Mennyi járulékot kell vonni a munkaviszonyból származó jövedelem után ?

 

Az 1953. évben született személy irányadó öregségi nyugdíjkorhatára a 63. betöltött életév. Figyelemmel arra, hogy 2011. december 31-ét követően korhatár előtti öregségi nyugdíj megállapítására a nők kedvezményes nyugdíjazását leszámítva már nincs jogi lehetőség, ezért a megkeresésében említett hölgy részére 2012 decemberétől valószínűleg korhatár előtti ellátást állapítottak meg, ami nem minősül saját jogú nyugellátásnak.

Mivel a korhatár előtti ellátásban részesülő személy nem saját jogú nyugdíjas, ezért az ellátás folyósítása melletti foglalkoztatási jogviszonya alapján a járulékfizetési kötelezettsége az általános szabályok szerint áll fenn, azaz biztosítottként természetbeni egészségbiztosítási járulékot, pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és munkaerő-piaci járulékot (a továbbiakban: egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék), valamint nyugdíjjárulékot fizet.

Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 8,5 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék.

A korhatár előtti ellátásban részesülő, valamint a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő személy esetén is – a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig – az ellátása folyósítása mellett fennálló Tbj. 5. §-a szerinti biztosítása, keresőtevékenysége alapján a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. §-a szerinti korlátozás az irányadó. A rendelkezés megszabja, hogy az ellátás korlátozás nélkül kizárólag akkor vehető fel, ha az ellátás mellett folytatott keresőtevékenységből származó nyugdíjjárulék alapját képező kereset összege az úgynevezett éves keretösszeget) a minimálbér tizennyolcszorosát – 2014. évben ez 101 500 forint x 18 = 1 827 000 forint – nem éri el.

Amennyiben a nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset eléri a keresetkorlát összegét, az ellátás a követő hónap első napjától az adott év december 31-éig szünetel. Ha a nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset a tárgyév decemberében éri el a keresetkorlát összegét, úgy abban az esetben az ellátás szüneteltetésére nem kerül sor, azonban a decemberi ellátás összegét vissza kell fizetni.

Nagyon fontos tisztában lenni azzal is, hogy a keresetkorlát elérésére vonatkozóan a biztosítottnak bejelentési kötelezettsége van, azaz a korlát elérését minden esetben jeleznie kell a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság felé.

Arra is érdemes felhívni a figyelmet, hogy ha a foglalkoztatás közszolgálati, kormányzati jellegű jogviszony keretén belül történik, úgy abban az esetben a Tny. 83/C. § szerinti szüneteltetési kötelezettség is fennáll, mely szerint az ellátás folyósításának szüneteltetését nem a foglalkoztatásból származó kereset mértéke határozza meg, hanem az, hogy az ellátásban részesülő személy a munkavégzésre irányuló tevékenységét milyen jogviszony keretei között látja el.

Amennyiben a foglalkoztatásra a Tny. 83/C. § szerinti jogviszonyok egyikében – közalkalmazott, kormányzati szolgálati jogviszony, állami vezetői szolgálati jogviszony, köztisztviselő vagy közszolgálati ügykezelőiként közszolgálati jogviszony, bírói szolgálati jogviszony, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszony, ügyészségi szolgálati viszony, fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszony vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati jogviszony – kerül sor, úgy abban az esetben az ellátás folyósítása a foglalkoztatás időtartamára kötelezően szünetel.

Két alapvető csoport munkavégzéséről lehet szó:

a) saját jogú nyugdíjasok

b) korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülők (a munkavégzés szempontjából ide tartoznak a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgyek mindaddig, amíg be nem töltik a rájuk irányadó öregséginyugdíj-korhatárt)

Ezen felül el kell különíteni a munkaviszonyban, illetve hasonló jogviszonyokban történő foglalkoztatás és a vállalkozási jogviszonyban végzett keresőtevékenység szabályait.

 

Munkaviszony

a) Saját jogú nyugdíjasok

Saját jogú nyugdíjas az a személy, aki

• öregségi nyugdíjat vagy
• rehabilitációs járadékot kap, illetve
• a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban),
• egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy
• növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül
• a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül.

A saját jogú nyugdíjas munkavégzésekor a versenyszférában semmilyen korlátozás (korhatár, jövedelemhatár, munkaidő-korlát) nincs.

A közszférában dolgozó saját jogú nyugdíjas nyugdíjának folyósítását azonban mindaddig szüneteltetik, amíg e jogviszonya fennáll.

Vagyis szüneteltetni kell az öregségi nyugdíj folyósítását, ha a nyugdíjas

• közalkalmazotti jogviszonyban,
• kormányzati szolgálati jogviszonyban,
• állami vezetői szolgálati jogviszonyban,
• közszolgálati jogviszonyban,
• bírói szolgálati viszonyban,
• igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban,
• ügyészségi szolgálati viszonyban,
• fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszonyban,
• vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.

 

A saját jogú nyugdíjas munkaviszonya esetén fizetendő közterhek

A saját jogú nyugdíjas munkaviszonyban történő foglalkoztatása esetén

• a munkáltatónak meg kell fizetnie a 27 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót és az 1,5%-os szakképzési hozzájárulást,
• a nyugdíjasnak munkabére alapján le kell rónia 16% személyi jövedelemadót, 4% természetbeni egészségbiztosítási járulékot és a 10% nyugdíjjárulékot.

Ha a nyugdíj folyósítása szünetel (például azért, mert a közszférában kezd el dolgozni), a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott köteles 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is fizetni.

A saját jogú nyugdíjasnak semmilyen esetben sem kell megfizetnie a 1,5% munkaerő-piaci járulékot.

Összességében

• a munkáltató közteher-költsége: 28,5%,
• a nyugdíjas munkavállaló közteher-költsége: 30% (illetve 33%, ha a nyugdíj folyósítása szünetel).

 

b) Nők kedvezményes nyugdíjában, illetve korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülők munkavégzése esetén fizetendő közterhek

Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt az e kategóriák valamelyikébe tartozó személy munkavégzése esetén a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

– Amíg az ellátásban részesülő személy adott évi keresete nem éri el a törvényben meghatározott éves keretösszeget (amely a tárgyév első napján érvényes minimálbér összegének a 18-szorosa, azaz idén 101.500 Ft x 18 = 1.827.000 Ft), addig a kereset mellett a nyugellátás is korlátozás nélkül felvehető.

– Ha a kereset meghaladja ezt az éves keretösszeget, a következő hónap első napjától a tárgyév végéig (de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig) szüneteltetni kell az ellátás folyósítását. Ha a keretösszeget decemberben lépi túl a nyugdíjas/korhatár előtti ellátott munkavállaló, akkor vissza kell fizetnie a decemberi nyugellátást/korhatár előtti ellátást.

Az 55 év feletti munkavállaló – aki lehet a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgy vagy korhatár előtti ellátott vagy szolgálati járandóságban részesülő is – bruttó munkabére, de legfeljebb 100 ezer forint után a foglalkoztató 14,5 százalék szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe (vagyis ilyen esetben a 100 ezer forint bruttó bérig fizetendő szocho csak 27% – 14,5% = 12,5%). Emellett 100 ezer forint bruttó bérig mentesül a szakképzési hozzájárulás fizetése alól is. Abban hónapban, amikor a munkavállaló az 55. életévét betölti, a kedvezmény már egész hónapra érvényesíthető.

A munkaviszonyból származó jövedelmet e kategóriákban minden (a munkabéreket szokásosan terhelő) elvonás érinti:

• a munkáltatót terheli: 27% szociális hozzájárulási adó, 1,5% szakképzési hozzájárulás,
• a munkavállalót terheli: 16% szja, 10% nyugdíjjárulék, 4% természetbeni egészségbiztosítási járulék, 3% pénzbeni egészségbiztosítási járulék, 1,5% munkaerő-piaci járulék. Kedvezményt csak a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgyek kapnak: nekik – a saját jogú öregségi nyugdíjashoz hasonlóan –  szintén nem kell megfizetniük a 3 % pénzbeli egészségbiztosítási járulékot (kivéve, ha szünetel a nyugdíj folyósítása), illetve az 1,5 %-os munkaerő-piaci járulékot.

Összességében

• a munkáltató közteher-költsége: 28,5%
• a munkavállaló közteher-költsége: 34,5% (kivéve a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgyeket, az ő esetükben a közteher 30%)