Az önkormányzati lakásokra mindig is nagy volt a kereslet, aminek oka elsősorban az árukban keresendő. Az ilyen ingatlanokat ugyanis általában a piaci értéküknél jóval kedvezőbb áron kínálják megvételre, így valódi mázlistának számít az, aki szert tud tenni ilyen lakásra.

 

 

Az önkormányzati lakások megvételét azonban két dolog különösen nehézkessé teszi: az eladható lakások számának csökkenése és a szigorú pályáztatás. Az önkormányzati lakások megvétele azért is ilyen körülményes, mert az értékesítés menete a hatályos törvénytől és a helyi önkormányzat egyéni feltételeitől is függ.

Az önkormányzati lakások bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokat az 1993. évi LXXVIII. törvény vonatkozó szakaszai szabályozzák.

Amennyiben megfelelsz a pályázati feltételeknek és követelményeknek, be kell nyújtanod egy kérelmet a helyi vagyonkezelőhöz vagy az illetékes osztályhoz, melyet – az ingatlan méretétől és értékétől függően – szakbizottság vagy a képviselőtestület bírál el.

A kérelmezés hivatalos formanyomtatványon történik, melyhez a kért papírokat is csatolnod kell. A lakásvétel legalapvetőbb követelményei közé tartozik, hogy helyi lakos legyél, de vizsgálják családi körülményeid és a munkaviszonyod is. A neveden lévő tulajdonjog vagy bérleti jog kizáró ok.

Ami a lakás vételárát illeti, az az önkormányzat által elvégzett értékbecsléstől függ. Összegét a hasonló lakások helyi forgalmi értékének áttekintésével számolják ki. Ha a kérelmed elfogadják, jogosult vevőként a lakás üres, beköltözhető forgalmi értékének 50%-át kell kifizetned, annak is 10%-át egy összegben, rögtön a szerződéskötéskor.

Bérlőként elővásárlási jogod van

Ha a lakásvásárlás túl nagy falat, kezdd bérleti jog megszerzésével. A bérlakások listájáról és a bérbevétel feltételeiről szintén az önkormányzatok vagy a helyi vagyonkezelő pályázataiból tájékozódhatsz. A bérbeadást alapvetően törvény szabályozza, de kerületenként más-más követelmények is lehetnek.

A bérleti jogot sok esetben budapesti munkahelyhez vagy több éves munkaviszonyhoz kötik, de arra is volt már példa, hogy kizárólag közalkalmazottaknak írták ki a pályázatot. Általános szabály, hogy egyének, párok és családok is csak egyetlen lakásbérletre nyújthatnak be igénylést.

Az önkormányzati bérlakás lakbérének összegét egyébként az önkormányzat szabja meg, a lakás alapterületétől függően. A bérleti díjat terhelheti egyéb költség is, ilyen például a szemétszállítás díja. A víz, az áram, a távhő, a telefon vagy a kábelszolgáltatás díját azonban közvetlenül a szolgáltatóknak fizeted. A lakbér emeléséről az önkormányzat képviselőtestülete dönt, az évente esedékes új bérleti díjról levélben értesítenek.

Önkormányzati lakásbérletről röviden

Az önkormányzati lakások bérletének körülményeit az 1993. évi LXXVIII. törvény szabályozza, amely alapján az önkormányzatok saját hatáskörben rendeletet adnak ki. Önkormányzati lakásbérlethez többnyire pályázattal juthatunk meghatározott időre – leggyakrabban 5 évre. Általában annak érdemes lakást igényelni, akinek a szociális helyzete ezt indokolja, vagyis az igénylő és vele költöző családja nem rendelkezik lakóingatlannal, és persze a család havi jövedelme nem ér el egy egyedileg meghatározott minimális összeget. A piaci alapú vagy egyéb nem szociálisan kiutalt bérlakás az összállomány kisebb hányadát jelenti, itt különféle egyedi szempontokat érvényesítenek (pl. felújítás, lakástakarék) az önkormányzatok. A bérlet általában meghosszabbítható, kivéve, ha a bérlőnek tartozása van, vagy ha a település (kerület) úgy dönt, hogy a szerződés lejártával eladja a lakást. A lakbér egy négyzetméterre jutó összegét az önkormányzat szabja meg a lakás komfortfokozatától és övezeti besorolásától függően. A bérleti díj mellett plusz teher természetesen a közös költség (szemétszállítás), valamint a víz, az áram, a távhő, a telefon és a kábelszolgáltatás.