.
A szakszervezetek megszüntetnék a dolgozói szegénységet
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSzSz) mint szeptember végén beszámoltunk róla, komplex, 2018-ig szóló tervet dolgozott ki a dolgozói szegénység ellen. Ma egymillióan keresnek kevesebbet, mint a létminimum, ezért négy év alatt közelítenék a minimálbért a létminimumhoz, de mást is rögzítenének a háromoldalú megállapodásban.
Az MSzSz ajánlat a társadalmi béke érdekében
• Egységesíteni kell a minimálbér és a közfoglalkoztatotti bér összegét.
• Meg kell őrizni a minimálbér és a garantált bérminimum közötti arányt.
• Jelenleg a nettó minimálbér összege (gyermekek után járó adókedvezmény nélkül) a létminimum értékének 76 százaléka. A különbség fokozatos csökkentésére van szükség, hogy 2018-ra le lehessen nullázni.
• A minimálbér emelésének hatását végig kell vezetni a közalkalmazotti rendszeren. Az ágazati életpályamodellek ezen felül további emeléseket kell, hogy eredményezzenek főképpen a munkaerőhiánnyal küzdő területeken.
• Ezzel együtt az államnak vállalnia kell, hogy minden évben legalább a minimálbér emelésének megfelelő mértékékű általános béremelést hajt végre az állami vállalatoknál.
A minimálbérre vonatkozó javaslatuknál azt vették figyelembe, hogy az előző négy évben 11,4 százalékkal nőtt a létminimum értéke, ami éves átlagos 3,9 százalékos növekedést jelentett. Az MSzSz szerint amennyiben élünk azzal az optimista feltételezéssel, hogy a létminimum értéke kb. 10 százalékos mértékben növekszik a kormányzati ciklus alatt, akkor a 2018-as összeg 98 200 forint lehet. Ennyi kellene, hogy legyen tehát 4 év múlva a nettó minimálbér.
Változatlan adószabályok mellett ehhez 150 ezer forintra kellene emelni a bruttó minimálbért 2018-ra. Ami a mostani 101 500 forinthoz képest majdnem 50 százalékos emelés. Az ő elképzelésük szerint jövőre tehát 110 ezer forint körül kellene hogy legyen a minimálbér. Ami persze hatalmas emelés, de ennek ellensúlyozására is van elképzelésük.
Hogy ne legyen megterhelő a munkáltatóknak
Az MSzSz arra is gondolt, hogy ekkora bruttóbér-emelés túl megterhelő lenne a munkáltatóknak, ezért alternatív javaslatokat is megfogalmazott. Az egyik, hogy az évi 10 százalékos nettóbér-emelés egy részét egyfajta átmeneti adókedvezménnyel lehetne megoldani (akiknek már ma is nulla az szja a családi adókedvezmény miatt, azoknak pedig negatív adókedvezményt javasolnak). Ez a kedvezmény aztán fokozatosan megszűnne, és bruttó keresetté alakulna át elképzelésük szerint. Költségvetési fedezetként pedig a bérfelzárkózási program hatására befolyó többlet adó- és járulékbevételt jelölték meg.
A másik javaslatuk, hogy ne legyen adókedvezmény, de a munkáltatók bérterheit csökkentsék a költségvetésből befolyó többletbevételből. Ami akár lehetne egy a korábbi bérkompenzációhoz hasonló megoldás is. A program megvalósításához pedig garanciális elemként háromoldalú szakmai és jogi egyezség megkötését szorgalmaznák, és folyamatos kontrollt. Vagyis azt szeretnék, ha jogszabályban rögzítenék a kiszámítható bérfelzárkóztatás programját. Pataky Péter elnök szerint ugyanis a bizonytalanság ma az egyik legnagyobb gond a gazdaságban. Ezért is szorgalmazzák a szakszervezetek a ciklus végéig szóló megállapodást.
Az MSzSz elnöke most azt mondta megkeresésünkre, hogy gyakorlatilag visszhangtalan maradt a kormány részéről a javaslatuk. És nem tudja, hogy a nagy kapkodásban (pl. a cafeteria adó emelésével kapcsolatos nyilatkozatokra utalt) vajon lesz-e esély a tervük elfogadtatására. De bízik abban, hogy mihamarabb leülnek majd tárgyalni. A munkáltatói érdekképviselet is erre számít.
Rosszabbul fogunk járni
A munkáltatók szerint
Megkerestük a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkárát is, hogy ő hogyan látja a minimálbér kérdését, illetve a szakszervezetek többéves tervét. Dávid Ferenc azt mondta, hogy a még meg sem hirdetett bértárgyalásoknak rossz alaphangulatot ad több tervezett változtatás is. Ezek között említette a cafeteria adójának emelését, az élelmiszerlánc-felügyeletei díj sávossá tételét (amely az 50 milliárd forint feletti nettó árbevétellel rendelkező cégeket fogja sújtani), és a KDNP által szorgalmazott vasárnapi nyitva tartás tervét is.
Dávid szerint mielőtt leülnek tárgyalni, jó lenne tudni, hogy a tervezett változtatásokból mi, és hogyan fog megvalósulni, mert ezek is befolyásolják a bérkérdést. Ha a VKF összehívásának nincs is meg az időpontja, azt már tudni, hogy az NGTT november 11-én ül össze, ahol az adótörvénnyel és a költségvetéssel kapcsolatos égető kérdéseket vitatnák meg a kormánnyal.
Az MSzSz javaslatára a főtitkár úgy reagált az FN24-nek, hogy ilyen bizonytalanságban, ami továbbra is jellemző, nehezen tudja elképzelni, hogy a munkáltatók több évre előre elköteleződnének. Különösen nem a vázolt igen progresszív mértékű minimálbér-emelés mellett. És különösen akkor nem, amikor jövőre 2,4 százalékos GDP-növekedést tervezett a kormány.
Kérdésünkre, hogy a munkáltatói oldal milyen javaslattal készül a minimálbér-tárgyalásra, azt mondta, előzetes számháborúba nem megy bele.
A jövő évi költségvetés melléklete szerint 2015-ben a kormány 1,8 százalékos infláció mellett, 3,6 százalékos bruttó átlagbér-emelkedéssel számol (A bruttónál valójában 3,4 százalékos emelkedést írnak a költségvetés tervezetében. A nettónál pedig 3,6 százalékot. A különbség a családi adókedvezmény miatti nettó növekedésből adódhat.)
Elvileg a keresetünk tehát többet fog érni, mint idén. Ez persze azt is jelentheti, hogy nem számol a kormány jelentős minimálbér-emeléssel, mivel annak továbbgyűrűző hatása megemelné a béreket is. Ezért a PA várakozásai szerint a kabinet a minimálbérnél 105-106,5 ezer forinttal számolhat az idei 101,5 ezer forint helyett.
Ez pedig azt is jelenti, hogy nem csökken jövőre sem a Policy Agenda által korábban egymillió munkavállalóra becsült létszám, akiknek a havi keresete nem éri el a létminimum egy főre jutó összegét.
Érdemi emelkedés nem várható
Már csak azért sem várható a keresetekben érdemi emelkedés, mert a költségvetés azzal számol, hogy 2015-ben a béren kívüli juttatások adója 35,7 százalékról 51,17 százaléra emelkedik. Igaz, közben Rogán Antal kedden tett egy olyan javaslatot, hogy 200 ezer forintig ne változzon az adó mértéke. Kérdés, ebből mi lesz.
Az adóemelést valószínűleg nem képesek követni a vállalkozások, és így csökkenteni fogják ezeket a juttatásokat (pl. Erzsébet-utalvány, SZÉP-kártya). S ha 200 ezer forintig nem emelkedik az adó, akkor maximum ennyit fognak adni a munkáltatók a jelenlegi 500 ezer forint helyett (amit a tervezet egyébként már eleve 450 ezer forintra kurtít) – mondta kedden lapunk kérdésére a VDSZ elnöke, Székely Tamás.
A PA szerint így az átlagbér emelkedése és a béren kívüli juttatások adójának jelentős emelése könnyen lehet, hogy kioltja egymást, és jövőre a keresetek reálértéken alig változnak majd azoknál, akik idén valamilyen cafeteriát kaptak.
Mi lesz a közszférában?
A közszféra szakszervezetei folyamatosan számon kérik a kormányon azt, hogy évek óta nem történt általános béremelés a köz alkalmazottai körében. Az állam nyilvánvalóan pénzügyi okok miatt sem tud elmozdulni ebbe az irányba, ugyanakkor egyes ágazatokat kiemelve mégiscsak igyekszik azt bizonyítani, hogy érzékeny a probléma iránt. Ennek technikai kezelésére találták ki az életpálya-modelleket, amelyek lehetőséget adnának az ágazati különalkukra.
Jövőre a pedagógusok bére az életpályamodell miatt valamivel a kormány által várt országos béremelkedést meghaladva növekszik majd (5-6 százalék), míg a fegyveres és rendvédelmi testületeknél terveznek emelést (júliusban először 30 százalékkal emelnék a béreket, aztán évente 5 százalékkal, összesen 50 százalékkal).
E két területen meglépett emelés a PA szerint feltehetően arra elegendő lesz, hogy 2-3 százalékos átlagos bruttó bérnövekedést eredményezzen a teljes közszférában, ahol azért ez nagyon egyenlőtlen megoszlást jelent.
Jön az újabb közmunkabumm?
A közfoglalkoztatás továbbra is a kormány foglalkoztatáspolitikájának középpontjában áll. Az idei várható adatokból kiindulva azonban úgy számolunk, hogy kb. 23-28 ezer fővel növekedhet a közmunkában foglalkoztatottak száma a jövő évben. A kormány által az idén e területre elköltött összegnél 2015-ben 35-39 milliárd forinttal több áll majd rendelkezésre, de ennek egy része a minimálbér emelkedésével várhatóan azonos mértékben növekvő közfoglalkoztatotti bér emeléséhez kell. Emellett a közmunka forrásaiból a kormány a bérek mellett előszeretettel költ dologi kiadásokra is.
2013-2014 években még 80-90 ezer fős növekedés volt a közmunkában, ilyen jelentős változásra azonban nem lehet számítani 2015-ben. A kisebb közmunkabővülés pedig mindenképpen visszaveti a foglalkoztatás növekedésének dinamikáját, amely mértéke most végképp attól függ majd, hogy a versenyszférában sikerül-e a GDP növekedését a munkahelyek számának tényleges emelkedésével megalapozni.
Van-e mozgástér?
2015-ben a kormány visszafogott béremelésekkel, és foglalkoztatásnövekedéssel számol. Ehhez igazította a költségvetést, és feltehetőleg ebben lesz érdekelt a bértárgyalások befolyásolása során. Ugyanakkor a két legnagyobb szakszervezeti tömörülés, a LIGA és a Magyar Szakszervezeti Szövetség, zászlajukra tűzték, hogy egy többéves bérmegállapodást szeretnének, aminek a végcélja, hogy a ciklus végére a nettó minimálbér egyenlő legyen a létminimum összegével. Ez pedig nyilvánvalóan jóval dinamikusabb emelést igényelne, mint ami a költségvetésből kiolvasható.
A kormány ezt az elképzelést láthatólag nem támogatja és nyilvánvalóan csak akkor adná fel a jelenlegi pozícióját, ha a szakszervezetek képesek lennének egységesen fellépni, és olyan nyomást gyakorolni, amely ebben a ciklusban nem volt jellemző. Az egységes fellépésre egyébként a szakszervezetek közötti megosztottság miatt egyelőre kevés az esély, ezért sem várható, hogy akár a béren kívüli juttatások adójában, akár a közszféra általános béremelésének ügyében változtasson eddigi álláspontján a kormány.